Nógrád, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-28 / 23. szám

1988. január 28., CSÜTÖRTÖK NOGRAD 3 Balassagyarmaton az Arany János úton készülő 70 lakásos épülettömb felébe már de­cemberben beköltözhettek a lakók. A kivitelező NÁÉV a további 35 lakást március vé­gére ígéri átadni a tulajdonosaiknak. — bp — Harc a taxidrosztokért Ki mint vitet, úgy fizet! Megyénk sajátos település­szerkezete, a városok kicsiny területe közrejátszik a sze­mélyszállítók alacsony szá­mában. Tavaly az országban 12 ezerre tették a számukat, s ebből mindössze 40 tevé­kenykedett szőkébb pátri­ánkban, békésen megosztva egymással a fuvarpiacot. Az áfa bevezetése után újra átrendeződtek a díjtételek, ami némiképp felkavarta a kedélyeket, még taxisber­keken belül is. Ennek ered­tünk nyomába Salgótarján­ban, hiszen a személyszállí­tók zöme itt tevékenykedik. Vérségi Páltól, a Nógrád Volán személyforgalmi osz­tályvezetőjétől afelől érdek­lődtünk, miként hatott az általános forgalmi adó a ta­rifa kialakítására: — Tizenkét személytaxi- - sunk közül ez ideig hárman vállalták, hogy éves bevé­telük eléri, vagy meghalad­ja az adómentesség határát jelentő 250 ezer forintot. En­nek megfelelően az ő díjté­teleik megemelkedtek, az alapdíj esetében 8-ról 10 fo­rintra, a viteldíjnál 7,05-ről 7,87 forintra kilométeren­ként, a várakozási idő ösz- szege pedig 2-ről 2 forint öt- venre nőtt. Aki az adómen­tességi határon belül vállal­kozott, az természetesen a régi áron számolja fel a költségeket. Valamivel kaci*- fántosabb a hélyzet a túrataxi- kategóriában, mivel a vállala­toknak valamennyi felszámol áfát magánszemélyeknek viszont csak az adózásra vállalkozott három. Amíg az óráik átállítása meg nem történik, addig átszámítási táblázat igazítja el az ügy­feleket. S mi a helyzet a magán­taxisoknál? — kérdeztük Rázsó Istvántól, a KIOSZ salgótarjáni alapszervezeté­nek titkárától: — Az elmúlt év végén 26 fő- és mell ék f ogl al k ozás ú taxis tevékenykedett a me­gyeszékhelyen, többségük a Karancs és a Nógrád iatic'í kötelékében. Mivel a koráb­bi tarifaemelések és a 250 ezer forintos adózási határ alatti vállalások nem indo­kolták a további emelést, kisiparosaink nem is éltek vele. Az alapdíj csak kis­mértékben térhet el az eddi­gitől, lévén szabadáras ka­tegória. Problémát jelent vi­szont, hogy a drosztról ki­szoruló fuvarozók hem ta­lálnak alkalmas helyet a vá­rosközpontban és a szerve­zett taxisok sem engedik be őket, ellentétben a budapes­ti gyakorlattal. Reményünk van arra, hogy talán a Besz- terce-lakótelepen a tanács segítségével kialakíthatunk egy leállóállomást, ám ez sem oldja fel a meglévő fe­szültséget. A városközpont zsúfoltsá­ga valóban nem ad lehető­séget a férőhelyek bővítésé­re,- s ezt erősítette meg ér­deklődésünkre Baja István­ná, a műszaki osztály cso­portvezetője is. Az ellátat­lan peremi részeken viszont nem zárkóznak el a taxiál­lomások létesítésétől, ameny- nyiben a KIOSZ megfelelő javaslatot tesz. (—th) „Jövőnk a tét** javaslatsor Munkaalkalom, bérezés, lakásgondok Alig több mint fél év telt el azóta, hogy a KISZ Köz­ponti Bizottsága elfogadta a „Jövőnk a tét” politikai ak­ció nyomán született javas­latsort, s a dokumentumot továbbította az MSZMP Köz­ponti Bizottságának, illetve a Minisztertanácsnak. A javas­latok megvalósulásának hely­zetéről, az eddigi tapaszta­latokról az ifjúsági szövet­ség vezető testületének kép­viselői adtak tájékoztatást. Miként elmondották: már a „Jövőnk a tét” politikai ak­ció lezárása után 66 pontban összefoglalt javaslatsor első­sorban azt az igényt fejezi ki. hogy a magyar ifjúság döntő többsége a teljesítmé­nyen alapuló. hatékonyan működő, biztonságot adó, demokratikus, korszerű szo­cialista társadalomban kíván élni. s részt kér a megvaló­sítást szolgáló programok végrehajtásából. A javasla­tok tükrözik, hogy a fiata­lok élet- és munkakörülmé­nyeinek átfogó, társadalmi szintű javítása csak a stabi­lizációs és kibontakozási prog­ram eredményes végrehajtá­sával lehetséges, ennek vi­szont elengedhetetlen felté­tele a tanuló- és dolgozó if­júság aktív közreműködése, cselekvési terének bővítése, érdekeltségének fokozása is. Azt, hogy a fiatalok is fe­lelősen és kritikusan keresik a változtatás, a jobbítás út­ját, bizonyítja, hogy e ja­vaslatok mintegy fele beépült az MSZMP KB gazdasági­társadalmi kibontakozási programjába, a kormány munkaprogramjába és az 1988. évi népgazdasági terv­be. Más részüket a gazda­ságpolitika, a foglalkoztatás­politika, a szociálpolitika és az oktatás korszerűsítésének elemei tartalmazzák ugyan, de érvényesítésükért még erőfeszítéseket kell tenni. A javaslatok érvényesítésének újabb lendületet adott a Mi­nisztertanács és a KISZ ve­zetőinek tavaly decemberi találkozója. Ma az aktív népesség mintegy 40 százaléka 35 év­nél fiatalabb, így a társa­dalmi teljesítmény jelentős részét a fiatalok produkál­ják. Különösen jellemző ez azokon a területeken, ahol korszerű technikával, techno­lógiával dolgoznak. Ugyanak­kor a bérek alapja nagyrészt ma is az életkor, a szolgála­ti idő. A teljesítményelv ér­vényesítésében előrelépést jelent, hogy a kormány az elképzelések szerint még az idén kidolgozza a bérreform koncepcióját, s azt a máso­dik fél évben vitára bocsátja. A fiatalok tehetségének ki­bontakoztatását, kezdeménye­zéseik valóra váltását szolgál­ja majd, hogy a nagyobb vál­lalati önállóság alapján sza­badabb utat kapnak a vállal­kozások, s ösztönözni kíván­ják a magánszemélyeknek a társadalom számára hasznos vállalkozásait. Viszont az el­helyezkedés egyre növekvő gondjai, a létszámbővítést korlátozó intézkedések első­sorban a pályakezdő fiata­lokat érintik érzékenyen. Ezért — a KISZ javaslatát figyelembe véve — megkez­dődött a munkaerő-közvetí­tés rendszerének felülvizsgá­lata is. Az ifjúsági szövetség a szociálpolitikában fontosnak tartja a széles körű társadal­mi kontroll gyakorlatának bevezetését és a családok életviteléhez jobban alkal­mazkodó, rugalmasabb ellátá­si formák kialakítását. A fi­atalok véleménye szerint ma már elengedhetetlenül szük­séges, hogy a szociálpolitika különböző területein dolgo­zók is szakképesítést' szerez­zenek, illetve továbbfejlesz- szék szakmai tudásukat. En­nek megvalósítására meg­kezdődtek az előkészületek: a Szociális és Egészségügyi Minisztériumban, valamint a Művelődési Minisztériumban keresik a képzés, továbbkép­zés legmegfelelőbb módoza­tait, illetve azok kimunkálá­sán fáradoznak. Mivel a szándékok és a törekvések ellenére is egyre nehezebbé válik a lakáshoz jutás, különösen a fiatalok körében — a KISZ javasla­tának megfelelően — már ebben az évben áttekintik a vezető szervek a lakásgazdál­kodási rendszer átfogó kor­szerűsítésének lehetőségeit. A KISZ koncepciót dolgozott erre, s azt — elfogadása után — a kormány rendelkezésé­re bocsátja. Egy kis terméktörténelem tJjra felfelé tart a DEXIOIII-Salgö életgörbéje Profil profil háltán. Csu­pasz polcok festékfürdőre várva, telhetetlen gyomrú te­herautók a bejáratnál. Ezt a képet a napi munka fesiti, no meg a javarészt törzs- gárdadolgozókból álló kol­lektíva. A kép pedig rend­re „újrafestődik”, mihelyt reggelenként hat órakor munkára szólít a gyári fújás a Salgótarjáni Kohászati Üzemek DEXION-Salgó üze­mében. Persze minden képnek van valami előzménye. A DEXI- ON-Salgó profil sem kivétel. Történt, hogy az SKÜ veze­tői egy merészet gondolván, az Anyagmozgatási és Cso­magolási Intézet (ÁCSI) szakembereivel karöltve, meghonosították az angol terméket. A licencadók ki­kötése — érthető módon a piacelsőbbségre való törek­vés szellemében —, hogy a terméket exportra csak elő­zetes egyeztetés után forgal­mazhatja a vásárló, vagyis az SKÜ. Kockázat? Az üzlet azzal jár, s ezt tudták a licencvásárlók a hatvanas évek végén is. Az üzletkötés, majd a telepítés után 1969-ben már az üzem­szerűen beindult termelésből kikerült DEXION-Salgó ter­mékeken száradt a festék. Kishitűség? Óvatosság? In­kább mértéktartó tapogató­zás késztette a magyar gyár­tókat arra, hogy az első év tervét csupán 500 tonná­ban állapítsák meg. A DEXION-Salgó, mint termék, ahogy mondani szok­ták: bejött. Azaz, előbb az érdeklődők jöttek, akik az ország minden tájáról meg- neszelték, hogy a salgótarjá­niak valami új termékkel je­lentkeznek. A DEXION-Sal­gó híre olyan gyorsan ter­jedt, mint ahogyan azt ösz- szeszerelhető elemei is teszik a térben. (Diósi János, ACSI- kirendeltségvezető: „A DE­XION-Salgó megjelenése előtt az országban jobbára fából, egyéb anyagokból pró­báltak polcrendszert készíte­ni. A DS, mint könnyűáll- vány-szerkezet nagy hiányt pótolt, tehát »-behatolt« a raktárakba, üzlethelyiségek­be, garázsokba, s hosszan so­rolhatnám még... ”) Különö­sebb marketingtevékenység nem előzte meg a honosítást, az ÁCSI magára vállalta a „kezes” szerepét. A további években aztán a használhatóságnak, a nye­reségtartalom növekedésének megfelelően a termelési terv- számokat is emelték. A DE­XION-Salgó és a vele foglal­kozók iskolaévei akkor kez­dődtek csak igazán, amikor a beüzemelést követően, hat év múlva, az éves termelési előirányzatot 7300 tonnában határozták meg. Lecke volt a javából... ..., de az üzem egyre jobban összeforró kollektí­vája sikeresen birkózott meg vele. A kezdeti 500 tonnát 1976-ban és 1977-ben 8000, 1978- ban 8200 tonnás terv­feladat követte. Miután a próbatételt sikerrel állták, 1979- től bevezették a „nyolc­ezer-ötszázasokat”. — Még 1983-ban is ennyi volt az évi termelésünk — fejtegeti a DEXION-Salgó történetét ifjabb Szilágyi De­zső üzemvezető, aki hét éve áll az üzem élén. — A ter­vet minden évben sikerült hozni, 1983 pedig az üzem története eddigi legsikere­sebb évének bizonyult: 8826 tonna késztermék került ki a gépek és a munkáskezek alól. Épp ezért hatott hideg­zuhanyként mindannyiunkra a munkaellátási gondokat hozó következő év. Az üzemvezetőnek elég egy furcsa fintor, az idevágó kérdést meg sem várja. A keresletcsökkenésre nem kaptunk kielégítő ma­gyarázatot, rossz szellemként viszont valamennyiünket kö­rüllebegett egy megállapítás: a termék életgörbéje lefelé ível. — Nem tört ki pánikhan­gulat? — Mosolyainkat patika­mérlegre sem mertük volna tenni, de azért bizakodtunk. Szerencsére minimális volt a munkaerő lemorzsolódása, továbbá a vállalat az üzem hóna alá nyúlt azzal, hogy a hullámvölgyet leküzdendő, a Rapistan görgőspályarend- szer szerelésének egy részét — ami egyébként a bátony- terenyei gyáregységé — ná­lunk végeztette. Szükség volt természetesen a bizta­tásra, a meggyőzésre, s ez hatott is a ,,DEXION-os” szívekre. Szürke, vagy színes? f§ ■ w& ÉSÉ Wm — Megpróbálkoztak a ha­gyományos szürkét felvál­tani más színekkel. A válto­zatosság színes álom maradt? — A fellendülés egyik le­hetséges járható útjaként felvetődött a különböző szí­nű DEXION-Salgó termékek piacra dobása, ami lényege­sen magasabb műszaki tar­talmú munkát igényel. A hideghengermű közelgő re­konstrukciójának költsége parancsolt megálljt. A szí­nes DEXION-Salgó tehát egyelőre nem szerepel a ter­veink között, de hogy visz- szautaljak a kérdése hangu­latára: úgy tűnik, hogy még mindig a DEXION-szürke a ..színes”, mert az elmúlt év­ben újra nagy érdeklődést tanúsítottak a vásárlók a termék iránt. A kereskedők mintavételei alapján akár 10 000 tonnát is fel tudott volna venni a piac. Tapasz­talható tehát egyfajta cikli­kusság a keresletben. — Felkészültek az újabb, ezúttal kedvező változásra? — Létszámunk ugyan évek óta valamelyest csökken, de azok, akik jelenleg üze­münkben dolgoznak, szinte egytől egyig univerzális mun­kaerők. Számomra ez az egyik fő szempont a jövőt illetően, ám termékskálánk bővítésével is foglalkozunk. Legújabb ajánlataink között szerepel a minipolc, illetve a vékonyabb és keskenyebb szalagból előállított könnyű- profil. Arra törekszünk, hogy az új szabályzók szorító ha­tásait minél nagyobb mér­tékben ellensúlyozzuk nagy nyereségtartalmú termékünk előállításával. Folytatás te­hát a 8 ezres „magasságon” — minőségi munkával! Benkő Mihály Január negyedikén kezdték el metszeni a szőlőt a Pásztói Béke Termelőszövetkezet 100 hektáros hasznosi területén. A Tyereskova Szocialista (Irigád 25 tagja eddig 20 hektáros területen könnyítette meg. a szőlőtőkéket. Újabb nullszériák a BRG-ben Az elmúlt év kiemelt fel­adatát jelentette a BRG sal­gótarjáni gyára technológiai fejlesztői számára egy speci­ális, számítógép-vezérlésű hírközpont első részegységé­nek az átadása. A vezérlő után januárban láttak hozzá a további kiegészítő elemek készítéséhez, egyedi megren­delés alapján. A hat főből álló mérnök- csoport sikeresen befejezte az FM—503 jelzésű rádió adó-vevő 1000 darabos null­szériájának tesztelését, s most újabb frekvenciasávok kialakításával szeretnék piac­képessé formálni a korszerű berendezést.- Idei tervükben szerepel egy mobil rádió ol­csó, hazai alapanyagokból való kifejlesztése is annak érdekében, hogy bárki szá­mára árban elérhető legyen az üzletekben. A megsokasodott feladatok végrehajtása érdekében az osztály egy mérnökkel és egy technikussal bővül ebben az esztendőben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom