Nógrád, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-27 / 22. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON. telexen érkezett. fűtünk többet? Á szociális ellátás helyzete, szervezése megyénkben Az időskorúak népességen belüli aránya megyénkben ma­gasabb az országosnál. A több mint 43 ezer hatvan éven fe­lüli ember között azonban igazán csak kevesen élvezik a pi­henés éveit. Koruk előrehaladtával ki ilyen, ki olyan mér­tékben a társadalom gondoskodására szorul, aminek módja meghatározza életkörülményeiket. Számukra a legkedvezőbb, ha saját otthonukban kapják meg az életvitelükhöz nélkülöz­hetetlen segítséget. A megyei tanács szociális és egészség- ügyi osztálya a kiemelt szakmai programokon belül ezt szer­vezi és irányítja. A munka legfontosabb mozzanatairól, be­szélgetünk Fazekas Jánosnéval, az osztály szociálpolitikai csoportvezetőjével. Elmondta: Miért Miközben a termelőüzemek energiafelhasználása lassan csökken (az iparé például 1980. és 1985. között össze­sen 4 százalékkal), a lakos­ságé folyamatosan növek­szik. Az évi átlagos növe­kedés 4,3 százalék, s így a lakosság energiafogyasztása 1970 és 1987 között megkét­szereződött. Pedig az átlagos fogyasztói árindexet megha­ladó módon drágult az energia, ez azonban csak mérsékelte, de nem szüntet­te meg a növekedést. Természetes — és meg­állíthatatlan — az igényszint emélkedése például a ház­tartási villamos készülékek gyarapodása miatt. Az új­fajta háztartási berendezé­sek, készülékek között van­nak kifejezetten nagy fo­gyasztók is, például az auto­mata mosógép és a hűtőláda. A lakossági fogyasztás nö­vekedésében mégsem a ház­tartások villamosítása a meghatározó, hanem a fű­tés, amelyre az energiafel­használás kétharmad része jut. Nem kis tétel: az or­szág összes energiafelhasz­nálásának 20 százalékát veszi igénybe a lakóházak fűtése. De miért fűtünk évről év­re egyre többet, amikor a köz- és magánérdek egy­aránt a takarékosságot indo­kolná? Itt is kialakult vala­miféle automatizmus. Éven­te hatvan-hetven ezerrel nő az új lakások száma, s ezek Az európai magashegysé­gekben fészkelő havasi szür­kebegyek télen lehúzódnak az alacsonyabb vidékekre a ha­vasok zord tele elöl. A salgói vár szikláin már tavaly is megfigyelt néhány példányt Varga Ferenc zagyvarónai amatőr ornitológus, sőt, egyet meg is gyűrűzött, hogy majd- dan értékes adatokkal szol­gáljon a kutatók számára. Az idén sikerrel járt az a próbálkozása is, hogy eleség kiszórásával odacsalogassa a többnyire nagyobbak, kom­fortosabbak, mint a régiek. A meglévő lakások komfort- fokozata is fokozatosan emel­kedik és megváltoznak a fű­tési szokások. Az ország jelenlegi nem könnyű körülmények között is reálisan számol a lakos­ság növekvő igényeivel, a fejlesztési, a termelési, az importfeladatok kialakításá­nál. Üzemzavarok, vagy tartó­san szigorú tél esetén elő­fordul, hogy a termelőüze­mek energiafelhasználását korlátozzák a lakosság za­vartalan ellátása végett. Nem várható azonban a la­kossági energiapolitikában 1988-tól sem lényegi válto­zás. Jelzi ezt egyebek közt, hogy az energiahordozók változatlanul hatósági ára­sak. nem terheli azokat for­galmi adó, s a jövőben is állami támogatást élveznek. Nagyon fontos marad to­vábbra is a lakosság éssze­rű. takarékos energiafel­használása. Ezt azonban nem adminisztratív jellegű intéz­kedésekkel, a felhasználható kilowattórák, köbméterek, stb. korlátozásával, vagy igen magas büntetőárak al­kalmazásával kívánják ki­kényszeríteni, hanem a min­denkor legcélszerűbb válasz­tási mód és lehetőség fel- kínásával. Jelenleg — a tüzelés ha­tásfokát is figyelembe véve csaknem rigónagyságú, bar­násszürke tollruhájú madár- ritkaságokat. Már több mint két hónapja kíséri figyelem­mel viselkedésüket. Ezúttal négyet jelölt meg egy-egy pici alumíniumgyűrűvel, mely sem terhet, sem aka­dályt nem jelent a madár életében. Ilyen aprólékos, kitartó munkával segíti sok ezer ama­tőr ornitológus hazánk ma­dárvilágának és más termé­szeti értékeinek megismeré­sét, a madarak védelmét a — a hazai szénnel történő fűtés egyértelműen a legol­csóbb, ami adott esetben el­lensúlyozhatja, hogy nem velejárója a legnagyobb ké­nyelem, higiénia, komfort- érzet. Hasonló lakáshőmér­séklet elérése földgázzal 80, tűzifával 140, NDK-brikettel 110, tüzelőolajjal 500, villa­mos energiával 250 száza­lékkal többe kerül, mint a hazai szénfűtéssel. Ezeket a fűtési költségará­nyokat tudatos árpolitikai gyakorlat alakítja ki. A szén ára például nem fedezei a termelési költségeket, s a szilárd tüzelőanyag az egyet­len áru, amelynek szállítása a teherfuvarozásban mente­sül a 15 százalékos^forgalmi adó fizetése alól. .Csak így tartható fenn a szilárd tüze­lőanyagok felhasználásának vezető szerepe, az energia- hordozók felhasználásának jelenlegi megoszlása. Bár, a szénfűtés viszony­lag olcsó, mégsem mindig a legcélszerűbb a kényel­met, a komfortot, a hosszabb távú megtérülést és a kör­nyezetvédelmet is mérlegel­ve. A földgáz felhasználási részaránya fokozatosan nö­vekszik, az ftajtüzelésé egy­re csökken. Ezek a szerke­zeti változások egyéni kez­deményezésen alapulnak, és egyben közérdeket szolgál­nak. Magyar Madártani Egyesüle­ten belül. Megyénkben egyéb­ként mintegy 150 tagot szám­lál az egyesület. Akik szíve­sen vennének részt a megye madárvilágának és más ter­mészeti értékeinek védelmé­ben, azok belépési szándéku­kat az alábbi címen jelezhe­tik: Magyar Madártani Egye­sület. Budapest, Költő utca 21. 1121. Langa József MME Nógrád m. helyi csoport titkára — Az ország más részei­hez hasonlóan megyénkben is az öregek napközi ottho­nai jöttek létre elsőként (mai elnevezésük: idősek klubja), ezt követte a házi gondozás és a szociális étkeztetés meg­szervezése. A megnövekedett és jelentősen megváltozott igények — a területi gondo­zás kiszélesítése ellenére — a továbbfejlesztés újbóli át­gondolását indokolták, és egy egységes, az idősek korá­hoz rugalmasabban igazodó, szociális alapellátó rendszer kialakítását tették szükséges­sé. A tavalyi egészségügyi miniszteri rendelet fontos cél­ként jelöli meg: a szociális alapellátás — mint az egész­ségügyi szolgálat — váljon minden rászoruló számára elérhetővé. — Hogyan indult a to­vábbfejlesztés? — Az Egészségügyi Minisz­térium kezdeményezésére há­rom éve modellkísérlet kez­dődött megyénkben — csak­úgy mint Zalában — melynek első fázisa a gondozási köz­pontok kiépítése volt. Bázis- intézményként az idősek klubjai szolgáltak. Ahol klub nem volt, ott átmenetileg a tanácsi szakigazgatási szerv töltötte be ezt a szerepet. Az ebben az időszakban mű­ködő 32 központ közül 19 több önálló tanácsi illetékes­ségi területén fejtett ki te­vékenységet, az érintett szer­vek közötti együttműködési megállapodás alapján. — Mi a központok elsőd­leges szerepe? — Felelősek a területükön lakó idősek ellátásáért. Cé­lunk, hogy minden idős em­ber — lakjon akár a legki­sebb településen — tartozzon valamely központhoz. Műkö­dési területüket körzetekre osztottuk, ezek többsége az orvosi körzetek határával esik egybe. A hivatásos gondozó­nőkkel az élen ott mérik fel az igényeket, az idősek élet- körülményeit folyamatosan figyelemmel kísérik, s ha kell beavatkoznak: az orvosi vé­lemények alapján hozzálát­nak a gyakorlati teendők megszervezéséhez, melynek minden esetben a rászorult­ság a mércéje. A központve­zetők szervező, ellenőrző munkájukon kívül elbírálják a kérelmeket, és ők állapít­ják meg a térítési díjak ösz- szegét is. — A gondozónők napi munkája hogyan alakul? — A körzetesítés óta nap­jainkig több mint 2000 idős embert látnak el otthonuk­ban. Tevékenységük sokrétű; bevásárolnak, takarítanak, ebédet visznek, a betegeket orvoshoz kísérik. Gyakran érzelmi szálak is szövődnek gondozó és gondozott között. Fazekas Jánosné néhány adattal is kiegészítette az el­mondottakat: — A gondozószolgálat mű­ködtetésére fordított költség négy év alatt csaknem hatmil­lió f orinttal emelkedett, a múlt évben elérte a tíz és fél mil­liót. Jelenleg a megyében 1239 személyt lát el a 102 hivatásos és 428 társadalmi gondozó. Az adatok elgondolkodta­tóak, s további kérdéseket vetnek fel; Vajon a segítség- nyújtás mindig időben érke­zik-e? Elegendő-e az az egy­két óra, amit a gondozónők a betegágy körüli foglalatosko­dással töltenek? Ünnepna­pokon, hét végeken, s a ké­sői órákban is elérhetőek a gondozónők? A csoportvezető mindezekre választ keresve a továbblépés feladatairól szólt: — A központvezetők mind­egyike legnagyobb igyekezete ellenére sem képes eleget ten­ni a tornyosuló feladatoknak. Amint azt a kísérlet eredmé­nyei is igazolták, sem a túl nagy, sem a túl kicsi központ nem tudja kellő mélységig el­látni feladatát. A tapasztala­tok szerint egy gondozási centrum 2500—3500 hatvan éven felüli ellátását tudja leghatékonyabban megszer­vezni. Mindezekre figyelem­mel ajánlotta a megyei ta­nács ötéves tervi szociálpo­litikai programjában a helyi tanácsoknak a kevesebb szá­mú, de jobb feltételekkel rendelkező egységek kialakí­tását. — Milyen a központok fel­szereltsége ma. működési fel­tételeik megfelelőek-e? — Működési feltételrend­szerük javításán túl a folya­matosabb ellátásra, az ápolói jellegű feladatokra is na­gyobb hangsúlyt kell helyez­ni. A körzeti egészségügyi szogálattal való érdemibb együttműködés és a gondozói hivatás társadalmi elismeré­se is a teendők közé sorol­ható. Jól működő központok esetén kevesebb idős ember kerülne kórházba szociális okok miatt, s az ápolásra szorulók hazakerülésük utón sem maradnának egyetlen napra sem segítség nélkül. Mindezekhez elengedhetetlen a tanácsok társulásos formá­ban való összehangolt mun­kája. s a jövőben is nélkü­lözhetetlenek lesznek a mind nagyobb számú önkéntes segítségnyújtók. MI. K. J. Havasi szürkebegyek Saigon 0% I m * r I

Next

/
Oldalképek
Tartalom