Nógrád, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-23 / 19. szám
A nográd Romhányban Jövedelmező lett a tsz ipari tevékenysége A gazdasági életben nincsenek csodák. Nagyon is pontosan felmérhető okok idézik elő a legtöbbször kiszámítható eredményeket, esetleg a kudarcokat. Jól körülhatárolt tényezők játszottak közre abban is, hogy a Komhányl Rákóczi Mezeje Termelőszövetkezet az utóbbi esztendőkben veszteségesen termeit, s tavaly szanálták a jnezőgazdasági nagyüzemet. Egy évvel ezelőtt a helyiek közül csak kevesen hittek abban, Lesz jövője a gazdaságnak. A szanáláskor megválasztott új elnököt, Makrai Istvánt hivatalba lépésekor senki sem irigyelte. Magyarázni persze nem lett volna nehéz a bizonyítványt, hiszen mindenki tudta mi vezetett a több millió forintos veszteség felhalmozásához. Ám az embereknek nem magyarázatra, hanem bizonyításra volt szükségük. Bizonyára voltak drukkerek és ellendrük- kerek, többen talán még annak is örültek volna, ha az újonnan beiktatott elnök bicskája is beletörik a vállalkozásba. — Tudtuk, hogy nagy bajban van a szövetkezet és a felsőbb szervek segítsége nélkül a kialakult helyzeten már képtelen úrrá lenni a gazdaság — mondja Makrai István. — Persze mi sem vártuk, hogy a sült galamb a szánkba repüljön. Á szanálást követően arra törekedtünk, hogy gazdálkodásunkban mielőbb tisztán lássunk. A dolgozók meggyőzésén kívül a legfontosabb feladatnak a termelési folyamatok kellő szabályozását, a bizonylati fegyelem megteremtését és a termelés napi feladatainak pontos szervezését tartottuk. Az eredmény nem is maradt el, mert a „csonka” esztendőben is növelni tudtuk a termelési értékünket úgy, hogy nyereséggel zártuk az évet. Pedig az időjárás nem kedvezett a szántóföldi kultúráknak és a különböző gadasági szabályzók is jelentős összegeket vettek ki a kasszánkból. — Miként vélekedtek a dolgozók? — Ki így, ki úgy — válaszol az elnök. — Szerencsére a többség kitartott, tette a dolgát, de akadták olyanok, alki'k nem bíztak a gazdaság jövőjében és megváltak tőlünk. Az optimistáknak leitjt igazuk, mert akik maradtak, többet dolgoztak ugyan, de a nagyobb teljesítményit anyagilag is elismertük. Az irányításban történt stílusváltás természetesen nem „tüntetett” el nyomtalanul mindent Romhányban, mégis egyre inkább erősödtek a kibontakozás jelei. Az új vezetőség és a dolgozók szorgalmának köszönhetően a mezőgazdasági nagyüzem elmozdult a mélypontról. Nyereséget könyvelhetnek el, ami a fejlesztéseknek és a tagság munkakedvének is egyik alapja. — A különböző ágazatok munkáját elemezve, közöttük akadtak olyanok, amelyek merész elképzeléseinket is túlszárnyalták — magyarázza Makrai István. — Ez alól talán a növénytermesztés kivétel. Bár tavaly tavasszal az intézkedéseink középpontjában a technológiai fegyelem megszervezése állt. Ennek eredményeként az aktuális napi munkát viszonylag időben, a környező gazdaságokhoz hasonlóan sikerült elvégezni. Persze nem volt gondoktól mentes az az időszak sem. Például a kifagyott repce, a lucernaterületeken a talajok termőképességének pontos ismerete nélkül kellett az újabb vetés- szerkezetet kialakítani az ágazat szakembereinek. E gondot fokozta az a tény, hogy a termőterületek állapota erősen leromlott, a talaj elgyomosodott és a helyreállításukhoz több esztendő szükséges. A búza 4,3 tonnát adott hektáronként, ami a tervezett szinten alakult. A kölesre sem panaszkodhatunk, hiszen a tervezett 2 tonnát adta hektáronként. Az előbbi kultúráknál azonban az esős időszakban történő betakarítás miatt jelentősen megnövelte a költségeket a termés tisztítása, szárítása és tárolása. Az aszálykár miatt 13 tonnával termett kevesebb cukorrépából, a vártnál kevesebb volt lencséből, tavaszi árpából és babból is. Az állattenyésztésben megteremtettük a kívánt technológiai fegyelmet. Saját erőből megkezdtük a karámrendszer cseréjét, korszerűsítettük az állatok itatását. Ebben az évben tovább folytatjuk a telep rekonstrukcióját az épületek karbantartásával, örvendetes, hogy az intézkedések hatására a tavalyelőtti veszteséges ágazat 1987- re nyereséges lett. Az éves tej termelési tervünket csaknem 400 literrel teljesítettük túl. Anyagi lehetőségeinkhez mérten javítottuk a géppark színvonalát. Erre többek között azért is volt elengedhetetlenül szükség, mert a gépeink több mint ötven százaléka csak eszmei értékű. A gondosabb gépjavítás mellett kiegészítettük a takarmány betakarító sort és a szállítási kapacitásunkat. A termelés területein a legnagyobb változás a kiegészítő tevékenység területén történt. Más mezőgazdasági nagyüzemmel ellentétben a korábbi években itt nem hozott nyereséget a szövetkezetnek az ágazat, hanem a veszteségek csaknem hetven százalékát adták a különböző vállalkozások. Ma már a romhányiak is büszkék az ipari főágazatra, melynek vezetője, Molnár Gyula üzemlátogatásra invitál bennünket, közben sorolja a korábbi intézkedéseket: — A távoli, nehezen irányítható egységeinket veszteség nélkül sikerült felszámolni. A gazdasági társaságok közül kettőt szintén ki- . egyenlített számlával oszlattunk fel. Míg a VERTIKAL GT-vel szembeni pénzügyi követeléseinket bírósági úton rendezzük. A telephelyen kívüli ágazatok közül a dorogiak dolgoznak a legeredményesebben. Nyereségük várhatóan eléri az 5 millió forintol. Az üzemeink egyébként a tavalyi nyereségtervüket már jóval az esztendő vége előtt, októberben teljesítették. Várhatóan több mint 19 millió forint tiszta hasznot hoznak a szövetkezetnek. Közben megérkezünk a vegyi üzemhez, melynek bejárata fölött a KEMISZÖV GT cégtáblája függ. — Ez természetesen már nem érvényes — fogad bennünket Kötél Béla üzemvezető. — Két nagy megrendelőnknek: a VEGYTEK és a Kőbányai Gvógyszerárugyár- nak dolgozunk elsősorban. Tavaly jelentős fejlesztést hajított végre a szövetkezet az üzemben. Míg korábban a meglévő berendezések csak hosszan tartó, szakaszos termelést tettek lehetővé. Az új hűtő csigasoron ma már folyamatos a különböző ve- gyületek kristályosítása, s ezzel termelésünk az ötszörösére emelkedett. A részleg további fejlesztését is tervezi a termelőszövetkezet vezetősége, hiszen erre jó lehetőséget nyújtanak a -körülöttünk lévő megüresedett istállók. A szátoki fűrésztelepen Dóbiás István üzemvezető szintén bővítési tervekről beszél: — Csaknem ezerhektárnyi a gazdaság földjein lévő erdő. A kitermelt fát az üzem dolgozza fel. A drágább ipa- rifa-kihozatal arányát szeretnénk növelni a helyi megmunkálással. Ezért tervezik a szomszédos körfűrészlap- készítő üzem megszüntetését, hogy a helyén az eredményesen termelő famegmunkálást fejlesszük tovább. A jövőre nézve is kész tervei vannak a gazdaságnak. Egyebek között a növény-' termesztésben hatvan hektár gyepterületet kívánnak szántóföldi művelésbe vonni. A vetésszerkezetet piacorien- táltabbá alakítják, növelik a napraforgó területét, s új növényként a lóbab, az olajlen és a szudánifű meghonosítására tesznek kísérletet. A tárolás és az értékesítés lehetőségét növelik egy terményszárító építésével. 1990- ig befejezik a fejőház rekonstrukcióját. A kiegészítő tevékenység fejlesztésének jelenleg .gátja a szövetkezet tőkeszegénysége, ám ennek ellenére nem mondanák le az újabb ágazatok indításáról. Pályázat útján lakatosipari tevékenységgel szeretnék bővíteni a kört. A helyi lehetőségeket jobban kiaknázzák, s így például homokbányanyitást, az idegenforgalom fejlesztését, a helyi építési kerámiagyárral való együttműködést tervezik. A megváltozott szemlélet, a gondos, körültekintő munka eredményeket hozott Romhányban. Javult a munkafegyelem, állandósult a létszám. Az irányításban megszűnt az idegés kapkodás, kiegyensúlyozottá vált a gazdálkodás. Természetesen a mélypont utáni esztendőben sok minden megváltozott. A gyakorlat bizonyítja, hogy a vezetőség a tagsággal karöltve jó irányba kormányozza a Rákóczi Mezeje Termelőszövetkezet szekerét. A jó döntéssorozatok, fejlesztési elképzelések a garanciái annak, hogy a jövőben is helyes irányba halad a gazdaság. Surányi János Bencze Péter felvételei A szátok! fűrésztelep fő profilja a raklap készítés Nyereséget hozott az állattenyésztés Is A vegyi özem ötszörösét termeli a korábbinak i Az embereknek bizonyításra volt szükségük *— mondja Makrai István elnök Tíz hőnap alatt teljesítettük a nyereségtervünket — Molnár Gyula az ipari főágazat vezetője Nem hoz nyereséget a körfűrészlap-gyártás, tu fixem; részt felszámolják
