Nógrád, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-23 / 19. szám

4 NOGRAD 1988. január 23., SZOMBAT Válasszunk magunknak műholdat! * ­A gyermekműsorok sztárjai a SKY műsorában Linda de Mól és a bobókás macska. 0. J. KÁT. THE INSI0ERS: új sorozat, a SKY műsorában. A szabadúszó újságíró Nick Fox, akit Nickolas Campbell alakit (képűnkön) mindenbe beleüti az orrát, mert az igazságot keresi. Néhány hónapja még csak a budapesti nagyobb szállodák vendégei, és né­hány fővárosi intézmény munkatársai nézhették a távközlési műholdról sugár­zott SKY Channel, SUPER Channel és TV—5 műsorokat. Aztán elhangzott egy várat­lannak tűnő mondat a kor­mányszóvivő egyik sajtótájé­koztatóján: hogy a közvetlen műsorszóró műholdak műso­rát bárki veheti, semmilyen engedélyért nem kell folya­modni, E kijelentés elvi döntésnek volt tekinthető, hiszen akkor a távközlési műsorholdak között még egyetlen közvetlen műsorszó­ró műhold sem keringett. Az ' események felgyorsul­tak. A Magyar Posta múlt év novemberében sajtótájé­koztatót tartott. Az intéz­mény vezetői ismertették az „égi’’ műsorok vételének le­hetőségeit. A műholdtulaj- donossal és a műsortulajdo- nosókkal kötött megállapo­dása szerint a Magyar Pos­ta vételi és elosztási enge­déllyel rendelkezik az ECS—1 távközlési műholdról szol­gáltatott SKY, SUPER és TV—5 műsorokat illetően. A sajtótájékoztatón közöl­ték, hogy a posta műszaki kívánalmainak megfelelő be­rendezéssel és a posta en­gedélyével szabad az előb­biekben felsorolt három, távközlési műholdról érkező műsort venni és szétosztani. A vevőberendezés telepíté­sét vállalja a posta, de a munka elvégzésével vállal­kozókat is meg lehet bízni. A posta csupán az ellenőr­zés jogát tartja fenn az ilyen berendezések felett. A kormányszóvivő nyi­latkozatával összhangban a posta illetékesei szerint sincs szükség engedélyre a közvetlen műsorszóró mű­holdak vételéhez. Az első közvetlen műsorszóró (nyu­gatnémet) műholdat már fellőtték, beszabályozása fo­lyamatban van. További közvetlen műsorszóró hol­dak fellövését készítik elő. Várhatóan több ilyen mű­hold fog már idén műsort sugározni, mégpedig általá­ban nemzeti programokat. Alig telt el néhány nap a Magyar Posta nevezetes sajtótájékoztatója után és Székesfehérváron 27 ezer la­kásban nézni kezdték a há­rom távközlési műholmű- sort. A fővárosi gazdagréti' lakótelep 5 ezer. lakásában á SKY műsora fogható. A posta állásfoglalását ugrásra készen várta a TELEKÁBEL Kisszövetkezet, amely szinte beszórja az országot a mű­holdas műsorok vételére al­kalmas rendszerekkel. Egyes becslések szerint az 1988-as év első napjaiban 60 ezer lakásba lehetett fogni legalább az egyik égi mű­sort, de ez a szám szinte napról napra növekszik. Mértéktartó jóslatok szerint is az év közepére félmillió­ra nőhet ä műholdvevő la­kások száma. A műholdas műsorok véte­lére alkalmas berendezések igen drágák. Ha azonban több lakás lakói fognak ösz- sze, az egy lakásra eső költ­ség csökken. A költségeket növeli viszont, ha a házban nincs kiépítve a központi antennarendszer vezetékhá­lózata. Ha valaki egyedül akar műholdas műsort vevő rendszert vásárolni, százezres nagyságrendű költségekbe veri magát. Ha egy olyan nagyobb házban kívánják bevezetni a műholdas műsorokat, ahol a központi antennarendszer vezetékhálózata nincs kié­pítve, lakásonként ezres nagyságrendű költségekre le­het számítani. Egy többezer lakást magában foglaló, köz­ponti antennarendszerrel is bíró lakótelepen lakásonként néhány száz forintba kerül csupán a műholdas műsorok bevezetése. A központi antennarend­szerrel felszerelt házakban, illetve lakótelepeken a mű­holdas műsorok vétele tehát olcsónak mondható, a költ­ség a lakásszám növeke­désével csökken. A központi antennarendszerrel szolgál­tatható műsorok száma mű­szaki szempontból azonban sók helyen korlátozott. Je­lenleg az országban elter­jedt központi antennarend­szerek többsége 4—5 műsor elosztására alkalmas csupán. A várható műholdas ,,mű- sordömping” fogadására a felkészülést tehát célszerű a rendszer kapacitásának bő­vítésével kezdeni.’ Érdemes-e pénzt áldozni azért, hogy a hazánkban je­lenleg hivatalosan fogható, távközlési műholdról érkező három műsort láthassuk? Ezt a kérdést még nem hal­lottam föltenni. A nagy ér­deklődés azt mutatja, hogy a lakosság zöme szívesen vá­logatna bővebb műsorkíná­latból, még akkor is ha a műsorok megértéséhez ide­gen nyelvek ismeretére is szükség lenne. Az anfeol nyelvtudás a a SKY és a SUPER műsorá­nak élvezetét segítheti, a franciául tudók a TV—5-re vethetik értő és „vigyázó szemeiket”. Mindhárom mű­sor szórakoztató jellegű, sok a könnyűzenei program, és a reklám, mert az utóbbiak­ból tartják fönn magukat. Vannak persze körültekin­tő és óvatos tévénézők is. Ök nem akarnak zsákba­macskát vásárolni. Örömmel lapozták föl a számítástech­nikával és a szórakoztató elektronikával foglalkőzó Mikrovilág múlt évi utolsó számát. A lap ízelítőként kö­zölte a SKY és a SUPER részletes műsorát december 24-től 31-ig. Az óriási érdek­lődéssel fogadott „mutat­ványt” 1988-ban kéthetente megismétli a Mikrovilág. Január 20-tól minden szám­ban két hétre előre közli a SKY, a SUPER, és a TV—5 műsorkínálatát, természete­sen magyarra lefordítva. M. S. Felújítják a moszkvai MefropoI Szállót Finn építők dolgoznak Moszkva egyik legrégibb középülete, a Metropol Szálló felújításán. Mint A. Belgyuskin, a Metrop>ol igazgatója elmon­dotta, a rekonstrukció első szakasza, az alagsori hely­ségek belső felújítása befe­jeződött. Itt kapnak helyet a különféle szolgáltatások, például az uszoda, a szauna, a ruhatisztító szalon, a ga­rázs és nyílik majd egy ha­gyományos stílusban beren­dezett, „régi” orosz vendég- fogadó is. Teljes erővel fo­lyik a szálloda tetejének fel­újítása is. A szálloda a tervek sze­rint 1989. első negyedében újra fogadja a vendégeket. Ettől kezdve új fejezet nyí­lik a Metropol történetében. Az 1899—1903-as években épült szálloda közel évszá­zados fennállása alatt nem­csak vendéglátás céljaira szolgáit, helyet adott kor­mányzati szerveknek is, kon­ferenciák és kongresszusok színhelye volt, több kima­gasló állami tisztségviselő is lakott itt. A felújított Metropol most luxuskategóriájú szálloda lesz 400 szobájában 800 férőhely- lyel, éttermeiben pedig 1,5 ezer személyt tud majd ven­dégül látni. A TIT számvetése Megőrizni a kivívotf rangot Már a kultúra területén sem meglepő, hogy az ered­ményesebb tevékenységhez maguknak az intézmények­nek a pénzkeresése is szük­séges. A kulturális intéz­ményeket egyre csökkenő mértékben dotálja az ál­lam. A Tudományos Ismeret- terjesztő Társulatnál is — főként 1985-től — apad az állami pénzforrás összege. A Nógrád megyei szerveze­teknek — hasonlóan a más megyebeliekhez — az önel­látásra kejlett berendez­kednie a talponmaradáshoz. Hogyan sikerült ez? íme néhány számadat. A hetvenes évek utolsó évében 1,6 millió forintnyi állami támogatás mellett 2,2 millió volt a bevételük, ta­valy pedig — dotáció nél­kül — ennek hétszeresét teljesítették: 15 millió 187 ezer forintot. Mindehhez persze sok mindenen változtatniuk kel­lett, de legfontosabb talán mind közül az a szemlélet- váltás, amelyek birtokában mostanra nemcsak azt mond­hatjuk el a TIT-ről, hogy értékek közvetítésében jár elől, hanem azt is, hogy te­vékenységével maga is ér­tékteremtővé vált. Olyan új kezdeményezéseket indított útnak, mint például a kör­nyezetvédelmi, a fordítói és tolmácsszakszolgálat. A táv­csőgyártás bevételéből más­fél millió forinttal já­rultak hozzá a klasszikus ismeretterjesztés, a gyerme­kek körében végzett tehet­ségápolás, illetve a nyug­díjasok és a cigánylakos­ság körében tartott felvilá­gosító előadások költségei­hez. Nem az árak emelésével, vagy a rendezvények óra­számának növelésével ér­ték el azt. Tavaly az előző évinél négyezerrel volt ke­vesebb az előadások és a tanfolyamok száma. Tehát az eredmény jobbára a tar­talmi színvonal és a mun­ka hatékonyságának eme­lésével magyarázható. Az újszerű kezdeményezések­ben élenjártak a salgótar­jáni, de még inkább a ba­lassagyarmati és a pásztói alapszervezetekben dolgo­zó értelmiségiek. A Nógrád megyei szerve­zetnek mintegy 1600 tagja van. A szervezet a hagyo­mányos ismereterjesztő te­vékenység mellett idén is ajánl olyan programokat a vállalatoknak, amelyekkel a munkaszervezést, a munka­erő-átcsoportosítást segíthe­tik. Ezek idén újabbakkal is kiegészülnek, például az adótanácsadói szolgálattal. Kiemelt feladatuk ebben az évben a nemzetközi fo­gászkongresszusra való ké­szülődés és a már hagyo­mányos ifjúsági nyári egye­tem megszervezése. Témá­ja az ifjúság és a család. Hajoljunk egy kicsit közelebb egymáshoz Szerencsések vagyunk most a téllel, a január meg kü­lönösen kegyes hozzánk. Másként — lehet — ki sem hozom tán la jó öreg jószá­got, így azonban siethetek: jó lenne még sötét előtt hazaérni. Túl vagyok a 200. kilo­méteren, mögöttem egyen­letesen zúg az S—100-as motorja: kezdek kicsit fá­radni., Aztán nem tudom mér­gelődjek-e, vagy örüljek: sorompó állja utamat a kis- terenyei vasútállomás köz­vetlen közelében. Nincs se­gítség, hát az utóbbit vá­lasztom. Leginkább a szélvédőn látszik, hogy messziről jö­vök: mosóvizem befagyha­tott, alig látok az üvegen túlra. Kiszállok hát, s az egyetlen föllelhető rongy- gyal súrolni kezdem csak úgy szárazon az ablakot. Jót tesz a mozgás. S hogy teljen az idő, felnyitom a mptorházat is, sőt, nem tö­rődve a mögém felzárkózó IF A-bilenccsel, szabályos testgyakorlatokat végzek a magam által rögtönzött tor­naórán. Az IFA motorja kikapcsol: pilótája — azt vártam, ki­nevet, de nem teszi ■— ki­száll, biztatóan rámmoso­lyog, s közelebb lép: ■ — Messziről, szakikám? Mondom neki, hónán jö­vök, s mire észbekapok, már jócskán benne vagyunk a beszélgetésben: megtu­dom, hogy maszek, s bal- esetes barátjának házához hordja a homokot: ezért lépett szolgálatba vasárnap is. A névtáblát meg csak a rendőrség miatt nem rakja fel: így nem harapnak rá annyira. Magam sem tudom ' ho­gyan, szinte már ismerő­söm laz IFA pilótája, ö ci­garettával, én almával kí­nálom. Jólesik. Nehezen indul a vonat: beletelik 10 percbe is tán, hogy eldübörögjön előttünk, eszembe sem jut az iménti iram. Ám telik az idő, las­san felhúzzák a sorompót: szabaddá válik az út a to­vábbi száguldáshoz. Mégsem hajtok már any- nyira. S míg Bordódi Kris­tóf strófáit dúdolgatom, im­máron ■ jókedvűen, egyre csak az ismeretlen pilótára gondolok, meg Sütő And­rásra a novemberi éjsza­kában: Hajoljunk egy ki­csit közelebb egymáshoz! Hubai Grúber Miklós Zeneiskolában , 1, ■/.' ,S> , , ^ A balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Zeneiskolába hétszáz diák jár, akik jólképzctt tanárok segítségével sajátítják el az ének-zene tanulás fortélyait. Felvéte­leink a hangszeres tanulás hétköznapjait mutatják be a 25 éves iskolában. " ' : * ‘ V V: • . " ' A gitár a kedvence Radies Tamásnak. —Rigó Tibor képriportja— A nagyvárosok jövője Városokban él manapság a föld népességének 42 szá­zaléka. A tudományos szak­értők további robbanásszerű urbanizálódást jósolnak a következő évekre — évtize­dekre, főként a fejlődő or­szágokban. A jelek szerint a városok növekedése vi­szont alaposan lefékeződött Még néhány évvel ezelőtt is valószínűnek látszott, hogy a 2000. évre Mexikóváros lesz a világ legnagyobb vá­rosa — lakóinak száma el­éri a 31 milliót. A Bécs mel­letti Laxenburgban működi alkalmazott rendszerelemző intézet véleménye széria még a fejlődő országokba! sem folyttatódik korlátlanu a városok robbanásszerí növekedése, és ez csupán ( mezőgazdasági társadalom ból az ipari itársadalombi való átmeneti időszak egyil tünetének tekinthető. Az első fogások a he­gedűn. Klarinétozni tanul az elsős Pécsi Tamás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom