Nógrád, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-10 / 291. szám

2 NOGRAD 1987. december 10., CSÜTÖRTÖK Csúcstalálkozó Washingtonban A szerdai négyszemközti megbeszélés előtt a Fehér ovális termében Ház Á józan ész diadala December nyolcadikét a világtörténelem jelentős dátumaként fogja emlegetni az utó­kor. Ezen a napon írták alá Washingtonban azt a megállapodást, amely lehetővé teszi a földünkön felhalmozott nukleáris fegyverek teljes osztályának, a közepes és a rövid ha­tótávolságú rakétáknak a leszerelését és megsemmisítését. Talán nem túlzás azt állítani, hogy a világ örömujjongással fogadta a hírt. S jó okunk van üdvözölni ezt a nagy jelentőségű ese­ményt. Mert igaz ugyan, hogy a leszerelésre ítélt rakéták mindössze 3—4 százalékát je­lentik a felhalmozott nukleáris fegyverek­nek, s ami marad, az is többszöresen ele­gendő földünk megsemmisítésére. Az ese­mény mégis nagy jelentőségű, s nem is annyira a számszerűsége, — hanem a megál­lapodás ténye miatt-, amiatt, hogy a két vi- láfthatalom vezetői a szembenállás ellenére is eljutottak a megegyezésig. A közel két­száz oldalas dokumentum aláírása a helyzet reális értékeléséről és annak az új gondol­kodásnak a térhódításáról tanúskodik, amelyet a szovjet vezetés hirdetett meg a nemzetközi kéidések megoldására. Hatalmas utat kellett megtenni mindkét félnek, amíg a szerződést aláírták. A folya­matot az álláspontok állandó közelítése, az újabb és újabb kompromisszumok kidolgo­zása jelezte, s talán az, hogy a megoldás ke­resésében főként a Szovjetunió jeleskedett. Az igazi lendítő erőt a megtorpanások köze­pette a genfi és a reykjaviki csúcs adta meg. Az utóbbi találkozón született elvek alap­ján dolgoztak a tárgyaló küldöttségek, Genf és Reykjavik szellemében formálódott a szerződés, amelyen az utolsó simításokat az aláírás napjának reggelén végezték el. s aznap érkezett Washingtonba az utolsó mel­léklet is: az első hiteles felvétel az SS—20- rakétáról, amelyet a világ eddig csak ma­kettről ismert. Ezek azonban csupán érde­kes, de nem döntő részletek. A fontos a meg­állapodás, amelynek egyik legfőbb jellemvo­nása az aszimmetria. Az, hogy a Szovjet­unió többször annyi robbanótöltetet semmi­sít meg mint az amerikaiak. Ennek magya­rázata részben abban rejlik, hogy a SS—20- as rakéták három robbanófejesek, míg a Pershing—2 és a robotrepülőgép csak egy robbanótöltet célba juttatására alkalmas. A dokumentum ugyanakkor tükrözi a szovjet vezetésnek azt a felismerését is, hogy ennek az aszimmetriának nincs és nem is lehet ne­gatív hatása a két fél védelmi képességeiben meglévő egyensúlyra. Másszóval, miként azt szovjet biztonságpolitikai szakértők az utóbj bi időben többször is hangsúlyozták: az SS—20-as rakéták telepítése annak idején lehetett katonai igény, leszerelésük azon­ban mára politikai szükségszerűséggé vált, akárcsak a Pershingeké. A televízió jóvol­tából száz* és százmilliók lehettek tanúi a történelmi jelentőségű megállapodás alá­írásának, a két világhatalom között évtize­deken át feszülő bizalmatlanság áttörésé­nek, Mihail Gorbacsovot idézzük, aki az NBC televíziónak adott nyilatkozatában emlékeztetett rá: „hány kísérletet tett a háború után mindkét fél a másik megelő­zésére, a fölény megszerzésére. S most ar­ra a következtetésre kell jutnunk, hogy ebből nem lett semmi sem.” Olyan annyi­ra nem, hogy a fölény megszerzésére irá­nyuló törekvés melléktermékeként a két nagyhatalom saját kezében összpontosítot­ta a nukleáris fegyverek 95 százalékát. Ar­ról nem is szólva, hogy egyesek azzal a gondolattal foglalkoznak: a világűrbe is ilyen tömegpusztító fegyvereket telepítsenek, s ezzel új veszélyforrásokat teremtsenek. Ez, vagyis a világűr meghódítását szolgáló ame­rikai SDI-program akadályozta meg a megegyezést Reykjavikban. Ez a probléma, természetesen nem szűnt meg teljesen, de az álláspontok a tárgyalások közben, az egyezményhez közelítve folyamatosan mó­dosultak. A Szovjetunió immár nem ragasz­kodik ahhoz, hogy tiltsanak meg minden kísérletet, csupán azt javasolja, hogy a kí­sérletek maradjanak az 1972-ben megkötött ABN-szerződés keretei között. Az ugyanis megtiltja, hogy nukleáris fegyvereket tele­pítsenek a világűrbe. Az amerikai fél pe­dig hajlik annak a szovjet javaslatnak az elfogadására, hogy az- említett szerződést közös megállapodással mindkét fél tartsa meg — szovjet kívánság szerint tíz évig. Ha az egyetértés ebben a kérdéskörben is létrejön, nem lehet semrni akadálya an­nak, hogy Mihail Gorbacsov és Rónáid Reagan már most, a washingtoni tárgya­lások idején elvi megállapodásra jusson a stratégiai nukleáris fegyverek ötvenszáza­lékos korlátozásában, s az erről szóló meg­állapodást, már a jövő év elején esedékes moszkvai csúcstalálkozó idején aláírhatnák. Mindkét fél úgy vélekedik, hogy e feladat megoldható. Az újabb egyezmény tovább növelné a bizalmat, s kedvező légkört teremthetne to­vábbi leszerelési és fegyverzetkorlátozási megállapodásokhoz, például a vegyi fegy­verek leszerelésében és a hagyományos erők és fegyverzetük csökkenésében. Ha e folya­mat felgyorsul, az emberiség nagy lépést te­het a nukleáris fegyverektől mentes világ­űr megteremtése felé, és sort lehetne kerí­teni a világot foglalkoztató más problémák rendezésére is. (P J.) Honecker—Diepgen találkozót terveznek (Folytatás az 1. oldalról) majd az ellenőrzési rendszer kidolgozásában szerzett ta­pasztalatokat” — jelentette ki egyebek között Mihail Gorbacsov. , A találkozón részt vett •kongresszusi vezetők egy része a megbeszélés után .kijelentette: hasznosnak ■tartja a megbeszélést, amely más kérdésekre is kiterjedt, így az emberi jogok kérdé­sére. Mint ismeretes, az amerikai törvényhozás kül­ügyi bizottsága január 19- ére tűzte ki a szerződéssel kapcsolatos meghallgatások kezdetét, s foglalkozik az abban foglaltakkal a kato­nai bizottság és a hírszerzés felügyeletével foglalkozó bi­zottság is. Alan Cranston, a szenátus demokrata párt­csoportjának helyettes ve­zetője azt mondotta, hogy már most is legalább ötven szenátor biztosan támogatja a ratifikálást és az alapos meghallgatás után minden bizonnyal meglesz az ahhoz szükséges kétharmados több­ség. Mihail Gorbacsov a meg­beszélést követően ismét a Fehér Házba ment. újabb négyszemközti találkozóra A közepes és rövidebb ha­tótávolságú rakéták megsem­misítéséről aláírt szerződés mind a Szovjetunió, mind a Nyugat számára jó hír, azért is, mert ha meg tud­tunk állapodni ebben, akkor további szerződéseket is köthetünk — jelentette ki Margaret Thatcher a szovjet televíziónak. A brit kor­mányfő — akinek személye­sen is szerepe volt az állás­pontok közelítésében — a szerda esti híradóban sugár­zott interjújában kitűnőnek nevezte a szerződést, amely. Csehszlovákia. amely egyike annak a kilenc or­szágnak. amelyet a megál­lapodás közvetlenül érint a területén az amerikai raké­táik telepítésére válaszként elhelyezett szovjet hadmű­veleti-harcászati rakéták miatt, üdvözölte a szovjet— amerikai rakétaleszerelési megállapodást. „A Lengyel Népköztár­saság kormánya mély meg­elégedéssel fogadta a kö­zép- és rövidebb hatótávol­ságú rakéták felszámolására vonatkozó szovjet—ameri­kai megállapodás aláírását. Az egyezmény azt bizonyít­ja, hogy a két felet elvá­A tokiói hadügyminiszté­rium szerdán azt közölte, hogy egy TU—16 típusú szovjet bombázó szerdán le­tért a nemzetközi légifolyo­sóról, és Okinava közelében rövid időre behatolt a japán légtérbe. A japán vadászgépek fi­gyelmeztető lövéseket adtak le a gépre, amely ekkor visszatért a nemzetközi lég­térben haladó kötelékéhez, s az ahhoz tartozó másik három bombázóval együtt folytatta útját a Kelet-kínai­Reagan elnökkel. Ennek a megbeszélésnek témája a regionális válságok kérdé­se volt. A tárgyalás kezde­te előtt Gorbacsov újság­íróknak kijelentette: a Szov­jetuniónak vannak javasla­tai az afganisztáni probléma rendezésére, de nem közölte, hozott-e magával olyan ja­vaslatot, amely megadná az Afganisztánban levő szovjet csapatok kivonásának ütem­mint mondta, megerősíti a reményt, hogy mindkét fél a fegyverzetek alacsonyabb szintjén biztosítani tudja saját védelmét. — Az utóbbi időben ál­landóan arról gondolkodom, hogy közeledünk az évszázad végéhez, a 2000. évhez. Mindössze 12 évünk maradt arra, hogy a következő év­századot olyanná változtas­suk, amilyennek ( szeretnénk Ennek érdekében meg is te­szünk minden erőfeszítést — fejezte be nyilatkozatát a brit miniszterelnök. Cehszlovákia népe a vi­lág más nemzeteivel együtt a politikai felelősség győ­zelmeként értékeli a közép­hatótávolságú és hadműve­leti-harcászati rakéták le­szereléséről megkötött szov­jet-amerikai megállapodást — hangsúlyozta a CSKP KB elnöksége és a csehszlovák kormány szerdán közzétett közös állásfoglalásában. lasztó különbségek ellenére kölcsönös engedményekkel, az egyenlő biztonságon ala­puló leszerelési megállapo­dások köthetők” — han­goztatja a szerdán Varsó­ban nyilvánosságra hozott lengyel kormányközlemény. (MTI) tenger felett. A japán had­ügyminisztérium szerint a figyelmeztető lövések nem okoztak kárt a gépben, és senki sem sebesült meg. Az egyik tv-állomás szerint Takesitá Noboru miniszter- elnök rövid nyilatkozatban biztosította a Szovjetuniót arról, hogy a figyelmeztető lövésekkel nem akartak kárt okozni a repülőgépben. Kö­zölte, hogy diplomáciai csa­tornákon fogják tisztázni az esetet. (MTI) tervét és határidejét. Rea­gan korábban azt .mondotta, hogy az afganisztáni prob­léma megvitatásának fontos szerepet szán a megbeszélé­seken. Raisza Gorbacsova szer­dán délelőtt rövid látogatást tett a washingtoni Nemzeti Képtárban, majd a Fehér Házban találkozott Reagan elnök feleségével. Sztrájk a ljubljanai Litostrojban Ljubljanában szerdán reggel beszüntette a munkát az egyik legjelentősebb szlo­véniai iparvállalat, a Li- tostroj gépipari kombinát 4500 dolgozója. Mintegy ezer sztrájkoló a köztársa­sági képviselőház elé vonult, ahol követelte keresetének 50 százalékos emelését, to­vábbá a kombináthoz tarto­zó 12 üzem igazgatóinak le­váltását, s a szakszervezeti bizottság lemondását. A til­takozó munkások egyedül Jozse Slander vezérigazgató­nak szavaztak bizalmat. (MTI) Bármennyire szeretnénk, életünk mégsem csak nap­fényes ösvényeken zajlik — írta egy hanoi publicis­ta. kifejezetten a sajtóról szólva. — Az eddigi egyol­dalú sikerpropaganda, a 'arsadalmi és mindennapi gondok elhallgatása tör­vényszerűen vezetett oda, hogy az olvasó, a néző és a hallgató nem hisz írásaink­nak és műsorainknak. Nos, a tavaly meghirdetett megújulási politika jeleként a vietnami sajtóban ma már nap mint nap jelen van az ..árnyékos oldal". Nemcsak a gyakorivá vált bűnügyi tudósítások, hanem az oly­kor szociológiai igényű írá­sok is figyelmet keltenek őszinteségükkel, elemző hangvételükkel. A fővárosiak hetilapja a minap az eddig „nemlétező­nek” nyilvánított prostitú­cióról írt. A „hanoiak” ri­portere nem restellt be­pillantani a szexpiac hátte­rébe sem. Az, hogy a téma eddig tabu volt — írta —, kizárólag a kerítőknek, a prostitúció hátterében meg­húzódó haszonélvezőinek játszott a kezére. Hisz azt, ami „nincs” büntetni, til­tani, megakadályozni sem lehet. A hanoi rendőrség erkölcsrendészetének pa­rancsnoka kertelés nélkül megállapította, hogy a pros­titúció néhány éve rohamo­san terjed, s ma már ko­moly rendőri-társadalmi Erich Honecker, az NDK vezetője és Eberhard Diep­gen Nyugat-Berlin kormányT zó polgármestere belátható időn belül találkozni fog — jelentette be kedden este a Vietnam : gond. — A „profik” száma ugyan meglehetősen kicsi, néhány százra tehető — mondta Pham Chuyen — de „amatőrből” sokkal több van. „Profinak” az számít, aki kizárólag ebből él, s több­nyire külföldiekre „speciali­zálódott”. Ezekkel, s fel- hajtóikkal szemben csekély remény van az átnevelés- re, hiszen ők tudatosan, szinte büszkén „dolgoznak”. Bolond lennék ezerszer ke­vesebbért gyárban dolgozni, meghát én úgy vagyok vele, hogy a férfiakban is szere­tem a változatosságot — nyilatkozta egyikük. A töb­bieket viszont kétségtelenül a megélhetési gondok, a családi háttér gyengesége sodorja a kerítők hatalmá­ba. Legtöbbjük napközben tisztes munkáslányként, tisztviselőként dolgozik, es­te ellátja családját, s „fi­zetéskiegészítésként ezután lép ki az éjszakába. Szomo­rú viszont — tűnik ki ' a cikkből —, hogy igen sokan amiatt vállalják az amúgy általuk is megvetett „foglal­kozást” mert nem jutnak ál­láshoz. Még rosszabb, hogy nyugat-berlini szenátus szó­vivője. A találkozó pontos idő­pontját még nem sikerült eldönteni — közölte a szó­vivő —,, de elvileg elkép­zelhető, hogy még decem­becslések szerint minden ti­zedik hanoi „girl” — tizen­éves, szinte még gyerek. A prostitúció — Viet­namban is ezzel a szókép­pel élnél* — a szervezett bűnözés melegágya. Sok­esetben „kezdőtőkét” adnak, gyakorta rejtekhelyét nyúj­tanak és orgazdaságot is vállalnak a „bódék”, ahogy itt a piroslámpás házakat nevezik. A növekvő szervezett bű­nözés egyébként mind he­vesebb vita tárgya a viet­nami fővárosban. Nemcsak a lopások és a rablások szá­ma szaporodott, hanem a még veszélyesebbnek tartott „lappangó” bűnözés is nö­vekedett. Ilyen például a pálinkafőzés, amely más feketepiaci áruk forgalma­zásával, prostitúcióval és megvesztegetéssel jár együtt. Az egyik Hanoi környéki járásban például napi 40 kiló rizsből főztek pálin­kát (ennyiből egy kisebb fa­lu megél errefelé), mégpe­dig a helyi tanácselnök „en­gedélyével”. Egyébként a két évtizede még ismeretlen alkoholizmus Vietnamban is terjed. A minap közzé­berben sor kerül a megbe­szélésére. A találkozó helyszí­ne minden valószínűség sze­rint az NDK fővárosában, a kormány vendégszállása, a niederschönhauseni kas­tély lesz. (MTI) tett statisztika szerint a garázdaságok egyötödét, a közlekedési balesetek felét az ital okozza. A Hanoi Moi, a fővárosi­ak kedvelt napilapja egy másik árnyoldalról, az ön- gyilkosságról is írt. Ez a té­ma eddig szigorú tabu volt. Egy vizsgálat szerint az ön- gvilkosok száma növekszik; legtöbbjük magánbajai mi­att fordul szembe önmagá­val, de egyötödüknél ki­mutatható a környezet és a társadalom közönyösségé­nek a hatása is. Egy lesze­relt katona például hiába hadakozott a bürokrácia packázásai és törvénytelen­ségei ellen. Mondvacsinált ürügyekkel tagadták meg tőle a munkalehetőséget emi­att nem kaphatott lakást sem. Megbetegedett, de az orvos, mint „munkakerülőt” elzavarta. Végül öngyilkos lett. Döbbenetes — írja a lap, hogy az öngyilkosok fele gyerek vagy fiatal, olyasvalaki, akin talán csak puszta együttérzéssel is le­hetett volna segíteni. Az öngyilkosok 70 százaléka egyébként nő. — Itt az ideje — írja a hanoi újság —, hogy feltár­juk, és a nyilvánosság előtt megvitassuk a szaporodó árnyoldalak okait. Hazánk anyagilag szegény lehet, de emberségben gazdagoknak kell maradnunk. Füzesi Oszkár (Hanoi) Thatcher nyilatkozata További szerződéseket is köthetünk Csehszlovákia üdvözli a megállapodást Lengyel vélemény Szovjet bombázó légi incidense az árnyékos oldal

Next

/
Oldalképek
Tartalom