Nógrád, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-08 / 289. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON. TELEXEN ÉRKEZETT. ÚTTÖRŐSAROK »Barátunk az újság« Két pedagógus leveléből „Vándortáborozásunk már több hónapja befejeződött, de jó visszagondolni, hogy lelkes úttörőink milyen erős aka­rattal küzdöttek egy-egy bázishely meghódításáért, fáradt­ságot nem ismerve hagyták a kilométereket maguk v.tán... A Cserhát hegység varázsos hatalma emlékeket égetett lelkűkbe, ez az emlék szép, kedves, kellemes és állandó lesz. . . Történelmi nevezetességeket jártak be. Szandavár, Hollókő vára, mind-mind egy-egy csatahely, ami feleleve­nítette a tanulókat... Ezúton is megköszönjük a Cserhát­vidék vezetőinek és lakóinak támogatását és szeretetét.” (Bodnár Gyula ny. igazgató, Vértescsaba.) „Évek óta, havi rendszerességgel jelenik meg iskolánk­ban a SULIHlRADÚ. Az 1987/88-as tanévben új formában, több tanuló bevonásával készítjük. Igyekeztünk rovatokat rendszeresíteni, vidámabb hangvétellel írni. Az új számok népszerűek a gyerekek között. Szívesen és lelkesedéssel dol­gozunk, örömünket leljük ebben a munkában. Szeretnénk köszönetét mondani a Vanyarci Községi Tanácsnak, vala­mint a Káliói Vörös Csillag Mgtsz-nek, akik a technikai kivitelezésben sok segítséget nyújtanak.” (Dóra Jánosné Vanyarc.) KIÁLLÍTÁS „Iskolánkban régi tárgyak­ból rendeztünk kiállítást, melyeket 1986-tól gyűjti An­tal Andrásné tanítónő. Gyűj­teménye kb. 500 tárgyból áil, melynek mi csak egy részét tekinthettük meg. A legértékesebbek: varrógép 1860-ból, famozsár, 116 éves vaslábas. Nemrég úgy dön­tött, hogy porcelán- és a vi­dék foglalkozásaira jellemző tárgyakat is összegyűjti.” (Magyar Zoltán, St. Lovász J. isk.) CÉHEK „Tanulóink ebben az év­ben nem őrsökre, hanem céhekre tagolódtak. Én pl. a madárvédő céh tagja va­gyok, melynek célja a ma­darak megismerése, megfi­gyelése és védelme. Tiszt­ségviselőket választottunk, de elkészítettük a céhsza­bályzatot is. Közösen dol­goztuk ki próbarendszerün­ket. Igazolványunkat is mi készítettük el.” (Hegedűs Krisztina, Romhány.) TUDOMÁNY NAPJA A Diósjenői Általános Is­kola igazgatójának és csa­patvezetőjének aláírásával kedves meghívást kaptunk. Íme: „Tisztelettel meghívjuk községünk felszabadulása tiszteletére 1987. december 8-án rendezendő hagyomá­nyos TUDOMÁNY NAPJA rendezvényünkre.” S, mit tartalmaz ez a nap? Ünne­pélyes megnyitó. Az egyéni pályázók bemutatkozása ter­mészetkutatók, matemati­ka—fizika, orosz, magyar— történelem, rajz szakágak­ban. Ezt követi az ALKO­TÓKÉPESSÉG-FEJLESZ­TŐ , FOGLALKOZÁSOK: számítástechnika, napközis szabad idő, úttörőgárda fog­lalkozások, rajzszakköri be­mutató." Sok sikert kívá­nunk ! MIKSZATH­ALKOTÓPALYAZAT „Az elmúlt tanév végén társaimmal részt vettünk az irodalomtörténeti társaság „Mikszáth-alkotópályázat” címen meghirdetett verse­nyen. Nagy szorgalommal és lelkesedéssel láttunk hozzá a közös munkához. Mikszáth művei alapján állítottunk össze forgatókönyveket, osz­tályfőnökünk, Ferencziné Germán Mária segítségével. A pályázaton I. helyezést ér­tünk el a nézsai úttörőkkel együtt. Emléklapot és pénz­jutalmat kaptunk szellemi munkánk első fizetségekép­pen.” (Palotai Zsolt, Nógrád.) PAPÍRGYŰJTÉS „Már szeptember végén el­kezdtük gyűjtögetni a papírt. Iskolánkban kihirdették: a nyeremény a győztes osz­tály számára egy hatalmas banános torta. De az össze­gyűlt nagy papírhegyeket látva ez a nyeremény meg­duplázódott. Első lett az 5. b. osztály. De a faliújságra minden raj eredményét ki­írták, azt is, hogy az egész úttörőcsapat 45 mázsát sze­dett össze.” (Franka Beatrix, Pásztó, Kun B. isk.) ^ „Csapatunk idén is meg­hirdette a hulladékgyűjtést. A legtöbbet papírból gyűj­töttünk. A legeredménye­sebbeknek a 3., 8 b. és a 4. osztályosok bizonyultak. A nyolcadikosok közül négv tanuló gyűjtött kiemelkedő­en.” (Czmorek Adrienn, Di- ósjenő.) KÉT ISKOLA ESEMÉNYNAPTÁRABÓL TAR. 1 „Úttörőcsapatunk névadójának tiszteletére ün­nepélyes csapatösszejövetelt tartott, majd minden raja, őrse kutatómunka keretében ismerkedett Ady életével és költészetével. Szép csapat- és rajfalakat is készítettünk. Nagy gondot fordítunk isko­lánk és környéke tisztaságá­ra, ezért gyakran szervezünk társadalmi munkát. A fogá­szati hónap alkalmából ve­télkedőket rendeztünk. Csa­patunknál nagyon közkedvel­tek a szakkörök. Az elmúlt hónapban a rajok üzemlá­togatásokat, vagy találkozó­kat szerveztek szocialista brigádokkal.” (Barna Éva.) SALGÓTARJÁN, Pető- falvi isk. „A fegyveres erők napján rendezett akadály- versenyen minden osztály indult. A mezei futóverse­nyen évfolyamonként indul­tak a lányok és a fiúk. Egyik vidám hagyományos rendezvényünk a szüreti bál volt. A hulladékgyűjtés is rendszeres iskolánkban. A Váci Mihály-szavalóverse- nyen sok versenyző indult. A 30 éves a szovjet űrkuta­tás c. kiállításra sok jeles vendéget is meghívtunk. No­vember ,7-e méltó megünnep­lésére műsorral. készültünk. Iskolánkat szovjet pajtások is meglátogatták.” (Godó Anett.) SALGÓTARJÁNBAN VOLTUNK „Az ecsegi és csécsei 8. osztály közös üzemlátogatá­son vett részt. Az öblösüveg­gyárban megcsodáltuk az üvegfúvók és -csiszolók mun­káját, a BRG-ben az apró alkatrészeket összeszerelő nők és férfiak biztos kezét. Ezután a ruhagyárral ismer­kedtünk. Ezúton szeretnénk megköszönni ezt a szép na­pot a két osztályfőnöknek és vendéglátóinknak.” (Lán- czi Katalin, Csécse.) REJTVÉNY LOGIKA o □ A 0 o o o □ A 0 0 o O □ A A 0 O o □ o A 1 o □ A vízszintes sorokban az ábrák bizonyos logikai sor­rendben követik egymást — kettő kivételével. Írjátok még, melyik két ábra bont­ja meg a logikai sorrendet? Beküldési határidő: decem­ber 17. A borítékra írjátok rá: Rejtvény! A Dominó c. rejtvényünk helyes megfejtése: • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • Könyvjutalmat nyertek: Czibulya Renáta Balassa­gyarmat, Kalapos Anett Bá- tonyterenye, Rédler Erna Nógrádsáp, Szegedi Mariann Kazár, Gál Lajos Salgótarján. A könyveket postán küld­jük el részetekre! s Összeállította: Kovács Margit A tavalyi 15 millió fo­rintos forgalom helyett az idén 25 millió forin­tért árulták cikkeiket az Ezermester Buda­pesti Kereskedelmi Le­ányvállalat salgótarjá­ni üzletében. A nagy­fokú forgalomemelke­dés oka az a vállalko­zói kedv, amelynek ered­ményeként a régi ter­mékek mellett új cik­kek árusításával is fog­lalkoznak a boltban. Ké­pünkön színes televí­ziók nagy választéka az Ezermester-boltban. —kulcsár — Falugyűlés a társközségben: Indulatok nélkül Mindössze néhányan be­szélgetnek a dorogházi kul- túrház kivilágított termé­ben a melegét ontó kályha közelében. Falugyűlésre hív­ták ma ide a község lakóit. Az óra kis híján fél ötöt mutat már, de mindenki vár türelmesen: korai ez az időpont, a busz, a vonat csak most ért haza. ötre las'san meg is telnek a szék­sorok. Bakos István elöljáró be­számolóját figyelmesen hall­gatják: egy évre visszate­kintve, mennyit fejlődött a falu, milyen tervekkel szá­moltak, s ebből mit sikerült teljesíteni. Röpködnek a számqk, — 250 ezer, 288 ezer — az előirányzott költ­ség több mint 80 százaléka a működési kiadásokat fe­dezte, a többit használták fejlesztésre. A teremben sűrűsödik a levegő, az idősebb asszonyok megoldják kendőjüket, né­mi feszültség vibrálása is érződik. Az érkezők pedig egyre szállingóznak. Az orvosi rendelő bővíté­se. korszerűsítése az egyik gondja a falunak. 1989 ta­vaszán vagy nyarán sor ke­rülhet erre — hangzik a beszámolóban, amely a te­metői vízellátás, szeméttá­rolás problémáit is vázolja. Mindezek megoldására tár­sadalmi munkára is szük­ség lesz — pillant fel jegy­zetből a község elöljáró­ja. A beszámoló utáni jelen­tőségteljes várakozást a tanácsi vezetők és a hall­gatóság soraiban a tanács­elnök, Táborita Sándor hangja töri meg, akit mind­össze két hónapja válasz­tottak meg a két falu, Nem- ti és Dorogháza közös taná­csának elnökévé. Táborita Sándor kezdet­ben látható izgalommal, majd mindjobban beleme- iegedve szót ejt családjáról, tanulmányairól, előző mun­kahelyéről, közéleti tevé­kenységéről. — Szeretnék megfelelni a követelményeknek — mond­ja végezetül, s kéri a társ­szervek segítségét irigyelt­nek cseppet sem mondható munkájához. Magasba emelkedik az első kéz: Katona László a Zalka Máté út ügyében szót kér. Mint mondja, ígéretet kaptak, de a salakot még-' sem hozták — méltatlan­kodik mások nevében is. Laczó József, a Hazafias Népfront községi bizottsá­ga elnökének azonnali vá­lasza rövid és tartalmas:az igen rossz állapotú útsza­kasz javítását éppen most intézik, az érdekeltek pa­naszát rövid időn belül or­vosolják. — A közös tanács meg­alakulása óta ilyen reális, megalapazott tájékoztatót még nem hallottunk — emelkedik szólásra ezután Szűcs József. Szavai nyo­mán elmélyül a csend, fi­gyelő tekintetek fogják köz­re. Mondandóját egy fel­készült szónok sem adhat­ná elő egyszerűbben, köz­érthetőbben. S éppen eb­ben rejlik a titka: a meg­szólaló mások gondolatait is megfogalmazza: — Türelmetlenségüket már számtalanszor bizonyí­tottuk, de ha bizonyos dol­gokra nincs fedezet, meg­értéssel kell lennünk. Min­den apróság fontos, de az életben maradás legin­kább. Ezt a tényt kell elfo­gadnunk. Elvünk a meg­gondolás, a takarékosság kell légyen — toldotta meg végül az elhangzottakat Szűcs József. — A betegeknek egy egy­szerű orvosi vizsgálat vé­gett. is Tarjánba kell utaz­ni — mondja Danyi János­né, aki a rendelő hiányzó EKG-alkafrészét hozza szó­ba. A község egyik utcájá­nak kétirányúsítását is fel­vetik, mire Táborita Sán­dor annak újbóli bejárásá­ra tesz ígéretet, de hozzá­teszik, hogy az útszűkület miatt ezt a kérdést a szak­emberek bizonyára eluta­sítják. Dr. Pilmayer Nán­dor körzeti orvos monda­nivalója is kapcsolódik az előbbiekhez; az egyirányú út miatti kerülő kiküszö­bölésére keresi a megol­dást. Másrészt fontos beje- jelenfenivalója van: onko­lógiai szűrés megszervezé­sét szorgalmazza, melyre el­várja a két falu lakóit. A hír fogadtatása: hangos kö­szönetnyilvánítás. A malomsori vízrendezés problémája is terítékre ke­rül, az árkok kiásása, rend­betétele az ottlakók köteles­sége — tudatja az elnök. Az érdekelteket majd írás­ban felszólítják erre. Bár egyik hozzászólás sem maradt megválaszolatlan, Táborita Sándor néhány ki­egészítéssel röviden össze­foglalta az elhangzottakat. Elmondta, hogy a tanácsta­goktól az elkövetkező idő­szakban több segítséget, oda­figyelést vár. Keresik an­nak a lehetőségét, hogy a pedagógűslakást orvosi la­kássá alakítsák. Az ifjúsá­gi klub vezetésére két rá­termett fiatal jelentkezését kérte. Hozzáfűzte még, hogy a tanács gazdaságo­san bánik a rendelkezésre álló pénzösszegekkel, de sokat ígérni nem lehet. A község elöljárója társadal­mi munka szervezésére tett ajánlást. amellyel a teme­tői szemét szállításának a gondja oldódna meg. A falugyűlés szabályos mederben zajlott és ért vé­get. Nem túlzás: ez a fó­rum fontos mutatója a na­gyobb lélekszámú társköz­ség — Dorogháza — és a székhely Nemti közötti jó kapcsolatnak. (mihalik) Légi balesetek Nem túlzott az a megál­lapítás. hogy aki manapság aggodalom nélkül indul el egy vasárnapi autókirándu­lásra, az ugyanolyan gond­talanul ülhet be egy • kor­szerű utasszállító repülő­gép kényelmes kabinjába is. A köztudat veszélyesebbnek tartja a légi közlekedést, noha évente ezer alatt van a világon a halálos balese­tek száma, míg a gépkocsi evente több mint százezer áldozatot követel. Ennél az összehasonlitásnál persze még figyelembe kell venni a lényegesen szélesebb kö­rű autóhasználatot, de a lé­gi közlekedés kedvezőbb mutatószámokat ad akkor is. ha a balesetek számát a megtett ún. utaskilométe­rekre vonatkoztatjuk. A balesetek okainak fel­derítése mindig a rendel­kezésre álló adatok gondos összegyűjtésével indul. A menetrendszerű járatok re­pülés közben rendszeres rá­diókapcsolatot tartanak a földdel; az irányítóállo­mások „kézről kézre” ad­ják a gépet, beszélgetései­ket pedig magnetofonsza­lag rögzíti. Földi kapcsolat és szem­tanúk hiányában a balese­tet kiváltó ok felderítése el­sősorban a géproncsok vizs­gálata alapján történik. Már a roncsok elhelyezkedése is elárul egyet-mást a szakér­tőknek. Ha például a gép­részek, szárny- vagy fa­rokdarabok gtb. egymástól távolabb hullottak le. fel­tételezhető, hogy a törés már a levegőben követke­zett be, mondjuk hirtelen megnövekedett légierő-ter­helés, esetleg rezgési jelen­ség folyamányaként. A roncsdarabok összeil­lesztése után következik a balesetet közvetlenül elő­idéző, az elsődleges szerke­zeti sérülés megállapítása. Ez nem könnyű feladat, hi­szen a gépen a földhöz csa- pódáskor másodlagos töré­sek is keletkeznek, ugyan­akkor a tartályokból, vala­mint a széttört vezetékek­ből kiáramló üzemanyag gyakran lángba borít min­dent. Főként a sérült da­rabokon mutatkozó nyúlá­sok nagysága, és iránya, va­lamint a törések felülete az. ami nyomra vezető felvi­lágosítást adhat. Az id“gen behatások, robbanások ál­tal előidézett sérülések jel­legzetes törésképet mutat­nak. Jól felismerhetők az ismétlődő tartós igénybevé­telek (például rezgések) kö­vetkeztében előálló fáradá- sos törések is, amelyek ve­szélye főként abban rejlik, hogy váratlanul, külső fi­gyelmeztető jel nélkül lép­hetnek fel. A helyszíni szemlét rend­szerint laboratóriumi vizs­gálatok követik. Ellenőrzik a szerkezeti részek anyagá­nak szilárdságát, és ha az szükséges, mesterséges ter­helésekkel hasonló törése­ket idéznek elő a roncso­kon, és ily módon követ­keztetnek arra, hogy a bal­eset alkalmával a gépre, il­letve egyes részeire valójá­ban mekkora terhelések ha­tottak. Képünkön: egy szeren­csés baleset; a gép a start­nál lecsúszott a kifutópá­lyáról. és összetört az egyenetlen talajon. Ilyen esetben tűz szokott kitörni, de meg tudták akadályozni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom