Nógrád, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-08 / 289. szám

1987. december 8., KEDD NOC^ttO 3 Virágot r 99 m a varrónőnek? Avagy: hogy fizet az export a pásztói SENIOR-ban Egyelőre nyitott kérdés számomra, vajon miért olyan magas az elvándorlók szá. ma a SENIOR Váci Kötött­árugyár pásztói gyáregységé­ben, hiszen az üzem szinte kizárólag exportra termel. Ráadásul a hőn áhított, de­vizával fizető piacra! A var­roda szalagsorai között bo­lyongva, azonban tálcán ka­pom az egyik magyarázatot: én sem szívesen dolgoznék egy ilyen hatalmas csarnok­ban, gépek százaTnak lükte­tő zajában. Munkaszervezési szempontból szerencsétlen vállalkozásnak tartom a nyomdának készült épület ilyetén hasznosítását. Egyéb érveim ’már Gortva Istvánná szalagvezetőtől származnak: — Sok a bejárónk, többsé­gük fél ötkor kénytelen fel­kelni ahhoz, hogy elérje a bus^t. S mivel általában családanyákról van szó, nem mindegy az sem, mikor ér­nek haza. Csak az marad meg hosszabb időn át, aki élethivatásának tekinti a varrást; de ők is szíveseb­ben vállalják a bedolgozást, akár ide, akár egy butiknak ösztönzési lehetőségünk alig van, bár készítünk napi mi­nőségi értékelést. Időnként egy csokor virággal jutalmaz­zuk a legjobbakat, ami er­kölcsi szempontból felemelő érzés, de nem kap érte húst a boltban — mondja az üzém alapításától itt dolgo­zó Gortváné. A követelmény pedig iszo­nyúan magas; nemigen jár­kálhat az, aki teljesíteni szeretné a napi normát, hi­szen ezután kapja a fizeté­sét. S, hogy mennyit? — ötezer körül viszek ha­za havonta, 11 éves munka- viszony után — meséli be- letörődötten a felsőtoldi Szlávik Józsefné. — Ehhez még csak annyit, hogy az utóbbi fél évben szinte min­den szombaton, vagy vasár­nap be kellett jönnünk, hogy a határidő ne csússzon. Hát persze, hogy vállalja az em­ber ebben a szűkös világ­ban. . . Szlávikné szinte fel sem néz a gépből, úgy adja tud­tomra, hogy amikor négy műveletet végez, el sem ké­pes érni a 100 százalékot. Pedig ujjai szüntelenül mo­zognak, tolja előre az anya­got fáradhatatlanul. A nor­ma még azt sem engedi, hogy álmokat szőjön. Csak azt tudja, hogy fizetése pon­tosan fedezi a család élel­miszer-szükségletét, ám, ha a lánya férjhez megy — és ez hamarosan várható —. nem tudja miként fognak megélni, házat építeni. .. — Most két új kislányt kaptunk — folytatja a ka­lauzolást a szalagvezetőnő —, reméljük sikerül itt tar. tanunk őket. Ügyesek, bár kell még némi rutin, hogy teljes értékű munkaerő vál­jék belőlük. Juditnak példá­ul két és fél éves szerződé­se van — állunk az ifjú var­rónő mellé. — Ezt a műveletet, amit most csinálok, tegnap kezd­tem el. A normám most 152 darab, de sikerült elérnem 249-et — szánja rá magát a beszélgetésre, bár hosszas unszolás eredményeként. Az itt dolgozókra nem jellemző a bőbeszédűség, nincs rá idő. Mindenesetre neki is felteszem a kérdést, hogy ha egy butikos kedvező aján­latot tenne számára, vajon megszüntetné-e a munkavi­szonyát. — Azt hiszem nem, mert egész nap csak azzal lennék elfoglalva. Így azért akad egy kis szabad idő... Szláviknéval ellentétben Fekete Judit otthon is var- rogat, bár nem sokat. Ru ti­losabb kolléganője inkább a háztájit választotta szabad­idős-elfoglaltságként. A rossz minőség ismeret­len a pásztói gyáregységben, s természetesen, a bedolgo­zóktól sem fogadják el. S. hogy milyen szigorúak a követelmények, mennyire cél a kifogástalan áru, arra leg­jobb példa, hogy a szovjet átvevő az igazgató jelenlé­tében elemzi a kiszállításra szánt tételt. Időnként per­sze a nyugati partnerek képviselői is idelátogatnak Legnagyobb megrendelőjük az NSZK, angol piacra is visznek, s olykor be-becsú- szik egy-egy holland, belga és svájci megrendelés is. Üj kapcsolatot jelent számukra a finn és a 'dán export. Mindezt már Kiss Károlvné műszaki vezetőtől tudom meg. A minőséget nagyon ko­molyan kell vennünk. Be­dolgozóinkat ennek megfe­lelően premizáljuk. A gyáregység termelési terve januárban, a 283 mil­lió forint elérését célozta meg. A tavalyi eredmény­nél jobb várható, ám az idei elképzelések túlzottnak bi­zonyultak. A darabbér feszí­tett tempót követel vala­mennyiüktől. Ezért is kelti fel érdeklődésemet az aszta­lon heverő prospektus, amelyben az Autorg elneve­zésű műszeres munkamérés előnyeit olvashatom. Kétke­dő' mosolyomat észreveszi a műszaki vezető. . . — Ügy tűnik, a másodper­cekre is szükség van, pedig állíthatom, hogy a lányok eddig sem lazsáltak. A be­rendezést egyébként a Tex­tilipari Tudományos Egyesü­let ajánlotta, velük van szer­vezési kapcsolatunk. Csak azt nem tudom, mit fognak ajánlani néhány év múlva? T. Németh László Tenyészállatok — angol importból Hazánkban számos kül­földi szarvasmarhafajtát tar­tanak a telepeken; a meg- ' honosításra váró fajták szá­ma most eggyel tovább nőtt. A Húsmarhatenyésztő és Melléktermék-hasznosító Kö­zös Vállalat — a Terimpex közvetítésével — Angliából kiváló képességű szarvas- marhákat vásárolt a világ­szerte ismert Aberdeen angus- fajtából. Ez az állat kitűnő hústermelő képességéről is­mert, ezért tartják szívesen nemcsak a szigetországban, hanem Európában és az amerikai kontinensen is. Márványozott, igen ízletes húsa van, amit külföldön ál­talában magasabb áron tud­nak értékesíteni, mint az egyéb fajtákét. Az importállatok közül ötven üsző került az Adonyí Március 21. Termelőszövetke­zetbe, ahol korszerű bio­technológiai módszerek al­kalmazásával rövid idő alatt 200-ra akarják növelni az állományt. Ezzel törzstenyé' szét kialakítására is lehető­ségük lesz, ilyen számú ál­lomány ugyanis elnyerheti ezt a minősítést, amely a te­nyésztésben rangot jelent. Innen láthatják majd el ál­latokkal az érdeklődő nagy­üzemeket, biztosítva a magas genetikai értéket, öt tenyész­állat a Debreceni Állatte­nyésztő Vállalathoz került, itt főleg keresztezésekre használják majd az apaálla­tokat. lekves — e menyesül es Tervbank a bútorkínálat megújítására A Magyar Kereskedelmi Kamara és az Ipari Forma- tervezési Központ — az Ipari Minisztérium és az OMFB támogatásával — a közeljövőben bútoripari terv­bankot létesít. Az adatbank célja, hogy egyetlen szer­vezet hangolja össze a bú­toripari tervezők munkáját, s ezzel segítse a jó ötletek gyors elterjesztését. A hazai bútoripar kínálata jelenleg meglehetősen sze­gényes, a tervezők munkáját nehezíti, hogy nem ismerik kellően egymás tevékenysé­gét, és a bútorgyárak, va­lamint a tervezők között sem megfelelő a kapcsolat. Így a kínálatból hiányoznak egyes bútorok: kevés a több- funkciós garnitúra, a gyer­mekbútor és a kiegészítő bú­tor. Az adatbank létrehozá­sával arra számítanak, hogy a választék jelentősen bővül, miközben javul a minőség és nő a termékek exportképes­sége is. E célok elérésére a terv­bank létrehozói pályázatot hirdetnek új bútoripari cik­kek tervezésére. Elsősorban a jelenleginél esztétikusabb. praktikusabb, a vásárlók igényeihez jobban igazodó bútorok terveit és műszaki leírását várják. Cél az is, hogy ezek az új termékek főként belföldi alapanyagok, szerelvények felhasználásá­val, a bútoripari vállalatok­nál és szövetkezeteknél al­kalmazott technológiával le­gyenek elkészíthetők. Ter­mészetesen lehetőség van arra is, hogy a pályázó új', gazdaságos technológia be­vezetésére tegyen javaslatot. A tervbörzére belsőépíté­szek, ipari formatervezők, faipari mérnökök, techniku­sok és a bútoripar területén képzett más szakemberek je­lentkezhetnek ötleteikkel jövő év február 1-ig. A pá­lyamunkákat, ipari, keres­kedelmi és formatervezési szakemberekből álló zsűri értékeli majd. A díjazott terveket a gyártóvállalat, illetve szövetkezet csak ak­kor veheti át, ha a minta­darab legyártására is vállal­kozik. Az emberi tényezők szerepe a kibontakozásban A társadalmi-gazdasági kibontakozási program salgótarjáni síküveggyári feladata­inak kialakításakor és végrehajtásának meg­szervezésekor kiemelt helyet biztosítottunk az emberi tényezőknek. Erre eddig is tö­rekedtünk, ezt célozta a személyzeti-oktatási, ifjúság-, sport-, művelődéspolitikai, szociál­politikai és versenymozgaimi feladatok koordinálásának egy szervezetbe való ösz- szevonása is. Eredményeink elérésének fokozódó jelen­tőségű elemeiként kezeljük a szubjektív té­nyezőket. Az elmúlt években végbement gyá­ri megújulási folyamat megkövetelte, hogy többet foglalkozzunk a termékszerkezet­váltás emberi hátterének biztosításával. Igyekeztünk a káder- és személyzeti mun­kát a gazdasági folyamatok követelményeivel jobban összehangolni. A fejlődés hatására 10 év alatt a kollektíva mintegy kétharma­dának változott meg gyáron belül a munka­helye, munkaköre. A jövőben még tudatosabb személyzeti munkával segítjük elő, hogy az irányítók többet foglalkozzanak a konkrét feladatra való neveléssel, az ember formálásával. En­nek számonkérése a munka értékelésének része. Azt tervezzük, hogy 1990-ig vala­mennyi gazdasági vezető részt vesz korsze­rű vezetési ismereteket nyújtó tanfolyamokon. Fontos követelménynek tartjuk a munka­helyi légkör formálását. Abból indulunk ki, hogy az egyénnek a munkával, a munkahely­ivel való elégedettsége, az emberek egymás közötti kapcsolata hatással van a teljesítmé­nyekre is. Jobban felhasználjuk az emberek­kel foglalkozó tudományágak, mindenek­előtt a pszichológia eredményeit: a dolgozó­kat foglalkoztató problémák megismerésé­ben, a munkaerő kiválasztásában, alkalmas­sá tételében, a munka értékelésében, az utánpótlás nevelésében, a pályairányítás­ban, a vezetőkészség fejlesztésében. További felméréseket végzünk a munkahe­lyeken — megfelelő intézkedések előkészí­tése céljából — a nem műszaki eredetű prob­lémák feltárására. Tisztában vagyunk az­zal, hogy ez nem megy minden ellenállás nélkül. Egyesek nem szívesen látják „rejtett’ tartalékaik, hibáik felszínre hozását. A termelési és távlati fejlesztési céljaink elérése érdekében nagyobb gondot fordí­tunk a síküveggyártás, -feldolgozás élen­járó nemzetközi tapasztalatainak gyári al­kalmazására. Intenzívebb kapcsolatot épí­tünk ki a gyárral együttműködésben lévő, 17 tudományos-kutató, szervező- és oktatá­si intézettel. A képzett szakemberek egy részénél követelményként támasztjuk a tu­dományos fokozatok elérését, a szakmai pub­likációk számának emelését. Azzal számolunk, hogy a gazdálkodás ha­tékonyabbá tételének, a termékszerkezet­váltásnak a hatására felgyorsulnak a gyá­ron belüli és állománycsoportok közötti moz­gások. Évente mintegy 100—120 főt kell át­képeznünk, más munkahelyre irányítanunk. Ez a tendencia várhatóan hosszabb távon is tartós lesz. A hatékonyabb foglalkoztatás érdekében tovább javítjuk — különösen a termelő mun­kahelyeken — a munkaerő minőségi ösz- szetételét. Pontosabban számba vesszük vár­ható feladatainkat. Korszerűsítjük a telje­sítményszinteket, a mérési, ösztönzési, módszereket, s ezt az önelszámoló rend­szer tökéletesítésével kötjük össze. Felülvizsgáljuk az egyes munkakörökre vonatkozó szakképzettségi előírásokat. Fo­kozottan érvényesítjük — szellemi és fizi­kai munkakörökben egyaránt — az alkal­masságot, a rátermettséget. Tapasztalataink azt mutatják, hogy nem egyenletes a dolgozók terhelése, egyes terü­leteken még jelentősek a kihasználatlan tar­talékok. Miközben feladataink egy részé­nek megoldása késik, felkészült szakembere­ink munkaellátottsága, leterheltsége nem éri el a kívánt szintet. Ebből kiindulva in­tézkedünk az alkotó kezdeményezések, a szellemi kapacitások jobb kihasználására. Tervezzük a szakemberek nagyobb szám­ban való bevonását olyan fontos gyári témák kidolgozásába, mint a szervezetfejlesztés, a műszaki fejlesztés irányának meghatározá­sa, a szellemi munka gépesítésének lehető­ségei, a munka- és létszámnormázás kor­szerű módszerei. Növeljük az Alkotó Ifjúság-pályázatok, az újítások számát. Ez év végén először oda­ítéljük „A gyár legjobb alkotója” címet. A fiatalokhoz, szakemberekhez időben eljuttat­juk a megoldásra váró műszaki, gazdasági feladatok jegyzékét, s személyesen kérjük fel őket a javaslatok megtételére. A szocia­lista brigádok egy részénél kísérleti jelleg­gel 1988 elejére megteremtjük a vállalkozás­szerű munkavégzés feltételeit. A kollektíva szerződést köt a gyárral, annak az anyagi elismerésnek a tudatában, melyhez eredmé­nyes teljesítés, többletmunka esetén jut­hat. Az MSZMP KB július 2-i állásfoglalása gyári megvalósítási programjának összeál­lításakor arra törekedtünk, hogy konkréttá, időben behatárolttá és személyre szabottá váljanak a feladatok, s egyben ez az adott terület végrehajtási munkaterve is legyen. Kialakítottuk a beszámoltatás, az ellenőrzés rendszerét is. A salgótarjáni síküveggyárban célul tűz­tük ki, hogy megteremtsük a cselekvés és érvényesülés lehetőségét minden alkotni vágyó ember számára. A kibontakozás sike­re nem kis mértékben függ attól, hogy az önálló és felelős cselekvésre törekvő munka­stílust mennyire tudjuk gyakorlattá tenni. Solymosi Imre, salgótarjáni síküveggyár személyzeti és oktatási főosztályvezető Tanműhelyben A Balassagyarmati Fémipari Vállalat esz­tendők óta foglalkozik szakmunkástanulók ok­tatásával. A forgácso­lást elsajátító ifjú szak­emberek jól felszerelt tanműhelyben ismer­kednek jövendő szak­májukkal. Viczián Ti­bor szakoktató tapasz­talatait adja át diákjai­nak. —Kulcsár József . képriportja— Az esztergapadnál. A szakmai fogásokat apródonként sajátítják el. A mester és tanítványai. A munka utáni takarítás is a leendők közé tartozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom