Nógrád, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-08 / 289. szám
1987. december 8., KEDD NOC^ttO 3 Virágot r 99 m a varrónőnek? Avagy: hogy fizet az export a pásztói SENIOR-ban Egyelőre nyitott kérdés számomra, vajon miért olyan magas az elvándorlók szá. ma a SENIOR Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregységében, hiszen az üzem szinte kizárólag exportra termel. Ráadásul a hőn áhított, devizával fizető piacra! A varroda szalagsorai között bolyongva, azonban tálcán kapom az egyik magyarázatot: én sem szívesen dolgoznék egy ilyen hatalmas csarnokban, gépek százaTnak lüktető zajában. Munkaszervezési szempontból szerencsétlen vállalkozásnak tartom a nyomdának készült épület ilyetén hasznosítását. Egyéb érveim ’már Gortva Istvánná szalagvezetőtől származnak: — Sok a bejárónk, többségük fél ötkor kénytelen felkelni ahhoz, hogy elérje a bus^t. S mivel általában családanyákról van szó, nem mindegy az sem, mikor érnek haza. Csak az marad meg hosszabb időn át, aki élethivatásának tekinti a varrást; de ők is szívesebben vállalják a bedolgozást, akár ide, akár egy butiknak ösztönzési lehetőségünk alig van, bár készítünk napi minőségi értékelést. Időnként egy csokor virággal jutalmazzuk a legjobbakat, ami erkölcsi szempontból felemelő érzés, de nem kap érte húst a boltban — mondja az üzém alapításától itt dolgozó Gortváné. A követelmény pedig iszonyúan magas; nemigen járkálhat az, aki teljesíteni szeretné a napi normát, hiszen ezután kapja a fizetését. S, hogy mennyit? — ötezer körül viszek haza havonta, 11 éves munka- viszony után — meséli be- letörődötten a felsőtoldi Szlávik Józsefné. — Ehhez még csak annyit, hogy az utóbbi fél évben szinte minden szombaton, vagy vasárnap be kellett jönnünk, hogy a határidő ne csússzon. Hát persze, hogy vállalja az ember ebben a szűkös világban. . . Szlávikné szinte fel sem néz a gépből, úgy adja tudtomra, hogy amikor négy műveletet végez, el sem képes érni a 100 százalékot. Pedig ujjai szüntelenül mozognak, tolja előre az anyagot fáradhatatlanul. A norma még azt sem engedi, hogy álmokat szőjön. Csak azt tudja, hogy fizetése pontosan fedezi a család élelmiszer-szükségletét, ám, ha a lánya férjhez megy — és ez hamarosan várható —. nem tudja miként fognak megélni, házat építeni. .. — Most két új kislányt kaptunk — folytatja a kalauzolást a szalagvezetőnő —, reméljük sikerül itt tar. tanunk őket. Ügyesek, bár kell még némi rutin, hogy teljes értékű munkaerő váljék belőlük. Juditnak például két és fél éves szerződése van — állunk az ifjú varrónő mellé. — Ezt a műveletet, amit most csinálok, tegnap kezdtem el. A normám most 152 darab, de sikerült elérnem 249-et — szánja rá magát a beszélgetésre, bár hosszas unszolás eredményeként. Az itt dolgozókra nem jellemző a bőbeszédűség, nincs rá idő. Mindenesetre neki is felteszem a kérdést, hogy ha egy butikos kedvező ajánlatot tenne számára, vajon megszüntetné-e a munkaviszonyát. — Azt hiszem nem, mert egész nap csak azzal lennék elfoglalva. Így azért akad egy kis szabad idő... Szláviknéval ellentétben Fekete Judit otthon is var- rogat, bár nem sokat. Ru tilosabb kolléganője inkább a háztájit választotta szabadidős-elfoglaltságként. A rossz minőség ismeretlen a pásztói gyáregységben, s természetesen, a bedolgozóktól sem fogadják el. S. hogy milyen szigorúak a követelmények, mennyire cél a kifogástalan áru, arra legjobb példa, hogy a szovjet átvevő az igazgató jelenlétében elemzi a kiszállításra szánt tételt. Időnként persze a nyugati partnerek képviselői is idelátogatnak Legnagyobb megrendelőjük az NSZK, angol piacra is visznek, s olykor be-becsú- szik egy-egy holland, belga és svájci megrendelés is. Üj kapcsolatot jelent számukra a finn és a 'dán export. Mindezt már Kiss Károlvné műszaki vezetőtől tudom meg. A minőséget nagyon komolyan kell vennünk. Bedolgozóinkat ennek megfelelően premizáljuk. A gyáregység termelési terve januárban, a 283 millió forint elérését célozta meg. A tavalyi eredménynél jobb várható, ám az idei elképzelések túlzottnak bizonyultak. A darabbér feszített tempót követel valamennyiüktől. Ezért is kelti fel érdeklődésemet az asztalon heverő prospektus, amelyben az Autorg elnevezésű műszeres munkamérés előnyeit olvashatom. Kétkedő' mosolyomat észreveszi a műszaki vezető. . . — Ügy tűnik, a másodpercekre is szükség van, pedig állíthatom, hogy a lányok eddig sem lazsáltak. A berendezést egyébként a Textilipari Tudományos Egyesület ajánlotta, velük van szervezési kapcsolatunk. Csak azt nem tudom, mit fognak ajánlani néhány év múlva? T. Németh László Tenyészállatok — angol importból Hazánkban számos külföldi szarvasmarhafajtát tartanak a telepeken; a meg- ' honosításra váró fajták száma most eggyel tovább nőtt. A Húsmarhatenyésztő és Melléktermék-hasznosító Közös Vállalat — a Terimpex közvetítésével — Angliából kiváló képességű szarvas- marhákat vásárolt a világszerte ismert Aberdeen angus- fajtából. Ez az állat kitűnő hústermelő képességéről ismert, ezért tartják szívesen nemcsak a szigetországban, hanem Európában és az amerikai kontinensen is. Márványozott, igen ízletes húsa van, amit külföldön általában magasabb áron tudnak értékesíteni, mint az egyéb fajtákét. Az importállatok közül ötven üsző került az Adonyí Március 21. Termelőszövetkezetbe, ahol korszerű biotechnológiai módszerek alkalmazásával rövid idő alatt 200-ra akarják növelni az állományt. Ezzel törzstenyé' szét kialakítására is lehetőségük lesz, ilyen számú állomány ugyanis elnyerheti ezt a minősítést, amely a tenyésztésben rangot jelent. Innen láthatják majd el állatokkal az érdeklődő nagyüzemeket, biztosítva a magas genetikai értéket, öt tenyészállat a Debreceni Állattenyésztő Vállalathoz került, itt főleg keresztezésekre használják majd az apaállatokat. lekves — e menyesül es Tervbank a bútorkínálat megújítására A Magyar Kereskedelmi Kamara és az Ipari Forma- tervezési Központ — az Ipari Minisztérium és az OMFB támogatásával — a közeljövőben bútoripari tervbankot létesít. Az adatbank célja, hogy egyetlen szervezet hangolja össze a bútoripari tervezők munkáját, s ezzel segítse a jó ötletek gyors elterjesztését. A hazai bútoripar kínálata jelenleg meglehetősen szegényes, a tervezők munkáját nehezíti, hogy nem ismerik kellően egymás tevékenységét, és a bútorgyárak, valamint a tervezők között sem megfelelő a kapcsolat. Így a kínálatból hiányoznak egyes bútorok: kevés a több- funkciós garnitúra, a gyermekbútor és a kiegészítő bútor. Az adatbank létrehozásával arra számítanak, hogy a választék jelentősen bővül, miközben javul a minőség és nő a termékek exportképessége is. E célok elérésére a tervbank létrehozói pályázatot hirdetnek új bútoripari cikkek tervezésére. Elsősorban a jelenleginél esztétikusabb. praktikusabb, a vásárlók igényeihez jobban igazodó bútorok terveit és műszaki leírását várják. Cél az is, hogy ezek az új termékek főként belföldi alapanyagok, szerelvények felhasználásával, a bútoripari vállalatoknál és szövetkezeteknél alkalmazott technológiával legyenek elkészíthetők. Természetesen lehetőség van arra is, hogy a pályázó új', gazdaságos technológia bevezetésére tegyen javaslatot. A tervbörzére belsőépítészek, ipari formatervezők, faipari mérnökök, technikusok és a bútoripar területén képzett más szakemberek jelentkezhetnek ötleteikkel jövő év február 1-ig. A pályamunkákat, ipari, kereskedelmi és formatervezési szakemberekből álló zsűri értékeli majd. A díjazott terveket a gyártóvállalat, illetve szövetkezet csak akkor veheti át, ha a mintadarab legyártására is vállalkozik. Az emberi tényezők szerepe a kibontakozásban A társadalmi-gazdasági kibontakozási program salgótarjáni síküveggyári feladatainak kialakításakor és végrehajtásának megszervezésekor kiemelt helyet biztosítottunk az emberi tényezőknek. Erre eddig is törekedtünk, ezt célozta a személyzeti-oktatási, ifjúság-, sport-, művelődéspolitikai, szociálpolitikai és versenymozgaimi feladatok koordinálásának egy szervezetbe való ösz- szevonása is. Eredményeink elérésének fokozódó jelentőségű elemeiként kezeljük a szubjektív tényezőket. Az elmúlt években végbement gyári megújulási folyamat megkövetelte, hogy többet foglalkozzunk a termékszerkezetváltás emberi hátterének biztosításával. Igyekeztünk a káder- és személyzeti munkát a gazdasági folyamatok követelményeivel jobban összehangolni. A fejlődés hatására 10 év alatt a kollektíva mintegy kétharmadának változott meg gyáron belül a munkahelye, munkaköre. A jövőben még tudatosabb személyzeti munkával segítjük elő, hogy az irányítók többet foglalkozzanak a konkrét feladatra való neveléssel, az ember formálásával. Ennek számonkérése a munka értékelésének része. Azt tervezzük, hogy 1990-ig valamennyi gazdasági vezető részt vesz korszerű vezetési ismereteket nyújtó tanfolyamokon. Fontos követelménynek tartjuk a munkahelyi légkör formálását. Abból indulunk ki, hogy az egyénnek a munkával, a munkahelyivel való elégedettsége, az emberek egymás közötti kapcsolata hatással van a teljesítményekre is. Jobban felhasználjuk az emberekkel foglalkozó tudományágak, mindenekelőtt a pszichológia eredményeit: a dolgozókat foglalkoztató problémák megismerésében, a munkaerő kiválasztásában, alkalmassá tételében, a munka értékelésében, az utánpótlás nevelésében, a pályairányításban, a vezetőkészség fejlesztésében. További felméréseket végzünk a munkahelyeken — megfelelő intézkedések előkészítése céljából — a nem műszaki eredetű problémák feltárására. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez nem megy minden ellenállás nélkül. Egyesek nem szívesen látják „rejtett’ tartalékaik, hibáik felszínre hozását. A termelési és távlati fejlesztési céljaink elérése érdekében nagyobb gondot fordítunk a síküveggyártás, -feldolgozás élenjáró nemzetközi tapasztalatainak gyári alkalmazására. Intenzívebb kapcsolatot építünk ki a gyárral együttműködésben lévő, 17 tudományos-kutató, szervező- és oktatási intézettel. A képzett szakemberek egy részénél követelményként támasztjuk a tudományos fokozatok elérését, a szakmai publikációk számának emelését. Azzal számolunk, hogy a gazdálkodás hatékonyabbá tételének, a termékszerkezetváltásnak a hatására felgyorsulnak a gyáron belüli és állománycsoportok közötti mozgások. Évente mintegy 100—120 főt kell átképeznünk, más munkahelyre irányítanunk. Ez a tendencia várhatóan hosszabb távon is tartós lesz. A hatékonyabb foglalkoztatás érdekében tovább javítjuk — különösen a termelő munkahelyeken — a munkaerő minőségi ösz- szetételét. Pontosabban számba vesszük várható feladatainkat. Korszerűsítjük a teljesítményszinteket, a mérési, ösztönzési, módszereket, s ezt az önelszámoló rendszer tökéletesítésével kötjük össze. Felülvizsgáljuk az egyes munkakörökre vonatkozó szakképzettségi előírásokat. Fokozottan érvényesítjük — szellemi és fizikai munkakörökben egyaránt — az alkalmasságot, a rátermettséget. Tapasztalataink azt mutatják, hogy nem egyenletes a dolgozók terhelése, egyes területeken még jelentősek a kihasználatlan tartalékok. Miközben feladataink egy részének megoldása késik, felkészült szakembereink munkaellátottsága, leterheltsége nem éri el a kívánt szintet. Ebből kiindulva intézkedünk az alkotó kezdeményezések, a szellemi kapacitások jobb kihasználására. Tervezzük a szakemberek nagyobb számban való bevonását olyan fontos gyári témák kidolgozásába, mint a szervezetfejlesztés, a műszaki fejlesztés irányának meghatározása, a szellemi munka gépesítésének lehetőségei, a munka- és létszámnormázás korszerű módszerei. Növeljük az Alkotó Ifjúság-pályázatok, az újítások számát. Ez év végén először odaítéljük „A gyár legjobb alkotója” címet. A fiatalokhoz, szakemberekhez időben eljuttatjuk a megoldásra váró műszaki, gazdasági feladatok jegyzékét, s személyesen kérjük fel őket a javaslatok megtételére. A szocialista brigádok egy részénél kísérleti jelleggel 1988 elejére megteremtjük a vállalkozásszerű munkavégzés feltételeit. A kollektíva szerződést köt a gyárral, annak az anyagi elismerésnek a tudatában, melyhez eredményes teljesítés, többletmunka esetén juthat. Az MSZMP KB július 2-i állásfoglalása gyári megvalósítási programjának összeállításakor arra törekedtünk, hogy konkréttá, időben behatárolttá és személyre szabottá váljanak a feladatok, s egyben ez az adott terület végrehajtási munkaterve is legyen. Kialakítottuk a beszámoltatás, az ellenőrzés rendszerét is. A salgótarjáni síküveggyárban célul tűztük ki, hogy megteremtsük a cselekvés és érvényesülés lehetőségét minden alkotni vágyó ember számára. A kibontakozás sikere nem kis mértékben függ attól, hogy az önálló és felelős cselekvésre törekvő munkastílust mennyire tudjuk gyakorlattá tenni. Solymosi Imre, salgótarjáni síküveggyár személyzeti és oktatási főosztályvezető Tanműhelyben A Balassagyarmati Fémipari Vállalat esztendők óta foglalkozik szakmunkástanulók oktatásával. A forgácsolást elsajátító ifjú szakemberek jól felszerelt tanműhelyben ismerkednek jövendő szakmájukkal. Viczián Tibor szakoktató tapasztalatait adja át diákjainak. —Kulcsár József . képriportja— Az esztergapadnál. A szakmai fogásokat apródonként sajátítják el. A mester és tanítványai. A munka utáni takarítás is a leendők közé tartozik.
