Nógrád, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-31 / 308. szám

1987. december 31., CSÜTÖRTÖK NOGRAD 3 A munka szimfóniája Nem él-e bennünk a sokszor tolón szemérmesen titkolt vágy, hogy ne tűnjünk el nyomtalanul a földi terekről? Nem törekszünk-e arra, hogy maradjon utánunk valami, ha eltá­voztunk az életből? A vagyon, a pozíció múlandó. Az ember egyik legősibb vágya, hogy hosszabb távra — embgri örökké­valóságra - szóló alkotás is maradjon utána. Ez nemcsak a művészi alkotás, hanem minden teremtő munka titkai közé tartozik. Gehard ősi sziklakolostora festői völgyben fekszik, ez az örmény keresztény kultúra egyik legrégibb központja. Egyik árkádsora fölött felirat ékeskedik a kőbe faragott gránátvi' rágok között. Számomra az egyik legmeghatóbb kívánságot tartalmazza, amit ember valaha kőbe vésett: Emlékezzetek Galdzakra, az építészre. A sziklatemplom századok óta mind a mai napig áll, dacol az idővel. Az építész jó munkát vég­zett. Kezembe került egy Képes ABC-könyv. Pozsonyban nyom­tatták 1898-ban. Nemzedékek tanulták belőle a betűket. Csak azokat? Egyik mondata így szól: emberé a munka. Magától értetődik? Azért nem árt ismételni. Gondolunk-e arra, hogy mór a Gellért-legenda hírt ad a magyarok munkadalóról. Malomkövek zaját hallja a püspök és az asszony, aki a mal­mot hajtja, énekel. Gellért csodálkozva fordul kísérőjéhez: Walther, hallod, a magyarok szimfóniája miként zeng? Gyárakban, földeken, laboratóriumokban, műtermekben, mindenütt, ahol ember él, zeng ez a szimfónia. Miként zeng? Szóljon mindenütt és mindig az emberért. (te) Az ember természeténél fogna opmiiii isin««* Beszélgetés Devcsics Miklóssal, a Hégrád Megyei Tanács elnökével A mögöttünk lévő eszten­dő a kisebb-nagyobb közös­ségek számára sikerekben és gondokban is egyaránt gazdag volt. Társadalmunk fejlődésének feltételei az élet minden területén nehe­zebbé váltak. Az év derekán a párt Központi Bizottsága elfogadta a gazdasági-társa­dalmi kibontakozás prog­ramját, majd az Országgyű­lés őszi ülésszakán megszü­letett az ezt szolgáló kor­mányprogram. A végrehajtás kezdeti tapasztalatairól, a tanácsok előtt álló időszerű kérdésekről beszélgettünk az új év küszöbén Devcsics Miklóssal, a Nógrád Megyei Tanács elnökével, országgyű­lési képviselővel. — A párt- és a kormány- program szellemében me­gyénkben is az átrendező­dés, átalakulás időszakát éljük. Mi az amire építeni tudunk ebben a folyamat­ban? — Két fontos pillérre. Az egyik: a cselekvő, az alkotni akaró ember, aki felelőssé­get érez az ország, a megye, az adott település, vagy vállalat sorsa, jövője iránt. A többség tettekkel szeretne részt vállalni a kibontako­zás tennivalóiból, hiszen lelismerte, hogy személyes érdeke is erre ösztönzi. A másik: építhetünk eddigi eredményeinkre. Áz elmúlt időszakban sokat fejlődött az ipari, a mezőgazdasági termelés, új lakásokkal, ok­tatási. egészségügyi létesít­ményekkel gyarapodtak a többi között településeink. Mindez az itt élő emberek közös munkájának gyümöl­cse, s erre vallóban lehet alapozni. A múlt sikere mindig is forrása volt a jö­vőnek! Természetesen azzal is tisztában kell lennünk, hogy egy jobb, felfelé ívelő pályához vezető út különbö­zik a korábbitól. Vannak ér­telmes. mozgósító céljaink, amelyek találkoznak az em­berek törekvéseivel. A meg­valósuláshoz azonban új gondolkodás, új megoldások szükségesek, melyekhez a központi döntések megyénk számara.is megfelelő útmu­tatásul szolgálnak. — Ha az elmúlt évet ilyen szemüvegen keresztül vizsgáljuk, miként szem­besíthetek a tervek és á tények? — A tapasztalatokat a megyei pártbizottság a kö­zelmúltban elemezte és ez a NÓGRÁD-ban is széles nyil­vánosságot kapott. Igaz, hogy úgynevezett áttörésről nem beszélhetünk, de egyre több az olyan kollektíva, amely felismeri a változás, a cselekvés szükségességét. A különböző életbe lépő in­tézkedések várhatóan fel­erősítik e pozitív folyamato­kat. Ugyanakkor hallani gaz­dasági egységekben arról, hogy helyzetük lehetetlenné válik. A dolog így egyoldalú, hiszen az intézkedések célja nem más, mint az ésszerűbb, takarékosabb gazdálkodás kikényszerítése, a tartalékok feltárása, új utak keresése. A munkáskoMektívák, a csa­ládok miért ne cselekedné­nek ebben a szellemben? A szabályozók továbbra is egyformán vonatkoznak a vállalatokra. Ahol kezdemé­nyező a vezetés, ahol a gaz­dasági feladatokat más mó­don közelítik meg, továbbra is reményteljesen nézhetnek az új év elé. Nem szabad elfelejtenünk, hogy ilyen nehéz körülmények között is találkozni, kiváló teljesít­ményekkel. A különbség abban van, hogy ezeken a helyeken tartalékokat, moz­gósítanak, bátran vállalkoz­nak, alkalmazkodnak a piaci igényekhez és nem a kivé­telek keresésében versenyez­nek, csodára várva. Az ipari, mezőgazdasági üzemek egész sora figyel­met érdemlő teljesítményt nyújtott. A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár, a Budapesti Rádiótechnikai Gyár, a Romhónyi Építési Kerámiagyár jó hírnevet ví­vott ki magának. A Salgó­tarjáni Kohászati Üzemek rekordidő alatt korszerű­sítette a hengerművet. Fi­gyelmet, tanulmányozást ér­demelnek a termelőszövet­kezetek teljesítményei, rá­cáfolva, hogy kedvezőtlen termőhelyi adottságok között nem lehet jól teljesítem. A Nógrádi „Béke" Termelőszö­vetkezet kezdeményezésével, eredményeivel az élvonal­ban van. pedig a megye egyik legkisebb gazdasága. A Szécsényi „II. Rákóczi Ferenc" Termelőszövetke­zet színvonalas csomagoló­gép-gyártást honosított meg a megyében. A pásztói Mát­raaljai Állami Gazdaság az első vegyes vállalat létreho­zásán dolgozik. A nemrég gyenge teljesítményt nyújtó endrefalvai és mátraterenyei termelőszövetkezetek jelen­tősen megújultak. Mindez a színvonalas, hozzáértő ve­zetést értékeli fel. amely nélkül ma nincs előrelépés. — Egy évvel korábbi beszélgetésünkben ön is a tanácsok nehéz helyzetét említette. Hogyan sikerült ezzel megbirkózniuk? — összességében a várt­nál kedvezőbb eredmények­ről számolhatok be. Az ál­lami támogatás csökkenését igyekeztünk más forrásokból — hitelek, kötvénykibocsátás — pótolni. Ennek is köszön­hető, hogy a kiemelt társa­dalompolitikai programok általában az év elején elfo­gadott céloknak megfelelően teljesülnek. Több mint 1100 új lakásba költözhettek be 1987-ben. bár a többszintes, elsősorban az OTP-beruhá- zású magánlakásoknál né­mi lemaradás mutatkozik. Megvalósulnak a vízhálózat bővítésének főbb céljai is. Kész a Berkenye—Nőtincs közötti ivóvíz-távvezeték, el­kezdődött a Mihálygergét Szécsénnyel összekötő veze­ték kivitelezése. Négy tele­pülésen társulat keretében oldódott meg az egészséges ivóvízellátás, másik hét he­lyen folyamatban van a munka. Legalább ilyen fon­tos, hogy befejezés előtt áll a balassagyarmati szennyvíztisztító kivitelezé­se, Rútságon. Szécsényben és a megyeszékhelyen pedig megtörténtek a munka elő­készületei. — Hallani, hogy a nép­gazdaság jelenlegi hely­zetében alaposan csökken­nek a kultúra, a művelő­dés feltételeit javító for­rásuk. .. — Nem hiszem, hogy me­gyénkben e terület hátrá­nyokat szenvedve. Az elmúlt évtizedben itt nagyon sokat tettünk és ez a fejlődés folytatódik. Az idén adtuk át például Salgótarjánban a 16 tantermes új gimnáziu­mot, egy másik épül Balas­sagyarmaton. Az általános iskolai tanteremfejlesztő programunkat időarányosan teljesítjük. Szécsényben négy tanteremmel bővül a mező- gazdasági szakközépiskola, beköltözés előtt a megyei könyvtár. Az idén a Szé­chényiek. a nézsaiak, a cere- diek új. művelődési házat avathattak. Azt hiszem az is sokat mond. hogy a me­gyei tanács saját forrásból a tervciklusban képzőművé­szeti beruházásokra, köz­gyűjtemények vásárlására, kiadói tevékenységre csak­nem tízmillió forintot fordít. — A megyei tanács ja­nuár közepén dönt az idei tervről. A tanácsi gazdál­kodás milyen új elemei befolyásolják az előkészí­tést? — Amikor az 1987-re szóló elképzelések teljesü­léséről szólunk, nem sza­bad megfeledkezni arról, hogy sok feszültséget nem tudunk megoldani, s kelet­keztek újak is. Sajnos min­den valós probléma or­voslására továbbra sem lesz lehetőség. A megye fejlesz­tési alapjának 35 százalé­kát a központi szervek el­vonták. • Ennek következ­ménye, hogy az úgynevezett fejkvótát csökkenteni szük­séges. A mértéke a váro­sokban 34, a falvakban 12 százalék. Hogy ne kelljen a községek pénzügyi lehe­tőségeit tovább korlátozni, inkább . a megyei tanács hagyja el saját beruházá­sainak zömét a hátralevő három évben. — Ez minősíthető ú ta­nácsok „visszavonulásá­nak"? — Részben és néhány fon­tos területen igen. Ez azonban nem jelenti a terület fej­lesztési elképzeléseinek fel­adását. Ellenkezőleg. Offen- zív, vállalkozó magatartás- a követelmény a tanács te­vékenységében is. Vissza kell lépni az állami lakás­építés területén, s ez az egész lakásgazdálkodás és -támogatás újragondolását követeli tőlünk. Sokkal in­kább a fiatal házasok első lakáshoz való juttatására szükséges összpontosítani a figyelmet. Természetesen itt nem 2—3 szobás ottho­nokról van szó. Az új la­kásépítőknek sokoldalú tá­mogatást kell biztosítani, közösen az üzemekkel. Az ezzel kapcsolatos teendőket a helyi tanácsok 1988. első negyedében tekintik út. Az elképzelések között szere­pel a tetőtér-beépítések foly­tatása, a vállalati, a banki beruházásban készülő laká­sok számának növelése. Sze­retnénk. ha a gazdasági egy­ségek. intézmények részt vennének a tanács által biz­tosított területek közmű­vesítésében, s cserében tel­keket kapnának dolgozóik. A hetedik ötéves terv ki­emelt célkitűzései alapjai­ban nem módosulnak, vi­szont bizonyos arányokon, ütemeken változtatni szük­séges. Az egészségügyben például a szűkös anyagiak között is igyekszünk besze­rezni nélkülözhetetlen, kor­szerű műszereket. Ezáltal gyorsul a betegség okainak megállapítása, és újabb len­dületet kaphat a megyei ta­nács egészségmegőrző prog­ramjának megvalósítása. Az oktatás teltételeinek továb­bi javítására kötvényeket bocsátottunk ki, hiteleket vettünk fel. Vállalkozássze­rűen szeretnénk javítani a termelést is segítő infra­struktúrán. A lényege, hogy a tanácsi befektetés túl­nyomó része később meg­térüljön. így válik lehető­vé, hogy Bátonyterenye, Pásztó után Balassagyarmat­ra és Rétságra is eljusson a gáz, bővüljön a salgótar- - jáni telefonközpont, a kör­zetközpontokban jobbak le­gyenek a feltételek a ter­melőberuházásokhoz. — Lesz-e fennakadás » tanácsi intézmények mű­ködtetésében? — Erre a célra előrelát­hatóan 4 milliárd forint áll rendelkezésre. Az áremel­kedés nem lesz hatástalan az iskolák, kórházak és más intézmények életére sem. Az ott dolgozók sem tevékenykedhetnek a régi szellemben, mert a rendel­kezésre álló pénzt nem egy­szerűen elkölteni kell, ha­nem gazdálkodni kell vele. Az ilyen irányú felelősséget az intézmények vezetői még sok helyen nem érzékelik. Az ország ismert helyzeté­ben aligha engedhető meg bármiféle pazarlás. Ennek pedig egyik feltétele, hogy a döntések legyenek nyil­vánosak. A demokratizmus szélesítése, a lakosság nyílt, őszinte tájékoztatása nem egyszerűen fontos, hanem nélkülözhetetlen. A tanácsi munkában sem lehetnek ta­buk. Az emberek a fontos­sági sorrendeket is úgy fo­gadják el, akkor azonosul­nak a célokkal, s cseleked­nek. érdekükben, ha hite­les információkkal rendel­keznek. Ismerjék, hogy mi­re tudunk és mire nem tu­dunk most vállalkozni. — A küszöbönálló év­ben lesznek, akik ,a ko­rábbinál jóval nehezebb helyzetbe kerülnek, bizo­nyos rétegek várhatóan megélhetési gondokkal is küzdenek majd Mit te­hetnek értük a tanácsok? — Az áremelések a csa­ládokat eltérően érintik. Vannak, akik túlvállalkozás — például a már felépült lakás terhei — miatt kerül­nek nehezebb helyzetbe, és súlyosbodnak példáu-l az alacsony jövedelmű nyug­díjasok. a nagycsaládosok, a pályakezdők életkörülmé­nyei is. A kormányprogram szellemében hozott országos döntések mellett, széles kö­rű intézkedéseket teszünk helyben is — a többi kö­zött — a családsegítő in­tézményhálózat kialakítá­sával. hogy a valóban rá­szorulók segítséget kapja­nak. Fokozottan törődni kell a pályakezdőkkel, a ma­gányosan élő idősekkel. A szociálpolitikában is számí­tunk a vállalatok, a szak- szervezetek együttműködé­sére. Az ipar szerkezet- váltásával párhuzamosan el­helyezkedési nehézségek is várhatók. A tanácsok át­képzéssel, közhasznú mun­kák szervezésével igyekez­nek a feszültségekéi leve­zetni. Külön program ké­szül a foglalkoztatottság szempontjából hátrányos te­rületek fejlesztésére. Segí­teni akarjuk a munkahelyet létrehozó termelővállalko­zásokat is. — Mit vár személy sze­rint az új esztendőtől? — Az ember természeté­nél fogva optimista, szá­mos megoldhatatlannak hitt feladaton túlkerült. Abban bízom, hogy fegyelmezet­tebb, odaadóbb, hatékonyabb munkával a megye lakos­sága megküzd a mostani akadályokkal is, hozzájá­rulva a párt és a kormány kibontakozási programjának megvalósításához. Ehhez kí­vánok a megye párt- és ta­nácsi vezetése nevében a nógrádi embereknek jó egészséget, és ahogy mon­dani szoktuk: Boldog, ered­ményes új esztendőt! — Köszönjük a beszél­getést! M. Szabó Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom