Nógrád, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-31 / 308. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF., 308. SZÁM ÁRA: 2,20 FT 1987. DECEMBER 31., CSÜTÖRTÖK BABONA HELYETT O z esztendő utolsó napján az idei 308. NÓGRAD- ot juttatjuk el az olvasóhoz, e sorok írójának pedig az a gyanúja, hogy a megszokottnál talán kisebb figyelem jut az újságnak. Meg december 31- nek —, mint munkanapnak — is, hiszen az emberek java már mással foglalkozik. Itt-ott még pontosítják a vendégkört, a feledékenyek éttermi asztal után néznek, esetleg gyarapítják az otthoni italkészletet. Gondolom, a konyha nyűgjeivel megvert háziasszonyok is kigondolták az ételsort— a menüről azonban majd később. Szilveszter — 1987. A hagyománytisztelők röviden csak annyit mondanak: megint öregebbek lettünk egy évvel. S, hogy ki, milyen esztendőt hagyott maga után. azt érzékelteti a számvetés, a családi mérlegkészítés. Ami pedig mindannyiunkat illet, e héten jelent meg a közlemény, amely többek között hírül adja: ,,A Minisztertanács... megállapította, hogy a gazdaságirányítás és a gazdálkodó szervezetek erőfeszítéseinek eredményeként az 1987. évi gazdasági folyamatokban az 1985—86. évi tendenciákhoz képest szerény, egyes pontokon számottevő javulás tapasztalható. A termelési szerkezet átalakításának meggyorsítása és a gazdasági egyensúly javítása terén azonban az elért előrehaladás nem kielégítő.” íme, egy megállapítás, amely sokat elárul az évről és természetesen rólunk. Szándékainkról meg érdektelenségünkről. igyekezetünkről és restségünkről. A rövid summázatban természetesen ott van a teendő is, mindenki kiolvashatja belőle a saját magáét. S, hogy dolgaink így alakultak, az forrása a megállapításnak is, amely egy — a napi politikát figyelemmel kísérő — háziasszonytól származik: „Nekem december 31-ről az jut eszembe, hogy ez az utolsó olcsó nap.” Sajátos szemszögből való ez az évértékelés, bár a véleményt már nemcsak az előzetes bejelentések, hanem a tegnap közzétett tételes árlisták is hitelesítik. A röpke párbeszéd során azonban jelentős hangsúlyt kap az is, hogy sem Szilveszter napja, sem az árváltozások időpontja nem valamiféle választóvonal. Eredményeink és gyengeségeink folyamatáról van szó ugyanis. Amikor a „hogyan nézünk az új év elé?” kérdésre próbálunk választ adni, a meditációban a tegnap, a ma és ■ a holnap együtt kezelendő. Hogy céljaink szolgálatában megőrizzük a megőrzendő jót magunk mögött hagyjuk a rosszat, a gátatszabót, az előbbrelépést akadályozót. A közügyek iránt eddig vajmi kevés érdeklődést mutató ember is tudja: az előttünk álló út a legjobb indulattal sem nevezhető göröngyök nélküli, sima vállalkozásnak, holmi sétagaloppnak. S, ez mindenkire érvényes, a próbatétel alól nemigen vonhatja ki magát senki. Az új esztendő ezúttal a szó szoros értelmében számos új vonással vár. A hétköznapok politikusaként idézett házissszony például azt mondja, hogy új dolgokat kell megszokni, s egyáltalán nem csak az árakra gondol. Neveket, fogalmakat kell tanulni. Azaz: másképpen kell élni. Kicsit beosztó'bban, kicsit takarékosabban, a megszokottnál valamivel jobban gondolva a holnapra, hogy bőségesebbek legyenek a mai áldozatvállalás révén a majdani esztendők. Ügy gondolom, szó esik minderről az esti vigalmak józanabb pillanataiban is. így kell ennek lenni, hiszen szilveszter nem csak az óévbúcsúztatás és az ú.i esztendő köszöntésének ideje, rendre ilyenkor tesszük meg fogadalmainkat. Másképpen lesz ezután — mondjuk határtalan önbizalommal. Egymásra licitálunk az ígéretekkel, s ezek között az a legkisebb, hogy új év hajnalán új életet kezdünk. S, hiába a szűkebb esztendő, az üzletek forgalmának tanúsága szerint koccintunk is majd erre becsülettel. Egészen addig, amíg az ételtől elnehezülve, fel tudjuk emelni a köszöntőpoharat. S, ha már az étkek kerültek szóba, talán éppen itt helyénvaló visszakanyarodni a bevezetőben említett menühöz. A hasonlóság elég sok a szilveszteri asztalokon, akad azért különbség is. Van. aki a világ kincséért meg nem enné ilyenkor a csirkét, mondván: elrepül a szerencsével. Hasonló okból, a jövőre gondolva, igen sokan tesznek halat az asztalra. mert a pikkely- halpénz jót jelent. Az Alföldről északi szilveszterre érkező fiatalasszony pedig új év reggelén, ha csak egy tányérkával is, de kikönyörög kolbászos bablevest. „Akkor ugyanis egész évben sok lesz a pénzem.” H ogy mennyi lesz és mennyit ér, az —, ahogy mondani szokás — még a jövő zenéje. Egy azonban bizonyos. Nem a fogadalmon múlik, s édeskeveset tehet érte a hal. meg a kolbászos bableves. A jókívánságok általuk nemigen válnak valóra. Ellenben sok — azt is mondhatjuk, hogy minden — múlik az igyekezeten. Az új esztendő, az ezt követő majdani évek. saját magunk érdekében, valóban másképpen kell(ene) élni, dolgozni. A jó szerencsében és a babonában való bizakodás helyett. I Kelemen Gábor Ulest tartott Elnöki Tanáé Szerdán ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. A testület a Minisztertanács előterjesztését megtárgyalva, módosította a magánkereskedelemről szóló 1977. évi 15. számú törvény- erejű rendeletet. Eszerint a jövőben magánkereskedői igazolvány közös név alatt működő polgári jogi társaságnak is adható. A polgári jogi társaság létszáma a panzió-, a kempingszakmánál, ha ezekhez vendéglátóipari tevékenység is kapcsolódik, valamint vendéglőknél 30, egyéb panzió, kemping, továbbá ABC-áru- ház, tüzelő-, építőanyagkereskedői és mutatványos- szakmánál 20, más magán- kereskedői szakmánál 15 fő lehet. Az Elnöki Tanács módosította a gazdasági társulásokról szóló 1978. évi 4. számú törvényerejű rendeletet. Ennek alapján a jövőben magánszemélyek és ezek közös név alatt működő társaságai, jogi személyekkel közösen, korlátolt felelősségű társaságot létrehozhatnak, illetőleg ilyen társaságba beléphetnek. A magánszemélyek részvételével működő korlátolt felelősségű társaságok törvényességi jellegű felügyeletét — a többi társaságéhoz hasonlóan — a cégbíróságok látják el. A jogszabály-módosítások 1988. január 1-jén lépnek hatályba. Az Elnöki Tanács határozott bíróságok és ügyészségek összevonásáról, illetve megszüntetéséről, személyi kérdésekben döntött, valamint bírákat mentett fel és választott meg. ☆ A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Dobos Istvánt, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnök- helyettesét e tisztsége alól, a KNEB-tagságának meghagyásával ■— érdemei elismerése mellett — saját kérésére, nyugállományba vonulására tekintettel — 1987. december 31-i hatállyal felmentette; Csáky Gyulát 1988. január 1. napjával a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyettesévé megválasztotta. ☆ A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Szabó Ferencet 1988. január 1. napjával mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkárrá kinevezte. (MTI------------------------------------------^ Boldog új évet kívánunk minden kedves olvasónknak! KI| köntösben a Karancs SzölBö Hegyen-völgyön vigadalom Megszépült külsővel várja szilveszteri vendégéit Salgótarjánban a Karancs Szálló. Megyénk legnagyobb szállás- lehetőséget biztosító létesítményében a hónap végére befejeződik a drinkbár, s amit a külső szemlélő nem lát, a konyha felújítása is. Minden együtt áll tehát ahhoz, hogy az óévet búcsúztató éjszakára ’méltó körülmények között fogadják olasz, csehszlovák, lengyel és hazai vendégeiket. Csoportok ugyan nem érkeznek, ám így is telt házra számítanak. Mintegy négyszázan kóstolják majd meg a mesterszakács remekeit, többek között a gesztenyés pulykamellet ízes körettel, vagy a kalocsai hálós szűz- sültet, amélyet ugyancsak gazdagon körítenek. Az álmosságot elűzendő speciális kávéjukat is megkóstolhatja a vendégsereg. A vendégek szórakoztatásáról — a Karancs összes termeiben — a BTB-trió, a Karancs duó és népi zenekar gondoskodik. S mint az ilyenkor megszokott, a későn érkezők már hiába keresnek szabad szobát, ugyanis mindegyik elkelt. Bár szerényebb körülmények várják a Cserhát étteremben asztalt foglalókat, a hangulat itt is évek óta vérpezsdítővé fokozódik az éjszaka folyamán. A jelzések szerint 100 vendégre számítanak, akik között — az ilyenkor szokásos tombola játék on — nemes pezsgőt sorsolnak ki. A Cserhát elÁz Ipolyban „röfi- pecsenye" a fődíj * Álsótoldon a 3—2 * Gazdára leltek a vendégszobák sősorban a helybéliek — azaz a pásztóiak — szórakozóhelye lesz az év utolsó napján, mivel a kemping zárva tart. Tombolajáték is hozzájárul a vidám hangulathoz a balassagyarmati Ipoly Szállóban megrendezendő újévi bálon. Csoportot ide sem várnak, ugyanakkor egyéni asztalfoglalókból is telt ház lesz. Honfitársainkon túl nyugati látogatókra is számítanak. Szálláshelyeik többsége lekötött, s aki nem óhajt túl korán lefeküdni, táncolhat hajnalig az Oszt- roluczky-trió játékára. A konyha specialitásai közül ritka csemegének számít a pezsgős káposztával tálalt malacsült és a rántott sonkás palacsinta. Kétszer tömheti meg a bendőjét malachússal az, aki szerencsés számot húzott a tombolán, ugyanis a fődíj egy „röfi- pecsenye”. Óév utolsó napján a közművelődés intézményei is a szórakozást és szórakoztatást részesítik előnyben. A szilveszteri programok tükre egyértelműen azt mutatja, hogy a kultúrházak elsősorban önerőre, saját és társ- intézményeik amatőr együtteseire támaszkodnak. Kevés kivétellel, mindenütt helyi néptánc-, népzenei vagy beategyüttesek lépnek fel a színpadokon, húzzák a talp- alávalót. Az élőzene üde színfoltjait jelenti a soksok diszkóműsor után e rendezvényeknek. S talán nem hiányolják majd sem a salgótarjáni és bátonyterenyei Bányász Művelődési Házban, sem a magyarnándori Radnóti Miklós Művelődési Házban a fővárosi sztárvendégek „borsos” jelenlétét. Jól szórakozhatnak a résztvevők Kiste- renyén, a népkerti művelődési házban, ahol a Halley együttes muzsikál. A festői környezetű Álsótoldon pedig az agyondicsért (és agyonszapult) jugoszláv 3+2 zenekar mulattatja a falu népét. Valamennyi vendégszobának akadt év végére gazdája a Hotel Salgóban, a bán- ki fogadóban és a hollókői parasztházakban. A Nógrád- tourist csaknem háromszáz vendége december 27-től január 3-ig egy hétre látogatott megyénkbe. Az IBUSZ és a Budapest Tourist utazási irodák szervezésében a legtöbben a fővárosból és az alföldi megyékből, jórészt Szolnok környékéről érkeztek. Nógrád idegenforgalmi tervei 1990-ig Az idegenforgalom tervszerű fejlesztésének igénye szükségessé tette a hosszú távú elképzelések kidolgozását, ennek jegyében a legfontosabb célkitűzéseket a Nógrád Megyei Tanács határozta meg. Az előttünk álló csaknem másfél évtizedben a döntés szerint az idegenforgalom kapjon nagyobb szerepet a megye gazdasági — ezen belül az elmaradott térségek — fejlesztésében; adottságai révén az arra alkalmas területek népességmegtartó képességének erősítésében, valamint a helyi foglalkoztatottság javításában. Kívánatos a belföldi idegenforgalomban a falusi ifjúsági turizmus, a hétvégi kirándulás és országjárás lehetőségeinek jobb kihasználása Is. Az adottságokra építve a nyugati turizmust az országos átlagot meghaladó ütemben kell fejleszteni. intenzívebben kapcsolódva a központi programokhoz. A teendők között határozták meg a túlzsúfolt területek tehermentesítését. A meglévő tartalékok teljesebb körű kihasználásával fejleszteni szükséges a téli sportolási, üdülési lehetőségeket, a hobbiturizmust (vadászat, lovaglás), nagyobb figyelmet kíván a kulturális idegenforgalom igényeinek jobb kielégítése, műemlékeink bemutathatóvá tétele, a népi hagyományok emlékeinek felkarolása, az idegenforgalom céljaira való felhasználása. A feladatok között hangsúlyos szerepet (Folytatás a 2. oldalon.)