Nógrád, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-03 / 285. szám
1987. december 3., CSÜTÖRTÖK NOGRAD 3 Visszaadott iparok ? Nem olyan forró a kása... Széles e megyében aligha akad egyetlen ember is, aki eufórikus örömmel várná a jövő évtől esedékes változáso- kát. Akár az adóreformra, akár az egyéb nadrágszíj-össze- húzó intézkedésekre gondolunk —, bizony nem a személyes gyarapodás-tollasodás van most soron. Örülni természetesen nem szükséges, a kötelezettségek sorában ilyesmi nem szerepel. Az viszont igen, hogy az eddigiektől szerényebb életviszonyok között megkíséreljünk többet és főleg jobban dolgozni! A várható változásokra nyilván mindenki másként reagál. A minap például 'szertefutott a hír, hogy a bátonyterenyei és a település környékén működő kisiparosok sorra adják vissza az ipart, mondván, a jövő évtől érvényes feltételek között nem hajlandók dolgozni. Márpedig, ha ez igaz, könnyen ellátás híján maradhat a terület néhány szakmában. Veres János, a bátonyterenyei tanács tef-csoportveze- tője azonban megnyugtató választ ad: — Tömeges méretű engedély-visszaadásról nincs szó. Eddig négy fuvaros mondott le az ipargyakorlásról, őket meg is értem, hiszen üres Tüzép-telepek- ről nem sok szállítanivaló kerül. Rajtuk kívül még hatan adták vissza az ipart, de a körzetben működő 105 kisiparoshoz képest ez a „fogyókúra” még nem veszélyes. Hozzáteszi azonban azt is, hogy ennél lényegesen nagy óbb a bizonytalanság, s egyértelműen a hiányos informáltságra visszavezethetően. A november 23-án megtartott bátonyterenyei adótájékoztató alkalmával még kimondottan forró volt a helyzet, a jelenlévők nagy része azt az álláspontot foglalta el, hogy abbahagyja az ipargyakorlást. A tájékoztatóra egyébként 51 iparost hívtak meg, s az általános információéhség közepette legalábbis különös, hogy csupán minden harmadik fogadta el a meghívást. Számszerű példák levezetésével Rázsó István, a KIOSZ salgótarjáni szervezetének megbízott titkára ismertette az új adózási szabályokat. — Az volt a benyomásom, hogy a kisiparosok sokkal rosszabbra számítottak. A tájékoztató végére a kedélyek lehiggadtak. a nagyhangúnk is elcsendesedtek, s „majd meggondoljuk még” jelszóval tértek haza. Sándor József villanyszerelő kisiparos kerek perec meg is mondta: — A példa szerint a vállalkozási eredmény egyhar- madát vonják el, mi meg úgy tudtuk, a fele se marad meg. Ez azért nagy különbség! Tény és való, kivált a munkaviszony melletti ipargyakorlók azok, akik nem járnak jól. Részint a munkajövedelmek összevonása, részint a 25 százalékos vállalkozói adó csapolja meg keresményüket, s akkor még számolniuk kell az adminisztrációs többletterhekkel is. A vállalkozói adó azonban csak az évi 100 ezer forintot meghaladó tiszta jövedelemre vonatkozik, s mondjuk meg, Nógrád megye településeire, falvaira nem elsősorban a magas jövedelmet élvező kisiparosok a jellemzőek. Érdemes számba venni a lakosság részére végzett anyagmentes szolgáltatás után járó adókedvezményt, s évi 250 ezer forintnál kevesebb bruttó bevétel esetén forgalmi adó alóli mentességet is lehet kérni. A kása tehát nem olyan forró, mint ahogyan főzik, noha kanalazása idén még lényegesen kellemesebb volt. A Nemtiben tartott adótájékoztató után Fekete István nyugdíjas kőműves kisiparos mondott igen józan mérlegelésre valló véleményt: — Amit elmondtak, megértettük, köszönjük. A fejleményeknek nem örülünk, de amíg nekünk a keresetre, a lakosságnak a munkánkra szüksége van, csináljuk tovább. Más kérdés, hogy ebben a helyzetben már nem érdemes agyonhajtani magunkat, felértékelődik az egészség. Amikor nagy a bizonytalanság, sok a kétkedés, különösen fontos az alapos, gyors tájékoztatás. A KIOSZ salgótarjáni szervezete november közepétől december közepéig 25 alkalommal és helyen tart adótájékoztatást. Azokat a kisiparosokat, akik ezekre nem jönnek el, egy salgótarjáni előadásra újból meghívják. Nehezíti a Helyzetet, hogy az alaptörvények, rendeletek és végrehajtási utasítások mind a mai napig gyakorlatilag hozzáférhetetlenek. A KIOSZ küliön- füzetbe foglalta a fontos tudnivalókat, a kiadvány azonban csak decemberben jelenik meg. Ugyanakkor a kisiparosoknak december 10-i határidővel kell nyilatkozniuk az adóhatóságnak: igéhylik-e a forgalmi adó alóli mentességet, avagy pem.. . Márpedig addig, míg a mozgástér nem látható tisztán, könnyen születhetnek elhamarkodott döntések. A Salgótarjáni Városi Tanács tef-osztályán december elejéig hét fuvaros adta vissza az ipart. Alighanem a Montázs Kisszövetkezet húzta el előttük a mézesmadzagot, mert valamennyien a budapesti kisszövetkezethez csaptak föl, — Többen is jelezték, hogy visszaadják az ipart — közli Vincze Sándorné főelőadó. — Eddig valamennyit sikerült meggyőznöm, ne siessék el a döntést. Kockázat nélkül nincs vállalkozás, ezt mindenkinek tudnia kell, aki függetleníti magát. A rizikó vállalása felől azonban ráérnek jövőre határozni, amikor már minden információ, s néhány tapasztalat is a birtokukban lesz. Szendi Márta Mär „csak” 35 milliard Mi idézi elő a költségvetési hiányt? Sokáig emlékezetes lesz az Országgyűlés őszi ülésszaka, és nemcsak a két adójavaslatra föllángolt viták miatt. Már az országgyűlési bizottságok ülésén az adóreformmal kapcsolatban jó néhány képviselő a költségvetés reformját emlegette. S rendkívül erősen fogalmazódott meg az a követelmény, hogy az Országgyűlés több információt kapjon és nagyobb fokú ellenőrzést gyakoroljon közös állami bevételeink és kiadásaink fölött. Valószínűleg nemcsak az adóreform miatt fogalmazódott meg ilyen élesen ez a javaslat. Köztudott, hogy a költségvetés idén is mintegy 35 milliárd forint hiánnyal zárja majd az évet, igaz ez jóval kevesebb lesz a tervezettnél. A jelenlegi gazdásági számítások szerint a bevételek és a kiadások a következő évben sem kerülnek egyensúlyba. Az ország- gyűlési bizottságok vitáját hallgatva, föltűnt, hogy a legtöbb képviselő elsősorban áz intézményi rendszerre fordított milliárdo- kat okolja a hiányért. Pedig a költségvetés kiadási oldalának egyik legnagyobb tétele a vállalatok támogatása. És itt jelentős súly- lyal szerepelnek azok a cégek, amelyek olykor évről évre veszteséggel gazdálkodnak, önerejük olykor még a munkabérekre is álig futná. * Bár a támogatások csökkentése a gazdaságpolitika egyik fő célkitűzése, ennek — mint a számok is bizonyítják — nem sikerült mindig eleget tenni. Holott az itt megtakarítható forintok jóval nagyobb összegre rúgnak, mint például az intézménykiadások csökkentései. Amire egyébként tavaly már volt példa a költségvetési intézményeknél; az államigazgatási szerveknél pedig a létszámcsökkentést ismét napirendre tűzték. Természetesen egy bizonyos ponton túl a kiadások mérséklésének már nem sok értelme van. Ha megbénul egyes fontos intézmények munkája pénz híján, akkor ez több kárt okoz, mint hasznot. Tehát miközben az ésszerű csökkentés a fő feladat, emellett a költségvetés bevételeit is növelni kell. Éppen az adóreformmal kapcsolatos vitákban kapott nagyobb hangsúlyt, hogy nem érdemes nagyon szigorú adókulcsokkal megcsapolni akár a vállalati, akár a magánszemélyek jövedelmeit. Ha mindez teljesítmény-visszatartáshoz vezet, akkor az adó is kevesebb lesz a lehetségesnél. Ezért csak az ésszerű, a teljesítmények fokozására ösztönző adózási rendszer növelheti a vállalkozókedvet az egész gazdaságban, és a fellendülő gazdasági tevékenységből több jut az államkasszába is. A parlament óta eltelt hetekben megjelentek már a vállalati jövedelemszabályozásról szóló rendeletek és a törvények alapján mindannyian számolhatjuk, mennyit érdemes dolgozni? A vállalati jövedelmekből körülbelül öt százalékkal maradt több mint korábban, és ha csak kismértékben is, de növeli az érdekeltséget. A magánszemélyekre vonatkozó törvény paragrafusait azért nehéz értelmezni ebből a szempontból, hiszen nagyon sok a mentesség. Így jövőre válik el, hogy hol ösztönzi és hol fogja vissza a teljesítményeket. A várható hatások felmérésére, az első tapasztalatok ösz- szegezésére egyébként parlamenti ad hoc bizottság alakult. Ugyanakkor a kormány elfogadta a javaslatot, mely szerint 198í)-re előkészítik a költségvetés reformját is. Természetesen ez nem csak a bevételek és a kiadások akár tételes ellenőrzését jelentheti, hanem a korábbi szerkezet átalakítását, az állami nagyberuházások fokozottabb figyelemmel kísérését. S ekkor kell meghatározni, hogy az éves költségvetési törvény jóváhagyásán kívül, milyen területeken és milyen módon kíván az Országgyűlés előzetes konzultációt kérni, vagy mely kérdésekben akar dönteni. L. M. Takács Károlyné törlőfejeket mér be (A szerző felvétele) Újabb száz munkahely Szécsényben JÓI mutat a „mundér” IHegyenk idegenforgalma Kirándulni jó Kirándulni jó, mondogatta volt nagyapám, s mindmáig szívesen gondolok vissza gyerekkorom hatalmas túráira, amiknek ízét csakis ő adhatta meg igazán. Később tudat alatt is ráérezhettem, mert bár Nógrádot csak középszinten emlegetik, ha az idegenforgalomról esik szó, rég elhagyva nagyapámat, igyekeztem olyan helyen letelepedni, ahol évi sok-sok vendég megfordul. Sikerült. Lám. miénk a legmagasabb erdősültség az országban, innen a Mátra, onnan a Dunakanyar, középütt meg a vendégszerető palócok. Táj és ember: megannyi értékkél^bájjal és szívéllyel: mi "más is kéne, hogy jól érezze itt magát a messziről jött idegen. Egy kiadvány adatait böngészem: Nógrád megyében 58 település látszik alkalmasnak, hogy idényben. vagy azon kívül vendégeket fogadjon. Ezekben vannak meg a természeti adottságokon túl azok a mesterségesen kialakított feltételek, amelyeket ha nem lát, a legigényesebb turista is visszafordul a község határából. Elegendő szálláshely, étkezési lehetőség, közlekedés, no meg a tisztálkodás és egészségügy alapvető kívánalmai tartoznak ide, s, hogy mindezek milyen színvonalon szolgálják vendégeinket. íme ezen áll, vagy bukik megyénk idegenforgalmi megbecsülése. Hazánk egyik legkisebb megyéje a miénk. Van ugyan határátkelőnk több is, mint az országos átlag, gyérnek mondható turistaforgalmunkban mégis a hazaiak vannak többen. Ma tárgyalja a megyei tanács szűkebb hazánk lehetőségeit. Ipolytarnóc, Hollókő, Bánk és Pásztó; alig néhány a kiemelten fejlesztendő települések közül: van hová rakni a jól meggondolt forintokat. Benn voltam a minap a MEBlB-nél: mivel tudnak a megyén segíteni? A térképre mutattak: területük tizede sem esik Nóg- rádba. Ám eredményeik így is figyelemreméltóak: az elmúlt tervidőszakban több mint 30 milliós idegenforgalmi fejlesztéshez egyharmad résznyi támogatást adtak. Ök is szívesen tekintenek Pásztora, mert tán itt összpontosulnak legszerencsésebben az emberi és természeti tényezők. Műemlék, csodálatos tájkép, no meg, az emberek fogadókészsége. A város kútja az elemzések után termálgyógyviz minősítést kapott: egyetlenként a megyében. Némi külföldi érdeklődés is mutatkozik már a térség iránt, amit a város gimnáziumának példamutató vállalkozása szerencsésen segíthet a francia nyelvű oktatás jövőbeni bevezetésével., Fejleszteni persze itt is kellene: sípályákat létesíteni a tanulnivágyóknak például. hisz ide lógatja lábát a Mátra, s ideális feltételeket kínál. Vagy kívül ugyan a város magján, kinn a Mátrába vezető út mentén: szabadtéri színpadot, csónakázótavat kiépíteni ahol ifjabbak és öregek, de legelőször is tán a családok találnának közös lehetőséget a szabad idő eltöltésére. Mindez persze — mondták nekem a MEBIB-nél — nem könnyű dolog. S a fékerőt sem mindig a pénz hiánya adja. Bár ők minden esetben csak kiegészítik az anyagiakat, eleve előnnyel indul náluk, aki kész tervvel pályázza jóindulatukat. Buják, Kozárd, Csécse és Hollókő. A felbecsülhetetlen értékű településhalmaz: a színtiszta folklór. Közülük az utóbbi már az UNESCO által is elismert műemlék település. Kirándulni jó, mondogát- 1a volt nagyapám, s sokszor eszembe jut: Meg kellett volna tán köszönnöm a jó öregnek, hogy szépre tanította unokáját... Hubai Gruber Miklós iz év eddig eltelt idő** szakában eredményesen dolgozott a BRG Mechatronikai Vállalat szécsé- nyi gyáregysége. Az első fél év végére végrehajtotta a teljes körű termékszerkezetváltást: a korábbi időszakban is többre képes kollektíva már a híradástechnikai ágazatban tevékenykedik sikerrel. Aki ismerte a korábbi munkakörülményeket, az üzem akkori „munkakultúráját”, alig hisz a szemének az elébe táruló kép láttán. A gyáregység újjávarázsolt üzemcsarnokaiban csendes, világos, kellemes közérzetet adó munkahelyek fogadnak. Az antennaszerelőkön jól mutat a „mundér”, a bordó színű munkaköpeny. A nyomtatott áramkört szerelő üzemrészben úgy érzi az ember, mintha egészségügyi intézetben járna, a vakítóan fehér munkaköpenyekben dolgozók láttán. A törlőfej- szerelő és a sztereó üzemrészben hasonló a látvány. A gyáregység fejlesztése a BRG-központ közép- és távlati terveinek megfelelően történik. A nagyvállalatnak fontos feladatai vannak a 2000-ig szóló közös KGST- programban. A vállalat vezetői részt vettek a KGST- országok tudományos-műszaki haladásának az évezred végéig terjedő programja elkészítésében, tizenegy feladatban közreműködőként, háromban témavezetőként. A sokat sejtető távlati tervekből csak néhányat említünk: a vállalatnak korszerű rádiótelefon-hálózato. kát, zárt rendszerű diszpécserhálózatokat, nagy in- tegráltságú szerelvényeket kell gyártani, a cellás rádió- telefonok kifejlesztésében való részvétel is a biztos jövőt alapozó feladatok egyike. Az eltelt rövid idő alatt a gyáregység még nem készülhetett fel komplett termékek, berendezések gyártására, de a BRG-s társgyáraknak már most is megbízható „háttérüzeme”. A vállalat pártbizottsága november 19-én értékelte az Ipoly-parti üzem eddigi tevékenységét. Megállapítot- ták, hogy a vártnál rugalmasabban, gyorsabban álltak rá a feladatok végrehajtására. Mmdez érződik a termelés felfutásában, a vállalati nyereség képzésében is. Az üzemi hangulat jó, különösen azáltal, hogy a dolgozók korszerű körülmények, jó feltételek és jövedelmi viszonyok között dolgoznak. A betanított munkát végzők körében az átlagos jövedelem 5000 forint, de nem ritka a 7000 forintos kereset sem. November elején 1,2 millió forint nyereségelőleget fizettek, az ELZETT-es törzs- gárdatagok sem emlékeznek hasonlóra. A NOSZF 70. évfordulója tiszteletére tett munkaver- seny-felajárriást is sikerrel teljesítette a kollektíva. A gyáregységi ünnepségen csaknem félmillió forint jutalmat kaptak azok a szocialista |s komplexbrigádok, valamint egyéni dolgozók, akik a legtöbbet tették a siker érdekében. Az üzem idei nyereség- terve 30 millió forint, de a gyáregység dolgozói a többletnyereség elérésén szorgoskodnak. A vállalat célkitűzése a BRG-s termékek gyártási feltételeinek további fejlesztése. Ezért sürgető, hogy magas műszaki színvonalú és a fejlett technológia működtetésére alkalmas műszaki szakgárda alakuljon ki. A híradástechnikai termékek gyártása iránt érdeklődő — szakirányú végzettségű — fiataloknak biztos jövőt jelent a gyáregység. 1988-ban várhatóan 5 millió db magnótörlőfejet és közel 1.2 millió nyomtatott áramkört kell gyártani. Növekszik a különböző rendeltetésű antennák iránti igény is, az előzetes terveknek megfelelően 40 000 db-ot kell összeszerelni. A tömeg- gyártásra szakosodott budapesti, kecskeméti és a salgótarjáni gyárak mellett a szé- csényieknek is nagyobb részt kell vállalni a jövő évi tervfeladatokból, de ezt csak nagyobb produktív létszámmal tudják megoldani. Az utóbbi hetekben útabb száz korszerű munkahely létesült. Ma még ü^es székek és munkaasztalok, kikapcsolt asztali lámpák várnak jövendő gazdájukra. Már járnak Balassagyarmatról a gyáregységbe dolgozni, de sok környékbeli lakos naponta máshová ingázik. Nem is sejtik, hogy a közvetlen „szomszédban” milyen változások álltak be és milyen kitűnő munkalehetőség kínálkozik... Rácz András
