Nógrád, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-24 / 303. szám

NOGRAD 1987. december 24., CSÜTÖRTÖK Kambodzsai rendezés Sajtótájékoztató Moszkvában Sevardnadze az NSZK-ba utazik Szabványos mérőanten­nát és jelfogókat szerelnek a polgári célokra átadott egyik olyan furgontípusra, amelyen korábban katonai rádiólokációs eszközök vol­tak — mondotta a Genna- gylj Gerasz.imov külügyi szóvivő szerdai moszkvai tájékoztatóján részt vevő Vlagyimir Maximov, a rá­dióipari minisztérium kollé- gumának tagja, főosztályve­zetője. A szakember Gera- szimov kérésére tájékoz­tatta az újságírókat az ABM-szerződéssel kapcso­latos amerikai aggodalmak miatt népgazdasági célokra átadott furgonok felhasz­nálásáról. Az átalakított mé­rőkocsik a polgári repülés és a meteorológia céljait szolgálják majd. A másik típus antenna­forgató berendezését be­tonalapzatra helyezik, a hozzá tartozó kocsiban és konténerekben a műszerek, a számítógép és a tápegy­ség kapnak helyet. Rádió­csillagászati, meteorológiai célokra és az ionoszféra vizsgálatára használják a be­rendezést — mondotta a szakértő, majd hangsúlyoz­ta, hogy az amerikai szak­emberek minderről részle­tes tájékoztatást kaptak. ☆ Geraszimov részletesen szólít az afgánisztáni Hoszt város körüli harcokról. El­mondta, hogy az ellenforra­dalmi erők ezt a pakisztáni határ közelében fekvő te­lepülést szemelték ki az el­lenforradalmi kormány lét­rehozásának helyszínéül, a várost azonban nem tudták elfoglalni. Ellenőrzésük alatt tartják ugyanakkor a vá­rosba vezető utat, így a lakosság éhezik, csak a lé­gi utánpótlás lehetséges, ám a repülőgépeket gyakran érte támadás, két szállító­gépet le is lőttek. A kabuli kormány a bé­kés megoldásra törekszik, ezt azonban az ellenforra­dalmár ok nem tették lehe­tővé. A kormány tájékoz­tatta a térségben élő dzsadran törzset arról, hogy szükségessé válhat a katonai megoldás. A no­vember 24-én indított ka­tonai akciót a kormány­erők november 28-án meg­szakították, mert megkez­dődött a nemzetgyűlés ülés­szaka. Ezen Nadzsibullah elnök. ismertette a problé­mát, s a nemzetgyűlés húsz nap haladékot adott a törzsnek. Az december 20- án közölte, hogy az utat az ellenforradalmi erők tart­ják megszállva. ☆ Eduard Sevardnadze szov­jet külügyminiszter NSZK- beli •látogatásával kapcso­latos kérdésekre válaszolva a külügyi szóvivő elmond­ta, hogy a látogatás szere­pel a tervek között. ; An­nak a nyugatnémet féllel egyeztetett időpontját közö­sen be fogják jelenteni — közölte. (MTI) Szihanuk Hanoira tekint A Norodom Szihanuk her­ceg vezette, „Nemzeti front a független, semleges, békés és együttműködő Kambod­zsáért” elnevezésű ellenzéki szervezet kedden Párizsban tartott tanácskozásán hatá­rozatot fogadott el, amely felszólítja Vietnamot: küld­jön képviselőt a kambodzsai rendezésről való tárgyalások­ra. Az ellenzéki szervezet úgy véli, hogy a Vietnammal folytatandó tárgyalásokat párhuzamosan le lehet bo­nyolítani Szihanuk és Hun Sen kambodzsai kormányfő megbeszéléseivel. Ha Hanoi elfogadja a ja­vaslatot, a megbeszélések megkönnvítenék a kambod­zsai kérdés békés megoldá­sát — állította Szihanuk. Újabb sérült tankhajó Egy ismeretlen nemzetisé­gű fregatt kedden tüzet nyi­tott a Sterna Concordia ne­vű, libériái bejegyzésű óriás tankhajóra és megrongálta a hajó gépházát. Személyi sé­rülés nem történt — közölte szerdán a londoni székhelyű Lloyd’s biztosító társaság. A 269 ezer tonnás hajót az öböl déli részén, Dubai part­jainál érte a támadás. Az év eseményei képekben Eseményekben ‘ gazdag évet búcsúz­tathatunk az idén a politikusok, a diplo­maták jóvoltából, s örvendetes, hogy egy olyan különlegesen jelentős látogatás is szerepelhet összefoglalónkban, mint Mi­hail Gorbacsov washingtoni útja. Remél­jük, a csúcstalálkozó ténye, s eredményei további ösztönzést adnak a nemzetközi kapcsolatok javulásához, a globális és a regionális válságok mielőbbi békés meg­oldásához. A {Szovjetunióban a nagy ok­tóberi szocialista forradalom 70. évfor­dulójáról emlékeztek meg az idén, hazánk pedig folytatta igqp aktív tevékenységét a nemzetközi politika porondján. Az óév egyik érdekessége volt, hogy a tőkés­világban szinte minden hétre jutott va­lamilyen parlamenti vagy elnökválasztás. Kádár János, az MSZMP főtitkára, az El­nöki Tanács tagja novemberben Brüsszel­be látogatott, /ahol a belga politikusokon kívül találkozott a Közös Piac vezetőivel yis. A képen: Kádár János eszmecseréje az EGK vezetőivel. A „Yaslady”, azaz Margaret Thatcher brit aniniszterelnök-asszony az előreho­zott választásokon ismét — immáron har­madízben — diadalmaskodott, így tovább­ra is i áll « konzervatív kabinet élén. f képen: az öröm pillanatai. A két. német állam kapcsolataiban ki­emelkedő jelentőségű volt Erich Honec- ker NSZK-beli látogatása. A képen: az NDK államfője Bonnban Kohl nyugat­német kancellárral. Az év végére maradt a nemzetközi kap­csolatok idei legfontosabb eseménye, Mi­hail Gorbacsov és Ronald Reagan was­hingtoni csúcstalálkozója. A képen: i a két vezető aláírja a 'közepes és kisebb ha­tótávolságú nukleáris fegyverek felszá­molásáról szóló szerződést. Magyar külpolitika, 1987. A kibontakozás nemzetközi feltételeinek javításáért Irta: Kovács László külügyminiszter-helyettes A most véget érő 1987-es esztendő minden bi­zonnyal a gazdasági-társadal­mi kibontakozás meghirde­tésének éveként marad em­lékezetes dátuma szocialista történelmünknek. A párt Központi Bizottságának júli­usi határozata, a kormány­nak az Országgyűlés szep­temberi ülésszakán elfoga­dott stabilizációs munkaprog­ramja, majd decemberben a kormányzati munka szerve­zeti és személyi feltételei­ben végrehajtott változtatások pontosan kijelölték a követ­kező évek legfontosabb cél­jait és az elérésükhöz vezető utat. Az elhatározások sikeres végrehajtásának legfonto­sabb feltételét, saját anyagi és szellemi erőforrásaink lehető leghatékonyabb kiak­názása jelenti. Ám korunk egyik alapvető realitása, az országok különböző mértékű, de mindenképpen számottevő függése a nemzetközi kör­nyezettől, Magyarország esetében sem hagyható fi­gyelmen kívül. Sőt: orszá­gunkat méretei, földrajzi, természeti, gazdasági adott­ságai és széles körű kap­csolatrendszere folytán az átlagosnál is érzékenyebben érintik a nemzetközi felté­telek változásai. Kitűzött céljaink megvalósítása szem­pontjából egyaránt nagy je­lentősége van az általános nemzetközi légkör, a kelet— nyugati viszony alakulásá­nak, a többi szocialista or­szág fejlődésének és hazánk két-, illetve többoldalú kap­csolatainak, ezen belül is különösen annak, hogy mi­ként változnak a nemzetközi gazdasági együttműködés leltételei. Az utóbbi tíz esztendőben — sajnálatos, de érthető mó­don — többnyire a kedvezőt­len minősítések jellemezték a nemzetközi helyzet alakulá­sának és várható kilátásainak ilyenkor, az év végén szoká­sos áttekintését. Erre az év­re viszont beértek az 1985 óta érzékelhető — elsősorban az új szovjet gondolkodás- móddal összefüggő — pozitív folyamatok. A decemberi wa­shingtoni szovjet—amerikai csúcstalálkozó, s különösen a közepes és rövidebb ható- távolságú rakéták leszerelé­séről ott aláírt’ megállapodás áttörést jelentett a két ve­zető hatalom viszonyában, ami a kelet—nyugati kapcso­latokban is megteremtette egy alapvető fordulat lehető­ségét. Reménykeltőek voltak a washingtoni megbeszélé­sek a Szovjetunió és az Egyesült Államok hadászati támadó fegyvereinek 50—50 százalékos csökkentése, illet­ve az űrfegyverkezés meg­akadályozása tekintetében is. Ugyancsak biztatóan ala­kultak a szovjet—amerikai illetve a többoldalú tárgya­lások a vegyi fegyverek meg­semmisítéséről, valamint a Varsói Szerződés és a NA­TO európai hagyományos fegyvereinek és haderőinek jelentős csökkentését célzó, a helsinki folyamathoz kap­csolódó új tárgyalási fórum megteremtéséről. Tény, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet 1986 ősze óta folyó bécsi utótalálkozója az eredeti el­képzelésitől eltérően ez év végéig sem tudta érdemi megállapodásokkal befejez­ni munkáját. Ennek ellenére joggal állíthatjuk, hogy a helsinki folyamat térnyerése az elmúlt 12 hónap során is töretlen volt, összességé­ben az 1975-ös helsinki zá­róokmányban lefektetett el­vek és ajánlások szellemé­ben fejlődtek az európai or­szágok, továbbá az Egyesült Államok és Kanada kapcso­latai. Gazdasági-társadalmi tö­rekvéseink sikere nyilván­valóan nagymértékben függ attól is, hogy azok fő vona­laikban mennyire esnek egy­be legszorosabb szövetsége­seink politikájával. A félté" telek ebben a tekintetben is kedvezően alakultak. Az immár csaknem húsz eszten­deje meghirdetett és a ko­rábbi években nemegyszer fenntartásokat, sőt bizalmat­lanságot is kiváltó magyar reformfolyamat kiszélesí­tésére most kifejezetten ösz­tönzően hat a Szovjetunió­ban folyó átépítés, a mind­inkább teret nyerő nyíltság és a mind több szocialista országban ugyancsak kibon­takozó változás. A magyar külpolitika — ** — a békés, biztonságos környezethez fűződő érdeke­inknek megfelelően — tevé­kenyen járult hozzá a nem­zetközi helyzet kedvező fo­lyamatainak kibontakozta­tásához. A nemzetközi fóru­mokon és a kétoldalú kap­csolatok keretében a katonai szembenállás csökkentése, a vitás kérdések politikai eszközökkel, tárgyalások út­ján történő rendezése, a bi­zalom építése érdekében lé­pett fel, s részt vállalt a Varsói Szerződés szervezete ez irányú közös kezdeménye­zéseinek kimunkálásában és képviseletében. Aktívan dolgozott például a magyar diplomácia az Egyesült Nem­zetek Szervezetében a szo­cialista országok által java­solt átfogó nemzetközi biz­tonsági rendszer elfogadta­tása érdekében. A bécsi utó­találkozó munkájában részt veyő magyar diplomaták an­nak érdekében tevékenyked­tek, hogy a helsinki záró­okmány mindhárom „kosa­rában”’, az államok viszo­nyát érintő elvi, illetve a katonai-biztonsági kérdések­ben, a gazdasági együttmű­ködés területén és a kul­turális kapcsolatokban, va­lamint humanitárius ügyek­ben — beleértve a magyar szempontból különösen fon­tos és érzékeny kérdést, a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítását is — előremutató megállapodások szülessenek. Külpolitikai tevékenysé­günk a legközvetlenebb mó­don — a dolog természeténél fogva — nyilvánvalóan a két. és többoldalú kapcsola­tok célirányos bővítésével segítheti a stabilizáció és a kibontakozás ügyét. Akár a magas szintű találkozók számát, akár a tárgyalások megállapodásokban testet öl­tő közvetlen eredményét, vagy közvetett hatását néz­zük, 1987-ben kiemelkedően sikeres évét zárt a magyar diplomácia. A legfontosabb találkozók puszta felsorolása is — Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának moszk­vai, pekingi, stockholmi és brüsszeli látogatása, Wojciech Jaruzelskinek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt főtitká­rának budapesti tárgyalásai, Németh Károlynak, az El­nöki Tanács elnökének latin­amerikai utazása, a spanyol uralkodó és a dán királynő, valamint a zambiai államel­nök magyarországi látogatá­sa, Lázár György kormány­fő olaszországi és dán, vala­mint kínai partnere buda­pesti látogatása, majd Grósz Károly miniszterelnöknek a Szovjetunióban, Lengyelor­szágban, az NSZK-ban és Görögországban, illetve a csehszlovák, az osztrák és a malaysiai kormányfővel Bu­dapesten folytatott megbeszé­lései, a csaknem húsz mi­niszterelnök-helyettesi és külügyminiszteri találkozó — jól tükrözi az aktivitás mértékét. Előrelépésről adha­tunk azonban számot a kap­csolatok tartalmát tekintve is. Tovább erősödött a szo­cialista országokkal sorra került magas szintű talál­kozók munkajellege, a prob­lémák hasonlósága érezhető­en megnövelte a kiútkeresést segítő tapasztalatcsere fontos­ságát. A tőkésországok ve­zető politikai és üzleti kö­reivel folytatott tárgyalások lehetőséget adtak a gazda­ságunk korszerűsítésére irá­nyuló elképzeléseink bemuta­tására, az ebből adódó együtt­működési lehetőségek feltá­rására és a gazdasági együtt­működés legkorszerűbb for­máinak — így például a vegyes vállalatok létrehozá­sának — ösztönzésére. A ta­lálkozók egyúttal jól szol­gálták a magyar áruk piaci feltételeinek javítását, a ke­reskedelmi forgalmat fékező akadályok lebontását is. A kölcsönös érdekeknek megfe­lelően bővültek tovább Ma­gyarország és a fejlődő or­szágok kapcsolatai is. A nemzetközi gazdasági kapcsolatrendszer realitásai közé tartozik az integrációs tömörülések léte. Magyaror­szág — a KGST tagjaként — ez évben is jelentős erőfeszí­téseket tett a szocialista gaz­dasági integráció hatékony­ságának növelése, az együtt­működési mechanizmus és a szabályozórendszer ehhez nélkülözhetetlen korszerűsí­tése érdekében. A korábbi évek nemhivatalos érintke­zései úján ez év nyarától hi­vatalosan is megkezdődtek a tárgyalások Magyarország és az Európai Gazdasági Kö­zösség képviselői között egy olyan megállapodás kidolgo­zásáról, amely szándékaink szerint a jelenleg velünk szemben alkalmazott rneny- ny iségi korlátozások és vám­hátrányok lebontásával bizto­sítaná hazánk számára a diszkriminációmentes ke­reskedelmet az EGK 12 tag­államával. A diplomáciai tevékeny, ” ség soha nem lehet öncélú, mindig szorosan összefügg az ország belső helyzetével, a megoldásra váró feladatokkal. A magyar külpolitika idei mérlege ?zt a kapcsolatot a korábbi éveknél is egyértelműbben jelzi. Külpolitikánk ez évi eredményeire és a nemzet­közi helyzetben kibontakozó kedvező változásokra alapoz­va joggal várhatjuk, hogy nemzetközi aktivitásunk, kapcsolataink bővülése a nemzetközi feltételek javí­tásával, az együttműködés­ben rejlő lehetőségek feltá­rásával és kiaknázásával a jövőben is fontos szerepet játszik országunk társadalmi­gazdasági kibontakozásának előmozdításában. Á haiti ellenzék felszólítása Haiti négy vezető ellenzé­ki személyisége keddi sajtó- értekezletén arra szólította fel Kanada, Franciaország, az Egyesült Államok és a baráti karibi országok veze­tőit, hogy támogassák har­cukat a Haitit jelenleg ve­zető katonai tanács megdön­tésére. Ugyanakkor hangsú­lyozták, hogy egy esetleges külföldi katonai invázió a lehető legrosszabb megoldás lenne. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom