Nógrád, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-22 / 301. szám

1987. december 22., KEDD NOGRAD 3 A Nógrád megyei pártbizottság kibővített üiése (Folytatás az l. oldalról) állnia. Kapjanak elsőbbséget a stabilizálás tennivalói. Már a rövid távú lépések is hordozzák magukban a ki­bontakozás megalapozását. Ennek megfelelően gazda­sági építőmunkánk elsőren­dű követelménye megyénk­ben az eladható termékek arányának növelése. Ez el­képzelhetetlen a gyártmány- és gyártásfejlesztés nélkül. Az eddiginél jobban kell ki­aknázniuk a kollektíváknak a lehetőségeiket, ám a mun­kaszervezés csak akkor lehet igazán hatékony, ha célszerű műszaki fejlesztéssel páro­sul. Feladataink végrehajtá­sában az erőforrások szelek­tív és orientáltabb felhasz­nálásával haladjunk előre. Az új adóreform, ma szin­te teljesen leköti a gazdál­kodó szervezetek energiáját — hangsúlyozta a megyei pártbizottság titkára —, sok helyen elvonja a figyelmet a tartalmi ieladatok alapos, sokoldalú átgondolásától. In­formációk szer:'"!:, a vállala­tok, a szövetkezetek többsé­ge az idei termelési eredmé­nyek megismétlésével szá­mol. Ez akár elfogadható is le­hetne, mert a mindenáron való növekedés ma már nem célkitűzés, ám az elfogadha­tatlan, hogy a kollektívák a nyereség drasztikus csökke­nését prognosztizálják. Meg­engedhetetlen ez a szemlé­let, hiszen így a vállalatok és a szövetkezetek a stabili­záció minimális „elvárásait” sem támaszthatják alá meg­nyugtatóan. Ezért szüksé­gesnek látszik a termelési, a fejlesztési és a piaci lehető­ségek újbóli átgondolt szám­bavétele. TELJESÍTMÉNYARÁNYOS ANYAGI ELISMERÉST A jövő esztendő nagy próbatétel lesz a lakosság számára. A mérséklődő anyagi lehetőségek mellett keil kielégítő megoldást ta­lálni a teljesítmények ösz­tönzésére és a legfontosabb életkörülményeket javitó fel­adatok megoldására. Alap- követelménynek kell lennie a teljesítményarányos anya­gi elismerésnek. Támogatni szükséges a belső érdekelt­ség helyi formáit, mint az autonóm munkacsoportok, az egyösszegű bérutalványozás. A kereskedelmi ellátás­ban, a szolgáltatásban, az ügyintézésben súlyponti kér­dés lesz a minőség és a kulturáltság javítása. A me­gyei kibontakozási prog­ramban is kiemelt feladat az egészségügyi és szociális el­látás színvonalának megőr­zése, a közoktatás-fejlesztési program teljes megvalósítá­sa. Ide tartozik a lakásellá­tás alsó tervszinthez közel­álló javítása, a vízellátási célkitűzések minél jobb tel­jesítése. Végezetül Ozsvárt József hangsúlyozta: az- előttünk álló feladatok a pártmunká­val szemben is új követel­ményeket támasztanak. A gazdaságpolitikai munkában erősödjön az elvi jelleg, az irányok helyes kialakításá­ra, a stratégia formálására helyeződjön a hangsúly. Megnövekszik a szerepe a gazdálkodási folyamatok fi­gyelemmel kísérésének, a politikai követelménytámasz­tásnak és a helyi politikai feltételek alakításának. A tanácskozás vitája Az előterjesztést követő vitában a pártbizottság tag* ja.i mellett a gazdasági, tár­sa-cfcj ’ Imi s zer lek képviselői is részt vett ek. Mi klós /V Ilon, a Litkei Ip oJ.\ • Te: rrnt !• ivetkezet ej­nőké . őrs zá;-í-•ult ts; képviselő a me/.( \-az. ca s a gi nagvüze­me’ — j 'r- • • i lit kei tsz lene­tőség [ j I'(.’j s>. * -1 « . nép.-azda­ság e^j-’e. n sú bt-'yzeiének javít ásáb Tö obek között elme. nd-ol ía, hogy a terme’ő­ÍZÖV« bkez eí Pí irtszervezete pro1-. ramt >an hat; írozta meg a k: bont a k <; zás helyi feité­telei! t. Sa ndor La szló. az MSZMP Salgótarján Városi Bizott­ságának első titkára hozzá" szólásában a városi üzemek termelési, gazdálkodási ta­pasztalatait elemezte, majd a gazdaság és a politika kap­csolatát hangsúlyozta. Mint mondotta: a pártszervek, az -alapszervezetek fontos fel­adata. hogy igényesen, tény­szerűen elemezzék a társa* dalmi-gazdasági folyamato­kat. és készítsék fel a párt­tagságot a gazdasági felada­tok végrehajtására. A ká­derpolitikáról, a vezetőkkel szemben támasztott követel­ményekről szólva azt támo­gatta. hogy a felelősséggel, eredményesen dolgozó veze­tők kapjanak jól érezhető bizalmat, segítséget a párt- szervektől. Devcsics Miklós, a Nógrád Megyei Tanács elnöke, or­szággyűlési képviselő a ta­nácsok előtt álló feladatok­ról, a stabilizáció, a kibon­takozás körülményei között folyó munka feltételeiről adott képet. Méltatta azo­kat az erőfeszítéseket, ame­lyeket a helyi tanácsok, a vállalatok támogatásával, a lakosság segítségével tettek az elmúlt években a telepü­lések gyarapodásáért, az életkörülmények javításáért. A mind nehezebb körülmé­nyek ellenére 1980-tól fel­épült mintegy tízezer lakás a megyében, elkészült közel 250 iskolai tanterem, műve­lődési házakat vettek bir­tokukba a közösségek, tovább nőtt az egészséges ivóvízzel ellátott települések száma. Ugyanakkor szóba hozta azokat a társadalmi, gazda­sági feszültségeket, amelyek már most is, de a következő években még inkább nehe­zítik a tanácsok tevékenysé­gét. Többek kozott azt, hogy a tanácsok fejlesztési lehe­tőségei mintegy 35 százalék­kal szerényebbek lesznek, s a lakosság terheit tovább növelik a várható árválto­zások. Ilyen körülmények között a tanácsi munkában is új, vállalkozó és gazdál­kodó szemléletre, gyakorlatra van szükség, a célkitűzések megvalósításához. Műszák Artúr, a Nógrád Volán igazgatója az idei tervek teljesítéséről adott számot, árbevételük megha­ladta az egymillióid forintot,- Az 1988-as esztendő legfon­tosabb feladatait vázolva, a korszerűbb, a szervezettebb, a jobb minőségű munkát, az új piaci lehetőségeket hangsúlyozta. Ur. Taviáskovics Nándor, a Salgótarjáni ötvözet gyár igazig a tója azokról az intéz­kedésekről szólt, amelyek képessé tették a vállalatot, hogy rugalmasan reagáljon a változásokra. Mint mon­dotta, a megújulás érdeké­ben a jövedelem folyamatos növelését, az ésszerű fejlesz­tést tartják a legfontosabb tennivalónak. Tamási János, a Berceli Vörös Csillag Termelőszö­vetkezet elnöke a gazdálko­dás korszerűsítését, az érde­keltségi rendszer továbbfej­lesztését, az ésszerű, taka­rékos költséggazdálkodást, a szerkezetváltást, a nyereség növelését Sorolta a feladatok közé. Ürmössy László, a MTESZ Nógrád megyei szervezeté­nek elnöke arról szólt, hegy a műszaki tudományos egye­sület, hogyan segítheti a sta­bilizációt, a kibontakozást. Kiemelte, a tudományos ku­tatómunka, a tudományos eredmények alkalmazásá­nak, a minőség javításának, a termékek magasabb ké­szültségi fokon való értéke­sítésének, a szakképzettség fontosságát. Gressai Sándor, a Salgó­tarjáni Vasöntöde és Tűz­helygyár igazgatója azokat a tapasztalatokat adta köz­re, amelyek egymilliárd 350 milliós termelési értéket, ennék révén 142 milliós nyereséget hoztak a koráb­ban nagy veszteséggel dolgo­zó gyárnak. Majd arról szóit, hogyan erősítik a következő években is a vállalkozói szellemet, a szervezettebb, a iegyelmezettebb munkát, a takarékos gazdálkodást anyaggal, munkaerővel. Újházi Nándor, a Fűtőber bátonyterenvei gyárának he­gesztője a folyamatos piac­kutató munkáról, s ennek megfelelően az új, korszerű gyártmányok készítéséről, míg Róka Miklós, a BRG szécsénvi gyárának igazgató­ja a termékszerkezet-váltás­sal járó gondokról, s a ki­bontakozásról szólt. Részt vett és véleményt mondott a pártbizottsági ülésen Nyers József, a Köz­ponti Bizottság gazdaságpoli­tikai osztályának helyettes vezetője. Részletesen szólt a párt és a kormány tevé­kenységéről, amelyet a sta­bilizáció, a kibontakozási program teljesítése érdeké­ben végeznek. Az ésszerű, a takarékos gazdálkodást, a be­ruházási javakkal, az anyag­gal. az energiával, a gazdál­kodás hatékonyságának nö­velését, a bérek és teljesít­mények összhangját olyan tartalékként említette, ame­lyek . hasznosítása eredmé* nyesebbé teheti munkánkat. DÖNTÉS SZEMÉLYI KÉRI) LSEKBEN Ezt követően a megyei pártbizottság jóváhagyta az 1988. évi munkaprogramját és üléstervét. Majd Géczi János, az MSZMP Központi Bizottsága tagja, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára a két pártbizottsági ülés között végzett munkáról és a Központi Bizottság no­vember 11-i üléséről tájé­koztatta a jelenlévőket. Végezetül a testület sze­mélyi kérdésekben döntött. Juhász Andrást, a sal­gótarjáni városi pártbi­zottság titkárát — a testületekben végzett mun­kája elismerése mellett — felmentette megyei pártbi­zottsági és végrehajtó bizott­sági tagsága alól. Ezzel egy- idobén Sándor Lászlót, a .salgótarjáni városi pártbi­zottság első titkárát koop­tálta a megyei pártbizott­ságba, és megválasztotta a végrehajtó bizottság tagjá­nak. A pártbizottság megerősí­tette tisztségében Fürjest Tamást, a megyei pártbizott­ság párt-, gazdasági osztá­lyának vezetőjét, valamint Plachy Pétert, a párt* és tö­megszervezetek osztályának vezetőjét. A pártbizottság hozzájárult ahhoz, hogy Mákos Nándort, a Nógrádi Szénbányák pártbizottságá­nak titkárát a kányási akna­üzem igazgatói feladatainak ellátásával bízták meg, s a nagyüzemi pártbizottság tit­kárának Jákóhalmi Ferencet választották. A megyei pártbizottság fel­mentette pártépítési munka­bizottsági tagsága alól Sán­dor Lászlót és Plachy Pétert, megválasztotta a munkabi­zottság tagjának. Ugyancsak felmentette az agitációs és propaganda-munkabizottság tagsága alól Praznovszky Mihályt, aki elköltözött a megyéből és a munkabizott­ság tagjának választotta Szilágyi Tibort. Statisztikai adatok szerint hazánkban ma minden má­sodik ember falun él — mégpedig a legváltozatosabb körülmények között. A Rét- ság környéki települések kö­zött is akad olyan, amely városiasodik, a többi azon­ban egy helyben toporog. A kérdés, hogy merre tart ma a falu, egyaránt foglal­koztatja az aprófalvak köz­véleményét és a település- fejlesztéssel foglalkozó szak­embereket. Az utóbbi éviti­zedben sokféle elképzelés ütközött, tervek valósultak meg és haltak el. Csak egy valami hiányzott: az az ala­pos, vizsgálat, hogy mit akarnak az ott élők? Maradni, vagy évszázados településeket: múltjukat, ha­gyományaikat felszámolva nagyobb településen élni? M<i lesz azokkal, akik szere­tik a falujukat, ott akar­nak élni? Hiszen már őseik is ott éltek és az ő verejté­kük, munkájuk is beépült a faluba! Ma talán minden kérdésnél izgalmasabb a megmaradásé. — Nagyon sok összetevője van a megtartó erőnek — mondja Szegner László, a Nőtincsi Közös Községi Ta­nács elnöke. — Szerintem a legtöbb az emberek szán­dékán és akaratán múlik. Ezek közül is a legfonto­sabb az összetartozás. Mi szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mert Nőtincsen nemcsak a családok élnek békésen, hanem az összetar­tozást, mint a legemberibb tényezőt vallják és vállalják a közösségért is. Hiszen minden generációt a faluhoz köt a család, az* ősök tiszte­lete, de még a temető is. Ezeknek a szempontoknak a figyelembe vételével kell gazdálkodni a tanácsnak, ter­vezni a település jövőjét, lelkiismeretesen intézni a lakosság életéve], körülmé­nyeivel kapcsolatos ügyeket. Tennünk kell ezt azért is, mert az urbanizáció nálunk a vizet, a villanyt, a jó ellá­tást jelenti. Hogy a község vezetői jó gazdái a falunak, azt tények igazolják. A tanács minden évben beruház, megteremti a működéshez szükséges gazdálkodási feltételeket. Az utóbbi esztendőkben sokat gazdagodott a falu: új, nyolc tantermes általános is­kolát kapott, utat, járdát épí­tettek, korszerűsítették a villanyhálózatot. Nemcsak Nőtincsen, hanem a társköz­ségekben, Felsőpetényben, ösagárdon és Szendehelyen is. Egészséges ivóvize van a falunak. Üj ABC-áruházat, fogor­vosi rendelőt építettek. A társközségekben is felújítot­ták az üzleteket. Vendéglő­je van a falunak. Megfelelő a szolgáltatás, elfogadható a közlekedés. Az utóbbi esz­tendőkben a közigazgatási területen összesen 107 csa­ládi ház épült magánerőből. A teljesség igénye nélkül soroltam a gyarapodást, ám az eredmény másképpen is mérhető. — Az emberek ma már egyre inkább itthon és nem Rútságon, vagy Vácon vásá­rolnak — mondja Futák Sándor, a helyi vegyesbolt vezetője. — Jó az áruvá­laszték, a másfél millió fo­rintot is eléri a forgalmunk. A jövőt illetően iparcikk­részleggel, elsősorban vas- szerelvények, műszaki cik­kek árusításával szeretnénk bővíteni a kínálatot. — Az a legfontosabb — mondja vásárlás közben egy idős néni —, hogy, ha be­jövök a boltba, megvehetek mindent, ami csak kell. A településfejlesztési tevé­kenységet a VII. ötéves tervidőszakban sem kellett visszafogni a tanácsnak. A szűkös pénzügyi lehetősége­ket pályázatokkal, céltámo­gatássá] igyekeznek gyarapí­tani. Sokat vállal a lakos­ság is: ebben az esztendő­ben például több mint 8 millió forint értékű társa­dalmi munkát. — A saját erőforrások nö­velése érdekében nagyobb figyelmet fordítunk a helyi erők koordinálására és bevo­nására — magyarázza Bo­róka László vb-titkár, a ta­nácsi gazdálkodás javuló színvonalát. — Így tudtunk évtizedes lakossági igényeket is felvállalni. Szendehelyen például bővítjük az általános iskolát, felújítjuk az orvosi rendelőt, építési telket par­celláztunk az idén. ösagár* dón egy hónapja üzemel az egycsoportos óvoda, melyet 600 ezer forint költséggel alakítottunk ki. E társköz­ségben felújítjuk a keres­kedelmi egységeket is. Nő­tincsen a falu büszkesége az új gyógyszertár. Az október közepétől nyitva tartó gyógyszertárban Fülöp Józsefné vezető fogad bennünket. — Nem sok reményt fű­zött a gazdaságos üzemelte­téshez a megyei gyógyszer­tári központ — avat be az építés előzményeibe. — Ezért a tanács vállalta, hogy rá­fizetés esetén kifizeti a veszteséget. Nem hiányzik az itt élők biztonságának fokozásához a helyi termelőszövetkezet kezdeményezőkészsége sem. A megélhetéshez szükséges anyagiakat az itt élők egy része megkeresheti a mező- gazdasági nagyüzem külön­böző ágazataiban, ipari üze­meiben. Surányi János Már csillognak a préspoharak! Jelentős értékesítési gon­dot szüntet meg a salgó­tarjáni öblösüveggyár fej­lesztőinek kipróbálás alatt álló berendezése. A jelzé­sek szerint nem csillogott kellőképpen az automata gépekből kikerült préspo­hár; ezen segít a félmillió forint értékű új eszköz, melyet saját szellemi erő­ből, gyári szakemberek ki­vitelezésében készítettek el december közepére. Az úgynevezett oxigénes lángpolírozó technológia ré­vén az említett hátrányos tulajdonság kiküszöbölhe­tő, és az év végére befe­jeződő kísérletek után már minden préspohár csillogó felülettel hagyhatja el a raktárai. A fejlesztés a leg­nagyobb értékesítő: az AMFORA kérésére történt, de beleillik a minőség ja­vítását célzó vállalati el­képzelésekbe is. Importkiváltó újítások a BRG-ből Idén számos könnyítést vezetett be a BRG a vál­lalati újítási tevékenység elősegítésére. Ennek nyo­mán a salgótarjáni gyár­ban is örvendetesen meg­növekedett a benyújtott el­képzelések száma. Decem­ber közepéig 68 érkezett a bírálókhoz, amelyből — és ez már kevésbé örvende­tes adat — 23-at kellett el­utasítani, s mindössze 19 munkát fogadtak el. Ti­zenhat újítást vezettek be a technológia finomítására, vagy munkavédelmi javas­latként. Kísérlet alatt áll 6, elbírálásra továbbítottak 20 alkotást. Az újítók arányát te­kintve „feljöttek” a mű­szakiak, hiszen az 56 kre­atív emberből 31 a mérnök, vagy technikus. A legje­lentősebb elgondolások a koaxiális kábelcsatlakozóik hazai előállítását tartalmaz­ták, több millió devizafo- rint megtakarítása mellett. Az egyik változatot már gyártja is egy hazai válla­lat, melyből ezret vásá­rolt meg eddig a BRG. Szépszámú ötlet foglalko­zik a munkavédelem javí­tásával is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom