Nógrád, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-22 / 301. szám
1987. december 22., KEDD NOGRAD 3 A Nógrád megyei pártbizottság kibővített üiése (Folytatás az l. oldalról) állnia. Kapjanak elsőbbséget a stabilizálás tennivalói. Már a rövid távú lépések is hordozzák magukban a kibontakozás megalapozását. Ennek megfelelően gazdasági építőmunkánk elsőrendű követelménye megyénkben az eladható termékek arányának növelése. Ez elképzelhetetlen a gyártmány- és gyártásfejlesztés nélkül. Az eddiginél jobban kell kiaknázniuk a kollektíváknak a lehetőségeiket, ám a munkaszervezés csak akkor lehet igazán hatékony, ha célszerű műszaki fejlesztéssel párosul. Feladataink végrehajtásában az erőforrások szelektív és orientáltabb felhasználásával haladjunk előre. Az új adóreform, ma szinte teljesen leköti a gazdálkodó szervezetek energiáját — hangsúlyozta a megyei pártbizottság titkára —, sok helyen elvonja a figyelmet a tartalmi ieladatok alapos, sokoldalú átgondolásától. Információk szer:'"!:, a vállalatok, a szövetkezetek többsége az idei termelési eredmények megismétlésével számol. Ez akár elfogadható is lehetne, mert a mindenáron való növekedés ma már nem célkitűzés, ám az elfogadhatatlan, hogy a kollektívák a nyereség drasztikus csökkenését prognosztizálják. Megengedhetetlen ez a szemlélet, hiszen így a vállalatok és a szövetkezetek a stabilizáció minimális „elvárásait” sem támaszthatják alá megnyugtatóan. Ezért szükségesnek látszik a termelési, a fejlesztési és a piaci lehetőségek újbóli átgondolt számbavétele. TELJESÍTMÉNYARÁNYOS ANYAGI ELISMERÉST A jövő esztendő nagy próbatétel lesz a lakosság számára. A mérséklődő anyagi lehetőségek mellett keil kielégítő megoldást találni a teljesítmények ösztönzésére és a legfontosabb életkörülményeket javitó feladatok megoldására. Alap- követelménynek kell lennie a teljesítményarányos anyagi elismerésnek. Támogatni szükséges a belső érdekeltség helyi formáit, mint az autonóm munkacsoportok, az egyösszegű bérutalványozás. A kereskedelmi ellátásban, a szolgáltatásban, az ügyintézésben súlyponti kérdés lesz a minőség és a kulturáltság javítása. A megyei kibontakozási programban is kiemelt feladat az egészségügyi és szociális ellátás színvonalának megőrzése, a közoktatás-fejlesztési program teljes megvalósítása. Ide tartozik a lakásellátás alsó tervszinthez közelálló javítása, a vízellátási célkitűzések minél jobb teljesítése. Végezetül Ozsvárt József hangsúlyozta: az- előttünk álló feladatok a pártmunkával szemben is új követelményeket támasztanak. A gazdaságpolitikai munkában erősödjön az elvi jelleg, az irányok helyes kialakítására, a stratégia formálására helyeződjön a hangsúly. Megnövekszik a szerepe a gazdálkodási folyamatok figyelemmel kísérésének, a politikai követelménytámasztásnak és a helyi politikai feltételek alakításának. A tanácskozás vitája Az előterjesztést követő vitában a pártbizottság tag* ja.i mellett a gazdasági, társa-cfcj ’ Imi s zer lek képviselői is részt vett ek. Mi klós /V Ilon, a Litkei Ip oJ.\ • Te: rrnt !• ivetkezet ejnőké . őrs zá;-í-•ult ts; képviselő a me/.( \-az. ca s a gi nagvüzeme’ — j 'r- • • i lit kei tsz lenetőség [ j I'(.’j s>. * -1 « . nép.-azdaság e^j-’e. n sú bt-'yzeiének javít ásáb Tö obek között elme. nd-ol ía, hogy a terme’őÍZÖV« bkez eí Pí irtszervezete pro1-. ramt >an hat; írozta meg a k: bont a k <; zás helyi feitételei! t. Sa ndor La szló. az MSZMP Salgótarján Városi Bizottságának első titkára hozzá" szólásában a városi üzemek termelési, gazdálkodási tapasztalatait elemezte, majd a gazdaság és a politika kapcsolatát hangsúlyozta. Mint mondotta: a pártszervek, az -alapszervezetek fontos feladata. hogy igényesen, tényszerűen elemezzék a társa* dalmi-gazdasági folyamatokat. és készítsék fel a párttagságot a gazdasági feladatok végrehajtására. A káderpolitikáról, a vezetőkkel szemben támasztott követelményekről szólva azt támogatta. hogy a felelősséggel, eredményesen dolgozó vezetők kapjanak jól érezhető bizalmat, segítséget a párt- szervektől. Devcsics Miklós, a Nógrád Megyei Tanács elnöke, országgyűlési képviselő a tanácsok előtt álló feladatokról, a stabilizáció, a kibontakozás körülményei között folyó munka feltételeiről adott képet. Méltatta azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a helyi tanácsok, a vállalatok támogatásával, a lakosság segítségével tettek az elmúlt években a települések gyarapodásáért, az életkörülmények javításáért. A mind nehezebb körülmények ellenére 1980-tól felépült mintegy tízezer lakás a megyében, elkészült közel 250 iskolai tanterem, művelődési házakat vettek birtokukba a közösségek, tovább nőtt az egészséges ivóvízzel ellátott települések száma. Ugyanakkor szóba hozta azokat a társadalmi, gazdasági feszültségeket, amelyek már most is, de a következő években még inkább nehezítik a tanácsok tevékenységét. Többek kozott azt, hogy a tanácsok fejlesztési lehetőségei mintegy 35 százalékkal szerényebbek lesznek, s a lakosság terheit tovább növelik a várható árváltozások. Ilyen körülmények között a tanácsi munkában is új, vállalkozó és gazdálkodó szemléletre, gyakorlatra van szükség, a célkitűzések megvalósításához. Műszák Artúr, a Nógrád Volán igazgatója az idei tervek teljesítéséről adott számot, árbevételük meghaladta az egymillióid forintot,- Az 1988-as esztendő legfontosabb feladatait vázolva, a korszerűbb, a szervezettebb, a jobb minőségű munkát, az új piaci lehetőségeket hangsúlyozta. Ur. Taviáskovics Nándor, a Salgótarjáni ötvözet gyár igazig a tója azokról az intézkedésekről szólt, amelyek képessé tették a vállalatot, hogy rugalmasan reagáljon a változásokra. Mint mondotta, a megújulás érdekében a jövedelem folyamatos növelését, az ésszerű fejlesztést tartják a legfontosabb tennivalónak. Tamási János, a Berceli Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke a gazdálkodás korszerűsítését, az érdekeltségi rendszer továbbfejlesztését, az ésszerű, takarékos költséggazdálkodást, a szerkezetváltást, a nyereség növelését Sorolta a feladatok közé. Ürmössy László, a MTESZ Nógrád megyei szervezetének elnöke arról szólt, hegy a műszaki tudományos egyesület, hogyan segítheti a stabilizációt, a kibontakozást. Kiemelte, a tudományos kutatómunka, a tudományos eredmények alkalmazásának, a minőség javításának, a termékek magasabb készültségi fokon való értékesítésének, a szakképzettség fontosságát. Gressai Sándor, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár igazgatója azokat a tapasztalatokat adta közre, amelyek egymilliárd 350 milliós termelési értéket, ennék révén 142 milliós nyereséget hoztak a korábban nagy veszteséggel dolgozó gyárnak. Majd arról szóit, hogyan erősítik a következő években is a vállalkozói szellemet, a szervezettebb, a iegyelmezettebb munkát, a takarékos gazdálkodást anyaggal, munkaerővel. Újházi Nándor, a Fűtőber bátonyterenvei gyárának hegesztője a folyamatos piackutató munkáról, s ennek megfelelően az új, korszerű gyártmányok készítéséről, míg Róka Miklós, a BRG szécsénvi gyárának igazgatója a termékszerkezet-váltással járó gondokról, s a kibontakozásról szólt. Részt vett és véleményt mondott a pártbizottsági ülésen Nyers József, a Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője. Részletesen szólt a párt és a kormány tevékenységéről, amelyet a stabilizáció, a kibontakozási program teljesítése érdekében végeznek. Az ésszerű, a takarékos gazdálkodást, a beruházási javakkal, az anyaggal. az energiával, a gazdálkodás hatékonyságának növelését, a bérek és teljesítmények összhangját olyan tartalékként említette, amelyek . hasznosítása eredmé* nyesebbé teheti munkánkat. DÖNTÉS SZEMÉLYI KÉRI) LSEKBEN Ezt követően a megyei pártbizottság jóváhagyta az 1988. évi munkaprogramját és üléstervét. Majd Géczi János, az MSZMP Központi Bizottsága tagja, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára a két pártbizottsági ülés között végzett munkáról és a Központi Bizottság november 11-i üléséről tájékoztatta a jelenlévőket. Végezetül a testület személyi kérdésekben döntött. Juhász Andrást, a salgótarjáni városi pártbizottság titkárát — a testületekben végzett munkája elismerése mellett — felmentette megyei pártbizottsági és végrehajtó bizottsági tagsága alól. Ezzel egy- idobén Sándor Lászlót, a .salgótarjáni városi pártbizottság első titkárát kooptálta a megyei pártbizottságba, és megválasztotta a végrehajtó bizottság tagjának. A pártbizottság megerősítette tisztségében Fürjest Tamást, a megyei pártbizottság párt-, gazdasági osztályának vezetőjét, valamint Plachy Pétert, a párt* és tömegszervezetek osztályának vezetőjét. A pártbizottság hozzájárult ahhoz, hogy Mákos Nándort, a Nógrádi Szénbányák pártbizottságának titkárát a kányási aknaüzem igazgatói feladatainak ellátásával bízták meg, s a nagyüzemi pártbizottság titkárának Jákóhalmi Ferencet választották. A megyei pártbizottság felmentette pártépítési munkabizottsági tagsága alól Sándor Lászlót és Plachy Pétert, megválasztotta a munkabizottság tagjának. Ugyancsak felmentette az agitációs és propaganda-munkabizottság tagsága alól Praznovszky Mihályt, aki elköltözött a megyéből és a munkabizottság tagjának választotta Szilágyi Tibort. Statisztikai adatok szerint hazánkban ma minden második ember falun él — mégpedig a legváltozatosabb körülmények között. A Rét- ság környéki települések között is akad olyan, amely városiasodik, a többi azonban egy helyben toporog. A kérdés, hogy merre tart ma a falu, egyaránt foglalkoztatja az aprófalvak közvéleményét és a település- fejlesztéssel foglalkozó szakembereket. Az utóbbi évitizedben sokféle elképzelés ütközött, tervek valósultak meg és haltak el. Csak egy valami hiányzott: az az alapos, vizsgálat, hogy mit akarnak az ott élők? Maradni, vagy évszázados településeket: múltjukat, hagyományaikat felszámolva nagyobb településen élni? M<i lesz azokkal, akik szeretik a falujukat, ott akarnak élni? Hiszen már őseik is ott éltek és az ő verejtékük, munkájuk is beépült a faluba! Ma talán minden kérdésnél izgalmasabb a megmaradásé. — Nagyon sok összetevője van a megtartó erőnek — mondja Szegner László, a Nőtincsi Közös Községi Tanács elnöke. — Szerintem a legtöbb az emberek szándékán és akaratán múlik. Ezek közül is a legfontosabb az összetartozás. Mi szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mert Nőtincsen nemcsak a családok élnek békésen, hanem az összetartozást, mint a legemberibb tényezőt vallják és vállalják a közösségért is. Hiszen minden generációt a faluhoz köt a család, az* ősök tisztelete, de még a temető is. Ezeknek a szempontoknak a figyelembe vételével kell gazdálkodni a tanácsnak, tervezni a település jövőjét, lelkiismeretesen intézni a lakosság életéve], körülményeivel kapcsolatos ügyeket. Tennünk kell ezt azért is, mert az urbanizáció nálunk a vizet, a villanyt, a jó ellátást jelenti. Hogy a község vezetői jó gazdái a falunak, azt tények igazolják. A tanács minden évben beruház, megteremti a működéshez szükséges gazdálkodási feltételeket. Az utóbbi esztendőkben sokat gazdagodott a falu: új, nyolc tantermes általános iskolát kapott, utat, járdát építettek, korszerűsítették a villanyhálózatot. Nemcsak Nőtincsen, hanem a társközségekben, Felsőpetényben, ösagárdon és Szendehelyen is. Egészséges ivóvize van a falunak. Üj ABC-áruházat, fogorvosi rendelőt építettek. A társközségekben is felújították az üzleteket. Vendéglője van a falunak. Megfelelő a szolgáltatás, elfogadható a közlekedés. Az utóbbi esztendőkben a közigazgatási területen összesen 107 családi ház épült magánerőből. A teljesség igénye nélkül soroltam a gyarapodást, ám az eredmény másképpen is mérhető. — Az emberek ma már egyre inkább itthon és nem Rútságon, vagy Vácon vásárolnak — mondja Futák Sándor, a helyi vegyesbolt vezetője. — Jó az áruválaszték, a másfél millió forintot is eléri a forgalmunk. A jövőt illetően iparcikkrészleggel, elsősorban vas- szerelvények, műszaki cikkek árusításával szeretnénk bővíteni a kínálatot. — Az a legfontosabb — mondja vásárlás közben egy idős néni —, hogy, ha bejövök a boltba, megvehetek mindent, ami csak kell. A településfejlesztési tevékenységet a VII. ötéves tervidőszakban sem kellett visszafogni a tanácsnak. A szűkös pénzügyi lehetőségeket pályázatokkal, céltámogatássá] igyekeznek gyarapítani. Sokat vállal a lakosság is: ebben az esztendőben például több mint 8 millió forint értékű társadalmi munkát. — A saját erőforrások növelése érdekében nagyobb figyelmet fordítunk a helyi erők koordinálására és bevonására — magyarázza Boróka László vb-titkár, a tanácsi gazdálkodás javuló színvonalát. — Így tudtunk évtizedes lakossági igényeket is felvállalni. Szendehelyen például bővítjük az általános iskolát, felújítjuk az orvosi rendelőt, építési telket parcelláztunk az idén. ösagár* dón egy hónapja üzemel az egycsoportos óvoda, melyet 600 ezer forint költséggel alakítottunk ki. E társközségben felújítjuk a kereskedelmi egységeket is. Nőtincsen a falu büszkesége az új gyógyszertár. Az október közepétől nyitva tartó gyógyszertárban Fülöp Józsefné vezető fogad bennünket. — Nem sok reményt fűzött a gazdaságos üzemeltetéshez a megyei gyógyszertári központ — avat be az építés előzményeibe. — Ezért a tanács vállalta, hogy ráfizetés esetén kifizeti a veszteséget. Nem hiányzik az itt élők biztonságának fokozásához a helyi termelőszövetkezet kezdeményezőkészsége sem. A megélhetéshez szükséges anyagiakat az itt élők egy része megkeresheti a mező- gazdasági nagyüzem különböző ágazataiban, ipari üzemeiben. Surányi János Már csillognak a préspoharak! Jelentős értékesítési gondot szüntet meg a salgótarjáni öblösüveggyár fejlesztőinek kipróbálás alatt álló berendezése. A jelzések szerint nem csillogott kellőképpen az automata gépekből kikerült préspohár; ezen segít a félmillió forint értékű új eszköz, melyet saját szellemi erőből, gyári szakemberek kivitelezésében készítettek el december közepére. Az úgynevezett oxigénes lángpolírozó technológia révén az említett hátrányos tulajdonság kiküszöbölhető, és az év végére befejeződő kísérletek után már minden préspohár csillogó felülettel hagyhatja el a raktárai. A fejlesztés a legnagyobb értékesítő: az AMFORA kérésére történt, de beleillik a minőség javítását célzó vállalati elképzelésekbe is. Importkiváltó újítások a BRG-ből Idén számos könnyítést vezetett be a BRG a vállalati újítási tevékenység elősegítésére. Ennek nyomán a salgótarjáni gyárban is örvendetesen megnövekedett a benyújtott elképzelések száma. December közepéig 68 érkezett a bírálókhoz, amelyből — és ez már kevésbé örvendetes adat — 23-at kellett elutasítani, s mindössze 19 munkát fogadtak el. Tizenhat újítást vezettek be a technológia finomítására, vagy munkavédelmi javaslatként. Kísérlet alatt áll 6, elbírálásra továbbítottak 20 alkotást. Az újítók arányát tekintve „feljöttek” a műszakiak, hiszen az 56 kreatív emberből 31 a mérnök, vagy technikus. A legjelentősebb elgondolások a koaxiális kábelcsatlakozóik hazai előállítását tartalmazták, több millió devizafo- rint megtakarítása mellett. Az egyik változatot már gyártja is egy hazai vállalat, melyből ezret vásárolt meg eddig a BRG. Szépszámú ötlet foglalkozik a munkavédelem javításával is.