Nógrád, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-22 / 301. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF., 301. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1987. DECEMBER 22, KEDD * R IA' Nőtincsi örömök és gondok (3. oldal) Indulatok tíz méter körül (5. oldal) Sportszerű keretek között (7. oldal) Uj, vállalkozó, gazdálkodó szemlelet és gyakorlat szükséges! II Nógrád megyei pártbizottság kibővített ülése ülést tartott tegnap [Salgótarjánban az MSZMP IMógrád Megyei Bizottsága. A pártbizottság tagjai mellett ott voltak a tanácskozáson a megye állami szerveinek, társadalmi és tömegszervezeteinek, vala­mint ,a legjelentősebb ipari és mezőgaz­dasági üzemeinek vezetői, párttitkárai, Nógrád megye országgyűlési képviselői. A testület jelentést hallgatott meg a gazdálkodás idei tapasztalatairól és az 1988-as esztendő legfontosabb feladatai­ról Ozsvárt, József, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottsága titkárának előterjeszté­sében. fi kormány tárgyalta Emelik a pályakezdő műszakiak alapbérét A Minisztertanács hétfői üléséről a kormány szóvi­vője a következő tájékozta­tást adta: A Minisztertanács hétfői ’ ülésén áttekintette a pálya­kezdő és a műszaki értelmi­ség anyagi-erkölcsi megbe­csülésének helyzetét. Az el­fogadott határozat lehető­séget teremt a pályakez­dőknél az alapbérek növe­lésére, a műszakiaknál az ösztönzés javítására. A kor­mány felemelte a Tudomá­nyok doktora címmel ren­delkezők illetményét. A Minisztertanács hatá­rozatot hozott a nyugdíjak, és egyéb ellátások emelé­séről, valamint az életkö­rülményeket javító társa­dalombiztosítási intézke­désekről és a rokkantsági járadék bevezetéséről. A Minisztertanács java­solta a magánkereskedelem­ben foglalkoztatható al­kalmazottak számának nö­velését. Ezzel összefüggés­ben módosította a kiskeres­kedelmi és vendéglátó-ipari üzletek szerződéses üze­meltetéséről szóló jogsza­bályokat. (Kormányszóvivői tájé­koztató a 2. oldalon.) Politikai szempontból rendkívül mozgalmas és nagy jelentőségű évet hagy­hatunk majd magunk mö­gött — kezdte szóbeli kiegé­szítését Ozsvárt József. — A pártbizottság szeptember­ben fogadta el a gazdasági- társadalmi kibontakozás me­gyei politikai feladattervét, s ELLENTMONDÁSOS AZ Milyennek ítélhető me­gyénk gazdaságának start­helyzete a stabilizációs pe­riódus küszöbén? A megyei pártbizottság titkára úgy fo­galmazott: meglehetősen el­lentmondásosan alakult gaz­daságunk idei mérlege. Az üzemek előrejelzése alapján várhatóan 17—18 százalékkal növekszik majd a konver­tibilis elszámolású export, s meghaladja az éves elő­irányzatot. Úgyszintén kielé­gítőnek nevezhető az ipari és a mezőgazdasági üzemek nyereségnövekedése. A kol­lektívák gazdasági eredmé­nyének javulása hozzájárult a pénzügyi zavarok elkerülé­séhez, ugyanakkor kevésnek bizonyult a fejlesztési for­rások érdemleges bővítésé­hez. Szintén, a jó irányú folya­matok közé sorolható, hogy a keresetek közelebb kerül­tek a teljesítményekhez. A gazdasági egységek túlnyo­mó többsége — az építőipai- kivételével — fegyelmezett bérezési gyakorlatot alkal­mazott, s ez legtöbb helyen célszerűbb munkaerő-gazdál­kodással is párosult. Zömé­ben sikeresek azok az erő­feszítések, amelyeket a ta­nácsok a csökkenő pénzügyi ELISMERÉSRE MÉLTÓ A műszaki-technikai kor­szerűsödés üteme is elma­rad a kívánatostól. Kétségte­lenül elismerésreméltóak azok a törekvések, amelyek az anyaggal, az energiával, az élőmunkával való pazar­lás megszüntetésére vonat­koznak. Ezen a téren a sík­üveggyár, az SVT és a Vegyépszer jár az élen. Ha­sonlóképpen dicséretes az SVT-nek és a romhánvi ke­rámiagyárnak .az az igyeke­zete, hogy kihasználja a pá­lyázatok és a támogatások ad­ta előnyöket. Ám ezek kor­látozott lehetőségek, a haté­konyság növelésében nem volna szabad csak ezekre ha­gyatkozniuk a termelő­kollektíváknak. A központi programokhoz kevés megyénkben fejlesztés kapcsolódik. Ezek közül mindössze a Ganz-MÁVAG mátraterenyei gyárában vég­rehajtott műszaki-technikai korszerűsítést említette meg az írásos jelentés. Az már a szóbeli kiegészítésben hang­zott el, hogy az utóbbi két évben ipari növekedésünk el­a végrehajtó bizottság no­vemberben tekintette át a kibontakozási program fel­dolgozásának tanulságait. Ezen túlmenően a megyei pártbizottság témánként és vállalatonként rendszeresen napirendre tűzte a kiemelt gazdaságpolitikai feladatok végrehajtásának helyzetét. IDEI MÉRLEG lehetőségek ellenére tettek az életkörülmények javításá­ért, a középtávú tervben megfogalmazottak megvaló­sításáért. Ha pusztán az eredmé­nyeket nézzük, vetjük ösz- sze az idei fő feladatainkkal, azt mondhatjuk: nem zárunk rossz esztendőt — hangsú­lyozta Ozsvárt József. — Ugyanakkor továbbra is las­sú a gazdálkodó egységeknél a strukturális változás. A jó példák közé tartozik a BRG szécsényi gyáregységé­ben és a ruhagyár bátonyte- renvei gyáregységében vég­rehajtott teljes profilváltás. A Nógrádi Szénbányák ra­cionalizálási intézkedései a hatékonyság és a minőség javításának irányába mutat­nak. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek hideghengerművé­ben megvalósított rekonst­rukció a minőségi követel­mények kielégítését, a ver­senyképesség fokozását szol­gálja. Ám mindössze a sal­gótarjáni síküveggyárban előállításra kerülő üveggya­pot lesz az a merőben új termék, amely igazán siker­re számíthat majd a kül­földi piacon is. TÖREKVÉSEK marad az országos átlagtól, s elsősorban a nagyüzemek teljesítménye szerény. Ron­totta a termelési eredménye­ket, hogy felerősödtek az alap- és az importanyagok akadozó ellátása miatti ter­melési ütemtelenségek, gaz­dálkodási nehézségek. A mezőgazdasági nagyüze­mek termelése folyó áron 5—6 százalékkal bővül, ám ez reálértékben a múlt évi­hez hasonló teljesítményt je­lent. A növénytermesztés po­zíciói javultak, az állatte­nyésztésben azonban a tava­lyinál mérsékeltebb árbevé­teli terv sem teljesül. A ki­egészítő tevékenység árbevé­tel-növekedése meghaladja az előirányzottat. A mezőgaz­dasági üzemek gazdálkodá­sa, pénzügyi helyzete ki­egyensúlyozottabb a múlt évinél, általában növekszik a nyereség. A kivitelező épí­tőipar idei teljesítménye várhatóan 1—2 százalékkal elmarad mind a bázistól, mind a tervtől. A foglalkoztatottságot kis­mértékű, de egyre érzékel­hetőbb feszültség jellemzi. Az üzemek munkaerő-' gazdálkodására jellemző, hogy csökken a kereslet a szakképzetlenek iránt. Me­gyénkben több mint három­száz a tartósan elhelyezke­désre várók száma. A prob­léma áthidalására Salgótar­jánban megkezdődött a köz- munkavégzés. AZ ÁTTÖRÉS MÉG VÁRAT MAGÁRA Szóbeli kiegészítésében Ozsvárt József arra a meg­állapításra jutott, hogy a megye idei eredményei el­fogadható starthelyzetet biz­tosítanak a stabilizációs pe­riódus megkezdéséhez. Ez­zel együtt is azonban még várat magára a kibontako­zás irányába ható teljes át­törés. Még nem mindenütt alakult ki belső igény és készség a változtatásra, s en­nek legalább két oka lehet. Egyrészt: az adott kollektí­va vezetői nem tudnak a régihez képest újat kitalál­ni. Másrészt: az előrelépés szükségességét megkérdője­lező vezetők tévesen azt hi­szik, hogy az addigi ered­mények teljes mértékben összhangban vannak a ki­bontakozás követelményei­vel. Az 1988. évi feladatokról szólva, az írásos jelentés és a szóbeli kiegészítés egy­aránt megerősítette: a gaz­daságpolitikai munka közép­pontjában, a kibontakozási program megvalósításához még hiányzó feltételek meg­teremtésének, az ütemes vég­rehajtás megkezdésének kell (Folytatás a 3. oldalon) Berecz János megnyitó előadásával Ideológiai tanácskozás Időszerű ideológiai keidé' sekről rendezték tanácskozást hétfőn az MSZMP Politikai Főiskoláján, a megyei párt- bizottságok oktatási igazga­tóságai tanárainak, valamint az egyetemi, főiskolai mar­xizmus—leninizmus tanszé­kek vezetőinek részvételével. A tanácskozás megnyitó elő­adását Berecz János, az MSZMP Politikai Fűzött sú­gónak tagja, a KB titkára tartotta. Ezt követően a résztvevők szekcióüléseken megvitatták az MSZMP Köz­ponti Bizottsága 1987. no­vember 11-i állásfoglalása alapján a pártszervezetekben, és a tudományos alkotó- műhelyekben az ideológiai kérdésekről folyó viták elvi és módszertani kérdéseit. (MTI) Három űrhajóssal Világűrben a Szojuz TM—4 Szojuz TM—4 jelzéssel hétfőn — moszkvai idő sze­rint 14.18-kor — újabb szov­jet űrhajót állítottak Föld körüli pályára. Parancsno­ka Vlagyimir Tyitov, a személyzet: Anatoli j Lev­csenko kutatóűrhajós és *Musza Manarov fedélzeti mérnök. A szovjet 'televízió, va­lamint a rádióállomások, egyenes helyszíni közvetítés­ben számoltak be az előre bejelentett felbocsátásról a bajikonúri űrrepülőtérről, és a Moszkva melletti irá­nyi tóközpont bői. A Szojuz TM—4 a Mir' űrállomáshoz dokkol majd, ahol Jurij Romanyenko — aki már 317 napja tartóz­kodik az állomáson — és Alekszandr Alekszandrov várja a váltást. Az új sze­mélyzet Vlagyimir Tyitov, parancsnok és Musza Ma­narov fedélzeti mérnök lesz. Az átadás-átvétel a Mir űr­állomáson a tervek szerint egy hétig fog tartani, s ezt követően Romanyenkóék Levcsenko kutatóűrhajóssal együtt visszatérnek a Föld­re. A Mir űrállomáson 1987. február 6~a óta dolgozó űr­hajósok több mint hat­száz asztrofizikai és 130 geofizikai megfigyelést vé­geztek, s több száz techno­lógiai kísérletet valósítot­tak meg, néhány űrsétát tettek, s a fedélzeten fogad­ták a szovjet—Szíriái közös űrrepülés résztvevőit is. A magyar—szovjet barátságért mindig sikeresen szereplő csapatokat indított. Végezetül bemutatták azt az aranyplakettet, amelyet az MSZBT országos elnök­sége a magyar—szovjet ba­rátság ápolása terén vég­zett kiváló munka elisme­réseként adományozott a síküveggyár MSZBT-tag- csoportjának. A Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság salgótarjáni síküveggyári tagcsoportja, hétfőn évzáró, kibővített elnökségi ülésen ünnepelte fennállásának 15. évforduló­ját. Az eltelt időszakra visz- szatekintve, az elnökség tar­talmasnak. mindig megúju­lásra késznek ítélte meg a barátsági munkát. Megálla­pították: tevékenységük a tömegpolitika szerves részé­vé vált. A Kemerovo kerü­letben lévő Anzséró szud- zsenszki üveggyár kollektí­vájával kialakított benső­séges, baráti viszony alkal­mat adott a dolgozók közöt­ti szakmai, politikai eszme­cserére. Elhangzott: a tagcsoport a Szovjetunióval kapcsolatos vetélkedőkön Hatszáz négyzetméterrel bővült a mátraterenyei hűtőház Ötven vagon fagyasz­tott áru tárolására alkal­mas csarnokkal bővítette három éve megépült hű­lőházát a M átrak incse Gazdasági Társulás, Mát- raterenyén. A GT-nek két tagja van: a helyi Zagy­vavölgye Tsz, valamint a Ráckevei Aranykalász Tsz. Utóbbitól szállították a szükséges kiegészítő be­rendezéseket a hűtőház­hoz. melynek hétfőn át­adott csarnoka 40 millió forintba került. A megye jelenleg leg­nagyobb ilyen jellegű lé­tesítményében naponta 2,5—3 vagon zöldséget, gyümölcsöt vagy húsárut képesek lefagyasztani mí­nusz 40 fok hőmérséklet­re. A tárolás mellett új­donságnak számít a fel­dolgozó részleg is, ahol ezentúl az exportra kerülő termékeket csomagolhat­ják. Idén már négy va­gon málna került Mátra- terenyéről az NSZK-ba. A komplexum eddig csak idénymunkát adott a negyvenfős kollektívá­nak, ezentúl viszont egész éviben folyamatosan lesz feladatuk, időnként két műszakban is. A kamrákban jelenleg a Karancshús és a Hun- garocoop húskészleteit tá­rolják, és 12 vagon ba­romfihúst. Jövőre 40 mil­lió forint árbevételre szá­mítanak, s 15—20 száza­lékos nyereségre. Képün­kön: a hűtőkamrákban Nádasdi Lászlóné és Bod­ri Tiborné az élelmisze­reket mínusz 40 Celsius- fokban rakodják. — kép: kulcsár —

Next

/
Oldalképek
Tartalom