Nógrád, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-21 / 300. szám
2 1987. december 21., HÉTFŐ NÖGRÄD Első lépések a megújulás irányába „Ostromlott** elnök Daccai kötélhúzás Befejeződött a Vietnami KP plénuma Hanoiban december 17-én befejezte munkáját a Viet- nami Kommunista Párt KB tíznapos plénuma — közölte vasárnap a vietnami sajtó. A résztvevők áttekintették a VKP VI. kongresszusán kitűzött feladatok teljesítését és megvitatták az ország társadalmi-gazdasági fejlesztésének jövő évi, és 1990- ig szóló tervét. Az ülésen elhangzott, hogy 1987-ben a párt és a nép megtette az első lépéseket a megújulás irányába, amelynek programját a VI. pártkongresszus határozta meg. Pozitív változások mentek végbe a párt- és állami vezetésben és egy sor Az Egyesült Államok politikai engedményekre akarja rászorítani a sandinista kormányzatot és ehhez ani- caraguai jobboldali erőket használja eszközül — közölte Bayardo Arcé, a sandinista nemzeti felszabadítást front koordinátora a Barricada című lapban. A nyilatkozat időben egybeesik azzal, hogy a kormány- és a fegyveres ellenzék képviselői a béketárgyalósok második fordulójára készülődnek. A sandinista front lapjában megjelent nyilatkozatában Arcé leszögezi, hogy a nicaraguai jobboldali erők nem éltek a nemzeti megegyezés adta lehetőséggel és társadalmi és gazdasági kérdés megoldása terén — hangsúlyozták a résztvevők. Ugyanakkor az előremutató változások egyelőre nem általánosak és nem eléggé megalapozottak. A társadalmi-gazdasági szférában továbbra is számos komoly probléma maradt fenn. Csökkent az élelmiszertermelés. A korábbinál kisebb a növekedés üteme az állami, a szövetkezeti és a kistermelésben. Csökkent az egy főre jutó nemzeti jövedelem is. A költségvetés bevételei nem fedezik a kiadásokat, továbbra is csökken a dolgozók reálbére és nő az ideiglenesen munka nélkül levők száma. Zűrzavar uralkodik az elosztásakadályokat gördítenek a nyitási politika végrehajtása elé. — A külső és a belső ellenzék chilei mintára törekszik a nicaraguai forradalom megdöntésére, vagyis egységfrontot ' al^ar teremteni a polgári ellenzék és a fegyveres ellenforradalmárok között — hangsúlyozta. Nicaragua a közép-amerikai feszültségek enyhítésére, a guatemalai megállapodások végrehajtására törekszik. A rendezési terv sikerének azonban az a feltétele, hogy más országok is tartsák be a megállapodást — szögezte le Bayardo Arcé. ban és a kereskedelemben. Tovább élnek a negatív'társadalmi jelenségek. A plénum az 1988-ban és az 1990-ig terjedő időszakban esedékes feladatok között kitűzte: meg kell oldani a VI. kongresszus által meghatározott három fő népgazdasági feladatot. Ennek megfelelően, növelni kell az élelmiszer-termelést, a közfogyasztási cikkek termelését és, az exportot, be kell vezetni az önelszámolást és a szocialista gazdálkodós más fejlett formáit, meg kell erősíteni az állami és szövetkezeti széktort; biztosítani kell a lakosság foglalkoztatósát, és ki kell küszöbölni a negatív társadalmi jelenségeket. Szovjet atomrobbantás Kísérleti nukleáris robbantást hajtottak végre vasárnap a Szovjetunióban, a Szemipalatyinszk környéki kísérleti telepen. A moszkvai idő szerint, pontban 6 órakor végrehajtott robbantás töltetének TNT-egyenértéke nem haladta meg a 20 kiloton- nát. Éppen egy héttel korábban hajtották végre a legutóbbi szovjet robbantást — ugyanezen a kísérleti telepen, akkor azonban a töltet nagysága 20 és 150 kilo- tonna között volt. A Pravda Afganisztánról Afganisztán témája foglalkoztatja a szovjet embereket — írja vasárnapi nemzetközi szemléjében a Pravda. Foglalkoztatja azokat, akik teljesítették vagy teljesítik internacionalista kötelességüket Afganisztánban, azokat a családokat, akik átérezték a fiú, a fivér, a férj elvesztésének fájdalmát. Ezért, miközben a Szovjetunió minden erőfeszítést megtesz az afgán probléma megoldása érdekében, joggal követeli meg a becsületes álláspontot az Egyesült Államoktól ebben a kérdésben. A lap ezzel összefüggésben hangsúlyozza: a szovjet csapatok kivonásának időrendjét nyilvánosságra hozták. Ez 12 hónap, de kevesebb is lehet. A kivonás kezdetének azonban egybe kell esnie az ellenforradalmároknak nyújtott pénzügyi és katonai segítség beszüntetésének kezdetével. Bezárt üzletek, akadozó közlekedés, tízezres felvonuló menetek, munkájukat felfüggeszteni kényszerülő kormányhivatalok és bankok, sztrájkoló üzemek és a kivezényelt rendőrökkel összecsapó tüntetők — az utóbbi hetekben ilyen és ehhez hasonló látványról adtak hírt a bangladesi fővárosból érkező jelentések. Az események eleinte alig tértek el a dél-ázsiai országban már megszokott, időről időre ismétlődő ellenzéki akciósorozatöktól. Idővel azonban — különösen miután a kormánnyal szemben álló szervezetek meghirdették „Dacca ostromát" is — kiderült, hogy ezúttal többről van szó. Mára pedig a szakértők már egybehangzóan vallják, hogy a mostani válság az 1982-ben vérte- len puccsal hatalomra került Ersad tábornok legnagyobb erőpróbájává vált, olyan kihívássá, a'mely könnyen hatalmának végét is jelentheti. Kérdés, sikerül-e most is kifogni a szelet az ellenzéki csoportok vitorláiból. A feladat korántsem olyan egyszerű, mint az előző krízisek során (például az 1986- os választások után, amikor ellenfeleinek vádjai szerint az elnök csalással biztosította pártja számára a szükséges parlamenti többséget), most ugyanis — meglehet persze, csupán átmenetileg —»egyesítette erőit az ellenzék két legjelentősebb áramlata. Ide tartozik egyrészt a Sheik Haszina Vazed, az államalapító Mudzsibur Rahman lánya által vezetett A várni Liga, valamint a Begum Haleda Zia vezette Bangladesi Nemzeti Párt. (Ez utóbbi asszony szintén családi szálakkal kötődött egy korábbi vezetéshez: özvegye az 1975-től 1981-ig hatalmon levő, majd Rahman sejkhez hasonlóan meggyilkolt Ziaur Rahman államfőnek.) Kettőjük szövetségéhez ezúttal a kommunista pártot magában foglaló baloldali A Kubai KP KB ülése Belgazdasági, külpolitikai és személyi kérdésekkel kapcsolatban hozott határozatokat a Kubai KP KB szombaton befejeződött teljes ülése. Humberto Pe- rezt, a gazdaságirányítás ügyeinek egykori felelősét és volt miniszterelnök-helyettest kizárták a párt központi bizottságából. Dániel Ortega elnök és Miguel Obando y Bravo mana- guai érsek megbeszélését követően Ortega bejelentette, hogy a nicaraguai kormánycsapatok december 24-én és 25- én az ország egész területén beszüntetik a harci cselekményeket. (Fotó: Reuter) Nicaraguai béketárgyalások A kormány és az ellenzék a második fordulóra készül r— diai kommentárunk Konfliktus karácsony küszöbén A béke és szeretet ünnepének közeledtével egyre mélyül a konfliktus az Izrael által megszállt területeken. A vallási szempontból kivételesen fontos Ciszjordániá- ban és a Gázai-övezetben egymást érik a halálos áldozatokat követelő összecsapások az arab lakosság és az izraeli rendfenntartó erők között, nő a veszélye egy esetleges dél-libanoni hadjáratnak. Ilyen előzmények utárn utazik hétfőn Moszkvába Husszein jordániai király, hogy a rendezés különféle módozatairól tárgyaljon a szovjet vezetőkkel. A térségben fenyegető konfliktusok miatt pedig összeül az ENSZ Biztonsági Tanácsa, hogy megvitassa a mohamedán országok által benyújtott határozati javaslatot. Husszein nem véletlenül látogat ezekben a napokban éppen a Szovjetunióba. A két nagyhatalom közül, ez az, amely a békés tárgyalásos rendezést igyekszik előmozdítani, az Egyesült Államok inkább saját érdekednek érvényesítését tartja szem előtt. A jordániai uralkodó tehát nyilvánvalóan Moszkva támogatásával szeretne előrejutni a hosszan nyúló válság megoldása felé. Az ENSZ-ben folyó vitának is nagy a tétje: a határozati javaslatot beterjesztő országok szeretnék elérni, hogy az Egyesült Államok legalábbis tartózkodjék a szavazástól, hiszen esetleges vétója megakadályozná a dokumentum elfogadását. Ezért újabb, enyhébben fogalmazott, kompromisszumos javaslatokról folytak a tárgyalások az egész hét végén. Amerikai részről főként a palesztin nép jogaira és az ENSZ-főtitkár további vizsgálódásaira vonatkozó passzusokat kifogásolják. Ez utóbbiak szerint Pérez De Cuellart megbíznák azzal, hogy akár küilmegbízoitt kiküldésével is igyekezzen további információkat szerezni a kialakult helyzetről és erről legkésőbb január végéig számoljon be a világszervezetnek. Az ENSZ szerepének növelése azért nem tetszik Washingtonnak, mert a Fehér Ház nem szeretné, ha az amerikai befolyást csökkentve nemzetközi megfigyelők, köztük esetleg szocialista országok képviselői érkeznének a térségbe. A tőfcésországok többsége, így például az Egyesült Államokkal általában mindenben egyetértő Nagy- Britannia is túlzónak találja az izraeli hadsereg ismételt, erőszakos fellépését az alapjában békésen tüntető palesztinok ellen, van tehát esély az áthidaló megoldásra. Közben az Izrael 1967 előtti határai között élő palesztinok is szolidaritásukról biztosították a megszállt területek lakóit és hétfőre általános sztrájkot hirdettek. Különösen szomorú a kép, ha be'egondolunk, hogy alig néhány nap múlva Betlehem, Jeruzsálem és a többi zarándokhely milyen jelképes szerepet kellene, hogy betöltsön. Horváth Gábor tömb is csatlakozott, így a novemberi és decemberi tiltakozási hullámot összesen 21 párt hirdette meg. A követelések, a kormány menesztése után követendő irányvonal sok szempontból kidolgozatlan — nem világos például, milyen gazdaságpolitikával igyekeznének Ersad ellenfelei javítani a 100 millión felüli népességű, koldússzegény ázsiai ország életszínvonalán — közvetlen célkitűzésük azonban egyelőre egyszerű: ragaszkodnak az elnök távozásához, ’S fennen hangoztatják, hogy a’míg ez be nem következik, addig nem hajlandók tárgyalásokba bocsátkozni a daccai vezetéssel, még az új választások lebonyolításáról sem. Ez persze gyanúsan szélsőséges feltételnek tűnik, s elképzelhető, hogy álláspontjukon enyhíteni kell. Elvégre Ersad — noha a sorozatos sztrájkok, az áldozatok tucatját követelő véres összecsapások kétségtelenül nehezítették pozícióját — távolról sincs vert helyzetben. EllenkezőLeg, kijelentései szerint el van szánva az „ország biztonságát és nyugalmát fenyegető kísérletek"1 elfojtására, s erre utal a főváros életének megbénítását célzó megmozdulások elfojtása, valamint Haleda Zia és Haszina Vazed sürgős háaiőrizetbe vétele. Az viszont már helyzete megingását jelezheti, hogy — fenyegetései ellenére — ez nem tartott sokáig, s december közepére mindkét politikus asszony fogságát megszűntették. Szintén az elnök engedményeként kell értékelni, hogy — alig másfél évvel megválasztása után — feloszlatta a daccai törvényhozást, és párbeszédet javasolt az ellenzék vezetőinek az új vi ksolás kiírása és lebonyolítása tárgyában. Vagyis hajlandónak bizonyult feloszlatni azt a testületet, amelynek törvényességét mindeddig fennen hirdette.- „Most itt az alkalom, hogy az ellenzékkel együtt kidolgozzuk a tisztességes választások feltételeit” — jelentette ki, ami —, ha nem is tételesen kimondva, de úgy is értelmezhető, hogy az 1986-os szavazással kapcsolatban valóban adódhat támadási felület. . . Átmeneti kompromisszumkészség vagy tényleges meghátrálás? — kérdezhető Ersad lépései kapcsán. S ugyanígy kérdőjelek övezik az ellenzéki vezetők következő lépéseit: beéri-e a két, egyezséget kötő politikus asszony az elnök engedményeivel, vagy a rendkívüli állapot újbóli kihirdetését egyfajta hadüzenetként értékelik? Fenn'marad-e a 21 párt ideiglenes szövetsége, vagy sikerrel jár-e Ersad megosztó törekvése? S egyáltalán, meddig bírja a belpolitikai zűrzavart az elmaradottság ezernyi terhével küszködő, a gazdasági, társadalmi fejletlenség problémáival birkózó, természeti katasztrófáktól és demográfiai robbanástól egyaránt sújtott dél-ázsiai állam? A kérdések sora tetszés szerint folytatható, határozott válasz viszont mutatóban sem akad. Egyelőre csupán az a szabály adhat támpontot, amely szerint Ersad- nak három hónapon belül ki kellene írni az idő előtti választásokat, vagyis — hacsak nem akarja az ellenzék újabb bojkottját kockáztatni — addig kellene megegyezésre jutni politikai ellenlábasaival. Ök viszont azt akarják, hogy az esetleges voksolást már egy semleges kormányzat felügyelete alatt rendezzék. A vélemények tehát meglehetősen távol állnak egymástól. Csak a közeli hetek fejleményei fogják megmutatni, hogy számíthatunk-e egy mindkét fél számára elfogadható kompromisszum kialakulására, vagy az erőszakos cselekmények elszaporodásától kell tartani Bangladesben. Szegő Gábor Hegszállt területek — állásfoglalások Éles hangnemben bélyegezte meg a megszállt területeken tanúsított izraeli magatartást Hoszni Mubarak egyiptomi államfő, miután szombaton rendkívüli konzultációt tartott tanácsadóival. A tanácskozásról kiadott elnöki közlemény szóhasználata szerint Izrael az „elnyomás és üldöztetés” módszereit veti be a Gáza-öve- zetben és a Jordán nyugati partján, s magatartásával „veszélybe sodorja a Közel- Kelet békéjét”. A kairói kormány e kommünikében fogalmazta meg a legerőteljesebb egyiptomi tiltakozást azóta, hogy december 8-án, zavargások robbantak ki az Izrael megszállta Gázában és a nyugati parton. A TASZSZ hírügynökség szombati állásfoglalása szerint a megszállt arab területekről érkező hírek azt bizonyítják, hogy a közel-keleti konfliktus továbbra is a világ legégetőbb gondjai közé sorolandó, s megoldása immár nem tűr halasztást. A hírügynökség úgy értékeli, hogy a térség békéje felé az ENSZ égisze alatt megrendezendő nemzetközi konferencia nyithatja meg az utat; az értekezleten a biztonsági tanács öt állandó tagján kívül az összes érdekelt félnek, közöttük a Palesztinái Felszabadítási Szervezetnek is helyet kell kapnia. Szombaton este egyébként az észak-izraeli Názáret városának több ezernyi arab lakosa vonult az utcákra, demonstrálva a megszállt területek másfél milliós arab lakossága iránti szolidaritását. Helyszíni beszámolók szerint ez volt a legnagyobb ilyen jellegű tüntetés Izrael arab polgárainak körében azóta, hogy a Gázai-övezet és a nyugati part 1967-ben izraeli ellenőrzés alá került. Visszatért a Progressz—33 Befejezte egy hónapos küldetését a Progressz—33 automatikus vezérlésű teherűrhajó. A teherűrhajó szombaton eltávolodott a. Mir űrállomástól. A földi irányítóközpontból bekapcsolták a hajtóműveket és visszatérő pályára vezérelték az űrhajót. Ezt követően a Progressz—33 belépett a Föld atmoszférájának sűrű rétegeibe, ahol megsemmisült.
