Nógrád, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-17 / 297. szám
2 NOGRAD 1987. december 17., CSÜTÖRTÖK Tanácskozik az Országgyűlés téli ülésszaka (Fölutatás az 1. oldalról) erőt és biztonságot ad a munkához. Társadalmunkban megvan és erősödik az akarat a közösen elhatározott célok megvalósítására és azok vannak döntő többségben, akik azt keresik, hogyan lehet a szocializmus jobb. hatékonyabban működő gyakorlatát kialakítani hazánkban. Ugyanakkor tisztában vagyunk vele, hogy a jövőben a kormányprogram fogadtatásának ez az alapjaiban egyetértő támogatása tovább fog differenciálódni. Ahogy egyre határozottabb lépésekkel fogunk előrehaladni az általános elvek konkrét megvalósításában, egyre inkább megoszlanak majd a vélemények, éleződnek a viták is. A fő célok megvalósítására irányuló döntéseink nemegyszer érdekeket fognak sérteni, illúziókat fognak eloszlatni. Mégsem választhatunk más utat. Az Országgyűlés őszi ülésszaka óta végzett kormányzati munka középpontjában — érthető módon — a gazdasági feladatok álltak. A kormány által hozott döntések jelentős részét teszik ki azok az intézkedések, amelyek az új adórendszerről szóló törvények végrehajtását szolgálják. Megfelelő jogszabályok születtek az úgynevezett bér- bruttósítás elvégzésére. Az 198». évi népgazdasági terv- és költségvetési ja- ,vasiak valamint a gazdasági szabályozók kialakítása során, arra törekedtünk. hogy — a munka- programban meghatározott céloknak megfelelően fizetőképességünk megőrzései segítsük elő. s ezzel összhangban biztosítsuk a költségvetés egyensúlyát. Ezért is fontos, hogy sikerült lehetőséget találni védelmi kiadásaink mérséklésére. miközben garantáljuk szövet ségesi kötelezettségeink fegyelmezett teljesítését. Nemzetközi tevékenységében a kormány legfontosabb feladatának a stabilizációs és kibontakozási program külső feltételeinek biztosítását tekinti. Tárgyalásaink középpontjában a korszerű gazdasági együttműködési formák feltárása és kibontakoztatása állt. Mi elsősorban a termelési együttműködést szorgalmazzuk, s ehhez. a lehető legkedvezőbb feltételeket teremtjük meg. Ennek megfelelően alakítjuk piaci politikánkat. Nemzetközi kapcsolataink. együttműködésünk biztató távlatait nyitja meg a Szovjetunió és az Egyesült Államok között kibontakozó párbeszéd új szakasza. A Magyar Népköztársaság kormánya a legmelegebben, a legősz.inü bben üdvözli a szovjet—amerikai közös nyilatkozatban megfogalmazott törekvéseket. Javaslom a tisztelt Országgyűlésnek, hogy a mai ülésén nyilvános állásfoglalásban fejezze ki egyetértését e történelmi jelentőségű megállapodással. — A kormány munkaprogramjának beterjesztésekor ígéretet tettem önöknek arra, — hogy felgyorsítva a kormányzati munka korszerűsítését célzó előkészületeket — javaslatot teszünk a Minisztertanács és a minisztériumok szervezetének új rendjére. A tervezett szervezeti intézkedések és az ezekhez kapcsolódó személyi változások ennek a folyamatnak az első ütemét jelentik. Ebből következik, hogy most csak olyan személyi változásokra terjesztek elő javaslatokat, amelyek a szervezetkorszerűsítéssel függnek össze. A mostani első lépést követően 1988-ban szándékozunk előkészíteni és 1989. január 1-jével bevezetni a még szükségesnek ítélt módosításokat. A kormányzati munka továbbfejlesztésénél abból Indulunk ki, hbgy a mai helyzetben gyors reagálásra, •kemény és néha kényszerszülte döntések meghozatalára. s — az alapvető irányok tartása mellett — állandó manőverezési készségre van szükség. Ez elképzelhetetlen, a kormányzás munkastílusának átalakítása, a döntési rendszer megváltoztatása és a felelősségi viszonyok áttekinthetővé tétele nélkül. A minisztériumok felsorolásáról szóló törvényjavaslatot elsősorban azokkal •a tartalmi összefüggésekkel indokolta. amelyekbe a •javasolt szervezeti intézkedések és személyi változások beágyazódtak. Az új követelményekhez •igazodik fokozatosan a kormány munkastílusa is. Tartalmilag gazdagabb lett az •együttműködés a Szakszervezetek Országos Tanácsával. Lezajlott a kormány és ■a KISZ képviselőinek első •találkozója. A kormány gaidasági kérdésekkel foglalkozó tagjai - együttesen folytattak tapasztalatcserét az üzemek. termelőszövetkezetek vezetőivel. Javult a kormányzati munkáról •adott tájékoztatás. Fokozottabban támaszkodik a kormány az országgyűlési képviselők és a parlamenti bizottságok tapasztalataira. A jövőben még inkább mint •eddig. kötelességünknek tartjuk a társadalom különböző rétegeivel a folyamatos párbeszédet. A gondolatok jegyében •kérem, hogy az Országgyűlés a benyújtott javaslatokat vitassa meg, fogadja el és iktassa az ország új törvényei közé. ☆ A zárt ülésen hozott döntéseket — már az ülésszakra meghívott vendégek jelenlétében — Sarlós István, az Országgyűlés elnöke ismertette. A törvényhozó testület elfogadta a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságával és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnökségével egyetértésben a Népköztársaság Elnöki Tanácsa személyi javaslatokat terjesztett az Országgyűlés elé. Ezeket elfogadva a törvényhozó testület felmentette miniszterelnök-helyettesi tisztségéből Berecz Frigyest, Csehák Juditot, Horváth Istvánt és Maróthy Lászlót, akit felmentett az Országos Tervhivatal elnöki tisztéből is. Egyidejűleg Berecz Frigyest ipari, Csehák Juditot szociális és egészségügyi, Horváth Istvánt belügy-, Marjai Józsefet — miniszterelnök- helyettesi tisztségének meghagyásával — kereskedelmi, Maróthy Lászlót környezet- védelmi és vízgazdálkodási miniszterré választotta. Érdemeik elismerése mellett, más fontos megbízatásúik miatt mentette fel az Országgyűlés Juhár Zoltán belkereskedelmi, Kapolyi László ipari, Medve László egészségügyi és Medgyessy Péter pénzügyminisztert, akit egyben megválasztott a Minisztertanács elnökhelyettesévé. Érdemeik elismerésével, nyugállományba vonulásuk miatt született döntés Kamara János belügy- és Veress Péter külkereskedelmi miniszter felmentéséről. Hoós Jánost — miniszteri jogállással — az Országos Tervhivatal elnökévé, Villányi Miklóst pénzügyminiszterré választotta a parlament. A Parlament Nándorfehérvári termében Né’meth Károly, az Elnöki Tanács elnöke előtt Marjai József, Medgyessy Péter, Berecz Frigyes, Csehák Judit, Hoós János, Horváth István. Maróthy László és Villányi Miklós letette a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Az új szervezeti keretekhez igazodó személyi döntéseket hozott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, illetve a kormány is. a hatáskörébe tartozó kérdésekben. Az Elnöki Tanács — Andrikó Miklós belkereskedelmi minisztériumi államtitkárt e tisztsége alól, — Ábrahám Kálmán államtitkárt e tisztsége alól, — Bányász Rezső államtitkárt e tisztsége alól, érdemei elismerése mellett, — Hutás Imre egészségügyi minisztériumi államtitkárt e tisztsége alól, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulására tekintettel. — Hoós János országos tervhivatali államtitkárt e tisztsége alól. l)r. Borszéki Erzsébet képviselőnk magyarnándori vendégei társaságában. — Kovács Antal államtitkárt e tisztsége alól, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulására tekintettel, — Papp Lajos államtitkárt e tisztsége alól, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulására tekintettel, — Török István külkereskedelmi minisztériumi államtitkárt e tisztsége alól, — Villányi Miklós mező- gazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkárt e tisztsége alól felmentette; egyidejűleg — Andrikó Miklóst kereskedelmi minisztériumi ál-' lannti tikárrá, — Ábrahám Kálmánt környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztériumi államtitkárrá, — Bartha Ferencet kereskedelmi minisztériumi államtitkárrá, — Kemenes Ernőt országos tervhivatali államtitkárrá, — Medve Lászlói szociális és egészségügyi minisztériumi államtitkárrá, — Török Istvánt kereskedelmi minisztériumi államtitkárrá nevezte ki. A Minisztertanács — Ábrahám Kálmánt, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökét e tisztsége alól, érdemei elismerése mellett, — Bányász Rezsőt, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökét e tisztsége alól, érdemei elismerése mellett, — Kovács Antalt, az Országos Vízügyi Hivatal elnökét e tisztsége alól, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulására tekintettel, — Papp Lajost, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökét e tisztsége alól, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulására tekintettel felmentette. — Bartha Ferenc miniszterhelyettest e tisztsége alól más fontos megbízatására tekintettel felmentette, — Gál Zoltánt belügyminiszter-helyettessé nevezte ki. A Minisztertanács a szénbányászat szerkezetátalakítási programjának koordinálására Kapolyi Lászlót kormánybiztossá nevezte ki. A Minisztertanács 1988. március 31-ig terjedő időszakra kormánybiztossá nevezte ki — Juhár Zoltánt és Veress Pétert, hogy a kereskedelmi miniszter irányításával, — Papp Lajost, hogy a belügyminiszter irányításával, — Kovács Antalt, hogy a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter, irányításával, — Bányász Rezsőt, hogy a Minisztertanács elnöke irányításával az átmeneti időszakban működjön közre a munka folyamatosságának biztosításában, illetőleg az új szervezet feladatkörének, felépítésének, ügyrendi és egyéb belső szabályainak kidolgozásában. A napirendnek megfelelően ezután Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes tartotta meg expozéját. Nem kielégítő az előrehaladás üteme Medgyessy Péter expozéin Az 1988. évi költségvetési törvényjavaslatot fokozott várakozás előzi meg. Széles körben érdeklődéssel figyelik. vajon a kormány a gyakorlatban is olyan elszántan cselekszik-e a stabilizáilás érdekében, mint ahogy azt szeptemberben ígérte. Szándékunk, hogy beható vita eredményeként olyan törvényt fogadjon el az Országgyűlés, amely határozott lépést tartalmaz a kormány- program megvalósításának útján. A jövő évi feladatokhoz először az 1987. évi folyamatokat kell értékelni. A nemzeti jövedelem és a hozzáadott érték növekedése évek óta először várhatóan a tervezetthez közelállóan, másfél-két százalék között alakul, s ez — az 1985. évi visszaesést és az 1986. évi stagnálást követően — a gazdaság élénkülésére utal. Ebben meghatározó volt az ipari termelésnek a tervezettet túllépő bővülése. A konvertibilis exportár- bevétel az 1986. évit jelentősen meghaladja, s minden jel arra mutat, hogy a tervezettnél is tijbb lehet. A kivitel növekedésében szerepet játszik az is, hogy ebben az esztendőben kétszer is mó dosítottuk a valutaárfolyamot. aminek egyúttal az importot drágító hatása is van. A behozatal ennek ellenére gyorsan bővült. ' Az állami költségvetés hiánya ez évben az 1986. évinél 12 milliárd forinttal, a tervezettnél pedig mintegy 9 mi.lliárddal kevesebb, várhatóan 35 milliárd forint lesz. Ez a tény akkor értékelhető igazán, ha tudjuk, hogv év elején még több mint 50 milliárd forint költségvetési deficit veszélye rajzolódott ki. A költségvetés meghatározó elemei az állam és a vállalatok közötti pénzügyi kapcsolatok. A vállalatok az idén — befizetéseik és támogatásaik egyenlegeként — többel járulnak hozzá az állami költségvetés bevételeihez, mint amennyit terveztünk, többel mint amennyire év közben számítottunk. A számítottat másfél-két százalékponttal meghaladó fogyasztói áremelések ellenére a lakossági fogyasztás is túllépi a tervezettet, a növekedés az előző évhez képest 2—2,5 százalékos lesz. Ennek fő oka a jövő évi árszintnövekedés hírére megindult felvásárlás. A beruházások is túlmennek a tervezetten, különösképpen a vállalati, szövetkezeti körben, ahol a növekedés 5 százalék. A fő gond nem is a beruházások volu- mene, hanem azok elhúzódása, ütemtelensége. A gazdaságtalanság határozottabb kezelése, a csődtörvény bevezetése óhatatlanul felveti a munkanélküli" ség problémáját. Ma négy- és tízezer között regisztrálják azoknak a számát, akik munkahelyet keresnek. A tervezett szanálások, átszervezések a létbiztonságot nem veszélyeztetik. Rendelkezünk anyagi eszközökkel arra, hogy a felszabaduló munkaerő átcsoportosítását tervszerűen, akár átképzéssel, akár új munkahelyek létesítésének ösztönzésével elősegítsük. összefoglalóan 1987-ről el lehet mondani, hogy a múlt évhez képest, van javulás több területen, a romlási folyamat mérséklődött. Az előrehaladás üteme azonban nem kielégítő, még kevés a stabilizáláshoz. Az 1988. évi terv legfontosabb jellegzetessége a külső pénzügyi egyensúly javítása. Ez annyit jelent, hogy az ez évi közel félmilliárd dolláros fizetésimérleg-ja- vulást folytatni szükséges és jövőre a nem rubelelszámolású fizetési mérlegünk hiánya 500 millió dollárnál nem lehet több. Ru- .belelszámolásokban javuló cserearányok mellett aktiv# fizetési mérleggel számolunk, mintegy 400—500 millió rubel értékben. A szigorú nemzetközi .pénzügyi feltételek korlátozzák a gazdaság mozgásterét. A hazai vásárlóerő bővülése az importigényeket növelné és árualapokat vonna el az export elől. A helyzet megköveteli azt, .hogy a belső pénzügyi egyensúly javuljon, ami kifejezésre jut az állami költségvetés elosztási politikájában is. Ezzel van összhangban az állami költség- vetés 20,4 milliárd forintos előterjesztett hiánya és az, hogy banki módszerekkel .szűkíteni kívánjuk a pénz mennyiségét. Az 1988-as terv közel 5 milliárd dollárnyi konvertibilis exporttal számol, de ehhez az ideinél 6 százalékkal kisebb import tartozik. Meggyőződésem, hogy van a vállalatokban annyi teljesítőképesség, ami biztosítja. hogy az exportterv 1988-ban is reális legyen. Ezt ösztönző eszközök is segítik. A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően az export általános forgalmi adója nulla. Novemberben 5 százalékos forintleértékelést hajtottunk végre azért, hogy ne legyen fennakadás az 1988. évre szóló szerződéskötésekben. A konvertálható árualapok fejlesztését továbbra is ösztönözzük. Fennmarad a pályázati rendszer. A racionálisabb importgazdálkodásnak is növekvő fontossága van. Ezért az importtermékeket széles körben felhasználó gazdaságtalan termelést mielőbb csökkenteni kell, amely automatikusan az import mérséklődésével is jár. Az itthon is gazdaságosan, jó minőségben előállítható termékek importját pedig fejlesztéssel kell pótolni. Rubelviszonylatban a nettó adósságállományunk 1988-ban 400—500 millió rubellel csekken, s így ösz- szességében tartozásaink a jövő év végére minimálisak lesznek. E területen cserearány-javulással számolhatunk, miután behozatalban a kőolaj ára 13,5 százalékkal, a földgázé 8,4 százalékkal, a gázolajé pedig 13 százalékkal lesz. olcsóbb. Fontos érdekünk, hogy a szocialista áruforgalom bővüljön, ennek azonban alapvető feltétele, hogy vállalataink növeljék behozatalukat. 1988-ban várhatóan már 20—25 magyar— szovjet vegyes vállalat fog működni. Az 1988. évi népgazdasági terv a lakossági fogyasztás 2—2,5 százalékos csökkenésével számol, s ez nagy próbatétel mindannyiunknak. A népgazdasági terv a fogyasztói árszínvonal szokásosnál lényegesen magasabb, 15 százalékos emelkedését irányozza elő. A továbbiakban az áralakulás a fogyasztói javak túlnyomó többségénél a termelői magatartás függvénye. (Folytatás a 3. oldalon)
