Nógrád, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-16 / 296. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJAI XLIII. ÉVF., 296. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1987. DECEMBER 16., SZERDA Nyugdíjban a brigádvezető (3. oldal) Mindegy, hogy mi csak drága legyen?! (5. oldal) Csapataink a szakemberek szemével (7. oldal) _--------------------------------------------------------------------- \ A z Országgyűlés téli ülésszaka elé A z Országgyűlés ma 10 órára összehívott plénumán '— a téli ülésszakon — a képviselők megvitatják, az 1988 évi állami költségvetésről; a jogalkotásról; az 1960 előtt kibocsátott jogszabályok rendezéséről szóló törvényjavaslatokat Az előzetesen napirendre javasolt témák hétfőn egy újabb indítvánnyal bővültek: a Minisztertanács elnöke — a kormányzati munka korszerűsítésével kapcsolatos elképzelések részeként — az Országgyűlés elé kívánja terjeszteni a Magyar Népköztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló új törvény tervezetét. Az ülésszakot előkészítő képviselői tanácskozásokon — a parlament állandó bizottságaiban, a megyei képviselőcsoportoknál tartott munkamegbeszéléseken — behatóan elemezték a jövő évi költségvetés részleteit, tervezett előirányzatait. Az előkészítő képviselői vitákon felszínre került, hogy ebben az esztendőben élénkülés volt tapasztalható a jövedelemtermelésben. A nemzeti jövedelem termelésének üteme — az 1985. évi visszaesés és az 1986. évi lassú élénkülés után — gyorsult. Az ipari termelés növekedése eléri a tervezett érték alsó határát, és a számított ütemben gyarapodik az iparban létrehozott jövedelem is. Kedvezőtlen tény viszont, hogy nem javult kívánatos mértékben az ipar anyag- és energiafelhasználása. Az agrárágazat 1987-ben közepes évet zár. A mezőgazdasági termelés értéke elmarad a tervezettől. Az 1987. évi népgazdasági terv és vele összhangban a költségvetési előirányzatok azzal számoltak, hogy a népgazdasági jövedelem — folyó áron számítva — mintegy 8 százalékkal gyarapodik. A tényleges növekedés 10 százalékod lesz. * Az 1988. évi költségvetés-tervezet azt a fő törekvést tükrözi — miként az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának minapi ülésén elhangzott —, hogy a népgazdaság külső és belső egyensúlya javuljon, a gazdaság jövedelemtermelő képessége érzékelhetően erősödjön. Az egyensúly javulását csak a gazdaságos termelés bővítése és az export növelése alapozhatja meg még akikor is. ha a szerkezetátalakítás rövid távon bizonyos áldozatvállalással jár a költségvetésben és esetleg a külkereskedelmi mérlegben is. Hosszabb távra is alap- . vető feladatnak kell tekinteni a gazdaság korszerűsítésének meggyorsítását, a világban zajló gazdasági, tudományos és technológiai változásokhoz való alkalmazkodást, a termelés minőségi jellemzőinek javítását, a külpiaci versenyképesség fokozását, a munkaerővel, az anyagokkal és az eszközökkel való hatékony gazdálkodást. Ezeknek a céloknak a megvalósítását szolgálja a gazdaságirányítási rendszer 1988. évi továbbfejlesztése. Az adóreform megvalósítása, illetve a vállalati jövedelemszabályozás korszerűsítése e folyamat jelentős állomása, s az önálló, vállalkozó szellemű gazdálkodás feltételeinek megteremtéséhez járul hozzá. A gazdaság stabilizációja, így különösen az 1988. évi népgazdasági terv egyensúlyi követelményeinek megalapozása ugyanakkor számos, a vállalati mozgásteret korlátozó intézkedést is szükségessé tett. Ilyen például az áremelések előzetes bejelentési kötelezettségének kiterjesztése, a központi, s csak alacsony növekedést engedélyező bér- szabályozás. A jövő évben érvénybe lépő vállalati jövedelemsza- • bályozás nagyobb szabadságot ad a vállalatoknál maradó nyereség felhasználására, lehetővé teszi a gazdasági tisztánlátást, kedvezőbb föltételeket teremt a műszaki fejlődés, az innováció számára. Az előzetes tanácskozásokon megértéssel fogadták a törvényhozók, hogy az egészségügyi, szociális ellátás fejlesztésére csak az 1987. évinél mérsékeltebb ütemben lesz mód. Több bizottsági ülésen kérték a képviselők a csecsemő- és gyermekruházati cikkek jövő évi jelentős áremelésének kompenzálását. A pénzügyminiszter erről két javaslatot terjeszt a törvényhozók elé. Az első megoldás: az anyasági segélyt négyezer forintról nem hatezer, hanem tízezer forintra emelik, a másik lehetőség: a csaláli pótlékot a gyermek hároméves koráig fizetendő 400 helyett 500 forinttal emelik. Az Országgyűlés a téli ülésszakon napirendre tűzi a jogalkotásról szóló törvényjavaslatot is. A javaslat az Országgyűlés törvényalkotó szerepének fokozása érdekében meghatározza azokat a társadalmi-gazdasági viszonyokat, amelyekben a szabályozási jogkör a törvényhozó testület számára van fenntartva. A jogszabály- előkészítés demokratizmusának továbbfejlesztését szolgálja az a rendelkezés, hogy a lakosság széles körét érintő törvényjavaslat előkészítése során — az érdekelt társadalmi szervezetek és érdekképviseleti szervek bevonásával — társadalmi vitát kell rendezni. A z ülésszakon — a Minisztertanács által javasolt ^napirend szerint — várhatóan elhangzik az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének beszámolója az állam egyházpolitikájáról és a hivatal munkájáról. ________________________________________________> I I stabilizáció, a kibontakozás folyamatos feltételeiről H párt megyei végrehajtó bizottságának ülése Ülést tartott tegnap Salgótarjánban az MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottsága. A testület — a december 21-én sorra kerülő pártbizottsági ülés előkészítéseként — jelentést hallgatott meg a gazdálkodás idei tapasztalatairól és javaslatokat fogadott e] az 1988-as esztendő legfontosabb feladataira. A testület annak a határozatnak végrehajtását vizsgálta, amelyet a megyei pártbizottság 1987. január 15-én hozott a gazdasági építőmunka legfontosabb tennivalóiról. Többek között megállapította, hogy a megye gazdasága ebben az esztendőben nagy erőfeszítések árán, alapvetően, a terveknek megfelelően fejlődött. Ugyanakkor ezzel az eredménnyel csak szerény mértékben járult hozzá az országos stabilizációs feladatok megvalósításához. A gazdasági egységek egy része tudott csak megfelelni azoknak a követelményeknek, amelyek a termelési szerkezet korszerűsítéséből, a hatékonyság javításából, a műszaki fejlesztésből, az exporttervek teljesítéséből, valamint a teljesítmény következetes növeléséből adódnak. Az ipari termelés lényegében az elmúlt évnek megfelelően alakult. A növekedés — a gondokkal küzdő szénbányászat nélkül is — mindössze 2 százalék. Ez szerényebb eredmény annál, amit országosan várunk. Kedvezően értékelte a végrehajtó bizottság, hogy nőtt a kohászat, a gép- és az élelmiszeripar, dinamikusan — 15—16 százalékkal — emelkedett a szövetkezeti ipar termelése. A mezőgazdasági nagyüzemek termelése várhatóan 5—6 százalékkal bővül. Az alaptevékenységnél erőteljesebb — mintegy 6 százalékos emelkedést mutat — a kiegészítő tevékenység bevétele. A jövő évi gazdaságpolitikai munka általános feladataként esett szó a testületi ülésen a kibontakozási program megvalósításához szükséges feltételek megteremtéséről, végrehajtásáról. A legfontosabb követelmények közé sorolták a megyében a külgazdasági egyensúly folyamatos javítását, az export, a hatékonyság növelését, a gazdasági szerkezet megújítását, a műszaki fejlesztést, a szervezeti és érdekeltségi viszonyok korszerűsítését, a munkafegyelem javítását, a felkészülést a jövő évben életbe lépő, a munkát, a gazdálkodást szigorító intézkedések fogadtatására. A pártszervek, az alapszervezetek akkor teszik eredményesen a dolgukat, ha a sajátos eszközeikkel segítik a stabilizáció, a kibontakozás politikai feltételeinek folyamatos javítását, a program végrehajtását, — állapította meg többek között a vb. Ezért a pártszervek. az alapszervezetek mindenütt fordítsanak figyelmet arra, hogy a gazdasági egységek a helyi tennivalókat egyértelműen meghatározó programokat alakítsanak ki, végrehajtásukra mozgósítsák a párttagokat, az üzemek dolgozóit. Támogassák azokat a vezetőket, akik igényesen dolgoznak, kezdeményeznek, magas követelményeket támasztanak, szigorúan számon kérik a munkát, és anyagilag, erkölcsileg elismerik a jól dolgozó kollektívákat, egyéneket. Ezt követően a megyei végrehajtó bizottság megvitatta és jóváhagyta a párt- bizottság 1988-ra szóló munkaprogramját és üléstervét, meghatározta saját feladatait, majd személyi kérdésekben döntött. A KNEB tárgyalta Finn delegáció Salgótarjánban A finn vendégeink megtekintették tegnap délelőtt a Salgótarjáni Ruhagyárat. Kedden ülést tartott a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, a szervezet székházában. A testület megvitatta és elfogadta a diákok szociális ellátásának helyzetéről készült vizsgálati jelentést, majd értékelte a Szabolcs-Szatmár Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elmúlt ötévi munkáját. A KNEB kifejezte elismerését a megyei és a városi bizottságok, illetve a népi ellenőrök eredményes tevékenységéért. Mint a KNEB ülésén elhangzott, a Szabolcs-Szatmár megyei, illetve az országrészben működő hét városj népi ellenőrzési bizottságnál 1700 népi ellenőr tevékenykedik. A megye jellegének megfelelően a vizsgálatok nagyobb része a mezőgazdasággal, a kereskedelemmel, illetve az oktatással, az egészségügyi és a szociális ellátással foglalkozik. A lakosság évente mintegy 150 közérdekű bejelentéssel keresi fel a népi ellenőrzést. A jelzések elsősorban a társadalmi tulajdon védelmére, a gazdálkodási és a pénzügyi fegyelem megsértésére, valamint a beosztással „való visszaélésre hívják fel a népi ellenőrzés figyelmét. A vizsgálatok során tapasztalt szabálytalanságok megszüntetésére a népi ellenőrök évente több mint 300 esetben kezdeményeznek különböző intézkedéseket, s több száz javaslattal segítik az ellenőrzött intézmények, vállalatok munkáját. Salgótarján finnországi testvérvárosából, Vantaaból, négytagú küldöttség érkezett megyénkbe, fogadásukon a Ferihegyi repülőtéren a salgótarjáni Városi Tanács képviseletében jelen volt C. Becker Judit tanácselnök, dr. Sándor Gyula vb-titkár és Arató György főépítész. A küldöttség — élén Lau~ iri Lairala polgármesterrel — a testvérvárosi kapcsolat hagyományai ápolásának szellemében ellátogat a megyeszékhely néhány üzemébe és intézményébe, megbeszéléseket tart tanácsi vezetőkkel, s az idegenforgalmi nevezetességekkel is ismerkedik. A delegáció tagja: Lappi-Sep- pälä Marja-Liisa vb-tag, Kerman Sirpa tanácstag, Röpe- linen Erkki tanácstag. A finn vendégek keddi programja Salgótarjánban a kora délelőtti órákban a Madách Imre Gimnázium és Általános Iskolában kezdődött, ahol Molnár György igazgató adott tájékoztatást az iskola életéről, mindennapjairól. Elmondta, hogy az intézmény az 1923-ban alapított első salgótarjáni középiskola jogutódja, s szót ejtett a létesítmény tárgyi és személyi feltételeiről is. Ezután a delegáció tagjai megtekintették az előadótermeket és' a sportlétesítményeket. Ezt követően a Salgótarjáni Ruhagyárban tett látogatást a küldöttség, ahol Szentkuti András telepvezető kalauzolásával bejárták az üzemet, majd kötetlen beszélgetésen vettek részt. A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban Gressai Sándor igazgató rövid történeti áttekintést adott a gyár életéről, a jelenlegi gazdálkodás színvonaláról is szólt. A megyei tanácson Dev- csics Miklós tanácselnök fogadta a delegációt, s tájékoztatót tartott a. megye életéről. Kemerovói művészek fellépése Szécsényben Lobogott a Bányász Lángocska A Nógrád és testvérmegyéje, Kemerovo kapcsolatának 20. évfordulója alkalmából megyénkben turnézik a kemerovói Saktyorszkij Ogo- nyok (magyarul Bányász Lángocska) ének-zene tánc- együttes. A csoport, amelynek vezetője Nyikolaj lva~ novics Sztyepcsenko, a Kuzbassz-medence bányaipari szakszervezetének titkára kedden reggel érkezett meg a Keleti pályaudvarra. Be- cze Lajosné, a megyei párt- bizottság munkatársa és Szi- lasi András, a megyei tanács művelődési osztályának helyettes vezetője fogadta őket. Délelőtt megtekintették a Hősök terét, a Várat és a Gellérthegyet, ahol megkoszorúzták a felszabadulási emlékművet. Délután első (Folytatás a 2. oldalon) Az Országos Béketanács nyilatkozata Ülést tartott kedden az Országos Béketanács elnöksége. A testület értékelte a békemozgalom idei hazai tevékenységét, a tájértekezletek, az őszi papi békegyűlések tapasztalatait, és a szovjet— amerikai csúcstalálkozóról szóló nyilatkozatot fogadott el. A nyilatkozat hangoztatja: az OBT — a békeszerető magyar közvélemény képviseletében — jövőformáló történelmi eseményként értékeli és üdvözli a szovjet—amerikai rakétamegállapodásokat. Levelek, táviratok és személyes észrevételek sokasága mutatja, hogy népünk és mozgalmunk az egyetemes békéért folytatott küzdelmének igazolását és sikerét is látja korunk első fegyvermegsemmisítő egyezményében. Megalakult az Interbank Rt. Az Interinvest Külkereskedelmi Fejlesztési Hitelintézet jogutódjaként megalakult az Interbank Rt. — jelentették be a pénzintézet képviselői keddi, budapesti sajtótájékoztatójukon. Elmondották, hogy a 43 külkereskedelmi vállalat és a Magyar Külkereskedelmi Bank által 1981-ben létrehozott Interinvest tevékenysége sokat fejlődött, 1987-ben mintegy kétmilliárd forint beruházást finanszírozott a pénzintézet. Az Interinvest által kihelyezett pénzekből — hitelből, lízing és tőkebefektetési műveletek segítségével — elkészült beruházások az évtized végéig mintegy 500 millió dollár többletexporttal javítják a fizetési mérleget. A részvényeket a betéti társaság tagjai jegyezték. Az általuk befizetett alaptőke 2 milliárd 175 millió forint.
