Nógrád, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-14 / 269. szám

2 NOGRAD 1987. november 14., SZOMBAT John C. Whitehead magyarországi tárgyalásai Kádár János találkozott az amerikai politikussal A moszkvai városi pártbizottság ülése ■Mihail Gorbacsov felszólalása Jehn C. Whitehead, az Egyesült Államok külügy­miniszterének első helyette­se, aki Horn Gyula külügy- minisztériumi államtitkár meghívására november 12. és 14'. között tartózkodik ha­zánkban, pénteken magyar vezetőkkel folytatott megbe­szélést. Kádár János, az MSZMP főtitkára találkozott az amerikai politikussal, s John C. Whitehead-et a nap folyamán fogadta Grósz Ká­roly, a Minisztertanács elnö­ke, Németh Miklós és Szű­rös Mátyás, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkárai, valamint Várkonyi Péter kül­ügyminiszter. Horn Gyula és John C. ■Whitehead pénteken aláír­ta az 1988/89-es évekre szóló magyar—amerikai kor­mányközi kulturális, okta­tási, tudományos és műsza­ki-tudományos együtt­működési munkatervet. A dokumentum előirányozza vezető szakemberek, egye­temi oktatók, tudomá­nyos kutatók és ösz­töndíjasok cseréjét, va­lamint a különböző intéz­mények közvetlen kapcso­latának és együttműködé­sének íeljesztését. A két külügyi vezető pén­teken este nemzetközi saj­tótájékoztatót tartott a kül- ügyminiszériumban. John C. Whitehead be­vezetőül köszönetét mon­dott a magyar kormány­nak a látogatás kitűnő megszervezésért, és a szí­vélyes vendéglátásért. Em­lékeztetett rá, hogy immár másodszor látogatott Buda­pestre, s mostani útja alkal­mával is azt tapasztalta, hogy a magyar kormány nagyfokú érdeklődést tanú­sít a két ország kapcsolatai­nak lépésről lépésre való ja­vítása iránt. A közeledésnek ezt az útját a tavaly no­vemberi látogatása során jelölték ki, s már tapasztal­hatóak az együttes erőfeszí­tés gyümölcsei. Ami a gaz­dasági kapcsolatok alaku­lását illeti, a politikus öröm­mel állapította meg, hogy a két ország bővülő kereske­delmi kapcsolatainak része­ként 30—30 százalékkal nőt­ték az Egyesült Államok, illetve Magyarország köl­csönös szállításai. A kapcsolatok fejlődésére utal az is, hogy jelenleg 18 amerikai vállalat tart fenn irodát Magyarországon, míg 1985-ben csupán hét ameri­kai cég rendelkezett képvi­selettel. Á gazdasági kapcso­latok elmélyülésének egyik érdekes fejleménye, hogy a közeljövőben magyar—ame­rikai közös vállalkozás ke­retében menedzserképző intézet kezdi meg működé­sét Budapesten. Az intéz­mény tevékenységében, ok­Tudomcmyos tanácskozás Kassák születésének centenáriumán (Folytatás az 1. oldalról) hozzá a korábbi nagy alko­tók, így Kassák is. Hangsú­lyozta, hogy Salgótarjánban rgindig figyeltek a művészet­re, munkásművelődésre, de ennek • tartalmi összetevői, alkotóelemei újragondolan- dók, e téren a mai gyakor­lat gyakran sematikus és mechanikus. Említette, hogy a Kassák- centenáriumhoz több helyi esemény is kapcsolódik, így például a József Attila Mű­velődési Központban meg­rendezett emlékkiállítás, va­lamint a péntek esti KaSsák- est a Radnóti Színpad elő­adásában. A megnyitó után Major Ottó, a konferencia első nap­jának elnöke a Kassák-em- lékbizottság nevében érté­kelte a centenáriumi év eredményeit, s örömmel szólt arról, hogy Kassák, aki hosz- szú időn keresztül elszigetelt jelenségnek számított, végre az országos érdeklődés kö­zéppontjába került. A tanácskozás első elő­adója Csapiár Ferenc, a Kas­sák Lajos Múzeum igazga­tója volt, aki három fő té­mát ismertetett- Először a Magyar Nemzeti Galériában megrendezett Kassák-kiállí- tást értékelte, melynek egyik eredménye a kiállítási kata­lógus megszületése, benne néhány fontos tanulmánnyal a kassáki képarchitektúra kérdéseiről. Ezután a könyvkiadás je­lenlegi helyzetét ismertette, s elmondta, hogy a Kassák- filológia legsúlyosabb problé­mája a szövegek hitelessé­gének elbírálása- A kritikai kiadás megszervezése a jövő feladatai közé tartozik. De feltáratlan terület még a le­velezésanyag is. Előadása harmadik részében a cente­náriumi év szakirodalmáról ejtett néhány szót. Hangsú­lyozta, hogy szerencsére a Kassákról alkotott kép ma átalakulóban van. Már nem úgy tekintünk rá. mint élete végéig az iz­musok zászlaját lobogtató művészre, hanem mint olyan alkotóra, aki túljutott az avantgardizmuson, s beke­rült az egyetemes művészet­be. Eredménynek tekinthető az is, hogy sok fiatal Kas- sák-kutató lépett színre eb­ben az évben, valamint az a tény, hogy több irodalom- történész, köztük Sőtér Ist­ván és Szabolcsi Miklós re­videálta nyilvánosan az öt­venes években Kassákról ki­alakult nézeteit. A határon túli irodalmi sajtó is megemlékezett az évfordulóról, s a párizsi Pom- pidou-központban több ehhez kapcsolódó esemény zajlott le. Körner Éva ezután Kas­sák képarchitektúrájának újabb megközelítését ismer­tette. Hangsúlyozta, a kép­architektúra egy olyan em­ber művészété, aki képi és költői nyelven egyaránt ki tudta fejezni magát. Ezek a művek a zseniális gondolko­dó különböző megnyilvánulá­sai, akinél nem szabad kü­lönválasztani a képzőmű­vészt és a költőt. A szünet után Botka Fe­renc Kassák naplója elé cím­mel ismertette néhány gon­dolatát, az utolsó előadó He­jmer Jenő volt, aki Kassá­kot, mint nevelőt és zseniá­lis szervezőt mutatta be. A tudományos ülésszak mun­kája ma délelőtt folytatódik- — Varga — Á kínai államfő Rómában Li Hszien-nien, a Kínai Népköztársaság elnöke pén­teken háromnapos hivata­los látogatásra Rómába ér­kezett, s találkozott Fran­cesco Cossiga olasz köztár­sasági elnökkel. A kínai ál­lamfő nyugat-európai kőr­útjának keretében Párizs­ból érkezett olasz földre. Li Hszien-nien rögtön ér­kezése után nyilatkozatban hangsúlyozta: Olaszország rendkívül fontos szerepet játszik a nemzetközi szintű együttműködés előmozdí­tásában, a földközi-tengeri béke és stabilitás védel­mében. Az SZKP Központi Bizottságának október 21-i üléséről adott tájékoztatást az SZKP Moszkvai Városi Bizottságának ülésén Mihail Gorbacsov, a KB főtitkára. Az októberi KB- ülés napirendjén a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójával kapcsalatos kérdések és az átalakításból adó­dó néhány feladat szerepelt. taitási programjának kidol­gozásában vezető szerepet vállal az amerikai Indiana Egyetem. A magyar vendéglátó, Horn Gyula azt hangsú­lyozta, hogy az Egyesült Ál­lamok és házánk kapcso­latainak fejlődése az elmúlt évtized során új szakaszá­hoz érkezett. A kontaktusok erősítése — amelyben mind­két fél érdekelt — a társa­dalom minden szférájára kiterjed, rendszerressé vált a párbeszéd. A bővülő áru­csere-kapcsolatok folytatá­saként mind nagyobb teret nyernek az együttműködés korszerű formái. Az együtt­működés további elmélyí­téséhez jó alapot teremt — fűzte hozzá a külügyminisz- tériumi államtitkár —, hogy mind magyar, mind ameri­kai részről kölcsönös az érdeklődés egymás ered­ményei iránt. A kapcsola­tokban nincsenek rendezetlen problémák, s mindkét fél készséget mutat az együtt­működés további területeinek feltárására. Ebben — mint John C. Whitehead látogatá­sa is bizonyítja — aktív, konstruktív szerepet játszik az amerikai külügyminiszté­rium. Az amerikai fél foko­zott érdeklődését hazánk nyi­tottsággal, építő jellegű fi­gyelemmel viszonozza. (MTI) Magyar püspökök a pápánál A Magyar Püspöki Kar tagjai — élükön dr- Paskai László prímással, esztergomi érsekkel — ad limina láto­gatást tettek Rómában, s en­nek keretében fogadta őket a Vatikánban II- János Pál pápa. (Az ad limina látoga­tás a katolikus egyház püs­pökeinek a pápa előtt öt­évenként történő, kötelező megjelenése. A magyar püs­pökök legutóbb 1982-ben jár­tak ilyen ügyben Rómában.) Az ad limina látogatás résztvevői hivatalos látoga­tást tettek a vatikáni hivata­lokban, illetve a Szentszék vezető személyiségeinél, köz­tük Agostino Casaroli bíbo­rosnál, vatikáni államtitkár­nál. A pápa közös magánki­hallgatáson fogadta a ma­gyar püspököket, s ezen la­tin nyelvű beszédet mondott előttük. Ezután II. János Pál ebéden látta vendégül a ma­gyar egyház képviselőit­— A Politikai Bizottság abban látta a feladatot, hogy megmutassa október törté­nelmi jelentőségét, alaposan elemezze mindazt, ami a forradalmat követő hét év­tizedben történt — mon­dotta a főtitkár. A testület elengedhetetlenül fontosnak tartotta az átalakítás me­netének újbóli értékelését. A Központi Bizottság a nagy október 70. évfordulójára készülő beszámoló alapvető megállapításait egyhangú­lag elfogadta. A KB tagjai teljes támo­gatásukról biztosították a Politikai Bizottságnak a je­lenlegi időszak jellegével és jelentőségével, az átalakí­tás menetével és ütemével, valamint soron következő feladataival kapcsolatos el­képzeléseit. Az SZKP KB főtitkára a továbbiakban kitért arra, hogy disszonáns volt Bo­risz Jelcinnek, a moszkvai pártszervezet vezetőjének az ülésen elhangzott fel­szólalása. Jelcin kijelentet­te. nincs kifogása a beszá­molóval kapcsolatban, tel­jes mértékben támogatja azt, ugyanakkor néhány olyan kérdést kívánt érin­teni. amelyek a Politikai Bi­zottságban folytatott mun­kája idején fogalmazódtak meg benne. Ez a beszéd egészében vé­ve politikailag éretlen, tel­jesen téves és ellentmon­dásos volt — mondotta Gor­bacsov. — Jelcin lényegé­ben igyekezett kétségbe von­ni az SZKP-nak az átalakí­tás ügyében kifejtett mun­káját, a végbemenő válto­zások jellegét, és odáig ment> hogy kijelentse, az átalakí­tás gyakorlatilag semmit sem ad az embereknek. Különösen éles reagálást váltottak ki a KB tagjaiból Borisz Jelcinnek azok a kísérletei, amelyekkel meg­próbálta kedvezőtlen fény­ben feltüntetni a Politikai Bizottságban folyó munkát, mindenekelőtt a kollegiali­tás elveit érintő kérdések­ben. Gorbacsov aláhúzta, hogy önmagában véve egy KB- tagnak a Politikai Bizott­sághoz és a titkársághoz, egyes személyekhez' inté­zett bíráló felszólalása nem fogható fel valamiféle rend­kívüli dologként. Ez így nor­mális. Ezzel kapcsolatban az álláspont egyértelmű: a pártban nem lehetnek a kritika elől elzárt terüle­tek. a bírálatok felett álló munkatársak. A párt a jö­vőben is fejleszteni fogja a kritikát és önkritikát min­den szinten. — Az adott esetben telje­sen más történt. Abban a felelős politikai pillanatban, amikor a KB figyelme a fejlődés elvi fontosságú el­méleti és gyakorlati kérdé­seire összpontosult, Borisz Jelcin más irányba igyeke­zett elterelni az ülés mun­káját, kijelentve, hogy egy sor kérdésben saját, külön álláspontja van. Figyelembe véve az ülé­sen elhangzott Jelcin-be­széd jellegét, úgy döntöttek, hogy vitát nyitnak a felszó­lalásról. A vitában a Köz­ponti Bizottság 26 tagja vett részt. Borisz Jelcin fel­szólalása értetlenséget és felháborodást váltott ki a KB-tagjaiból. Az ülés részt­vevői teljesen egyöntetűen értékelték felszólalását, po­litikailag hibásnak ítélték azt. A hozzászólók közül senki sem támogatta Borisz Jelcint. A KB-tagokban felmerült alapkérdés a következő volt: vajon Borisz Jelcin tény­leg nem lát semmiféle ked­vező változást az országban az SZKP KB 1985‘ös áprilisi plénuma óta eltelt időszak­ban? Az ülés résztvevői ar­ról beszéltek — mondotta Gorbacsov —, hogy a szov­jet társadalomban új légkör alakult ki és ez tovább ja­vul. Űjjászületőben van a nép aktivitása, a párt kilá­bal a pangás hosszú ideje tartó állapotából, zajlik a demokratizálás és a nyil­vánosság folyamata. Az új gazdaságirányítási módsze­rek, az új gazdálkodási mechanizmus megteremtik a társadalmi termelés haté­konyabbá tételének valós feltételeit. Minden nehézség ellenére sikerült megoldani néhány időszerű szociális problémát is. Nőtt a mezőgazdasági ter­mékek kibocsátása, fokozó­dott a lakásépítés üteme. 1987-ben 15 százalékkal több, lakást adnak át, mint 1985-ben. Emelkedik az or­vosok. tanárok fizetése, a diákok ösztöndíja, valamint a nyugdíjak összege. Meg­valósulóban van a közép- és felsőoktatás reformja. Borisz Jelcin ügyét mér­legelve, Mihail Gorbacsov azt mondta, hogy Jelcin személyes ambícióit a párt érdekei fölé helyezte. Ha­sonló jelenségekre már a Politikai Bizottság is fel­hívta a figyelmét, s ő meg­ígérte, hogy levonja magá­nak a szükséges tanulságot Ez azonban nem történt meg. Az SZKP KB főtitkára rávilágított arra, hogy Bo­risz Jelcin lemondási szán­dékáról még a KB ülése előtt értesült. Szabadságá­ról visszatérve Mihail Gor­bacsov abban állapodott meg vele, hogy az októberi ünnepek előtti időszak nem a legkedvezőbb időpont a kérdés megvitatására. En­nek ellenére Jelcin, meg­sértve a pártetikát, közvet­lenül a plénum előtt vetet­te fel a kérdést, megkerül­ve a Politikai Bizottságot. Mihail Gorbacsov közölte, hogy Borisz Jelcin lemon­dásának okaként a „KB- titkárság részéről való tá­mogatás hiányát” jelöli meg. Az SZKP KB főtitká­ra ezt teljesen abszurd, a valóságnak nem megfelelő állításnak minősítette. Az SZKP Központi Bi­zottsága Moszkva pártszer­vezetét megbízható támasz­nak tekinti a párt politiká­jának megvalósításában. Ilyen szemszögből közelíti meg a Politikai Bizottság az összes, a szovjet főváros dolgozóit érintő kérdést — hangsúlyozta Gorbacsov, s emlékeztetett a KB által el­fogadott átfogó intézkedé­sek összességére, amelyek a főváros társadalmi-gazdasá­gi fejlődésének meggyorsí­tását célozták. A szovjet vezető kiemel­te: kezdetben bizonyos mér­tékű megértésre és támo­gatásra találtak a dolgozók körében Borisz Jelcinnek azok a határozott állás- foglalásai, amelyekkel a fővárosban felhalmozódott gondok gyors leküzdését sürgette. Ez tette lehetővé a már ismert kedvező vál­tozásokat. A későbbiekben azonban a városi pártbi­zottság irodája Borisz Jel­cin hatása alatt a szüksé­ges változtatásokat nyomás­sal, pusztán adminisztratív módszerekkel próbálta el­érni. Látva, hogy a fővá­rosban nem változik a helyzet, néhol még romlik is, Borisz Jelcin megpró­bálta másokra hárítani a felelősséget saját komoly mulasztásaiért. Jelcin kez­deményezésére és cselekvő részvételével a városi párt- bizottság második menetben is hozzákezdett a káderek átrostálásához, noha ennek megengedhetetlen voltára már korábban felhívták a figyelmét. Az SZKP KB főtitkára bejelentette, hogy a Köz­ponti Bizottság októberi ülése politikailag hibásnak minősítette Borisz Jelcin ott elhangzott felszólalását, s megbízta a Politikai Bi­zottságot, a moszkvai váro­si pártbizottságot: vizsgálja meg Borisz Jelcin bejelen­tését, amelyben felmentését kéri a városi pártbizottság első titkárának tiszte alól, s ennél vegye figyelembe a KB-ülésen tartott vitát. A Mihail Gorbacsov be­szédét követő vitában hu­szonnégyen szólaltak fel, és szót kapott Borisz Jelcin is, majd az SZKP KB főtitká­ra foglalta össze zárszavá­ban az ülés munkáját. Jordánia fővárosában, Ammanban befejeződött az Arab Liga rendkívüli csúcsértekezlete, ahol számos kétoldalú találkozóra is -sor került. A képen: Jasszer Arafat, PFSZ- vezető és Abdnllák szaúdi trónörökös megbeszélése. Képviselők iráni látogatása Dr. Korom Mihálynak, az Alkotmányjogi Tanács el­nökének vezetésével magyar parlamenti küldöttség hiva­talos látogatást tett az Iráni Iszlám Köztársaságban, — az iráni törvényhozó testü­let (Madzslisz) meghívására — november 6. és 13. kö­zött. A delegációt iráni tar­tózkodása idején fogadta Hasemi Rafszandzsani, a Madzslisz elnöke A ma­gyar képviselők megbeszé­lést folytattak a Marvi Sza- movarcsi, a törvényhozó testület külügyi bizottságá­nak elnöke vezette iráni tárgyalócsoporttal, és az iráni parlament más veze­tő tisztségviselőivel, vala­mint dr. Ali Akbar Velajati külügyminiszterrel. Megis­merkedtek az iráni tör­vényhozási munkával és a választási rendszer főbb el­veivel. A tárgyalásokon megvi­tatták a nemzetközi élet idő­szerű kérdéseit, majd — a kétoldalú együttműködést elemezve — egyetértettek abban, hogy a kapcsolatok eredményesen fejlődnek. Ugyanakkor rámutattak, hogy még számos, a köl­csönös előnyök alapján ki­aknázható lehetőség kínál­kozik. Ezek feltárásához ez a látogatás is ösztönöst ad­hat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom