Nógrád, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-14 / 269. szám
2 NOGRAD 1987. november 14., SZOMBAT John C. Whitehead magyarországi tárgyalásai Kádár János találkozott az amerikai politikussal A moszkvai városi pártbizottság ülése ■Mihail Gorbacsov felszólalása Jehn C. Whitehead, az Egyesült Államok külügyminiszterének első helyettese, aki Horn Gyula külügy- minisztériumi államtitkár meghívására november 12. és 14'. között tartózkodik hazánkban, pénteken magyar vezetőkkel folytatott megbeszélést. Kádár János, az MSZMP főtitkára találkozott az amerikai politikussal, s John C. Whitehead-et a nap folyamán fogadta Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke, Németh Miklós és Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, valamint Várkonyi Péter külügyminiszter. Horn Gyula és John C. ■Whitehead pénteken aláírta az 1988/89-es évekre szóló magyar—amerikai kormányközi kulturális, oktatási, tudományos és műszaki-tudományos együttműködési munkatervet. A dokumentum előirányozza vezető szakemberek, egyetemi oktatók, tudományos kutatók és ösztöndíjasok cseréjét, valamint a különböző intézmények közvetlen kapcsolatának és együttműködésének íeljesztését. A két külügyi vezető pénteken este nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a kül- ügyminiszériumban. John C. Whitehead bevezetőül köszönetét mondott a magyar kormánynak a látogatás kitűnő megszervezésért, és a szívélyes vendéglátásért. Emlékeztetett rá, hogy immár másodszor látogatott Budapestre, s mostani útja alkalmával is azt tapasztalta, hogy a magyar kormány nagyfokú érdeklődést tanúsít a két ország kapcsolatainak lépésről lépésre való javítása iránt. A közeledésnek ezt az útját a tavaly novemberi látogatása során jelölték ki, s már tapasztalhatóak az együttes erőfeszítés gyümölcsei. Ami a gazdasági kapcsolatok alakulását illeti, a politikus örömmel állapította meg, hogy a két ország bővülő kereskedelmi kapcsolatainak részeként 30—30 százalékkal nőtték az Egyesült Államok, illetve Magyarország kölcsönös szállításai. A kapcsolatok fejlődésére utal az is, hogy jelenleg 18 amerikai vállalat tart fenn irodát Magyarországon, míg 1985-ben csupán hét amerikai cég rendelkezett képviselettel. Á gazdasági kapcsolatok elmélyülésének egyik érdekes fejleménye, hogy a közeljövőben magyar—amerikai közös vállalkozás keretében menedzserképző intézet kezdi meg működését Budapesten. Az intézmény tevékenységében, okTudomcmyos tanácskozás Kassák születésének centenáriumán (Folytatás az 1. oldalról) hozzá a korábbi nagy alkotók, így Kassák is. Hangsúlyozta, hogy Salgótarjánban rgindig figyeltek a művészetre, munkásművelődésre, de ennek • tartalmi összetevői, alkotóelemei újragondolan- dók, e téren a mai gyakorlat gyakran sematikus és mechanikus. Említette, hogy a Kassák- centenáriumhoz több helyi esemény is kapcsolódik, így például a József Attila Művelődési Központban megrendezett emlékkiállítás, valamint a péntek esti KaSsák- est a Radnóti Színpad előadásában. A megnyitó után Major Ottó, a konferencia első napjának elnöke a Kassák-em- lékbizottság nevében értékelte a centenáriumi év eredményeit, s örömmel szólt arról, hogy Kassák, aki hosz- szú időn keresztül elszigetelt jelenségnek számított, végre az országos érdeklődés középpontjába került. A tanácskozás első előadója Csapiár Ferenc, a Kassák Lajos Múzeum igazgatója volt, aki három fő témát ismertetett- Először a Magyar Nemzeti Galériában megrendezett Kassák-kiállí- tást értékelte, melynek egyik eredménye a kiállítási katalógus megszületése, benne néhány fontos tanulmánnyal a kassáki képarchitektúra kérdéseiről. Ezután a könyvkiadás jelenlegi helyzetét ismertette, s elmondta, hogy a Kassák- filológia legsúlyosabb problémája a szövegek hitelességének elbírálása- A kritikai kiadás megszervezése a jövő feladatai közé tartozik. De feltáratlan terület még a levelezésanyag is. Előadása harmadik részében a centenáriumi év szakirodalmáról ejtett néhány szót. Hangsúlyozta, hogy szerencsére a Kassákról alkotott kép ma átalakulóban van. Már nem úgy tekintünk rá. mint élete végéig az izmusok zászlaját lobogtató művészre, hanem mint olyan alkotóra, aki túljutott az avantgardizmuson, s bekerült az egyetemes művészetbe. Eredménynek tekinthető az is, hogy sok fiatal Kas- sák-kutató lépett színre ebben az évben, valamint az a tény, hogy több irodalom- történész, köztük Sőtér István és Szabolcsi Miklós revideálta nyilvánosan az ötvenes években Kassákról kialakult nézeteit. A határon túli irodalmi sajtó is megemlékezett az évfordulóról, s a párizsi Pom- pidou-központban több ehhez kapcsolódó esemény zajlott le. Körner Éva ezután Kassák képarchitektúrájának újabb megközelítését ismertette. Hangsúlyozta, a képarchitektúra egy olyan ember művészété, aki képi és költői nyelven egyaránt ki tudta fejezni magát. Ezek a művek a zseniális gondolkodó különböző megnyilvánulásai, akinél nem szabad különválasztani a képzőművészt és a költőt. A szünet után Botka Ferenc Kassák naplója elé címmel ismertette néhány gondolatát, az utolsó előadó Hejmer Jenő volt, aki Kassákot, mint nevelőt és zseniális szervezőt mutatta be. A tudományos ülésszak munkája ma délelőtt folytatódik- — Varga — Á kínai államfő Rómában Li Hszien-nien, a Kínai Népköztársaság elnöke pénteken háromnapos hivatalos látogatásra Rómába érkezett, s találkozott Francesco Cossiga olasz köztársasági elnökkel. A kínai államfő nyugat-európai kőrútjának keretében Párizsból érkezett olasz földre. Li Hszien-nien rögtön érkezése után nyilatkozatban hangsúlyozta: Olaszország rendkívül fontos szerepet játszik a nemzetközi szintű együttműködés előmozdításában, a földközi-tengeri béke és stabilitás védelmében. Az SZKP Központi Bizottságának október 21-i üléséről adott tájékoztatást az SZKP Moszkvai Városi Bizottságának ülésén Mihail Gorbacsov, a KB főtitkára. Az októberi KB- ülés napirendjén a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójával kapcsalatos kérdések és az átalakításból adódó néhány feladat szerepelt. taitási programjának kidolgozásában vezető szerepet vállal az amerikai Indiana Egyetem. A magyar vendéglátó, Horn Gyula azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok és házánk kapcsolatainak fejlődése az elmúlt évtized során új szakaszához érkezett. A kontaktusok erősítése — amelyben mindkét fél érdekelt — a társadalom minden szférájára kiterjed, rendszerressé vált a párbeszéd. A bővülő árucsere-kapcsolatok folytatásaként mind nagyobb teret nyernek az együttműködés korszerű formái. Az együttműködés további elmélyítéséhez jó alapot teremt — fűzte hozzá a külügyminisz- tériumi államtitkár —, hogy mind magyar, mind amerikai részről kölcsönös az érdeklődés egymás eredményei iránt. A kapcsolatokban nincsenek rendezetlen problémák, s mindkét fél készséget mutat az együttműködés további területeinek feltárására. Ebben — mint John C. Whitehead látogatása is bizonyítja — aktív, konstruktív szerepet játszik az amerikai külügyminisztérium. Az amerikai fél fokozott érdeklődését hazánk nyitottsággal, építő jellegű figyelemmel viszonozza. (MTI) Magyar püspökök a pápánál A Magyar Püspöki Kar tagjai — élükön dr- Paskai László prímással, esztergomi érsekkel — ad limina látogatást tettek Rómában, s ennek keretében fogadta őket a Vatikánban II- János Pál pápa. (Az ad limina látogatás a katolikus egyház püspökeinek a pápa előtt ötévenként történő, kötelező megjelenése. A magyar püspökök legutóbb 1982-ben jártak ilyen ügyben Rómában.) Az ad limina látogatás résztvevői hivatalos látogatást tettek a vatikáni hivatalokban, illetve a Szentszék vezető személyiségeinél, köztük Agostino Casaroli bíborosnál, vatikáni államtitkárnál. A pápa közös magánkihallgatáson fogadta a magyar püspököket, s ezen latin nyelvű beszédet mondott előttük. Ezután II. János Pál ebéden látta vendégül a magyar egyház képviselőit— A Politikai Bizottság abban látta a feladatot, hogy megmutassa október történelmi jelentőségét, alaposan elemezze mindazt, ami a forradalmat követő hét évtizedben történt — mondotta a főtitkár. A testület elengedhetetlenül fontosnak tartotta az átalakítás menetének újbóli értékelését. A Központi Bizottság a nagy október 70. évfordulójára készülő beszámoló alapvető megállapításait egyhangúlag elfogadta. A KB tagjai teljes támogatásukról biztosították a Politikai Bizottságnak a jelenlegi időszak jellegével és jelentőségével, az átalakítás menetével és ütemével, valamint soron következő feladataival kapcsolatos elképzeléseit. Az SZKP KB főtitkára a továbbiakban kitért arra, hogy disszonáns volt Borisz Jelcinnek, a moszkvai pártszervezet vezetőjének az ülésen elhangzott felszólalása. Jelcin kijelentette. nincs kifogása a beszámolóval kapcsolatban, teljes mértékben támogatja azt, ugyanakkor néhány olyan kérdést kívánt érinteni. amelyek a Politikai Bizottságban folytatott munkája idején fogalmazódtak meg benne. Ez a beszéd egészében véve politikailag éretlen, teljesen téves és ellentmondásos volt — mondotta Gorbacsov. — Jelcin lényegében igyekezett kétségbe vonni az SZKP-nak az átalakítás ügyében kifejtett munkáját, a végbemenő változások jellegét, és odáig ment> hogy kijelentse, az átalakítás gyakorlatilag semmit sem ad az embereknek. Különösen éles reagálást váltottak ki a KB tagjaiból Borisz Jelcinnek azok a kísérletei, amelyekkel megpróbálta kedvezőtlen fényben feltüntetni a Politikai Bizottságban folyó munkát, mindenekelőtt a kollegialitás elveit érintő kérdésekben. Gorbacsov aláhúzta, hogy önmagában véve egy KB- tagnak a Politikai Bizottsághoz és a titkársághoz, egyes személyekhez' intézett bíráló felszólalása nem fogható fel valamiféle rendkívüli dologként. Ez így normális. Ezzel kapcsolatban az álláspont egyértelmű: a pártban nem lehetnek a kritika elől elzárt területek. a bírálatok felett álló munkatársak. A párt a jövőben is fejleszteni fogja a kritikát és önkritikát minden szinten. — Az adott esetben teljesen más történt. Abban a felelős politikai pillanatban, amikor a KB figyelme a fejlődés elvi fontosságú elméleti és gyakorlati kérdéseire összpontosult, Borisz Jelcin más irányba igyekezett elterelni az ülés munkáját, kijelentve, hogy egy sor kérdésben saját, külön álláspontja van. Figyelembe véve az ülésen elhangzott Jelcin-beszéd jellegét, úgy döntöttek, hogy vitát nyitnak a felszólalásról. A vitában a Központi Bizottság 26 tagja vett részt. Borisz Jelcin felszólalása értetlenséget és felháborodást váltott ki a KB-tagjaiból. Az ülés résztvevői teljesen egyöntetűen értékelték felszólalását, politikailag hibásnak ítélték azt. A hozzászólók közül senki sem támogatta Borisz Jelcint. A KB-tagokban felmerült alapkérdés a következő volt: vajon Borisz Jelcin tényleg nem lát semmiféle kedvező változást az országban az SZKP KB 1985‘ös áprilisi plénuma óta eltelt időszakban? Az ülés résztvevői arról beszéltek — mondotta Gorbacsov —, hogy a szovjet társadalomban új légkör alakult ki és ez tovább javul. Űjjászületőben van a nép aktivitása, a párt kilábal a pangás hosszú ideje tartó állapotából, zajlik a demokratizálás és a nyilvánosság folyamata. Az új gazdaságirányítási módszerek, az új gazdálkodási mechanizmus megteremtik a társadalmi termelés hatékonyabbá tételének valós feltételeit. Minden nehézség ellenére sikerült megoldani néhány időszerű szociális problémát is. Nőtt a mezőgazdasági termékek kibocsátása, fokozódott a lakásépítés üteme. 1987-ben 15 százalékkal több, lakást adnak át, mint 1985-ben. Emelkedik az orvosok. tanárok fizetése, a diákok ösztöndíja, valamint a nyugdíjak összege. Megvalósulóban van a közép- és felsőoktatás reformja. Borisz Jelcin ügyét mérlegelve, Mihail Gorbacsov azt mondta, hogy Jelcin személyes ambícióit a párt érdekei fölé helyezte. Hasonló jelenségekre már a Politikai Bizottság is felhívta a figyelmét, s ő megígérte, hogy levonja magának a szükséges tanulságot Ez azonban nem történt meg. Az SZKP KB főtitkára rávilágított arra, hogy Borisz Jelcin lemondási szándékáról még a KB ülése előtt értesült. Szabadságáról visszatérve Mihail Gorbacsov abban állapodott meg vele, hogy az októberi ünnepek előtti időszak nem a legkedvezőbb időpont a kérdés megvitatására. Ennek ellenére Jelcin, megsértve a pártetikát, közvetlenül a plénum előtt vetette fel a kérdést, megkerülve a Politikai Bizottságot. Mihail Gorbacsov közölte, hogy Borisz Jelcin lemondásának okaként a „KB- titkárság részéről való támogatás hiányát” jelöli meg. Az SZKP KB főtitkára ezt teljesen abszurd, a valóságnak nem megfelelő állításnak minősítette. Az SZKP Központi Bizottsága Moszkva pártszervezetét megbízható támasznak tekinti a párt politikájának megvalósításában. Ilyen szemszögből közelíti meg a Politikai Bizottság az összes, a szovjet főváros dolgozóit érintő kérdést — hangsúlyozta Gorbacsov, s emlékeztetett a KB által elfogadott átfogó intézkedések összességére, amelyek a főváros társadalmi-gazdasági fejlődésének meggyorsítását célozták. A szovjet vezető kiemelte: kezdetben bizonyos mértékű megértésre és támogatásra találtak a dolgozók körében Borisz Jelcinnek azok a határozott állás- foglalásai, amelyekkel a fővárosban felhalmozódott gondok gyors leküzdését sürgette. Ez tette lehetővé a már ismert kedvező változásokat. A későbbiekben azonban a városi pártbizottság irodája Borisz Jelcin hatása alatt a szükséges változtatásokat nyomással, pusztán adminisztratív módszerekkel próbálta elérni. Látva, hogy a fővárosban nem változik a helyzet, néhol még romlik is, Borisz Jelcin megpróbálta másokra hárítani a felelősséget saját komoly mulasztásaiért. Jelcin kezdeményezésére és cselekvő részvételével a városi párt- bizottság második menetben is hozzákezdett a káderek átrostálásához, noha ennek megengedhetetlen voltára már korábban felhívták a figyelmét. Az SZKP KB főtitkára bejelentette, hogy a Központi Bizottság októberi ülése politikailag hibásnak minősítette Borisz Jelcin ott elhangzott felszólalását, s megbízta a Politikai Bizottságot, a moszkvai városi pártbizottságot: vizsgálja meg Borisz Jelcin bejelentését, amelyben felmentését kéri a városi pártbizottság első titkárának tiszte alól, s ennél vegye figyelembe a KB-ülésen tartott vitát. A Mihail Gorbacsov beszédét követő vitában huszonnégyen szólaltak fel, és szót kapott Borisz Jelcin is, majd az SZKP KB főtitkára foglalta össze zárszavában az ülés munkáját. Jordánia fővárosában, Ammanban befejeződött az Arab Liga rendkívüli csúcsértekezlete, ahol számos kétoldalú találkozóra is -sor került. A képen: Jasszer Arafat, PFSZ- vezető és Abdnllák szaúdi trónörökös megbeszélése. Képviselők iráni látogatása Dr. Korom Mihálynak, az Alkotmányjogi Tanács elnökének vezetésével magyar parlamenti küldöttség hivatalos látogatást tett az Iráni Iszlám Köztársaságban, — az iráni törvényhozó testület (Madzslisz) meghívására — november 6. és 13. között. A delegációt iráni tartózkodása idején fogadta Hasemi Rafszandzsani, a Madzslisz elnöke A magyar képviselők megbeszélést folytattak a Marvi Sza- movarcsi, a törvényhozó testület külügyi bizottságának elnöke vezette iráni tárgyalócsoporttal, és az iráni parlament más vezető tisztségviselőivel, valamint dr. Ali Akbar Velajati külügyminiszterrel. Megismerkedtek az iráni törvényhozási munkával és a választási rendszer főbb elveivel. A tárgyalásokon megvitatták a nemzetközi élet időszerű kérdéseit, majd — a kétoldalú együttműködést elemezve — egyetértettek abban, hogy a kapcsolatok eredményesen fejlődnek. Ugyanakkor rámutattak, hogy még számos, a kölcsönös előnyök alapján kiaknázható lehetőség kínálkozik. Ezek feltárásához ez a látogatás is ösztönöst adhat.
