Nógrád, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-09 / 264. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... telexen Érkezett. Akiről beszélnek dt & űr1 Emlékplakett településfejlesztésért Ma 100 millió ember él fedél nélkül a nagyváro­sokban, és további 900 mil­liónak elfogadhatatlanok a lakáskörülményei. A telepü­lések fejlődését mellesleg az egész világon problémák kísérik. Az ENSZ ezt felis­merve 1976-ban konferen­ciát rendezett az emberi te­lepülések témakörében, két évre rá pedig megalakítot­ta az emberi települések bizottságát, a Habitatot, amelynek a kelet-európai re­gionális központja Budapes­ten működik. Hazánkban hajléktalan­ságról ugyan nem beszélhe­tünk. de közismert, hogy lakásellátási nehézségek lé­teznek. Nemzeti akcióprog­ramok készültek a lakáskö­rülmények 'javítására. Fő­ként a cigánylakosság hely­zete nehéz. — Érthetően, hiszen a ci­gányság a társadalom egyik legelmaradottabb rétege­ként élte meg a felszabadu­lást. Számos nehézséggel kellett megküzdeni, s ép­pen ezért a támogatásokból is többet igényel — ma­gyarázza Sánta Zoltán, a Nagybárkányi Községi Kö­zös Tanács elnöke. A tanácselnök nemrégi­ben vette át a Habitat em­lékplakettjét azon a buda­pesti ülésen, amelyen a szervezet 10 éves fennállá­sára emlékeztek. A nagy­bárkányi körzetben folya­matos a cigánytelepek fel­számolása, a cigánycsaládok megfelelő lakáshoz jutta­tása. A területen élők közel 20 százaléka cigányszármazá­sú. s 1973-ban még 94 százalékuk telepen, putri­ban élt. Ma ez az arány 25 százalékra csökkent, és apad egyre. Idén hét család köl­tözik új otthonba. — Elődöm, Mucsina Já­nos idején kezdődött a mun­ka dandárja — mondta a tanácselnök —, aki nagy ér­demeket szerzett az előítéletek leküzdésében. Enélkül. nem válhatott volna valóra a fal­vakba való beköltözés, ami pedig nagyon fontos, a ci­gányok életét dötően befo­lyásoló tényező. Nagybárkányban húsz új hajlék felépítése a bizo­nyíték a cigánylakosság szemléletének változására. S újabban építkeznek Lucfial- ván is. — Akik a telepen marad­tak, azok is rendes körül­mények között élnek. Taka­ros, tisztán tartott portákon laknak, többségük gazdálko­dik; megtermeli a konyhá­ra való zöldséget, és apró- jószágot is tartanak. Köves út — másfél mil­lió forintért — visz a falu­széli házakhoz, s készülő­ben a közkút már a telepi­eknek. Folytatódik a tele­pek felszámolása. — A tanácsi vezetés az építkezést jobban támogat­ja, mint a vásárlást — tu­datja Sánta Zoltán. — Több oka van ennek. Egyrészt az építkező új értéket teremt, másrészt kétkezi munkája eredményét jobban megbe­csüli. mint a készet. Igyek­szünk így azt is elkerülni, hogy nyerészkedők csapdá­jába fussanak a vásárlás­sal. S az sem mellékes, (hogy aki épít, az takarékos, meg­becsüli munkahelyét, rende­sen dolgozik és a társadal­mi követelményeknek meg­felelően él. — tuza — UJ SKODA Végre megjelent a vár- va-várt új Skoda. Egyelőre az első öt példányt a brnói nemzetközi vásáron állí­tották ki. A sorozatgyártás 1988 második fél évében kezdődik majd. Az esztétikus karosszéri­át és a belső tér kiképzé­sét az egész világon elis­mert Stille Bertone Stúdió­ban készítették Olaszor­szágban. A Skoda Favorit 136 L típusú gépkocsi konst­rukciójánál felhasználták a csehszlovák gépkocsigyár­tás 90 éves tapasztalatait is. A rugalmas és megbízható motor fogyasztása alacsony és teljes mértékben megfe­lel a szigorú környezetvé­delmi előírásoknak. A Fa- voritot öt fokozatú sebes­ségváltóval, fűtött hátsó ab­lakkal, belülről állítható két visszapillantó tükörrel, és a gépkocsivezető által belülről állítható reflektor­ral szerelték fel. Az előreláthatóan 1989- ben már nálunk is kapható új típusú gépkocsi gyártá­sához szükséges gépi be­rendezések szállításához je­lentős mértékben hozzájá­rultak a magyar külkeres­kedelmi és gyártó vállala­tok is. Ezek többek közt a Danubia, a Taurus, az ÉTI és az INTRANSZMAS vál­lalatok. • • Örülni a más örömének Fiatal kolléganőm egy taxiban hagyta esernyőjét. Telefon a taxivállalat­nak. Válasz: igen, megvan az ernyő, itt és itt átve­heti. Kivillamosozott a város túlsó végébe, az adott címre. Ott közölték vele, menjen érte, vissza a vá­ros közepébe. Visszavilla- mosozott. Idősebb asszony fogadta. Mondja a lány, hogy az ernyője, most már igazán nem is tudja, itt van-e? — Várjon, kedvesem, hátrament a raktárba, és előjött két ernyővel. A hosszú nyelű lilában kollé­ganőm azonnal felismer­te a sajátját, felcsillant a szeme. A tapasztalt asszony észrevette ezt a csillanást: — Ugye ez a szép lila, ez a magáé?! — Igen ez! — No, akkor minden rendben — mondta az asszony. — Tudja, nekem is milyen öröm, amikor segíthetek. És az ernyő tulajdono­sa e pillanatban elfeledte minden bosszúságát. Jó dolog olyan emberrel meg­ismerkedni, aki örül a másik örömének. <sm) Házicipő, mokasszin Túlteljesítették az exporttervet Évek óta kiegyensúlyozott a Favorit Cipőipari Szövet­kezet nagyoroszi telepének termelése. A 150 tagú kol­lektíva az idei tervek sze­rint 63 millió forint árbe­vételt tervezett, mely nyolc százalékkal több a tavalyi­nál. Tőkésexportjuk pedig csaknem tízszerese az 1986. évinek. A hagyományos termék­nek számító házicipők gyár­tásából a tervek túlteljesíté­sével számol a telep veze­tése. Optimizmusukat egye­bek között az táplálja, hogy az esztendő eltelt tíz hónap­jának termelési eredménye a tervezett szinten, több mint 47 millió forintra tel­jesült. Tőkésexportra 86 százalékká^ többet szállítot­tak az előirányzottnál. A nagyorosziak rugalmas­ságát dicséri, hogy a piaci kereslethez igazodva, ter­mékeiken kisebb-nagyobb korszerűsítést végeztek. Egyebek között a praktikus házicipők felsőrészét mű­bőrrel cserélték fel, téliesí­tették. Jelenleg naponta négy-öt száz pár készül a gyermekmokasszin-f első­részekből egy dán partner megrendelésére. A derű­látást többek között erre az exportszerződésre is alapoz­zák a szövetkezet vezetői. Hiszen úgy tűnik hosszabb időre lesz jó felvevő piaca legújabb terméküknek Dá­nia. Termékeik minősége is sokat javult az idén. Ezt az üzem életében egy je­lentősnek számító műsza­ki fejlesztés tette lehetővé. Év közben két új fröccsöntő gépet vásároltak, amelye­ken a műanyag cipőtalpak készülnek a korábbitól nem­csak jobb minőségben, ha­nem nagyobb mennyiségben ÚS. Művészet és forradalom A Művészet és forrada­lom címmel nagyszabású képzőművészeti kiállítás nyílt pénteken Moszkvában szovjet-orosz művészek 1917 és 1930 között készült al­kotásaiból. A moszkvai központi ki- állítótere'mben, az egykori Manyezsban megrendezett seregszemlén most együtt láthatók Chaggal, Kangyinsz- kij, Koncsalovszkij, Pet- rov-Vodkin, Muhina és más világhíres alkotók, vagy épp méltánytalanul elfelej­tett kortársaik festményei és plasztikái. A Tretyakov Galéria gyűjteményébe tar­tozó művek közül mintegy ötvenet először láthat most a szovjet főváros közönsé­ge. iírj várható 3riC I eseményei Hétfőn ülést tartanak Balassagyarmaton a Hazafi­as Népfront városikörzeti bizottságai. Megvitatják az idei városfejlesztési terv végrehajtásának tapasztala­tait és szót ejtenek a jövő évi elképzelésekről. Salgótarjánban az ifjúsági házban Kassák Lajos- emlékkiállítás nyílik. Szerdán Bátonyterenyén az MSZMP Városi Jogú Nagyközségi Végrehajtó Bizottsága ülésezik, amikor - is összegzik a kibontakozási program eddigi tapasz­talatait. Rétságon a fogyasztók nagyközségi tanácsa tartja ülését. Napirendjén szerepel az energiaellátás helyzete és bővítésének további lehetőségei. Csütörtökön Salgótarjánban összeül a Szakszerve­zetek Nógrád Megyei Tanácsa. A testület megvitatja a gazdasági-társadalmi kibontakozási programból adódó további feladatait. Ugyancsak Salgótarjánban átadják rendeltetésének az MHSZ Nógrád megyei vezetőségének új kiképzési bázisát. Szombaton Nógrád megye tizenöt tanácstagi válasz­tói kerületében tartanak időközi tanácstagi választá­sokat. Az AIDS-veszély: áremelés? Borotvaélen A vendég helyet foglalt a székben. Hajmosás után nyiratkozás következett, majd megkérdezte: lenyisz- szantanák-e háromnapos sortéit? — Sajnos, nem tehetem — hangzott a válasz. Ám a felelet ellenére a kés mé­giscsak előkerült, s hátul­ról. a nyakszirt tájékán megborotválták a vendéget. Az AIDS-veszély miatt ugyanis hagyományos esz­közeikkel többé nem borot­válhatnak a fodrászok. — Az Egészségügyi Mi­nisztérium körlevele meg­tiltotta a szivacs, a szappa­nozópamacs és a timsó hasz­nálatát — tájékoztatott Fü- löp Tibor, a Salgótarjáni Szolgáltató Szövetkezet ága­zatvezetője. — A borotva használatát ugyan engedé­lyezték. .. Szivacs helyett vizezett vattával puhítják fel a szőrt, a szappant borotva­habbal pótolják, s a pamacs szerepét a fodrász gumi­kesztyűs keze látja el. A bökkenő ott van, hogy a timsót felváltó Erogén fer­tőtlenítő sprayt nem lehet beszerezni. Amíg nem lesz, borotválni sem szabad. — A megyeszékhely Pécs- kő Üzletházában nem szá­mottevő a borotválást ké­rők száma, de Pásztón, Ka- rancslapujtőn, a szociális otthonokban és a kórház egyes osztályain bizony a fodrászok vágták az idős­emberek borostáit — foglal­ta össze Fülöp Tibor. ☆ — Az intézkedés elsősor­ban a fodrászokat védi — magyarázta dr. Dömsödy Péter, a Nógrád Megyei KÖJÁL igazgató főorvosa. — Hiszen az egészségügyi dolgozók után leginkább őket fenyegeti az AIDS-ve­szély. Ha egy beteg vendé­get véletlenül megvágna, elég a legparányibb seb a kezén, hogy ő is megfertő­ződjön. .. Ezért írtunk elő szigorú fertőtlenítési eljárá­sokat, amelyek bizony nem használnak eszközeiknek. — A spray? — Nap mint nap hasz­náljuk, NDK-beli termék. Jelen pillanatban nem kap­ható, mert a fodrászok és kozmetikusok megjelentek a „piacon”, de gondolom csak­hamar tömegesen lehet vá­sárolni. Hogy addig mi le­gyen az időskorúakkal? Nézze... az AIDS-veszély a közforgalmú helyeken vár­ható leginkább, és majd­nem nulla a valószínűsége, hogy egy koros bácsika fer­tőzött lenne. Hacsak nem kapott olyan vért, még a szűrés kezdete előtt... ☆ A rendelkezés napvilágot látott, de a szemtanúk sze­rint itt-ott suba alatt a törzsvendégekét csák-csak megborotválják. Végtére is a szolgáltatók az „ügyfelek­ből élnek”... — Nem jellemző, hogy vé­resre vagdalnánk vendége­inket — mondta Fülöp Ti­bor. — Mihelyst lesz spray, ismét vállaljuk a borotvá­lást. S az elsődleges következ­mény? Áremelés. Hiszen drágábban szerzik be az eszközöket. Idáig 13 forint volt a borotválás... (romhányi) Á szőlő és a bor Kádármester magyar városai A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal (OIV) által meghirdetett „Szőlő és bor nemzetközi éve” rendez­vénysorozat keretében idén a világon 130 szimpóziumot, tudományos tanácskozást tartottak, ebből 16"Ot Ma­gyarországon. A magyar szakemberek szerint a nemzetközi év je­lentősen hozzájárult a sző­lészeti és borászati tudomá­nyok és műszaki ismeretek fejlesztéséhez, a termelés korszerűsítéséhez, a borok minőségének további javulá­sához, továbbá a hagyomá­nyok tiszteletéhez és ápolá­sához, valamint a kulturált borfogyasztáshoz. A Rómá­ban megrendezett évzáró kongresszus kiadványában adják közre a rendezvénye­ken elhangzott 142 előadást, ezekből 22 magyar. A nemzetközi év alkalmá­ból a világ 134 városának ítélték oda A szőlő és bor városa címet, amelyet — a hivatalos értesítés szerint — 16 magyar pályázó is el­nyert. Ezek: Badacsonyto­maj, Balatonfüred, Boglár- lelle, Budafok, Csongrád, Gyöngyös, Eger, Hajós, Kecskemét, Kiskőrös, Kis­kunhalas, Pécs, Sopron, Szekszárd, Tokaj és Vil­lány. Pistyur András érsekvadkerti kádármester több ezer bo­roshordót és szőlőzúzó kádat készített, amelyek eljutottak az ország minden tájára. (Rigó Tibor felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom