Nógrád, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-07 / 263. szám

* SPORT érkőzések előtt Az összefogás eredménye: Tippek elnöki szemmel A játékosok győzelemre „esküsznek"... á hét véei labdarúgó­irkőzésekre ezúttal Lom- s István, a Balassagyar- iti HVSE ügyvezető el- ke adta le tippjeit. A ne" s sportvezető személyi­be összeforrott az Ipoly- rti város sportéletével. Mindig sportos beállított- gú ember volt, aki ifjabb rában sem tudott dönte- két legkedvencebb sport- a a labdarúgás és a kézi- ada között. Hiszen a hat- nas évek közepén az 5TC ifjúsági és tartalék- apatában futballozott, mi- ízben kézilabdában a ma- ar ifiválogatottságig vit­Érettségi után hazakerült alassagvarmatra. s ismét futball-labda varázsa ke- iette hatalmába. A Bgy. alánban rúgta számolat- nul a gólokat. Aztán két rvel később megalakult a rNv. MEDOSZ kézdabda- akosztálva. s így átlova- >lt erre a sportágra. A város sportjában ját" ott tevékenysége alapján 171 "tői 78"ig a BSE első iggetlenített ügyvezető el­nkeként tevékenykedett. !ajd a kábelműveknél a :ervezési osztályt vezette, őzben a TF-en diplomá- >tt. s természetesen a sport- 3Z is hű maradt. Az NB 1-es kézilabdacsapat szak­mai irányítása mellett, tár­sadalmi munkában a lab­darúgó-szakosztály vezetését is ellátta. Mígnem ’86 ok­tóberében ismét felkérték a városi egyesület ügyvezető elnöki teendőinek ellátá­sára. E héten tehát Lombos István tippjeivel ismerked­hetnek meg az olvasók. SBTC—KSC: az SBTC sokkal jobb játékosállo­mánnyal rendelkezik, mint amit a focisták ezen az őszön mutattak. Bízom ben­ne, hogy az utóbbi időben mutatott javuló teljesítmé­nyüket vasárnap tovább foT kozzák, s ismét előbbre­lépnek a táblázaton. Biztos salgótarjáni győzelemre szá­mítok. Bgy. HVSE—Romhány: nagyon jó szórakozásnak ígérkezik a két szomszéd­vár NB III-as rangadója. Mindkét együttes a mezőny másod'k felében helyezke­dik el. Kettőnk találkozá­sa általában háromesélyes, most azonban a mi együt­tesünk jó „passzban” van. Izgalmas mérkőzésen, fel­tétlen balassagyarmati győ­zelmet várok. Mád—Síküveggyár: két élcsapat rangadóján pont- osztozkodás születik. Nagvbátony—Hatvan: ha a bátonyiaknak sikerül ki­kapcsolni a játékból Gö­mörit és Oláh Miklóst, ak­kor esélyük lehet a dön­tetlenre... Megyei bajnokság: ÖMTE —Mátranovák 2, Karancsla- pujtő—örhalom x, Kistere- nye—Palotás 1, Szőnyi SE— Pásztó X, Nézsa—Bércéi 1, Nógrád Volán—Balassi SE X, Érsekvadkert—SKSE 2, Salgó Öblös—Szécsény x. ☆ Az SBTC vasárnap 13 órakor a Kecskemét együt­tesét fogadja a Kohász­stadionban. A hazaiak há­za táján jó a hangulat, a játékosok egész héten tel­jes intenzitással készültek a vasárnapi újabb erőpró­bára. Négy hete tart veret­lenségük. s ezt a Kecskemét ellen is tovább szeretnék fokozni. Mindenki egészsé­ges. ezért a legjobb for­mában lévő csapat veheti fel vasárnap a harcot az ellen a KSC ellen, amelyik az elmúlt fordulóban fél tucatszor talált a Diósgyőr hálójába. A „hírős város" gárdája jó formában van, azonban bízunk a Bányász erejében, s reméljük vasárnap újabb két pontot gyűjtve nagyot lépnek előre a bajnoki ta­bellán... (pilinyi) kitüntetett aktíva Húsz éve a megyei röplabdaszövetség élén A randevút előre- megbé­kéltük. Balogh Istvánt sai-*- ótarjáni otthonában kere- em. Szívélyesen, barátságo- m fogad, az első kérdést teszi fel. Hogyhogy róla karnak cikket írni? Miért ne? Hisz ön is sport- ezető — mondom, s már- ; feloldódik a kezdeti fe- kültség. Nem is kell so- áig várni, hogy beszélge- ipartnerem elkezdje mon- andóját. Mire kíváncsi? — ’v ő, mire én azzal fele­ik: életére, munkájára, a saládra, a sportban vég­ett tevékenységére. Szóval ok mindenre! Balogh István 49 éves. imikor 1974-ben. az ötvö- :etgvárban a villanyszerelő- zakmunkás-tanulók oktató- a volt, súlyos közlekedési aleset érte. Leszázalékol- ák, de azért dolgozik ma s: a Pénzügyi és Számvi- eli Főiskola salgótarjáni in- ézménye’ kollégiumának lortása. Szereti munkáját, -t is tisztelik munkatársai. ^ régi, szép idők... S családja? Hárc*n gyer- nekük közül kettő már há- as. Mi több: Balogh István tüszke nagyapának vall- latja magát, hiszen három mókája van. Hogy miként került be- zélgetőpartnerem a Nógrád Megyei Röplabda Szövetség dnöki beosztásába, annak neglehetősen hosszú és ;gy kissé rendhagyó :örténete van: Márcsak azért is, mert a hozzá íasonló ifjakkal együtt Ba­logh István is a labdarúgást cedvelte leginkább. A Sal- ióbánya csapatában kerget- e a pettyest, aztán meg- aősült, s mivel felesége a salgóbánva NB Il-es röp­labdaegyüttesében sportolt, ig.vre többet járt mérkőzé­seikre. Egyszer csak azon tapta magát, hogy a szak- asztály szervezői és irányi- ói munkájába is bevonták. Abbahagyta az aktív lab- iarúgást, s maradt a röp- abdánál, de a pályán kí- /ül: szervezőként, vezető­ként. Amikor 1962-ben a csa­lád Salgóbánváról a me­gyeszékhelyre költözött, Ba­logh István egyesületet „cse­rélt"- Hamarosan az ingat­lan csapatánál volt intéző, később szakosztálvezető, s nem sokkal később az SBTC NB Il-es női gárdá­jánál tevékenykedett. Köz­ben munkát kapott a me­gyei szövetségben, s 1967- ben, amikor Huszár Lajos lemondott az elnöki teen­dőkről, őt választották, meg erre a posztra. Azóta, pon­tosan 20 esztendeje végzi ezt a feladatot, nagy lelke­sedéssel, társadalmi mun­kában. Fiatalok kellenének Balogh István jól ismeri a sportág elmúlt harminc évének történéseit, megyei változásait. Szívesen, nagy beleéléssel emlékezik az öt­venes évek végére, a hat­vanas évekre. Mondja, a sportágak között előkelő he­lyet foglalt el a röplabda. Jól bizonyítja ezt, hogy szá­mos férfi- és női együttes küzdött a másodosztályban, s kiemeli a Salgótarjáni ZIM Vasast, az egykori NB I- ben szerepelt férfigár­dát. .. De ez már a múlt, hisz manapság csupán két együttes a hírvivője me­gyénk röplabdájának: az NB II- es SVT SC női és a Rom- hányi Kerámia férficsapata. Ez pedig kevés, főként ha a múltbeli sikereket, eredmé­nyeket vesszük az összeha­sonlítás alapjául­Mégis, miben látja a visz­szaesés okát? — kérdezem a megyei szövetség- elnökétől. Mintha előre készült volna válaszával, azonnal rávágja: ennek kettős oka van. Balogh István döntő hibának tartja, hogy a játékot a szabadból a terembe vitték. Ezzel a folya­mattal természetessé vált, hogy megszűntek azok a szakosztályok, amelyek nem rendelkeztek megfelelő léte­sítménnyel. S így sorvadtak el lassacskán megyénk csa­patai. . Mit lehet tenni az előrelé­pés érdekében? A röplabda­szövetség elnöke a sportág to­vábbi népszerűsítésében, az utánpótlás-nevelés szervezet­té tételében látja a fejlődés útját. Ehhez pedig lelkes ak­tívák, s fiatalok kellenek. • . Továbbra is szívesen csinálja Amióta Balogh István a megyei röplabdaszövetség elnöke, sok változás történt a sportágban, beosztását azonban egyik sem ingatta meg. Elvégezte mindig a so­ros feladatot, ,s így tesz ma­napság is. Mondja, hol több. hol kevesebb a munka. Ez legfőképp a rendezvények előkészítésén, lebonyolításán múlik- „Csinálom én ezt szí­vesen a továbbiakban is. Ügy érzem közmegelégedésre végzem a rám bízott felada­tokat. S hogy munkámat megbecsülik, azt az 1968-ban kapott A testnevelés és sport érdemes dolgozója és az 1975-ben kapott Kiváló tár­sadalmi munkáért kitünteté­seim is bizonyítják”. Egyetértettem Balogh Ist­ván beszélgetésünk végén mondott gondolataival is. Ezért is búcsúztam úgy. hogy munkájához további si­kereket, egészséget kívánok. (1987. november 6-án Bu­dapesten, a Belügyminiszté­rium Művelődési Házának márványtermében az ifjú­sági és sportmozgalom terü­letén végzett eredményes munkája elismeréseként Ba­logh István, a Magyar Nép- köztársaság Sportérdemérem bronz fokozatát vehette át.) Vaskor István Villanyfény a kollégium pályáján Nem túlzás azt állítani, hogy megyénk oktatási intéz­ményeinek és kollégiumainak szabadtéri sportlétesítmé­nyei közül a szécsényi Nóg­rádi Sándor Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szak­munkásképző' Intézet kollé­giumának pályái fekszenek a legszebb környezetben. A város várkertjének részeként, a kollégium épületeinek szomszédságában, „bekerí­tett völgyként” terül el a salakos kézilabda- és tenisz­pálya, valamint egy moz­gásra, játékokra alkalmas újabb pályányi rész. A település nagyközségi „rangja” idején, amikor még egv technikum és egy gimnázium működött Szé" csényben, kezdték el a pá­lyák építését; 1962—66. kö­zött aztán — mai formájá­ban — végleg . elkészült. Amióta a két iskolatípus ösz- szevonásával létrejött a szakközépiskola, ennek kol­légiumi sportlétesítménye­ként funkcionál a már em­lített két pályarész. ☆ A terület karbantartása évek óta gondot jelentett. Bár minden esztendőben egy tavaszi és egy őszi kampány- munkával a kollégium la­kói szinte újjávarázsolták a pályákat, a hívatlan idelá­togatók — általában nyaran­ta jelentős károkat okoztak. A teniszpályát övező kerítés például néhány éven belül teljesen eltűnt, szinte dara­bokra szedték. . . A talaj minősége is egyre romlott, s ezt csak fokozta a salak eső utáni igénybevétele. Né­ha úgy nézett ki a játéktér, mintha disznók turkáltak volna rajta. . . ☆ Az 1987 88. tanév kezdete­kor a kollégiumban úgy határoztak, hogy rendbe te­szik a pályákat, a környező hegyoldal és a források mellékének megtisztítása mellett a kézilabdapálya vi­lágítását is megoldják. Persze ahhoz, hogy ez utóbbi munkát elkezdhessék, alapos előkészítésre volt szükség. Erről beszélt Szé­kely Imre, a kollégium ve­zetője: — öt esztendővel ezelőtt már készült egy terv a vi­lágítás kivitelezésére. Ez meghiúsult. Azóta sikerült minden szükséges kelléket, a kábeleket, a kandelábere­ket. a világítótesteket és az egyéb szükséges apróságokat beszereznünk, A tárgyi fel­tételek biztosítása után ke­restük meg az ÉMÁSZ szé­csényi kirendeltségét. Ök el­vállalták, hogy társadalmi munkában segítik terveink megvalósítását. S, hogy ma már villanyvilágításban is focizhatnak. labdázhatnak, kedvükre mozoghatnak ta­nulóink, abban nekik döntő érdemük van. . . tV Természetesen az sem le­het mellékes, hogy a vilá­gításhoz kellő felszerelése­ket a szakközépiskola biz­tosította. Ez jelentős pénz­összegeket kívánt. Az öt év­A pályák madártávlatból vei ezelőtti terv után las- san-lassgp. ,sikerült besze­rezni mindent. Így „csupán” szorgos munkáskezek hiá­nyoztak a kezdéshez! Erre sem kellett sokáig várni. A kollégium diákta­nácsa már a tanév első nap­jaiban megszervezte a tár­sadalmi munkát. Minden ta­nítási napon egyegy csoport, kis közösség dolgozott a pá­lyákon, szeptember utolsó szombatján pedig rendkívüli műszakot szerveztek a diá­kok önmaguknak, hogy ez­zel is gyorsítsák a munka befejezését. Serénykedett itt mindenki. Példát mutatott a diákta­nács, élén a titkárral, Ko­vács Péterrel. A legtöbbet a IV C. osztály kollégistái dol­goztak, de nem volt egy kol­légiumlakó sem, aki legalább egy alkalommal ne segített volna! A nevelőtestület sem tétlenkedett, mert nem az irányítással és a szervezés­sel foglalkoztak, hanem ha kellett ők is ásót és lapátot, fogtak, hbrdták a betont, akárcsak a gyerekek. S így, hogy mind az ÉMÁSZ helyi szocialista brigádja, mind a szakközép- iskola, mind a kollégium lakói és nevelői kivették a részüket a munkálatokból, ma már büszkén mondhat­ják a szécsényiek: villany­fény van a kollégium pá­lyáin. ☆ Mit jelent ez a tanulók­nak? Mit tesznek a jövőben a gyönyörűen rendbe hozott, immár esti sportrendezvé­nyek lebonyolítására is al­kalmas pályák megóvása ér­dekében? A kérdésekre Szé­kely Imre adott választ: — Elsősorban kollégistá­ink szabadidős-lehetőségei javultak a világítással. Bár minden napon zsúfolt a ta­nulók programja, az esti órákban sokan unatkoznak. Mozogni, főleg focizni vi­szont a fiúk többsége szeret, így a szilenciumok után, amíg az időjárás engedi — mintegy felfrissülésként — sportolhatnak a gyerekek. S, a diáktanács már eldöntöt­te, hogy a tél folyamán korcsolyapályát létesítünk. Ezzel nem lesz holtszezon a kollégium sportjában, minden tanulónk az eddigi­nél többet és rendszereseb­ben mozoghat. — A jövőben szeretnénk a tenisz- és a kézilabdapálya salakját felújítani. Beadtunk egy pályázatot, bízva abban, hogy méltányolják törekvé­seinket. S, ha a „talajjaví­tás” sikerül, még egy nagy feladatot kellene megolda­nunk: sportlétesítményünk körbekerítését. Bár ez tech­nikailag — és nem utolsó­sorban pénzügyileg — is nehéz lesz, annak érdeké­ben, hogy munkánk ne vesszen kárba, hogy pályá­ink az év minden hónapjá­ban sportolásra alkalmasak legyenek, erre feltétlenül szükség lesz. . . V. I. UEFÁ Kupa A Panathinaikosz a Bp. Honvéd ellenfele Pénteken délben Zürich­ben tartották meg az UEFA Kupa idei harmadik — no­vember 25-én és december 9-én sorra kerülő — fordu­lójának sorsolását. A Bp. Honvéd a görög Pa- nathinaikoszt kapta ellenfe­lének a nyolc közé jutásért. Az első mérkőzésen a ma­gyar csapat a pályaválasztó­A Panathinaikosz eddig francia és olasz ellenféllel harcolt sikerrel. A 32 közé jutásért az Auxerre-vel ta­lálkozott. A hazai pályán 2— 0- ra győzött, idegenben 3—2- re kikapott. A 16-ba kerülé­sért világhírű olasz Juventus volt az ellenfél. Az athéni 1— 0 után szerdán Torinóban 3—2-re kikaptak, összesítés­ben 3—3 volt az eredmény, az idegenben lőtt gólok a Panathinaikosz továbbjutását jelentették. Az UEFA Kupa mérkőzé­sei a nyolc közé jutásért: Bp. Honvéd (magyar)—Pa­nathinaikosz (görög); Feye- noord (holland)—Bayer Le­verkusen (nyugatnémet); Barcelona (spanyol)—Fla­murtari Vlora (albán); Gui- maraes (portugál)—TJ Vit- kovice (csehszlovák); Inter- nazionale (olasz)—Espanol (spanyol); Werder Bremen (nyugatnémet)—Dinamo Tbi­liszi (szovjet); Verona (olasz) —Sportul Bukarest (román); Borussia Dortmund (nyugat­német)—FC Bruges (belga). Az ÉMASZ dolgozói társadalmi munkájuk utolsó részét, a: áramot kötik be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom