Nógrád, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-05 / 261. szám
1987. november 5., CSÜTÖRTÖK NOGRAD 3 Mezőgazdasági aktíva Salgótarjánban (Folytatás az 1. oldalról) kérdésnek számító kukorica- termesztésben Nógrád megye viszonylag kis részt tud vállalni, jók a lehetőségek viszont a tavaszi árpa termesztésének bővítésére. Az olajos növények körében elsősorban a területegységre jutó olajtermelés fokozása a cél. Nem szabad további pozíció- vesztést megengedni a burgonyatermesztésben. Érdemi lépéseket igényel a fehérje-takarmánynövények termelésének növelése, s alaposabb átgondolást. hogy az úgynevezett „aprópövények” milyen piaci és jövedelmi lehetőségeket ígérnek. Elengedhetetlen a bogyós gyümölcsök termesztésének további bővítése, a meglévő hűtő- és élelmiszer-ipari háttér mellett a kedvező exportértékesítés is ezt húzza alá. Az állattenyésztésben mielőbb meg kell állítani a kedvezőtlen folyamatokat. A húsmarhatartásban a támogatás további emelésére nem lehet számítani, az ágazat elhamarkodott felszámolása azonban nagy károkat okozhat. A juhászaiban jövőre jobban kell élni az üzemi és a személyi érdekeltséget egyaránt garantáló vállalkozásokkal. Minden bizonnval felértékelődik a háztáji és kisegítő gazdaságok jelentősége. Az exportban, a lakossági ellátásban és a személyes jövedelmek alakulásában vállalt szerepüknek azonban úgy tudnak csak megfelelni, ha sikerül a nagyüzemek és a kistermelők kapcsolatát minőségileg új pályára állítani, beleértve ebbe a közvetlen termelői alapokban való kistermelőrészvételt, -részvényességet is. A továbbiakban a köz- gazdasági szabályozó rendszer jövő évi változásairól beszélt a megyei tanács általános elnökhelyettese, majd a mezőgazdasági szövetkezeti törvény néhány tervezett módosítására hívta fel a figyelmet. Ezt követően Deák Pál. a TESZÖV titkára szólt a TOT-nak a szövetkezeti személyzeti munka továbbfejlesztésére kiadott irányelveiről. Az esztendő végéig valamennyi mezőgazdasági üzem kidolgozza az erre vonatkozó szabályozást. A mezőgazdasági aktíva munkájához Magyar Gábor mezőgazdasági miniszter- helyettes néhány ágazati tennivaló hangsúlyozásával járult hozzá. Mint azt alá- húzta, az ágazat gazdálkodási aktívumának jelentős növelésével kíván hozzájárulni az ország gazdasági helyzetének stabilizálásához. A népgazdaság exportérdekei azt követelik meg, hogy a gabonatermesztésen belül szerkezetváltozás menjen végbe a búza rovására és a takarmánygabonák javára. A fehérjetakarmányok előállításának növelését az emelkedő árak mellett az import hazai termeléssel való helyettesítése is indokolja. A burgonya termelési-értékesítési biztonságát egyebek mellett az a közös szervezet is erősíti, mely most formálódik a termelők egységesebb fellépése érdekében. A jelenlevők figyelmébe ajánlotta azt is, hogy a termék minőségét semmi esetre se az értékesítési reláció határozza meg. A jövő évben életbe lépő változásokra való alapos felkészülés pedig már csak azért is elengedhetetlen, mert a tanulási folyamat eredményessége közvetlenül hat a gazdálkodási folyamat eredményességére. Minden dolgozót érint a béremelés. Az egyes dolgozókat a magánszemélyek jövedelemadójának bevezetése és a nyugdíjjárulék egységesítése eltérően érinti. Az alacsony keresetű dolgozók nem fizetnek jövedelemadót, így emiatt a keresetüket nem kell növelni. Ugyanakkor a nyugdíjjárulék egységesítése (a kereset 10 százalékában való meghatározása) növekvő elvonást jelent, ami a keresetek emelését igényli. Vegyünk egy példát! Egy dolgozó havi 4000 forintot keres, • ami éves szinte 48 000 forint, így nem kell adót fizetnie. A nyugdíjjárulék azonban az eddigi 6 százalék helyett 10 százalék lesz. Ezt a csökkenő hatást pedig ellensúlyozni kell. A magas keresetű dolgozóknál csökken ugyan a nyugdíjjárulék, de ennél nagyobb a jövedelemadó. Ezt is példával illusztrálva: egy 13 000 Ft havi keresetű dolgozónak jelenleg 14 százalék a nyugdíjjáruléka, ami 1988. január 1 -je után 10 százalék lesz. Ez 4 százalékkal növeli az adott dolgozó nettó keresetét, de a jövedelemadó ennél többet ..visz el", hiszen a szóban forgó dolgozó keresetét 11,4 százalékkal csökkenti. Az átlagos körül kereső dolgozóknál pedig a jövedelem- adó és a nyugdíjjárulék egységesítése egyaránt emelést igényel. Egy havi 7000 Ft-ot kereső dolgozó jelenleg 9 százalék nyugdíjjárulékot fizet. 1988. január 1-jétől pedig 10 százalékot, és emellett a személyi jövedelem- adó keresetének '5,8 százalékát „viszi" el. A béremelés konkrét módját a munkáltatók határozzák meg. A dolgozók többségének keresete több elemből áll (személyi alapbér, munkadarab bére, pótlékok', prémiumok, jutalmak stb.).. Ebből következően a keresetek emelése az egyes keresetelemek növelése útján valósulhat meg. így az emelés konkrét módszerei csak egy-egy gazdálkodó szervezet (vállalat, szövetkezet, intézmény) bérezési sajátosságainak figyelembevételével alakíthatók ki. Ezért született olyan döntés, hogy az egyéni keresetek emelése a munkáltatók hatáskörébe tartozik. Tehát a dolgozók az egyéni keresetek emelésének konkrét módját saját munkáltatójuk munkadíjazási szabályaiból ismerhetik meg. Ezekef a kollektív szerződésben. munkaügyi szabályzatban, belső szabályzatban rögzítik. Az említett szabályzatok rögzítik a keresetelemek emelésének módját és a nem személyre szóló keresetelemek (darabbérek. pótlékok stb.) konkrét mértékeit. Emellett az új alapbérekből és azok megállapításának módjáról a dolgozók külön értesítést kapnak, legkésőbb 1988. január 15-ig. A keresetek nettó értéke változatlan teljesítmény esetén őrizhető meg. A keresetek emelésénél központilag előírt követelmény, hogy a főmunkaidőből származó kereset nettó értéke változatlan munkateljesítmény mellett nem csökkenhet. A dolgozók többségét leginkább az alapbérek alakulása érinti. Ennek mértéke — fegyelmi határozat nélkül — nem lehet kisebb annál, mint amit a dolgozó már elért. Ez általában az 1987. december 31-én érvényes alapbért jelenti. (Olyan esetekben — például az üdülők dolgozóinál —, amikor a dolgozó alapbére egy adott évben az általa végzett munkából fakadóan eltérő, és ezt a munkaszerződés rögzíti, természetesen az egyes időszakokra megállapított alapbér nem csökkenhet.) Az azonban, hogy a dolgozó milyen mértékű alap- béremelésben részesül attól is függ, hogy a többi kereT ájékoztató a magánszemélyek jövedelemadójával kapcsolatos béremelésekről (bruttósításról) setelem hogyan alakul. Pél- duál, ha a pótlékok mértéke növekszik, akkor kisebb lesz az alapbérek emelése, mint változatlan pótlékok esetén. A béremelések technikái sokfélék. Mint, ahogy a korábbiakban említettük, a konkrét módszerek az egyes gazdálkodó szervezetek munkadíjazási rendszerétől is függnek. A keresetek nettó értékének megőrzését dón álakítják, hogy az azok alapján elért nettó kereset ne térjen el lényegesen a régi szabályok szerintitől. A továbbiakban a bruttósítást erre a feltételezésre épülő egyszerűsített példán mutatjuk be. Hangsúlyozzuk, hogy a számítások a gyakorlatban sok esetben ennél bonyolultabbak! Az emelt bérek meghatározásánál a régi elszámolás szerinti nettó bérekből kell 1) A béremelés megvalósítása legegyszerűbb az időbéres dolgozóknál. A példában szereplő időbéres dolgozó december 31-én érvényes havi alapbére 6500 Ft. Emellett, mint mindig dolgozó, általános bérpótlékban is részesül. A példában 310 Ft szerepel, mert a dolgozók többségénél ennyi az általános bérpótlék mértéke. A dolgozó elért keresete az 1987-ben érvényes elszámolás szerint alapbér ált. bérpótlék összesen le: nyugdíj járulék (9 százalék) havi nettó kereset: A dolgozó éves nettó keresete: 6197 • 12 = 74 364 Ft/év A dolgozó éves bruttó keresete az 1988. szerint (a képlet és táblázat segítségével! 74364-16100 6 500 Ft/hó 310Ft/hó 6 810 Ft/hó 613 Ft/hó 6197 Ft/hó évi szabályok B = = 89 637 Ft/év 0,65 (A nettó érték 74 364 Ft kerül az y helyére a képletben. Az (a) és a (b) értéket A dolgozó új havi alapbére: 89 637:12=7470 Ft, ami tartalmazza az általános bérpótlékot is. A számítás ellenőrzése: A dolgozó éves új bruttó bére: 89 637 Ft. a 3. sorból kell venni, mert a 74 364 Ft ebben a sávban „helyezkedik” el. A befizetendő jövedelemadó: 89 637 Ft éves kereset 12 000 Ft adóalap-csökkentés (x) 77 637 adóalap adósáv adóalap megoszlása adószázalék adó 0-48 EFt 48000 048-70 EFt 22000 20 4400 70-90 EFt 7637 ♦ 25 1909 adóalap: 77637 adóösszege: 6309 Éves kereset le: jövedelemadó nyugdíj járulék (89 637 Ft 10 százaléka) Nettó éves kereset: 89 637 Ft- 6 309 Ft- 8 964 Ft 74 364 Ft (x) Feltételezve, hogy a dolgozó folyamatosan munkaviszonyban van. 2) Az időbéres dolgozót folytonos munkarendben foglalkoztatják, amiért a kollektív szerződés előírásai szerint 30 százalékos pótlékban részesül. Alapbére havi 6000 Ft, és természetesen kapja az általános bérpótlékot, ami az előző dolgozóhoz hasonlóan 310 Ft/hó. a gazdálkodó szervezetek kiindulni és ezeket kell leginkább úgy tudják biz„bruttósítani”. Ehhez az tosítani, ha az új munkaalábbi táblázat és képlet díjazási szabályokat oly mónyújt segítséget 1. 2. 3. 4. Sorszám Éves nettó kereset Számításhoz használt koefficiensek (y) (a) (b) 1. 0- 54 000 0.90 0 2. 54 001- 69 400 0,70 12 000 3. 69 401- 82 400 0,65 16 100 4. 82 401-100 400 0,60 21 200 5. 100 401-116 900 0,55 27 800 6. 116 901-132 200 0,51 34 280 7. 132 201-159 800 0,46 43 880 8. 159 801-210 200 0,42 53 960 9. 210 201-301 400 0,38 68 840 10. 301 401-369 400 0,34 93 320 11. 369 401 felett 0,30 125 800 Az éves bruttó kereset (B) y-(b) B = (a) Az (a) és a (b) értékeket a . táblázat azon sorából kell venni, amelyben y értéke „ elhelyezkedik”. Elszámolás: a alapbér műszakpótlék ált. bérpótlék havi kereset le: nyugdíj járulék (11 százalék) havi nettó kereset: éves nettó kereset Az 1988. I. 1-jétől érvényesülő szabályok szerint: jelenlegi szabályok szerint 6 000 Ft/hó 1800 Ft/hó 310 Ft/hó 8110 Ft/hó 892 Ft/hó 7 218 Ft/hó 86 616 Ft/év Az elérendő éves kereset: bruttó 86616-21 200 B = = 109027 0,6 A bevezetésre kerülő progresszív jövedelemadó miatt a pótlékokból való elvonás mértéke megnő. Ennek ellensúlyozása céljából a vállalat emeli a műszak- pótlékot. (A Minisztertanács X- 12- 1,35=109 027 eves döntése alapján az általános bérpótlékot az alapbérekbe kell beépíteni.) A dolgozó új havi alapbérét, amelyet „x”-szel jelölünk. e feltételek mellett kell meghatározni. szinten elérendő bruttó bér éves műszakpótlékkal alapbér növelt összege X = 6 730 Ft/hó Kereset az új elszámolás szerint: alapbér 6 730 Ft/hó műszakpótlék (35 százalék) 2 355,5 Ft/hó havi kereset 9 085,5 éves kereset 109 026 Ft (Az előző esethez hason- 3) A darabbérek bruttósí- lóan itt is elvégezhető az tásának egy lehetséges ese- ellenőrzés ) te: éves szinten ledolgozható órák száma 2096 óra teljesítrtiénynorma munkadarab bére általános bérpótlék Bruttósítás — az adott példában — 100 százalékos normateljesítést figyelembe véve történik. 2 db/óra 20 Ft/db 310 Ft/hó Elszámolás: a jelenlegi szabályok szerint darabbér (éves) 2096 óra • 2 db/ó • 20 Ft/db =•= 83 840 Ft/év általános bérpótlék (éves) 310 Ft/hó ■ 12 hó - 3 720 Ft/év éves kereset: 87 560 Ft nyugdíjjárulék (éves) 9 százalék 7 880 Ft (havi arányos kereseteloszlást feltételezve) éves nettó kereset: 79680 Ft Az 1988.1. 1-jétől érvényesülő szabályok szerint: Az 1988. I. 1-jétől érvé- (elérendő bruttó kereset nyesülő szabályok szerint: az adott munkával) 79680-16100 B = -------------------- = 97815 0,65 Munkadarab bére (x), ami az általános bérpótlékot is tartalmazza. Meghatározása: X Ft/db • 2096 óra • 2 db/óra = 97 815 Ft X - 23 333 Ft/db Kereset az új elszámolás szerint: 23 333 Ft/db-2096 óra-2 db/óra=97 815 Ft (ami azonos a régi szabályok szerintivel!) (Az első esethez hasonlóan itt is elvégezhető az ellenőrzés.) Mint már a korábbiakban említettük, a magánszemélyek jövedelemadójának progresszivitása miatt a többletbér nagyobb hányadát „viszi el” az adó. Tehát, ha valaki nagyobb teljesítményt ér el, akkor azonos darabbér esetén nagyobb elvonás „sújtja”. Ezt pl. progresszív darabbérrel, vagy teljesítményprémiummal indokolt ellensúlyozni. Az ilyen meg oldások biztosíthatják, hog a magasabb teljesítmények re való ösztönzés ne csők kenjen és a keresetek nett értéke megőrizhető legyen. Végezetül ismét hangsú lyozzuk, hogy itt egy-egy le hetséges módszer (és az i egyszerűsítve) került bemc tatásra. A cél ugyanis a volt, hogy a bruttósítás lé nyegére világítsanak rá példák.
