Nógrád, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-04 / 260. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... Országosan a harmadik helyen Otletgazdag mezőgazdák Bátori Ferenc üzemvezető (bal oldalon) és Gecse Ferenc nyugdíjas dolgozó megbeszéli k a teendőket a szabászgép mellett. Fotó: Bencze Péter Üjsághír: „A mezőgazdasági termelőszövetkezetek országos újítási versenyén — a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium értékelése alapján — Szolnok megye bizonyult a legjobbnak, megelőzve Györ-Sopron, Nóg- rád és Hajdú-Bihar megyéket.” — Megyénk termelőszövetkezeteiben, közös vállalataiban az utóbbi fél évtizedben lendült fel az újítómozgalom — mondja dr. Agócs József, a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Nógrád Megyei Területi Szövetsége termelésfejlesztési osztályának vezetője. — Ez elsősorban annak köszönhető, hogy területi szövetségünk kézbe vette a mozgalom irányítását, ösztönzi az’ új iránt fogékonyakat ötleteik kidolgozására. A most elért országos harmadik helyezés is igazolja: eredményes a munkánk, a befektetett energia megtérül. A múlt évben 80 javaslatot adtak be a dolgozók. Közülük 70-et fogadtak el az egyszemélyi elbírálók. A hasznosított újítások száma 59. A megvalósított ötletek haszna 14 millió 624 ezer forint. Az újítók is megfelelőképpen részesültek az eredményből, több mint 800 ezer forintot kaptak. Az újítások között kettő volt találmányszintű. összesen 18 üzemben közel kétszázan újítottak. Három ötletgazda érdemelte ki a Kiváló újító kitüntetést. — A legsikeresebb újításokat videóra vettük, a filmeket az érdeklődőknek találásképpen levetítettük — folytatja a fiatal szakember. — Hasonló célt kívántunk elérni azáltal is, hogy a legkiválóbb újításokat bemutattuk a Karancs-napo- kon, a bábolnai napokon. Sőt, a Szécsényi ÉPSZÖV- ből származó egyik újítás, a szénhidrogénes csőfagyasztó Moszkvába, a Kom- szomol kiállítására is eljutott. Az SZMT által rendezett megyei újítási és találmányi kiállításán tizenhat megvalósított ötlettel szerepeltünk, s sikerült egv második helyezést elcsípnünk. A jövő esztendőben a KGST moszkvai újítási kiállításán szeretnénk megfelelően reprezentálni fejlődő újítómozgalmunkat. Általános érvényű tapasztalat: azokban az üzemekben érnek el jó újítási eredményeket, ahol az első számú vezetők kellőképpen érzékelik a mozgalom jelentőségét, s támogatják a benne rejlő lehetőségek kiaknázását. A Homoktere- nyei Zagyvavölgye Termelőszövetkezet e tekintetben példaadó lehet, hiszen a vezetők maguk is újítanak. — Az uborkaszeletelő gépet tavaly készítettük a Ganz-MÁVAG mátratere- nyei gyárában dolgozó Bar- tha Györggyel és az azóta szintén oda távozott Borko- vics Lászlóval — említi Varga László elnökhelyettes. — Újításunk mintegy példája az ipari gazdálkodó egység és a mezőgazda- sági üzem közötti jó kapcsolatnak. Ne vegye dicsekvésnek: olyat alkottunk, amely iránt mind a bábolnai napokon, mind a Karancs-na- pokon számottevő volt az érdeklődés. Az SZMT újítási és találmányi kiállításán pedig második helyezést kaptunk. Ami még fontosabb: az uborkaszeletelő gépet kitűnően hasznosíthatjuk a hűtőházi termelésben. Erre vonatkozóan érdemes megjegyeznünk: a termelő- szövetkezet ez évre tervezett 130 millió forintos árbevételének csaknem egynegyedét biztosító hűtőház kapacitásának 20 százalékát az uborka és a tök feldolgozása köti le. E munka nem volna elvégezhető a szóban forgó uborkaszeletelő, valamint az ugyancsak újításként készített tökszeletelő gépek nélkül. Ezek a masinák nagyobb teljesítményűek a kereskedelemben kapható gépeknél, kevesebb veszteséggel üzemelnek, jobb minőség előállítására képesek. Továbbá az sem közömbös, hogy lényegesen olcsóbbak. — Termelőszövetkezetünkben az utóbbi néhány évben került egyenesbe az újítómozgalom — közli a gépészmérnök-végzettségű el- tökhelyettes. — Ebben meghatározó szerepe van a megyei TESZÖV kezdeményezésének, gondoskodásának. Nálunk évente négy-öt újítást vezetünk be. Ezen túlmenően vannak olyan kisebb jelentőségű ötletek, amelyeket ugyan megvalósítunk, de nem adminisztrálunk. Az a véleményem, hogy termelőszövetkezetünkben és a többi mezőgazdasági . üzemben egyaránt jobban lehetne és kellene élni az újítómozgalom adta lehetőségekkel. A tsz műanyag-feldolgozó üzeme az idén mintegy 20 millió forinttal járul majd hozzá az árbevételi terv teljesítéséhez. Főleg gabonászsákokat varrnak ebben a részlegben. Az üzem vezetője Bátori Ferenc olyan szabászgépet konstruált, amely nagy teljesítményű, automatikus üzemelésű és a beépített fotocella segítségével méretpontosan vágja az alapanyagot. — Rá voltam kényszerülve, hogy kiokoskodjam és megcsináljam a gépet — tudom meg az ifjú üzemvezetőtől. — Három éve zavartalanul üzemel. Most egy ember szabja a zsákok alapanyagát, azelőtt kettőre volt szükség. Ez a bérköltség felére való csökkentését jelenti. Korábban hat centiméter ráhagyással vágtuk le a műanyag szálas szövetet, jelenleg csak egy centiméter a többlet. Évi egymillió zsáknál ez már tetemes megtakarítás. Jómagam ez idáig tizenötezer forintot kaptam az újításért, kétségtelenül jól jött a pénz, de ennél többet jelent számomra, hogy produkálni tud az általam vezetett üzem. S, hogy miként alakul majd az újítómozgalom helyzete megyénk mezőgazdasági üzemeiben? Dr. Agócs József szóvá teszi: az ötletgazdák sajnálják, hogy ők nem részesültek a feltalálókat megillető kedvezményben, nekik az újítások díjaiból minden forint után adózniuk kell a jövő évtől. Mi viszont úgy véljük: a megszállottak, az elhivatottak ezután is újítani fognak, hiszen eddig sem csak a pénzért törték a fejüket. Kolaj László Közlekedés a tudományos életben A Közlekedéstudományi Egyesület Nógrád megyei területi szervezete 1965-ben alakult meg, egyesítve a megye közúti, vasúti és távközlési szakembereit. Idén két alkalommal számolt be eddigi tevékenységéről az anyaegyesület, valamint a Műszáki és Természettudományi Egyesületek Nógrád megyei szövetsége végrehajtó bizottsága előtt. Taglétszámuk jelenleg meghaladja a száz főt, a tagság a vasútüzemi és a közúti üzemi szakcsoportokban oldja meg sajátos feladatait. A népgazdasági és ágazati igények mellett az egyesület működésében néhány helyi sajátosság is érvényesül. Megyénk közlekedési szerkezetében a közúti forgalom dominál, a vasút jelentősége — más megyékhez viszonyítva — kisebb. Másrészt a közlekedési szakemberek száma csekély, ami nagy létszámot megmozgató rendezvények szervezését nem teszi lehetővé, sőt szükségessé sem. Munkamódszerükben döntően előadások, ankétok és filmvetítések szerepelnek. Gazdasági életünk viszont mindenképpen indokolja, hogy minél több olyan rendezvényt tartsanak, amely lehetővé teszi a szakemberek közötti véleménycserét, egy-egy előadás passzív meghallgatása helyett vitát provokál. Azt vallják, hogy az ösz- szejövetelek munkaidőn kívülre történt „száműzetése” lényegesen csökkenti fórumaik látogatottságát. Másik érzékeny pontjuk a költségvetés. Évente 20 ezer forintból gazdálkodnak, ám sok esetben a bázisvállalatok — így pélilául a Nógrád Volán — segítettek a KTE szorult helyzetén. Éppen ezért döntöttek úgy, hogy a jövőben keresni fogják a megbízásos munkavállalás lehetőségét. A következő esztendőkben országos, vagy nemzetközi rendezvény megszervezésére is vállalkoznának, ameny- nyiben az ayaegyesület végrehajtó bizottsága patronálja javaslatukat. Előbb azonban szűkebb pátriánkon belül is akad tennivaló, hiszen Balassagyarmat —, ahol egyaránt jelen van a vasúti és a közúti közlekedés — még mindig fehér folt a KTE térképén. Hegyei ünnepségek november 7-e alkalmából Jeles rendezvénysorozat zajlik e napokban megyénkben is: a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulóját ünnepeljük. Ez alkalomból megemlékezések, koszorúzások, ünnepségek sorát tartják megyénk településein, üzemekben, gyárakban, intézményekben. A megyei díszünnepségnek a salgótarjáni József Attila Városi-Megyei Művelődési Központ ad otthont november 6-án este 6 órai kezdettel. amikor az MSZMP Nógrád Megyei és Salgótarján Városi Bizottsága, valamint a Nógrád Megyei Tanács és Salgótarján Város Tanácsa rendezésében kerül sor a hét évtizeddel ezelőtt történt események fölidézésére. A díszünnepség szónoka: Ozs- várt József, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának titkára. Ezt megelőzően ugyancsak a megyei , művelődési központban nyílik meg a II. országos politikai motívum- bélyeg-kiállítás, majd a Lenin téri szovjet hősi emlékmű talapzatánál a kegyelet és a hála virágait helyezik el megyénk párt-, állami és társadalmi szerveinek, az üzemek, intézmények képviselői. Szécsényben az új művelődési ház átadásával kötik egybe a helyi ünnepséget, amelyen Gordos János, a Nógrád megyei pártbizottság titkára mond beszédet. Ezt megelőzően népművészeti kiállítás nyílik az új intézmény aulájában, az ünnepség után pedig amatőr művészek mutatják be műsorukat. A rendezvényre csütörtökön délután kerül sor. Másnap tartják megyénk számos településén a nagy októberi szocialista forradalom évfordulós ünnepségeit. Így Bátonyterenyén a Bányász Művelődési Otthonban rendezik a központi ünnepséget. Pásztón a Lovász József Művelődési Központ ad teret a rendezvénynek, Rét- ságon pedig — a művelődési központ átalakítási munkálatai miatt — a honvédség rétsági Hunyadi János laktanyájának kultúrtermében tartják a megemlékezést. Valamennyi helyszínen koszorúzásokra, ünnepi kulturális műsorokra is sor kerül. Megemlékeznek a nagy októberről, a többi között Ka- rancsságon, Endrefalván, Hollókőn, Nagyorosziban, Nőtincsen, Romhányban, Mátraterenyén, Magyarnán- dorban, Érsekvadkerten, e helyeken az emlékezők fölkeresik és megkoszorúzzák a szovjet katonák sírjait, az emlékműveket. Balassagyarmaton, november 7-én, szombaton délután tartják a koszorúzással egybekötött politikai ünnepséget, ez utóbbinak a Bottyán János katonai kollégium ad otthont, ahol az ünnepi beszéd után a Magyar Néphadsereg művész- együttese mutatkozik be. Importcsökkentés a tűzhelygyárban A gazdasági élet eredményességének sarkalatos pontja napjainkban az anyaggazdálkodás. Az ebből adódó feladatok elsősorban az importhelyettesítésben és a takarékosságra való törekvésben fogalmazódnak meg. A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban a termeléshez felhasznált alapanyagok és alkatrészek jelentős hányada származik importból. Az ezzel való ésszerűbb gazdálkodás segítésére tavaly a vállalatnál importbizottság alakult. A különböző osztályok vezetőiből álló csoport feladatai közé tartozik egyebek között a gyártáshoz szükséges importanyagok és -alkatrészek folyamatos biztosítása. Erre vonatkozóan a bizottság egy évre szóló munkatervet dolgoz ki, amelyben meghatározzák azt is, hogy az adott esztendőben milyen alapanyagokat és alkatrészeket helyettesítenek hazaival. Az importbizottság rövid működési ideje alatt is jelentősen csökkent a felhasznált importanyagok mennyisége. A vállalatnál 1975-ben csaknem 78 millió forintot költöttek importanyagok vásárlására. Tavaly erre a célra 70,5 milliót fordítottak. Az idén ezt az ösze- get is sikerül csökkenteni, hiszen a tervek szerint az importkeret ebben az esztendőben már csak 62 millió forint. A külföldi beszerzés folyamatos csökkentésének értékét tovább növeli az a tény, hogy a vállalat ez időszakban a korábbinál többet exportált. Már tavalyelőtt kisebbítették az elektromos gáztűzhelyeknél használt gyújtókészülékek, az elektromos főzőlapok és a grillmotorok behozatalát. Az idén az olajkályhák égőcsöveit, a szabályozógombokat, a gáztűzhelyek úgynevezett armatúráinak alumínium alkatrészeit helyettesítették hazaival. Igen nagy jelentőségű változtatásnak számít a belföldi piacra készült luxuskivitelű elektromos tűzhely gyújtóberendezésének hazai termékkel való helyettesítése is. Szenzációs régészeti lelet Bulgáriában Település a tengerfenéken A Fekete-tenger bolgár partvidékének déli részén, Kiten falu közelében, az ókori Jurdovica helyén a nyolc méter mély tengerfenéken a bolgár régészek — a víz alatti kutatás legkorszerűbb módszereit alkalmazva — olyan település maradványaira bukkantak, amely az időszámítás előtti hetedik évezredben volt lakott. Vagyis sok ezer évvel korábbi annál a társadalomnál, amelyről híres eposzaiban Homérosz beszámol, megelőzve természetesen a trákokat is, akik az Iliászban Trója szövetségeseiként szerepelnek, s akiket eddig a Balkán-félsziget legrégibb lakóiként tartottak számon. A régészeknek a tengerfenékről sikerült egy megkövesedett állati csontvázat kiemelniök: erről szakemberek megállapították, hogy az Európában háziasított lófajta legelső példányai közül való. Gazdag a felszínre hozott kerámia leletanyag is. A bolgár archeológia ismert képviselői arra a következtetésre jutottak, hogy Jurdovica egyike volt azoknak a településeknek, amelyek az európai civilizáció alapjait — jóval a görögök és a trákok előtt — lefektették. Hálózati tápegységszerelés a BRG salgótarjáni gyárának nemrég létrehozott új szerelősorán. — bp —
