Nógrád, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-28 / 281. szám
SPORT X SPORT Sorsolás a sziráki Kastély Szállóban Gyüre Adrián a fődíj nyertese Munkában a sorsolási bizottság Nagy volt a jövés-Vnenés pénteken délelőtt a sziráki Kastély Szállóban. Ezúttal nem a sakkozók és a néző- közönség járt-kelt az épületben, hanem egy tanácskozás résztvevői. Tíz órakor újabb rendezvény kezdődött: a szálló és a szerkesztőségünk által meghirdetett „Akar a Kastély Szálló vendége lenni?” pályázat sorsolására került sor. Bár telitalálatos szelvény nem volt, a fődíjat — egy hét vége a sziráki szállóban — a játék meghirdetői kisorsoltak. Gyürki Gábor, az SZKFI szállóinak igazgatója Gyüre Adrián, Salgótarján, Pécskő u. 3. szám alatti lakos nevét húzta ki. így ő nyerte a két személyre szóló „beutalót”. A nyertes telefonon, levélben, vagy személyesen érdeklődhet és egyeztetheti az időpontot a Kastély Szállóval. Nem maradtak nyeremény nélkül a többiek sem. Minden pályázó egy darab mini útisakk-készletet kap ajándékba, melyet a Kastély Szálló postán juttat el a pályázaton részt vett játékosoknak. Mérkőzések előtt A foci nagy vesztesének tippjei Földi Attila, a népszerű Csiga két évvel ezelőtt — egy súlyos sérülést követően — kényszerű búcsút vett a labdarúgástól. Ezen a héten ő tippelt a hét végi bajnoki találkozókra, az előrehozott NB Il-es és NB III-as első tavaszi fordulóra. Földi Attila az SKSE-ben ismerkedett meg a labdarúgás abc-jével. 17 éves korában húzta fel először a tarjáni csapat 9-es számú mezét, s azonnal két góllal tette ie névjegyét a jászberényiek ellen vívott mérkőzésen. Tehetségére hamar felfigyeltek. Hívta a Vasas s 6 boldogan ment a Fáy utcába. Két évet játszott a piros-kékeknél, 1975-ben azonban visszatért a megyeszékhelyre s az SBTC játékosa lett. 101 MB I-es mérkőzésen 24 gólt szerzett. Amikor a fekete-fehérek elbúcsúztak az I. osztálytól nem maradt hűtlen a szakosztályhoz. Az NB II-ben is a csapat erősségének számított, többszörös házi gólkirály volt. 1985 augusztusában került sor a Salgótarján—Szeged bajnoki mérkőzésre. A találkozón Kőhalmi belépője után vérző lábbal, hordágyon vitték le a játéktérről s azonnal kórházba került. Gyorsan kiderült, hogy nyílt szárkapocs- és sípcsonttörése pályafutása végét jelentette. Az akkor 33 éves sportoló nem így képzelte pályafutása befejezését. 3—4 esztendőt még a Bányász mezében szeretett volna futballozni. A sors furcsasága, hogy a hét végi mérkőzések közül a Szeged—Salgótarján találkozóra is kellett tippelnie. Ezzel kapcsolatosan mondotta: — Ami történt, az a múlté, nem haragszom senkire. Ilyen sérülés minden labdarúgóval előfordulhat. Nehezen vettem tudomásul a búcsút, hiányzott a lelátó hangulata, a szurkolók biztatása, a győzelmek utáni gratulációk. Mára már túltettem magam az ügyön. Szeged—Salgótarján: az elmúlt héten a Szeged jó benyomást tett rám. Valami mégis azt sugallja, hogy volt csapatom pontosan tér haza a Tisza partjáról. Ehhez csupaszív, lelkes játékra lesz szükség, olyan kiváló egyéni teljesítménnyel, amilyet a múlt héten László Laci mutatott. Bgy. HVSE—Bélapátfalva: A formába lendült hazaiaknak égetően szükségük van mindkét bajnoki pontra. Győzelemmel zárják az őszi menetelést. Nagybátony—H. Papp J. SE: A Bányász múlt heti formája biztos győzelmet jelenthet a gyengélkedő miskolci katonacsapat ellen. Sajóbábony—Síküveggyár SE: Minden rossz sorozat megszakad egyszer. A mezőny egyik legjobb játékosállományával rendelkező üvegeseknek, házifeladat jellegű győzelmet kell aratniuk, a sereghajtó otthonában. H. Köteles SE—Romhány: Legvalószínűbbnek a döntetlent tartom, így mindkét csapat nyugodtan térhet téli pihenőre. Megyei bajnokság: Palotás —Örhalom X, Salgó Öblös —Nógrád Volán X, Szécsény —Nézsa 2, SKSE—Szőnyi SE 1, Balassi SE—Kisterenye 1, Bércéi—Karancslapujtő 1, Pásztó—ÖMTE 1, Mátrano- vák—Ersekvadkert X. ☆ Hét napon belül másodszor találkozik egymással NB Il-es bajnoki mérkőzésen az SBTC és a Szeged együttese. Egy héttel ezelőtt a Salgótarjánban vívott találkozón a Tisza-partiak a mérkőzés nagy részében mezőnyfölényben játszottak. A hazaiak pedig kontratámadásokra alapozva, veszélyeztettek. A „visszavágón” az STC- nél Babcsán és Kiss Gyula is pályára léphet. A múlt héten mindketten sárga lapjaik miatt hiányoztak. A tarjániak idegenben sem esélytelenek a pontszerzésre s erre annál is inkább nagy szükség van, hogy nyugodtan várhassák a tavaszi folytatást. Pilinyi Megyei B. osztály Zagyva- /ölgye-csoport: 13. forduló, (zárójelben az ifjúsági mérkőzések eredményei): Kazár—Erdő- türt 0—2 (4—0), Szi rák—Tar L—5 (1—1), Somos—vizslás 1—0 (8—0), Kis-Zagyvavölgye—Cered j—0 (2—2). SVT SC—Héhalom 1—2 (6—0). Bányagépgyár—Szurdokpüspöki 2—1 (3—0), Mátraszőlös—Ménkes 2—1 (1—0). Ger- gei SE—Ipoly tarnóc 0—3 (—). 14. forduló: Szurdokpüspöki— 5VT SC 2—1 (5—0), Szirák Ger- gei SE 3—2 (2—2), Tar—Kazár S—0 (1—2), Erdőkürt—Mátrasző- lös 1—2 (3—8), Ménkes—Bányagép. 1—0 (6—0), Hétialom—Kis- Zagyvavölgye 2—1 (3—0), Cered— Somos 5—2 (6—2), Vizslás—Ipoly- tarnóc 1—5 (—). A bajnokság állása: 1. SVT SC 14 12 1 1 43-13 25 2. Tar 14 9 2 3 44-12 20 3. Héhalom 14 6 5 3 27-15 17 4. Ménkesi B. 14 6 5 3 18-14 17 5. Bányagép. 14 7 2 5 31-21 16 f. Sorposkőúj. 14 6 4 4 21-23 16 Bajnokságok 7. Cered 13 6 3 4 24-12 15 8. Szurdokp. 13 5 3 5 20-23 13 9. Gergei SE 14 5 3 6 19-27 13 10. Kazár 14 5 3 6 22-29 13 11. Mátraszőlös 14 5 2 7 31-26 12 12. Erdőkürt 14 4 3 7 18-29 11 13. Szirák 14 5 1 8 24-44 11 14. Ipolytarnóc 14 4 1 9 24-39 9 15. Kis-Zv. TSZ SE* 14 3 2 9 13-26 6 16. Vizslás 14 2 2 10 14-40 6 • Két büntetőpont levonva. Megyei B. osztály Nyugati csoport: Varsány—Patak 4—1 (4—4), Nagylóc—SzécsényfelfaJu 4—0 (2—1), Berkenye—Rjmóc 3—1 (?), Rétság—Nőtincs 1—0 (?), Szendehely—HVCSSE 3—2 (—), Hugyag—Nógrádsipek félbeszakadt (0—2), Cserhátsurány—Jurisits SE félbeszakadt (—), Diósjenő—Karancsság a vendégcsapat nem jelent meg. A bajnokság állása: 1. Nagylóc 14 11 1 2 33-15 23 2. HVCSSE 14 9 1 4 33-17 19 3. Mohora 14 8 3 3 28-14 19 4. Varsány 14 6 5 3 27-17 17 5. Patak 15 8 1 6 27-20 17 6. Cs.-surány 13 85 22-12 16 7, Nőtincs 14 6 3 5 32-19 15 8. Jurisits SE 13 7 1 5 29-20 15 9. Szendehely 14 6 2 6 21-37 14 10. Rétság 14 4 5 5 23-20 13 11. Berkenye 14 5 3 6 20-21 13 12. Hugyag 14 4 5 5 22-29 13 13. Rimóc 14 5 1 8 18-20 11 14. N.-sipek 13 4 2 7 15-23 10 15. Sz.-felfalu 14 4 1 9 18-37 9 16. Diósjenő 14 3 2 9 12-23 8 17. Karancsság 14 1 2 11 10-4« 4 A félbeszakadt mérkőzések eredményei a fegyelmi döntésig nem szerepelnek a tabellában! A Diósjenő—Karancsság mérkőzés 2 pontját — 3—0-ás gólkülönbséggel — a hazaiak kapták. „Valami van, de nem az igazi!" Mélyponton megyénk ökölvívó-utánpótlása Akaratgyengék, gyávák, nyuszik lennének a fiatalok ? Megyénkben két ökölvívószakosztály működik. A régi nagy sikerek fényében sütkérező SBTC „A” kategóriás csapata és a „B” kategóriába sorolt Balassagyarmati HVSE. (Korábban Bujákon is volt egy bokszszakosztály, de az három esztendeje megszűnt...) A sportág két nógrádi reprezentánsa az NB Il-es csapatbajnokságban szerepel, de nem valami fényesen. A tarjániak jelenleg az utolsó helyen állnak, de a gyarmatiak sem dicsekedhetnek, mert csak egy hellyel előzik meg megyei riválisukat! Megyénk ökölvívását hosz- szú évek óta néhány név fémjelzi. Botos Tibor, Hra- nek Sándor, Szikora István: elsőosztályú minősítésű sportolók, válogatottak. Mögöttük nagy az űr, bár ösz- szesen — ez tavalyi adat — 39 minősített öklözője van megyénknek. A másod- és harmadosztályú rangot nem nehéz megszerezni. Aki a csapatbajnoki találkozókon rendszeresen kötelek közé lép, automatikusan rangsorolt versenyző lesz .. . A nyolcvanas évek elejétől a sportág Nógrád megyei eredményei fokozatosan romlottak. Az előző év végéig érvényes olimpiai pont- rendszer alapján 1983-ban ötven pontot szereztek bok- szolóink, 1986-ban viszont csak húszat. Az utánpótláskorúak országos bajnokságain szinte nem is jegyzik megyénk ökölvívóit. Tavaly mindösz- sze egy junior 3. helyre futotta, az idén pedig az ifjúságiak között hasonlóra. Érezhetően visszaesett az utánpótlás eredményessége, mélypontra került a megyei helyzet. Van-e kiút? Lesznek-e új Botosok, Hranekok és Sziko- rák? Egyáltalán hogyan néz ki az ökölvívó-utánpótlás nevelése az SBTC-nél és Balassagyarmaton? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ, amikor megszólaltattuk az érintetteket. Hiányzik az akarat, nincs motiváció Botos András, hétszeres magyar bajnok, kétszeres EB-bronzérmes a felnőtteknél, a müncheni olimpia harmadik helyezettje, jelenleg az SBTC vezető edzője: — A válasz összetett, ezért időben korábbról, az én korosztályom példájával kezdeném. Amikor mi még fiatal suhancok voltunk, tudtuk, hogy a sporttól mit kaphatunk. Elképzeléseink beigazolódtak: lehet, hogyha nem a bokszot választom, hanem a csavargást, még Pestig sem jutok el. így meg bejártam a világot, sok dicsőséget szereztem az ökölvívásnak. — A maiak? Akaratgyengék. Általános iskolás korukban, s utána még egykét évig rendszeresen látogatják az edzéseket, aztán a többség egyik napról a másikra hátat fordít a szorítok világának. Miért? Nincs ami motiválja a gyerekeket! Otthon mindenük megvan, nem vállalják a további szenvedést, az áldozatos munkát. E nélkül pedig nincs, nem is lehet eredmény. — Rendszeresen tartunk toborzókat, sok gyereket becsalogatunk a terembe. Hiába vannak azonban mondjuk húszán, jó, ha egyet megtartunk belőlük... S akkor még nem biztos, hogy ez az egy szem hírvivő 16— 17 éves korában nálunk marad, vagy követi hasonló korú társait a szórakozásban ... — Bár én bizakodva tekintek a jövőbe, nagy örömre nincs okom. Botos, Hra- nek és társaik két-három évig még csinálják, aztán szögre akasztják a kesztyűket. Hogy lesznek-e méltó utódjaik, azt a mai ifjúsági korú versenyzők hozzáállása. a ringben elért eredményeik döntik el. Hol vannak a példaképek? Zentai László, a Balassagyarmati HVSE ökölvívószakosztályának technikai vezetője, a csapat mindenese: — Egyszerűen elképesztő, ahogy szakosztályunk utánpótlása kinéz. Egv ifjúsági korú versenyzőnk van, őt is Budapestről igazoltuk, s kölcsönben nálunk öklözik két ifi, az Óbuda Tsz SEtől, hogy a csapatbajnoki találkozókon ifjúsági versenyzőt is tudjunk szerepeltetni. Mellettük két úttörő korú ökölvívónk van, serdülő nincs (!). Ez a jövő, s ugye mondanom sem kell, mit jelent ez? — Az utánpótlás-nevelés gondjai szerteágazóak. Hiába van a nyilvántartásomban megközelítőleg 300 gyerek neve, közülük van, aki egy hónap, van aki fél év után hátat fordít a csapatnak. A mai fiatalok nagy többsége gyáva nyuszik módjára elszalad a küzdeni tudást, akaratot, jó kondíciót követelő ökölvívástól. Persze hiányoznak a példaképek is! A mai magyar bokszból eltűntek az olyan nagy nevek, mint Ge- dó, Papp Laci, vagy Kajdi. Amikor ők még bokszoltak, volt hajtóereje a srácoknak, mert minden vágyuk az volt, hogy belőlük is Pap- pok, Gedók, Kajdik legyenek ... — Szakosztályunk a huszonnegyedik órába jutott. Valamit tennünk kell az utánpótlás megerősítéséért, mert előbb, vagy utóbb tarthatatlanná válik helyzetünk, s a megszűnés is fenyegethet! Erősíteni kívánjuk a szakmai vezetést, s három kezdő és előkészítő csoportunkra a korábbiakhoz képest, sokkal nagyobb gondot fordítunk! Szakmai problémák Dombi András, a Nógrád Megyei Vendéglátó Vállalat igazgatója, a megyei nehézatlétikai szövetség elnöke: — Az utánpótlás-nevelés visszaesését elsősorban a szakmai munka hiányában látom. Nincsenek szakedzőink, nem keresik az illetékes szakosztályi emberek a tehetségeket. Az 1980-as évek elejéig tartó nagy toborzási hullám abbamaradt, a két megyei bokszszakosztály és az általános iskolák kapcsolata nem megfelelő. Időközben egy olyan agilis, jól képzett szakember is eltávozott megyénkből, mint Györy József, aki egymaga feltámasztotta Csipkerózsika-álmából a gyarmati ökölvívást, s rengeteg tehetséget fedezett fel a sportágnak ! — Ma egyik csapatunknál sem az utánpótlás nevelése jelenti az elsődleges feladatot. Erőiket a csapatbajnokságra koncentrálták, az átigazolások rengeteg energiájukat elvették. A legjobbak mögött felsorakozó derékhad hiányzik. A „sztárok” menedzselése prioritást élvez. A gondok további okát abban látom, hogy a csapatbajnokság megosztja az erőket, megyénk pedig — a játékosállományt tekintve — nem bír el két csapatot. Én már javasoltam, hogy Nógrád válogatott néven közös együttest indítsanak, de ez — oda-vissza alapon . — presztízsből nem valósult meg . . . — A két szakosztály gyakran panaszkodik a megyei szövetségre. Nos mi, szakmai munkát egyiküknél sem irányíthatunk, arra megvannak a főállású és mellékfoglalkozású edzők. Azt viszont sikerült elintéznünk, hogy az egyesületekhez utalt központi támogatós összegét az érintett klubok csak az ökölvívásra fordítsák, ne pedig — különböző átcsoportosításokkal — a sportkörön belül másra ... — Azt még elmondanám, hogy a sportág országos szinten is hasonló gondokkal küzd. Csökken a minősített sportolók száma, kevés az utánpótláskorú versenyző. A mai gyerekek szívesebben mennek a divatsportágak edzéseire. Ezért történhetett meg, hogy az utóbbi esztendőkben — miközben folyamatosan csökkent a bokszolok száma — a budy-billdingesek, a ka- ratézók és újabban a csel- gáncsozók száma is jelentősen emelkedett. — A helyzet nem rózsás! Jelenleg a Nógrád Megyei Tanács ifjúsági és sport- osztályának megbízásából vizsgálatot folytatunk a sportág megyei gondjainak feltárására, a megújulás, az előrelépés útjának megteremtéséért. ☆ „Valami van, de nem az igazi!” — jutottak eszembe Arkagyin Rajkin szavai. A már-már szállóigévé vált mondat érvényes megyénk ökölvívásának utánpótlására is. A kérdés csak az: mikor lesz végre igazi? Vaskor István Egy. a sok tehetség közül, ö vajon mikor fordít hátat az ökölvívásnak? i
