Nógrád, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-04 / 260. szám

2 NÖGRÄD 1987. november 4., SZERDA Befejezte munkáját az SZKP KB, a szovjet és az oroszországi legfelsőbb tanács együttes ünnepi ülése (Folytatás az 1. oldalról) Az olasz kommunisták nagy érdeklődéssel és remé­nyekkel vesznek részt az évfordulós ünnepségen. Az új hangvételű ünnepség le­hetőséget ad az elvek ösz- szevetésére, a véleménycse­rére, s újfajta készség nyil­vánul meg a haladó pártok és mozgalmak széles körű részvétellel megtartandó vi­tája iránt — mondta Ales­sandro Natta, az Olasz KP főtitkára. A szovjet társa­dalom átalakítása, a nem­zetközi kapcsolatok új rend­szerének megteremtésére irányuló tevékenység össz­hangban van korunk köve­telményeivel. Századunk egyik döntő eseményeként október utat nyitott az orosz társadalom történelmi átalakításának. Mint önök felismerték — folytatta Natta —, mára szükségessé vált az újabb átalakítás. Csak az elavult elképzelések felülvizsgála­tával lehet újjá alakítani október eszméit, csak így fejleszthetők a valódi inter­nacionalizmus értékei. Min­denekelőtt azonban olyan tettekre van szükség, mint a fegyverzetek korlátozásá­ról szóló megállapodás meg­kötése — mondotta, ezzel összefüggésben méltatva a hamarosan aláírandó szer­ződést a közepes és rövi- debb hatótávolságú rakéták felszámolásáról. Az új légkör és a nem­zetközi együttműködés új rendszerének megerősítését elsősorban a szocializmus eszméitől áthatott európai erőknek kell elősegíteniük. Natta idézte elődjének, En­rico Berlinguernek egy év­tizede éppen Moszkvában elhangzott szavait, melyek szerint a szocializmustól el­választhatatlan a demokrá­cia, az emberi jogok, a véleménynyilvánítás sza­badsága. a társadalmi, kul­turális és politikai pluraliz­mus. Az olasz kommunisták élénk figyélemmel követik a szovjetunióbeli vitákat. A nyugat-európai baloldali erők között szintén komoly viták folynak arról: hogyan küzdhetők le a problémák, amelyeket a munkásmozga­lom két alapvető ereje — a kommunizmus és a szoci­áldemokrácia — hagyomá­nyos koncepcióinak korláto­zottsága hozott létre. Az OKP feladatának tartja — fejezte be felszólalását a párt főtitkára —, hogy a többi európai baloldali erő­vel közösen harcoljon. Anakronisztikus és termé­ketlen dolog lenne felújítani a nemzetközi kommunista mozgalom zárt rendszerét, hiszen a múlt akadályainak végérvényesen el kell tűn­niük. nem szabad őket mes­terségesen megőrizni vagy újból létrehozni. Az etióp dolgozók forra­dalma szorosan kapcsolódik az októberi forradalomhoz, az első szocialista állam lét­rejöttéhez, s saját ünnepük­nek is tekintik e jubileumi évfordulót — jelentette ki Mengisztu Hailé Mariam. Az Etióp Dolgozók Pártja KB főtitkára, államfő beszé­dében méltatta a forradalom óta eltelt időszak jelentősé­gét, hatását a világra, a nemzetközi kapcsolatokra, a fejlődő országokra. Kitért ar­ra. hogy a jubileum egyben alkalmat teremt a számve­tésre is Etiópiában, a meg­tett út felmérésére. A forradalmi hagyományok szellemében bontakozik ki az országépítő munka Etió­piában, ahol a nagy október eszméi szerint, a forradalom által meghatározott úton ha­ladva került sor a népi ál­lam kikiáltására, s teremtet­ték meg az alapokat ahhoz, hogy az etióp nép a szabad­ság, az egyenlőség és a test­vériség meghatározó elvei szerint határozza meg sor­sát — mondotta Mengisztu, s végezetül az etióp nép üd­vözletét tolmácsolta a 70. évforduló alkalmából. A Román KP, a román ál­lami vezetés és a román nép üdvözletét Nicolae Ceauses- cu tolmácsolta. A román párt főtitkára, államfő, mél­tatta a Lenin vezette párt világtörténelmi tettét. „Ezen a dicsőséges évfordulón fe­jet hajtunk a forradalmá­rok, a kommunisták előtt, akik megvívták az októberi forradalmat, mindazok előtt, akik a 70 év alatt munká­jukkal és harcukkal bizto­sították a szocializmus győ­zelmes felépítését, az erős és korszerű Szovjetunió létre­hozását." A továbbiakban Ceausescu azokról az eltéphetetlen tör­ténelmi szálakról szólt, ame­lyek a román forradalmáro­kat az orosz forradalmárok­kal fűzték össze; szólt azok­ról a munkásmozgalmi ha­gyományokról, amelyeket az orosz forradalomnak tevőle­ges segítséget nyújtó román internacionalisták teremtet­tek meg. A román nép a kommu­nista párt vezetésével a fel­szabadulás óta eltelt 43 év alatt gyengén fejlett ország­ból ipari-agrár országgá vált, amelynek a tudomány és technika legújabb eredmé­nyeinek alapján megszerve­zett erős ipara van, szocia­lista mezőgazdasága pedig szüntelenül fejlődik és kor­szerűsödik. Mindezeket a sikereket az állami és szocialista szövet­kezeti tulajdon nagymérvű fejlesztése alapján értük el. az elmúlt két évtizedben a nemzeti jövedelem mintegy egvharmadát fordítottuk a fejlesztés és felhalmozás cél­jaira — mondotta a román vezető. Az RKP abból indult és indul ki, hogy a szocializ­must a különböző orszá­gokban különbözőképpen épí­tik, s ebben az értelemben nincs egységes modell. Alko­tó módon kell felhasználni a tudományos szocializmus el­veit, a közös objektív tör­vényszerűségeket a konkrét feltételekhez és az egyes or­szágok realitásaihoz kell al­kalmazni. Ma a román nép minden erejét a XIII. pártkong­resszus határozatainak meg­valósítására és a kommu­nizmus felépítése feltételei­nek megteremtésére fordítja. A termelőerők intenzív fej­lesztésére és korszerűsítésé­re irányuló tevékenység mel­lett egy sor intézkedést hoz­tak az irányítás és a terve­zés korszerűsítésére, az ön­igazgatás és az. önelszámolás bevezetésére. Alkalmazni akarják az új pénzügyi és gazdasági mechanizmust, ab­ból az alapelvből kiindulva, hogy a szocializmust a nép építi a nép számára. E cél vezérli a minden gazdasági és szociális vállalatnál, in­tézménynél működő munkás- tanácsokat, amelyekben a munkások több mint 30 szá­zalékkal képviseltetik magu­kat — mondta Nicolae Ce­ausescu, aki felszólalása vé­gén részletesebben ismertet­te a román politika elkép­zeléseit. Az októberi forradalom nemzetközi kihatásait, a szovjet—afgán barátság történelmi gyökereit, hagyo­mányait, s a két ország je­lenlegi együttműködését méltatta beszédében • Nad- zsibullah. Az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt KB főtitkára hangsúlyozta, h'ogy a Szovjetunióban folyó át­alakítás ösztönző erővel hat Afganisztánban, bátor, új­fajta 'megoldások keresésé­re ihlet. Büszkék vagyunk arra, hogy a- nemzeti megbékélés afganisztáni politikája a lenini békedekrétum elvein alapszik. Ez a politika a szabad és független Afga­nisztánért folytatott küzde­lemben, a hadüzenet nélkü­li háború okozta szenvedé­sek körülményei között született- Az afgán párt most befejeződött konferen­ciáin bizalmat szavaztak a megbékélés politikájának, s annak gyorsabb ütemű megvalósítását sürgették. A békéhez vezető első lé­pések mindenekelőtt: az afgán fegyveres ellenzékkel folytatott tárgyalások, a bé­keövezetek kialakítása, a többpártrendszer fejleszté­se, a koalíciós kormányzás kialakítása, az új alkot­mány tervezetének összné­pi megvitatása. Afganisztán népe támogatja ezt a poli­tikát. amely már meghozta első gyümölcseit — muta­tott rá Nadzsibullah, s fel­hívta a világ demokratiku erőit, hogy vessenek gátat az e politika megvalósulá­sát veszélyeztető külső be­avatkozásnak. Az afgán vezető végeze­tül köszönetét mondott a szovjet nép támogatásáért, szolidaritásáért: e segítség gyakorlati megnyilvánulása a szovjet internacionalista harcosok hőstette afgán földön. Afganisztán népe évszázadokon át hálás ma­rad a szovjet , katonáknak, akik gyermekek, nők, öre­gek ezreit, magát az or­szágot mentették meg a tömegmészárlástól. Az átalakítás tudomá­nyosan megalapozott, for­radalmi politikája tovább gazdagította október eszmé­it, azok gyakorlati megva­lósulásának tapasztalatát; ugyanakkor választ ad a szocialista országok előtt álló, rendkívül összetett kér­désekre — mondta Nguyen Van Linh, és rámutatott: ez a politika _ fordulatot je­lent korunk történelmében. A Vietnami KP KB fő­titkára országa fejlődését áttekintve, utalt a Szovjet­unió szerepére a nemzetközi kapcsolatokban — arra a támogatásra, amely végül is lehetővé tette, hogy szá­mos ország, köztük Vietnam kivívja függetlenségét. Mél­tatta a több évtizedes múlt­ra visszatekintő szovjet— vietnami barátságot, szo­lidaritást és együttműkö­dést, s támogatásáról biz­tosította a- Szovjetunió bé­kepolitikáját, nemzetközi kezdeményezéseit. Hangsúlyozta: a vietnami nép a barátság további meg­szilárdítására és elmélyíté­sére törekszik a Szovjet­unióval. Ez elvi kérdés, a vietnami külpolitika sa­rokköve — jelentette ki, s köszönetét mondott a szocia­lista építőmunkában nyúj­tott eddigi testvéri tá­mogatásért. Október évfordulója az egész világon a marxista— leninista tanítás, a szocia­lista internacionalizmus esz­méi győzelmének, a sza­badság, a demokrácia és az alkotás legfényesebb ün­nepe — kezdte felszólalá­sát Dzsambin Batmönh, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB . főtitkára, a Nagy Népi Hurál elnökségének elnöke. Örömmel állapí­totta meg, hogy a 70. év­forduló időszakában a Szov­jetunióban napról napra erő- . sebbé válik az átalakítás mélyreható forradalmi fo­lyamata, ■ mind jobban ki­bontakozik annak nemzetkö­zi jelentősége. Kétségtelen, hogy az SZKP-nak a megújításra irá­nyuló elvi jelentőségű irány­vonala a szovjet társadalmat felvirágzáshoz, minőségi­leg új szakaszhoz vezeti, megerősíti a szocializmus po­zícióit a világban és meg­sokszorozza a béke és a haladás erőit. A mongol nép az elsők kozott tért rá a nagy októ­ber által megnyitott útra. A mongol nép pártja veze­tésével történelmi ugrást hajtott végre a feudalizmus­ból a szocializmusba, át­lépve a tőkés fejlődési sza­kaszt. A fejlődés nem kapitalis­ta útja nem volt egyszerű, sok nehézséget kellett le­küzdeni. Annál több alap­ja van a mongol népnek ar­ra, hogy büszke legyen az ország mai szocialista való­ságára, amely az új társa­dalmi rend előnyeiről tesz tanúbizonyságot. E jubileumi napokban a mongol nép őszinte köszö­netét mond azért a testvéri segítségért és támogatásért, amelyet a Szovjetunió a Mongol Népköztársaságnak nyújtott az elmúlt évtize­dekben — hangsúlyozta vé­gezetül Dzsambin Batmönh. A déli szünet előtt a szovjet fegyveres erők kép­viselői üdvözölték az ünne­pi ülésen jelen levő szov­jet és külföldi vezetőket, a vendégeket. A szünetet követően a három Kaukázuson túli köztársaságnak a szovjet népek családjában elfog­lalt helyéről, útjáról, fej­lődéséről beszélt Guram Metonidze tbiliszi gyári munkás. — A szovjethatalom grú- ziai megteremtésének első hónapjai, a lenini nemzeti­ségi politika megvalósulása óta a nemzetiségek közötti egyetértés sok példája ta­pasztalható Grúziában. En­nek jó példája a mi üze­münk, ahol 25 nemzetiség képviselői dolgoznak együtt. Sokat közülük két. sőt három nyelven beszélnek, s mindenki olyan tiszteletet élvez a közösségben, ami­lyet munkájával, erkölcsi magatartásával kivívott. A következő felszólaló, Tuhtahon Kirgizbajeva üz- bég gyapotszedőnő egyebek között a következőket mond­ta: amikor Mihail Gorba­csov beszédében a szovjet történelem olyan keserű időszakairól esett szó, 'mint a személyi kultusz, vagy a megtorpanás időszaka, arra gondoltam, hogy helyesen tesszük, ha minderről nyíl­tan beszélünk. Üzbegisz­tánban sokat kellett tűr­nünk a vezetők hatalmasko­dása, kiskirálykodása, a pa­zarlás, a látszateredmények miatt, vagyis azok miatt a jelenségek miatt, amelye­ket most felszámolunk, amelyekkel szemben az át­alakítás folyik- Éppen ab­ban van pártunk ereje, hogy nem félünk az igaz­ság kimondásától. A dolgo­zóknak mindig kedvükre- való volt a nyílt, egyenes beszéd, hiszen éppen azért dolgoztunk rosszul mind­eddig, 'mert sok mindent nem mondtunk ki nyíltan. Vlagyimir Karpov, a szov­jet írószövetség választ­mányának első titkára hangsúlyozta, hogy a for­radalom nem lehet meg r értelmiség nélkül, ám az értelmiség _ sem élhet, fej­lődhet, valósíthat meg ha­ladó eszméket a forrada­lom nélkül. A szovjet mű­vészet az új erkölcsi tö­rekvések megerősödését ki­fejező 'művészetként, a hu­manizmus és az igazságos­ság, a dolgozó ember mű­vészeteként született és fej­lődött. Megemlítve azokat a súlyos veszteségeket, amelyeket Sztálin személyi kultusza okozott a szovjet kultúrának. Az író hang­súlyozta, hogy a Szovjet­unió történetében a drá­mai és a tragikus egybe­fonódott a hősiessel, s ez a hősiesség mindig fontos té­mája volt a szovjet iroda­lomnak. A felszólalók sorában Car­los Rafael Rodriguez. a Kubai Kommunista Párt KB Politikai Bizottságának tag­ja, az államtanács és a minisztertanács elnökhe1 lvettese, majd Ali Szalem Al-Beida, a Jemeni Szocia­lista Párt KB főtitkára kö­vetkezett. Őket követően üdvözölte a tanácskozást Bosko Krunics, a JKSZ KB elnökségének elnöke, Al­varo Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitká­ra. A délután elnöklő Vitalij Vorotnvikov, az SZKP KB PB tagja, az OSZSZSZK Mi­minisztertanács elnökének Kaysone Phomvihane-nak, a Laoszi Népi Forradalmi Párt KB főtitkárának, a Minisztertanács elnökének adta meg a szót. Öt követő­en Jósé Eduardo dos San­tos, az MPLA-Munkapárt elnöke, az Angolai Népi Köz­társaság elnöke, majd Pák Szong Csői, a Koreai Mun­Kádár János, az MSZMP főtitkára kedden Moszkvá­ban megbeszélést folytatott Mihail Gorbacsovval, az SZKP KB főtitkárával. Őszinte, elmélyült elvtársi eszmecseréjükön áttekintet­ték a két pártnak Magyaror­szág és a Szovjetunió fejlő­dése jelenlegi szakaszában kifejtett tevékenységét. Hangsúlyozták, hogy az MSZMP és az SZKP — a két ország konkrét körül­ményeiből kiindulva — alko­tó módon közelíti meg a tár­sadalmi-gazdasági fejlődés Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke, aki a nagy októberi forradalom 70. év­fordulója tiszteletére meg­rendezett ■ ünnepségsoroza­ton részt vevő magyar párt­ós állami küldöttség tagja­ként tartózkodik a szovjet fővárosban kedden találko­zott Andrej Gromikóval. a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöké­vel. A Kremlben tartott szí­vélyes. elvtársi légkörű meg­beszélésen a felek tájékoz­tatták egymást a jubileumi Az átalakítás nem a pusz­ta földből nőtt ki, ez a politika a szovjet történe­lemre épül, éppen ezért nem a múlt elítélésére van szükség, hanem arra, hogy mélyrehatóan elemezve ki­válasszuk a pozitív eleme­ket, mindazt, ami értékes, s elvessük a negatív jelen­ségeket — hangsúlyozta keddi sajtóértekezletén Alekszandr Jakovlev, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára, a moszkvai jubile­umi ülés befejeztével. A feladat az igazság — még ha keserű is az — felderítése, de men­tesen mindenféle szub­jektív ítélettől és érze­lemtől: a hazugság csak befeketítheti a történelmet — hangsúlyozta az SZKP KB titkára- Hangsúlyozta^ hogy ez az elemzés nem adhat okot szenzációhajhá­szásra, vagy valamiféle kárörömre. A legfőbb cél a huma­nizmus feltárása a szocia­lista társadalomban. Ehhez a demokrácia megszilárdí­tásán keresztül vezet az út, az önigazgatás minden szinten (természetesen el­sősorban a napi problémák megoldásában) történő ki­kapárt KB PB tagja, a KNDK alelnöke emelke­dett szólásra. Felszólalt Herbert MieSj a Német Kommunista Párt elnöke. Az ülésteremben helyet fog­lalók nagy érdeklődéssel hallgatták Heng Samrint, a Kambodzsai Népi Forradal­mi Párt KB főtitkárát, az államtanács elnökét, Daniel Ortegát, Nicaragua elnökét. A Szocialista Internacioná- lé nevében Kalevi Sorsa, a szervezet alelnöke üdvözöl­te az egybegyűlteket. Fel­szólalt Gus Hall, az Ame-» rikai Egyesült Államok KP főtitkára, Kaneko Micuhi- ro, a Japán Kommunista Párt KB titkárságának el­nöke és Redney Arismendi, az Uruguayi Kommunista Párt KB főtitkára. Az ünnepi ülés az Inter- nacionálé hangjaival ért vé­get. időszerű kérdéseit, s a sok­oldalú magyar—szovjet együttműködés további el­mélyítésére törekszik. Kádár János nagyra érté­kelte n szovjetunióbeli jubi­leumi ünnepsorozatot. — A szovjet kommunisták ál­tal megtett út. az előttük ál­ló feladatok elemzésének jó­zan, megfontolt megközelíté­se — mondotta — meggyő­ző bizonyítéka annak, hogy az SZKP következetesen megvalósítja a nagy október eszméit. ünnepi ülésről szerzett be­nyomásaikról. hangsúlyozták Mihail Gorbacsov beszédé­nek fontos nemzetközi je­lentőségét. Tapasztalatokat cseréltek a két ország különböző szin­tű tanácsainak munkájáról. Andrej Gromiko részletesen szólt a Szovjetunióban ki­bontakozott forradalmi át­alakítás menetéről. A part­nerek nagy figyelmet szen­teltek a két ország — külö­nösen a tanácsok szintjén megvalósuló — kapcsolatai­nak. bontakozásával. Teret kell nyitni az alkotó szabad vi­tának, meg kell szilárdíta­ni a nyíltságot, el kell vet­ni a sablonos döntéseket — demokratizálás nélkül nem lehet szó átalakításról — hangsúlyozta. Alekszandr Jakovlev rá­mutatott, hogy — mint az 1985. áprilisi KB-ülés óta eltelt két és fél esztendő bizonyította — az átalakí­tás életképes, jóllehet kü­lönböző irányokban ellenál­lásba ütközik. Vannak olya­nok, akik félnek az újtól, s különböző módon ré­misztgetnek is, de ez nem meglepő, hiszen a konzer- vatizmus jelensége is szerves részét képezi éle­tünknek. A szovjet politikus kö­zölte, hogy — mint az ülé­sen is elhangzott — elvi döntés született: bizottsá­got alakítanak a 20-as, 30­as évek második felében, illetőleg a háborút követő években történt események feltárására és elemzésére. A bizottság személyi össze­tétele a későbbiekben ala­kul ki, s a testület felada­ta lesz a történelemtudo­mány ismereteinek bővítése­Kádár lános megbeszélése Mihail Gorbacsovval Alekszandr Jakovlev sajtóértekezlete Németh Károly és Andrej Gromiko találkozója

Next

/
Oldalképek
Tartalom