Nógrád, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-18 / 272. szám

NOGRAD 1987. november 18., SZERDA Kádár János nemzetközi sajtóértekezlete (Folytatás az 1. oldalról) szág és Belgium eredménye­sen fejlődő kapcsolatairól- A találkozó után a belga ural­kodó ebédet adott Kádár Já­nos tiszteletére. Kedden délután, belgiumi hivatalos látogatásának be­fejezéseként Kádár János Brüsszel sajtóközpontjában nemzetközi sajtóértekezletet tartott. A brüsszeli sajtóérte­kezletén Kádár János elöl­járóban nyilatkozatot tett. néhány szóval bemu­tatva Magyarországot a nem­zetközi sajtó képviselőinek, akiknek —, mint mondot­ta — „fontos szerepük van a népek közeledésének és egvüttműködésének előmoz­dításában". — Hazám — mondotta az MSZMP főtitkára — terü­letileg és lélekszámban kis ország, elkötelezett a szocia­lista építés mellett, úgy is mint a Varsói Szerződés, valamint a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsának tagállama. Fontos körülmény, hogy Magyarország nemzeti jövedelmének igen magas hányada, mintegy 50 száza­léka a külkereskedelemben, s az utóbbinak nagyjából szintén á fele nem szocia­lista piacokon realizálódik. Ebből következően —, de politikánk szerint is — mi nyitott ország vagyunk. A nemzetközi kapcsolatok normáit megtartva széles körű együttműködésre tö­rekszünk — beleértve ebbe a politikai, a gazdasági, a kulturális kapcsolatokat épp­úgy, mint az idegenforgal­mat. vagy a személyes érint­kezést — minden olyan or­szággal. amely erre kész. Magyarországon most, s erről nyíltan beszélünk, ne­héz feladatok megoldása van napirenden. Olyan gazdasági kérdésekre kell választ. , megoldást találnunk, ame­lyek egész társadalmunkat, országunk egész lakosságát érintik. Az a feladatunk, hogy szocialista társadal­munk humánus alapelveit szem előtt tartva megteremt­sük a racionális gazdálkodás feltételeit. Ezért már sok mindent tettünk, de sok még az elvégeznivalónk is. A társadalom demokratizálásá­ra és a reformok folytatá­sára törekszünk. Értékelésünk, s meggyőző­désem szerint is, a nemzet­közi életben most biztató jelek vannak. Ezek közül kiemelkedik a december 7- ére tervezett szovjet—ameri­kai csúcstalálkozó, a már bejelentett szándék, hogy ott bizonyos rakétafegyve­rek megsemmisítésében kí­vánnak megállapodni. Ha így történik, ez bizonyítéka lesz mindkét fél nagyfokú realitásérzékének, s olyan lépés, amellyel valamennyi nép érdekeit szolgálják. Jó. hogy továbbra is tart a helsinki folyamat. Biztató, hogy Bécsben sor került a Varsói Szerződés és a NATO képviselőinek kap­csolatfelvételére, hogy elő­készítsék a tárgyalásokat a két szövetségi rendiszert érin­tő kérdésekről. Mi, magyarok — pártunk, kormányunk és közvélemé­nyünk — fenntartás nélkül egyetértünk a Szovjetunió­ban végbemenő változások­kal, a peresztrojkával. Ügy értékeljük, hogy törekvése­ink hasonlóak. Néhány szót szólnék bel­giumi utamról. Magyaror­szág és Belgium között már jó néhány esztendeje megfe­lelő, sokrétű, az együttmű­ködés valamennyi lehetséges területét átfogó kapcsolatok alakultak ki. Ezeket a kap­csolatokat sok minden segí­ti. Bizonyos szempontból hasonlóak a két ország adottságai, nagyságrendje, de Belgium nemzeti jöve­delmének közel 70 százaléka realizálódik a nemzeti áru­forgalomban. — \ két ország érdekelt tehát abban, hogy mind na­gyobb mértékben bekapcso­lódjon a nemzetközi gazda­sági munkamegosztásba. Magyarország nem bezár­kózással, hanem egye­bek között a nemzet­közi együttműködés bővítése és fejlesztése útján akar hoz­zájárulni problémáinak meg­oldásához. Ezért is örömmel tettem eleget Belgium kirá­lya valamint miniszterelnö­ke meghívásának. Érdemi tárgyalásokat folytattunk mindenekelőtt a vendéglá­tókkal, továbbá a szenátus, a különböző pártok vezetőivel, az üzleti körök képviselőivel. Nagyon köszönöm a meg­hívást, a szíves vendégsze­retetet, az érdemi, igen jó légkörű tárgyalásokat- S azt, hogy (amint a mi részünkről is) megvan a szándék sokol­dalú együttműködésünk to­vábbfejlesztésére. A nem­zetközi kérdéseket tekintve mindkét ország enyhültebb, békésebb világ megteremté­sében érdekelt. Magyarország és Belgium egyaránt kis or­szág, de közös szándékunk, hogy lehetőségeinkhez mér­ten hozzájáruljunk az euró­pai kapcsolatok javításához. Az itt végzett munka ered­ményeivel elégedett vagyok. Meggyőződésem, hogy ezeket a tárgyalásokat cselekvés kö­veti majd, a magyar—belga együttműködés szélesedni fog, és a nemzetközi színtéren — külön-külön vagy együtt — az enyhülés, a szilárdabb, tartósabb béke érdekében lé­pünk fel. Belgium népének és vezetőinek a legjobbakat kívánom, mindenekelőtt azt, hogy munkájukban sikereket érjenek el. és azok gvümöl- cseit békében élvezhessék — hangoztatta az MSZMP főtitkára. A látogatás során alkal­mam volt tárgyalni az Eu­rópai Gazdasági Közösség Bizottságának elnökével és a külkapcsolatokért felelős tagjával. Az utóbbi évek­ben intenzív megbeszélések folynak Magyarország és a Közös Piac képviselői kö­zött annak érdekében, hogy megállapodásra juthassunk. Vannak még bizonyos meg­oldásra váró kérdések: ha­zánk a GATT tagja, s e szerint a Közös Piac orszá­gainak is a legnagyobb' ked­vezményt kellene biztosíta­niuk a Magyarországgal foly­tatott kereskedelemben. Ezt azonban nem kapjuk meg, sőt a tagországok eltérő mó­don, de különvámpkkal, mennyiségi korlátozásokkal terhelik exportcikkein­ket. Belátható időn belül szeretnénk megegyezni ezek­ben a kérdésekben a Közös Piaccal, s a mostani tár­gyalások alapján úgy gon­dolom: ez lehetséges. Mind­ez annyiban érinti a ma­gyar—belga gazdasági kap­csolatokat. hogy Belgium is a Közös Piac tagországa — zárta bevezető nyilatkozatát a párt főtitkára. A sajtókonferencián Ká­dár János elsőként arra a kérdésre válaszolt, hogyan egyeztethető össze a magyar- országi reformfolyamat — miként a kérdező fogalma­zott — a kommunista rend­szerrel. — Magyarországot — mon­dotta — gyakran emlegetik úgy, mint kommunista or­szágot. Szeretném megje­gyezni: Magyarország saj­nos, még nem kommunista ország, csak szeretném — mint kommunista meggyőző­désű ember —, hogy azzá váljék. Nálunk most a szo­cialista társadalom épül. A szocialista társadalomban is van pénz, és árutermelés folyik. Márpedig az áruter­melésnek vannak saját tör­vényei. amelyek minden társadalmi rendszerben ér­vényesek. Már régebben fel­ismertük. hogy ahol áruter­melés folyik, ott piac is van, a piac törvénveit nem lehet figyelmen kívül hagy­ni, s csak reális árakkal le­het gazdálkodni. Ezért tértünk át például a világpiaci árakhoz igazodó termelői árakra. És, ha egy kapitalista országban a vál­lalatoknak nyereséggel kell dolgozniuk, mert különben a versenyben lemaradnak, akkor a szocialista társada­lomra ez még inkább igaz. Ezt fejezik ki reformtörek­véseink. Közöttük továbbá fontos szerepe van a demok­rácia elmélyítésének. Az emberek minél nagyobb tö­megét kívánjuk bevonni az 5ket érintő kérdések eldön­tésébe. A következő kérdező a Közös Piaccal létrejöhető megállapodásról, illetve en­nek akadályairól érdeklődött. A második kérdése a közép­hatótávolságú rakétákkal kapcsolatos megállapodással, Magyarország álláspontjának megismerésével függött ösz- sze. — A Közös Piaccal folyta­tott tárgyalások eredményes befejezésében — mint már említettem — nemcsak re- ménykedek, hanem a most folytatott megbeszéléseim alapján bízom is. Meg kell azonban mondanom, hogy az intenzív tárgyalások egész folyamatában partnereink gyakran mondják: velünk ők meg tudnának egyezni, de félnek a precedenstől. S azt is szem előtt kell tartani, hogy a Közös Piacon belül sem egyforma a tagországok megítélése a kapcsolattartás­ról. A másik kérdésre ugyan­csak röviden szeretnék vá­laszolni. Az összes fegyver­nemek közül mindenképpen ki kell iktatni a nukleáris fegyverzetet. A Varsói Szer­ződés országai, közöttük a Szovjetunió, világosan kije­lentették, hogy az emberiség érdekében az állandó fe­nyegetést jelentő nukleáris fegyvereket meg kell sem­misíteni. Ezzel szemben egyes országokban már han­got kapott olyan vélemény is: nukleáris elrettentés nél­kül nem tudják elképzelni biztonságukat. Ha a világ minden országában egyide­jűleg népszavazást rendel­nének el arról: hogyan él­jünk. nukleáris fegyverekkel vagy azok nélkül, azt hir szem, a túlnyomó többség a nukleáris fegyverektől men­tes világra voksolna. Egv újságíró Kádár Já­nosnak a külföldi csapatok kivonásával kapcsolatos' szavaira utalva a Magyar- országon állomásozó, szovjet alakulatok jövőjéről érdek­lődött. A párt főtitkára vá­laszában rámutatott, hogy a szovjet csapatok magyaror­szági jelenléte is szorosan összefügg a nemzetközi hely­zet alakulásával. A sajtóértekezletet köve­tően Kádár János hazánk brüsszeli nagykövetségén a belgiumi magyar kolónia tagjaival találkozott. Meg­hitt, elvtársi eszmecsere közben hamar ^elérkezett a repülőtérre indulás ideje. A brüsszeli nemzetközi re­pülőtér melletti különre- pülőtér szalonjában Wilfried Martens miniszterelnök várta a vendégeket. Még egv rövid, szívélyes beszél­getés után. meleg búcsút kö­vetően Kádár János és kí­sérete beszállt a repülőgép­be. amely felszállt Budapest irányába. ☆ Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára. az Elnöki Tanács tagja és kísérete kedden es­te hazaérkezett Budapestre — Mai kommentárunk ----------------------------­Kedvező széllel A Géniből tudósító hírmagyarázók ezúttal nem tekin­tették rossz jelnek, hogy Julij Voroncov és Max Kam- pelman küldöttségvezetők az eredetileg két napra ter­vezett megbeszéléseiket kedden is folytatták. Az egyes tárgyalási szakaszokat követő tömör kijelentésekben ugyanis újra és újra elhangzott ez a szó: „előrelépés”. A keddi hosszabbítást is azzal indokolták, hogy ki akarják használni a mostani lendületet, a „kedvező sze­let". S ez önmagában is örvendetes, hiszen Voroncov és Kampelman nem kisebb feladattal érkezett Genfbe. minthogy pontosítsák a még tisztázandó kérdéseket a közepes hatótávolságú és harcászati-hadműveleti raké­ták felszámolásáról kötendő szerződésben, amelyet Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan a december 7-én kezdődő csúcstalálkozón ír majd alá. A világ várja a történelmi eseményt, hiszen a két nagyhatalom először készül egy teljes fegyverosztály megsemmisítésére. A korábbi szovjet—amerikai meg­állapodások ugyanis fegyverzetkorlátozási jellegűek vol­tak, a meglévő szintek befagyasztását írták elő, de nem felszámolásukat. Figyelemre méltó, hogy nyugaton im­már elenyésző" kisebbségbe kerülnek azok a hangok, amelyek valamiféle veszélyt vélnek kiolvasni a terve­zett szovjet—amerikai egyezményből. Hangnemet vál­toztatott Lord Carrington, a NATO főtitkára is, aki az Atlanti Szövetség Társaságának hétfőn Isztambulban megnyílt közgyűlésén már amiatt aggodalmaskodott, hogy milyen következményei lennének annak, ha a wa­shingtoni törvényhozók megtorpedóznák a megállapodás aláírását. Margaret Thatcher ugyancsak a hét elején Nagy-Britannia teljes támogatásáról biztosította a de­cember elején aláírandó egyezményt. Egyértelműnek látszik, hogy a zavaró hangok ezúttal már nem a mostani eurorakéta-egyezményt, hanem a nukleáris fegyverkorlátozás további folyamatának meg­kérdőjelezését vették célba. Márpedig a szovjet válasz egyértelmű. A napokban egy szovjet tábornok szögezte le, hogy a Szovjetunió­ban nem dolgoznak az amerikai SDI-nak megfelelő programon. Természetesen Moszkva nem titkolja, hogy Washington hajthatatlansága esetén rákényszerül külön­féle válaszlépésekre. Egyben azt is világossá teszik szovjet részről, hogy nincs kifogásuk az esetleges űr­fegyverek elemeivel, egyes összetevőivel folytatott la­boratóriumi kísérletek ellen. Ám világosan meg kell húzni a határt, hiszen egyébként a két fél között ér­vényben lévő nagyfontosságú megállapodás, a rakétael­hárító rendszerek korlátozásáról kötött ABM-szerző- dés veszti el értelmét. S ily módon megkérdőjelezné, hogy más — így például a december 7-én aláírandó — megállapodás is tartósnak bizonyulhat-e a két nagyha­talom között. Ortutay I. Gyula Indiába látogat a szovjet kormányfő John Whiteheadnek, az amerikai külügyminiszter el­ső helyettesének moszkvai látogatása a küszöbönálló szovjet—amerikai csúcsta­lálkozó előkészítésének fon­tos állomása — jelentette ki kedden Jurij Gremitszkih. A szovjet külügyminisztéri­um információs főosztálya vezetőjének első helyettese a szokásos szóvivői sajtóér­tekezleten elmondta, hogy az amerikai személyiség szovjet partnereivel a wa­shingtoni Goi'bacsov—Rea­gan találkozóig hátralevő idő tennivalóit egyezteti. A genfi tárgyalásokon a szov­jet fél nagyobb lendületet tart szükségesnek, s ezért több kompromisszumos ja­vaslatot is előterjesztett a rakétaszerződés tervezeté­nek végleges kidolgozásához. Á szovjet kormány elnöke Indiában tesz majd látoga­tást. Mint a szóvivő elmond­ta, Nyikolaj Rizskov a szov­jet fesztivál megnyitására utazik Űj-Delhibe. (Ez a fesztivál viszonzása az egy­éves szovjetunióbeli India- fesztiválnak.) A szovjet mi­niszterelnök Indiában az ün­nepi események mellett tár­gyal Radzsiv Gandhi kor­mányfővel és az indiai kor­mány több más tagjával. Kí­séretének összetételéből ar­ra lehet következtetni, hogy e megbeszéléseken a gazda­sági és külpolitikai témák mellett, kulturális és okta­tási kérdések kerülnek na­pirendre. A Szovjetunió figyelme­sen tanulmányozza az am- mani csúcstalálkozó ered­ményeit, bár annak min­den dokumentumát még nem hozták nyilvánosságra — mondta Jurij Gremitszkih, Moszkvában fontodnak tart­ják, 'hogy a széles körű arab­közi tanácskozáson komoly törekvés volt tapasztalható a nézetkülönbségek áthi­dalására, hogy ezzel előse­gítsék a közös akciók sikerét. Több kérdés hangzott el a sajtóértekezleten Borisz Jel­cinnek, az SZKP Moszkvai Városi Bizottsága múlt hé­ten felmentett első titkárá­nak hollétéről, egészségi ál­lapotáról. Gremitszkih hang­súlyozta, hogy nincs felha­talmazása a pártügyek kom­mentálására, így csupán azt közölte, hogy Jelcin nem egészséges, hosszabb ideje kezelés alatt van, jelenleg szívbántalmakkal kórház­ban fekszik. Francesco Cossiga ismét Giovanni Goriát. a lemondott kormány volt miniszterelnökét bízta meg a kormányalakí­tási tárgyalásokkal. Képünkön: Goria távozóban az elnöki palotából. Emanuel Alapítvány New Yorkban megtartott nagyszabású ünnepi rendez­vénnyel kezdte meg működé­sét az Emanuel Alapítvány, amely.a magyarországi zsi­dóság kulturális örökségének fenntartását, a magyarorszá­gi zsidó műemlékek, teme­tők helyreállítását kívánja segíteni, A szervezet díszel­nöke Tony Curtis, a hazánk­ban is jól ismert, magyar származású filmszínész, az alap vezetőségében számos amerikai közéleti személyiség vesz részt. Az ünnepségen, amelynek teljes bevétele az Alapítvány céljait szolgálja, beszédet mondott Mark Palmer, az Egyesült Államok magyaror­szági nagykövete és Iványi Pál, a Fővárosi Tanács elnö­ke. A vendégek között volt Marjai József, a Minisztei’ta- nács elnökhelyettese. Házi Vencel, hazánk washingtoni nagykövete, Bánlaki György New York-i magyar főkon­zul. Vilner—Arafat találkozó Meir Vjlner, az Izraeli Kommunista Párt KB főtit­kára november 5-én Moszk­vában találkozott Jasszer Arafattal. a PFSZ VB elnö­kével, és eszmecserét foly­tatott vele. Az izraeli törvé­nyek tiltják, hogy izraeli po­litikus a Palesztin Felsza- badítási Szervezet képviselő­jével tárgyaljon. A moszkvai találkozó tényét maga Vil­ner jelentette be kedden Tel Avivban. Az Izraeli KP és a PFSZ vezetői között ez volt az el­ső találkozó. A megbeszélé­sek végén közös nyilatkoza­tot fogadtak el, amelyben követelik, hogy az izraeli csapatokat vonják ki az 1967-ben megszállt arab te­rületekről, s hogy hozzanak létre független palesztin ál­lamot- A közlemény azt is leszögezi, hogy a PFSZ-szel fenntartott kapcsolatokat a tilalmazó izraeli törvény igazságtalan, és az izraeli kommunisták a jövőben is kapcsolatban kívánnak ma­radni a palesztin szervezet­tel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom