Nógrád, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-16 / 270. szám

1987. november 16., HÉTFŐ NOGRAD A Mátraaljai Állami Gazdaság pásztói sertéstelepén ta­valy márciusban kezdődtek el egy vágóhíd építéséinek mun­kálatai. A szűk másfél esztendő alatt elkészült vágóhidat október elsején adták át. A 14—15 millió forintba kerülő üzemben 50 sertést dolgoznak fel naponta, s jelenleg bőrös, hasított félsertésként szállítják további feldolgozásra a Gyöngyösi Húsipari Vállalathoz. Távlati cél a helyiben történő teljes feldolgozás már csak pénz kérdése. Bencze Péter képriportja Állami gazdaságok exportja Az állami gazdaságok ter­mékei a korábbinál na­gyobb mennyiségben jutnak el a külpiacra. Az ÁGKER Kft. egy év alatt megkét­szerezte a saját jogon ex­portált áruk mennyiségét, s a konvertibilis elszámolású piacokra ötmillió dollár ér­tékben küldött nádból ké­szült termékeket, feldolgo­zott zöldséget, gyümölcsöt és más élelmiszereket. A kivitelnek több mint egy- hanmadát a nád adta, amelyből Ausztriába, NSZK- ba, Hollandiába és Francia- országba a tavalyit több mint 20 százalékkal megha­ladó mennyiséget értékesí­tettek. Az állami gazdaságok közül ma már csaknem fél­száz közvetlenül részt vesz az ÁGKER exportjában; egy részük a szeletelt, friss, elő­re csomagolt, konyhakész zöldségféléket kínálja ér­tékesítésre. A külföldi ve­vők igényének jobb kielé­gítésére törekedve növek­vő mennyiségben állítanak elő kis osomaagolású vegyes­zöldséget. A termelőket a magasabb minőségű áruk előállításában azzal teszik érdekeltté, hogy az export­felárat szinte teljes egészé­ben átutalják számukra. Javult a gazdálkodók pénzügyi helyzete Az Adó- és Pénzügyi El­lenőrzési Hivatal összesítet­te a vállalatok és szövet­kezetek első három negyed évi gazdálkodásának - tapasz­talatait. Megállapította, hogy a gazdálkodók pénz­ügyi helyzete — az elmúlt évhez képest — javult. A vállalatok és szövet­kezetek kilenc hónapi nye­resége 16,5 százalékkal több, a vesztesége viszont 22,1 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos idősza­kában volt. A nyereség és a veszteség egyenlege, az eredmény, a korábbi éve­ket meghaladóan nőtt. Meg­kétszereződött a nyereség a bányászatban és 70 száza­lékkal nőtt a -kohászatban. Ellenkező irányzat vált jel­lemzővé a gépiparban, ahol az elmúlt év hasonló idő­szakához mérve a nyere­ségcsökkenés 8,7 százalék. Az építőipar eredménye összességében 24 százalék­kal nőtt, miközben több építőipari vállalat anyagi helyzete romlott. A vállalatok és szövetke­zetek exportárbevétele az első három negyedévben több mint hat százalékkal emelkedett. Gyorsabban, mint összértékesítésük, amely 4,3 százalékkal ma­gasabb a múlt esztendeinél. Különösen dinamukusan bő­vült a nem rubelelszámo­lású export árbevétele, amely 17,5 százalékkal haladja meg az elmúlt év azonos időszakáét. A többletexport­nak több mint fele a har­madik negyedévben reali­zálódott. Az exportárbevétel je­lentős növekedése részben a kivitel mennyiségi bővü­léséből, egyes esetekben a külpiacokon elért magasabb árakból és a forint árfolya­mának!. változásából szár­mazott. A konvertibilis ex­port az átlagot jelentősen meghaladóan bővült a köny- nyűiparban, a vegyiparban, és az építőanyag-iparban. Számottevően nőtt az ex­port a bányászatban és a kohászatban is. A vállalatok és szövetke­zetek öt százalékkal növel­ték állóeszközeik állomá­nyát, gyorsabban, mint ta­valy. A termelési ráfordí­tásban kedvezően változott a fajlagos anyag- és ener­giaköltség, míg a bérköltsé­gek — az árbevétel-növe­kedéshez hasonlóan — 4,2 százalékkal emelkedtek. 3 D tudomány a minőségért A MTESZ műszaki és köz- gazdasági rendezvényeinek évek óta visszatérő program­ja a minőség javítása. A té­ma fontosságára való tekin­tettel a tagegyesületek, köz­tük a MÉTE és a MAE is megkülönböztetett figyelmet fordított a termékminőség, a termékösszetétel, a korsze­rűség vizsgálatára. A ren­dezvények a legújabb isme­retek közrebocsátásával se­gítik elő a tudományok gya­korlati alkalmazását, az eredményesebb munkát- A két tudományos egyesület működése élelmiszer-gazda­ságunk szerkezetátalakítá­sából fontos részt vállal. Megfelelő szinten Az élelmiszer-gazdaság már jó ideje megfelelő szinten kielégíti a lakossági igénye­ket és jelentős a devizater­melő képessége is- A kedve­zőtlen külgazdasági hatás eredményeképpen érvénye­sül az a tendencia, hogy azo­nos keményvaluta-bevételért nagyobb mennyiségű termé­ket -kell kiszállítani. A szá­munkra kedvezőtlen nem­zetközi árviszonyoknak alap­vető oka, hogy élelmiszer- gazdaságunk termelésszerke­zete nem tartott lépést a nemzetközi piaci igények alakulásával. Alacsony a feldolgozottsági fok és nem utolsósorban minőségi prob­lémák is jelentkeztek. A minőség kérdésében nem szabad különbséget tenni az export- és a belföldi áru kö­zött. A minőség összetett kér­dés. Általában a termékek­nek azokat a tulajdonságait értjük rajta, amelyek kife­jezik a felhasználásra, a fo­gyasztásra való alkalmassá­got, a megbízhatóságot. Az élelmiszerek minőségét a fogyasztói igényekkel össz­hangban az egészségügyi al­kalmasság, az élvezhetősé- get kifejező érzékszervi tu­lajdonságok, az összetételi jellemzők, a termék tömege és külső megjelenése hatá­rozzák meg. Természetesen nem közömbös tényező az ár sem, azonban az árnak és minőségnek összhangban kell lennie, vagyis a magasabb árnak mindig a jobb minő­séget kell tükröznie. A mi­nőséget folyamatosan fej­leszteni kell. Az előállított élelmiszertermék minőségé­nek ellenőrzéséért az előál­lító a felelős. A minőség biztosításának eszköze többek között a rendszeres ellenőrzés. Ellen­őrizni viszont csak azt a ter­méket lehet, amelyre előírás van, melynek a minőségét meghatározták- Az élelmi­szereknél is rendkívül fon­tosak a termékekre vonat­kozó minőségi előírások, jog­szabályok. Magyarországon az élel­miszerekre vonatkozó leg­fontosabb jogszabály az „Élelmiszertörvény”, ezen kívül a szabványok tartal­maznak minőségi követel­ményekre vonatkozó előírá­sokat­Az élelmiszerek minőségé­nek ellenőrzése kötelező mind az előállító üzem, mind pedig a forgalmazó kereskedelem részére. Az állami ellenőrzés a hatósági ellenőrzésen keresztül való­sul meg. A hatósági ellen­őrzés kiterjed minőségi és egészségügyi területre. Hatósági ellenőrzés Az egészségügyi ellenőr­zés humán — állat- és nö­vényegészségügy területén érvényesül. A fogyasztói ér­dek- és egészségvédelem szempontjából alapvető fon­tosságú minőségi állategész­ségügyi élelmiszer-ellenőrzés irányítását a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium állategészségügy és élelmiszer-higiéniai főosztá­lya látja el. Területi (megyei) szervei az állat-egészségügyi és élel­miszer-ellenőrző állomások. A megyei állomások feladata széles körű. Élelmiszer-ellen­őrző tevékenységük zárt kört alkot, a termelőtől' a fogyasztóhoz jutásig ellen­őrzi a termékeket. Az állo­más ellenőrzi a minőségi követelmények szerinti telje­sítést: az előállítás folyama­tában a termékminőséget befolyásoló technológiát és az élelmiszer-forgalmazást. Részt vesz az új élelmi­szerek előállításának, új technológiák bevezetésének engedélyeztetésében, a mi­nőségi követelmények meg­határozásában. Az állomás feladata a minőség alakulá­sának ellenőrzése, mérése. A minőség változását a kifo­gásolási arány és a minőség­mutató alapján állapítja meg­A megyénkben előállított és forgalmazott élelmisze­rek minősége a vizsgálatok szerint tavaly a „jó” kate­góriába tartozott. Megyénk lakossága — teljesen érthe­tően — különösen érzékeny az alapvető élelmiszerek (sü­tőipari termékek, tej, hús) minőségére- A szeptember végéig elvégzett vizsgálatok eredményei alapján azonban megállapíthatjuk, hogy meg­növekedett a sütőipari és tejipari termékek kifogásolá­si aránya, sütőipari termé­keknél 18,6, tejipari termé­keknél pedig 41,2 százalék. Ezek jelentősen meghalad­ják az átlagot. A sütőipari termékeknél állandó gondot jelent a vál­tozó minőség. Ezzel kapcso­latosan gyakoriak a fogyasz­tói panaszok is. A legna­gyobb minőségi probléma a péksüteményeknél (zsemle, kifli) jelentkezett, a legfőbb hiba a kis térfogat volt. A péksütemények forgalmazá­sánál helytelen az is, hogy például Salgótarjánban a délelőtti-délutáni műszakok­ban gyártott termékek nagy része csak másnap kerül az üzletekbe, a lakosság nem kap friss (kisütéstől számí­tott 8 órán belüli) péksüte­ményt. Gondok a tejiparban A tejipari termékek mi­nősége is romlott a múlt évid­hez képest. A kifogásolási arány jelentősen növekedett. Gyakori a túró, a tejföl, és a vaj minőségére tett észre­vétel. Különösen a túró mi­nőségével van probléma. A lakosság nem kedveli a sa­vanyú (szabványban előírt felső határérték közelében lévő, vagy azt meghaladó savfokú) túrót. A tejipar e gondot mindeddig nem ren­dezte- Az alacsonyabb súly­ban (10 dkg) csomagolt va­jak gyakran bélyegzőfesték­kel szennyezettek. A tejipari termékeknél általában az ér­zékszervi tulajdonságok is romlottak­Az élelmiszer-kereskedelmi ellenőrzések leggyakoribb ta­pasztalata az, hogy lejárt minőség-ellenőrzési idejű ter­mékeket is teljes áron for­galmaznak. Az élelmiszertör­vény előírja, hogy ezeket csak csökkentett áron lehet értékesíteni a megfelelő vizsgálat eredményét követő­en. Bozó Árpád MÉTE megyei titkár Egyre többször kerül kapcsolatba az állampolgár a számok világával, ami­kor fehéren-feketén adják tudtára egy nyomtatott papíron, hogy fizetnie kell. Így volt ez eddig is, s ezután még gyakrabban lesz így. Szaporítja majd az értesítések, felszólítások, elszámo­lások mennyiségét az adózással kap­csolatos kötelezettségünk adminisztrá­ciós vonzata is. Az eddigi, meglehetősen lassú ügy­viteli fejlődésre gondolva bizony már előre aggódunk, hányszor kell majd a dolgok természetes rendje folytán, vagy a tévedések helyrehozatala érde­kében eljárnunk. S vajon lesz-e húzó hatása ennek a nagyszabású feladat­nak a többi — hivatali, pénzügyi stb. — ügyintézésre, azok korszerűsítésére is? Mert az előrelépésnek ugyan ná­lunk is van valami jele, de ez még messzi van a világ számos országában tapasztalható, az állampolgár kényel­mét is szolgáló lehetőségektől. Gondoljunk a hírből isment fizetési, úgynevezett memóriakártya-rendszer­re, amely a tulajdonosa számára szin­te kiküszöböli a pénz használatát. A feltétele ennek természetesen az általá­nossá vált számítógépes — központhoz csatlakozó, azonnal ellenőrzést elvégző — információs szolgálat, adatbank, amely a pénzügyi műveleteket roppant leegyszerűsíti. (Nemrég a Magyar Pos­ta adott hírt ilyesféle hazai kísérletek­ről, illetve azok tervéről.) Hasonlóképpen elterjedt már egyes országokban a bolti áruknál használa­tos vonalkódrendszer, amely révén a Számít-e a számítástechnika? pénztári gép nemcsak leolvassa, ösz- szegzi a vásárolt cikkek értékét, de a központban a készleteket is nyilván­tartja, naprakész leltárt és sokféle összehasonlítási lehetőséget kínálva az áruházak vezetőinek. Vannak, akik úgy vélik, hogy új, tömeges munkanélküliség forrása lehet például a robottechnika elterjedése, az ember elveszti kapcsolatát környezeté­vel, elgépiesedik a világ. Annyi bizo­nyos, hogy ez a folyamat megállítha­tatlan. A kérdés csak az, hogy mennyi­re vagyunk felkészülve ezekre a vál­tozásokra, hiszen ezek nélkül egyre nö­vekszik majd elmaradásunk a techni­kailag fejlettebb országoktól. Sőt ma­holnap az általunk korábban fejletle­nebbnek ítélt népektől is. Például az olaj révén gazdaggá vált araboktól, ahol — átugorva közbeeső lépcsőfo­kokat — egybóí ez a metódus válik uralkodóvá. (Néhol még ími-olvasni sem tudnak, de a legkorszerűbb videotech­nika már ott van a lakásban.) Ami a képzést, oktatást illeti, ná­lunk is jelentős az előrelépés. Ma­holnap egy egész generáció —, vagy legalább annak számottevő rétege — Válik a számítástechnika értőjévé, al­kalmazására képessé. Csakhogy mintha éppen az alkalmazása lassult volna le az utóbbi időben. Látjuk még ma is a legtöbb hivatalban, intézménynél a manuális — kézzel végzett — nyilván­tartást, számlavezetést, holott az ada­tokat kivetítő terminálok előtt ülő tisztviselők látványa az általános. Ausztriában járt honfitársam meséli, hogy az egyszemélyes boltban a tu­lajdonos számítógéppel intézte az ad­minisztrációt. Kiszámolta és ki is fi­zette az adó-visszatérítést, s itthoni cí­mükre is küldött erről egy udvarias értesítést további szolgálatai felajánl­va. A jelentősebb vállalatokat, gazdál­kodó egységeket kivéve nálunk még a kezdeti lépések is hiányoznak a szá­mítógép gyakorlati alkalmazását te­kintve. Illetve csak félmegoldások vannak komoly nagy cégeknél, például ban­koknál is, nevezetesen hiányzik a köz­bülső láncszem, a táv-adatfeldolgozás, s emiatt legtöbbször a számítógépes központi számlavezetés lassúbb, mint a hagyományos feldolgozásé. Nyilván­valóan elsősorban anyagi, devizális nehézségek az okai az elmaradásnak, de olykor tapasztalható szemléletbeli elmaradás is. Az újságíró, vagy szociológus, akit főleg a téma társadalmi vonatkozásai érdekelnek, azt tapasztalja, hogy je­lenleg hiányzik a teljes áttekintés le­hetősége, a tényleges helyzet alaposabb felmérése. Ez lehet a mi feladatunk, a ez sem kevés. F. T. P. Uj uagohíd Päflptön

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom