Nógrád, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-13 / 241. szám

1987. október 13., KEDD NOGRÄD Adótájékoztató_____________________________________ Hogyan segíti az áfa a lakásépítést és a lakásgazdálkodást? Az adóreform mindkét új adófajtája külön ügyel ar­ra, hogy az egyik legjelen­tősebb szociálpolitikai prob­léma megoldásának törek­véseit ne keresztezze. Ebből következően számos kedvez­ményt tartalmaznak az új jogszabályok a lakásépítésre, -felújításra, s a lakásszer­zéshez. A cél az, hogy a lakásépí­tés lakossági terhei az áfa és az szja bevezetése miatt ne emelkedjenek, és a házila­gos (magán-) kivitelezés ne kerüljön versenyhátrányba a hivatásszerű kivitelezés­sel szemben. (A hivatássze­rű kivitelező, mint bejegyzett adóalany ugyanis input adó­it levonhatja.). Az áfa szabályai szerint az építőanyagok, szerelvé­nyek stb. normál adókulcs szerint adóznak. Ez jelentő­sen, mintegy 25 százalékkal drágítja az építkezéseket. Er­re azért van szükség, hogy a lakásépítkezéshez nyúj­tott kedvezményeket ne élvezzék más építkezések. A kész lakások adókulcsa nulla, tehát a költségvetés innen nem számít bevételre. Ezt az előnyt a házilagos ki­vitelezésű lakásokra, vala­mint a lakásfelújításokra is kiterjesztik. Ennek módja az, hogy az áfa szabályai sze­rint az építtetők visszaigé­nyelhetik, megfelelő bizony­latok birtokában a vásárolt anyagok és meghatározott építőipari részteljesítmé­nyek áfa-ját. Ezzel érvénye­sül az azonos elbánás elve a lakásépítésekben, s ezen túl, még nő a bizonylati fegye­lem, ami az „egyéb” beszer­zések ellen is hat. A magánépíttetők teher­növekedését — az építőanyag beszerzésekor az áfa-t „meg­hitelezi” az államnak — többféle módon ellensúlyoz­zák. Az egyenként — be­szerzésenként — visszaigé­nyelhető adó 20 ezer forint (ez adóval együtt 80 ezer fo­rintos vásárlásnak felel meg), amit 30 napon belül kell visszatéríteni, s erre az ösz- szegre rulirozó hitel is igény­be vehető. Az egy lakás felépítésé­vel kapcsolatban a visz- szaigényeihető áfa a lakterü­let függvényében eltérő. 40 m2-ig 96 ezer forint igényel­hető vissza maximálisan. Negyven négyzetméter fe­lett már lakásnagyságtól függően az egy négyzetmé­terre jutó visszaigényelhető maximális összeg 1900—2300 forint között alakul. A visz- szaigénylés időtartama a lakás-használatbavételi en­gedélyt követő három hónap. A lakások felújítása, kor­szerűsítése, bővítése, közmű­vesítése érdekében igénybe vett építési szolgáltatások — és természetesen a fel­használt anyagok — után kifizetett forgalmi adót az adóhatóság — az új lakások építésénél alkalmazott eljá­ráshoz hasonlóan — vissza­téríti. Ennek feltétele, hogy az elvégzendő munkákról egy költségvetéstervezetet nyújt­sanak be az adóhatósághoz, és a munkák meghaladják a karbantartási, fenntartási jelleget. A lakásépítést és lakás- szerzést az szja-nál nyújtott kedvezményekkel is köny- nyítik. Például az adóskála szerint fizetendő szja-ból le­vonható a lakótelek és lakás vásárlása, építési bővítése céljából az adott évben pénzintézetnél elhelyezett, elkülönítetten kezelt, legfel­jebb évi 36 000 forint ösz- szegű megtakarítás 20 száza­léka. (Ez azt jelenti, ha va­laki 36 ezer forintot helye­zett el lakásmegtakarítási formában, akkor 7200 forin­tot levonhat az szja adóalap­jából. A kedvezmény csak az egyenesági leszármazot­takra vonatkozik, tehát egy kétgyermekes családnál egy- egy gyerekre külön taka­rékoskodhatnak, s ezt tehe­tik a nagyszülők is, akkor szerencsés esetben három fő: szülő, két nagyszülő ré­szesül az említett kedvez­ményben, aipi azt jelenti, hogy a gyermek ilyen cél­ra rendelkezésre álló pénz­forrása jelentősen nőhet.) Adómentességet élveznek: a lakásbérleti jogról való le­mondásért kapott térítés; a lakásépítéshez, -vásárlás­hoz nyújtott szociálpolitikai kedvezmény, a vissza nem térítendő munkáltatói, illet­ve helyi tanácsi támogatás, a lakástulajdon, vagy lakó­telek átruházásáért, illetve lakásbérleti jogviszony foly­tatásáért kötött tartási, vagy életjáradéki szerződésből származó jövedelem. A ha­tósági intézkedés alapján lét­rejött lakásbérleti jogvi­szonyból származó jövede­lem. Sajátos módon adózik a — tíz évnél nem régebben szerzett — ingatlan értéke­sítése. Az ingatlan átruhá­zásából, az ingó dolog nem üzletszerű értékesítéséből, valamint a vagyoni értékű jogról való lemondásból, ala­pításból, vagy ilyen jog át­ruházásából, illetőleg gya­korlásának átengedéséből származó bevételnek a meg­határozott levonásokkal csök­kentett részét kell jövede­lemnek tekinteni. A bevétel­ből le kell vonni az ingat­lannak, az ingó dolognak és a vagyoni értékű jognak a megszerzése idején képvi­selt forgalmi értékét, a megszerzésével, és értékesí­tésével kapcsolatban fel­merült költségeket, valamint az értéknövelő beruházás­ra fordított kiadást. E köte- ! lezettsé^ 'alól felmentést je­lent, ha a különbözeiét teljes egészében lakásvásárlásra használják fel, illetve csak ezután fennmaradó jövede­lemhányad után adózna. (Következik: Mi a teen­dője a lakosságnak az szja- val kapcsolatban?) Növelték exportjukat Az ország egész területé­ről vásárol fel vadon ter­mő és termesztett gyógy" növényeket a mohorai köz­pontú Drogunion Gyógy­növénybegyűjtő és Forgal­mazó Szövetkezeti Közös Vállalat. Nem is akárho­gyan, ezt bizonyítják az esztendő eddig eltelt idősza­kának eredményei is. A fel- vásárlási tervüket — 34,4 millió forint — már több mint 50 százalékkal teljesí­tették túl az év eddig el­telt időszakában. Különösen a két fő cik­küknél a kamilla és a csiga begyűjtésénél értek el ki­magaslóan jó eredményt. Az előbbiből összesen 112 va­gonnal, az utóbbiból pedig 50 vagonnal vettek át. Így elegendő árualap van a to­vábbi feldolgozáshoz. A csaknem két évtizede ti­zennégy termelőszövetke­zet alapította közös vállalat ma már jól illeszkedik a megye gazdasági szerkeze­tébe, és munkájával ered­ményesen segíti a tagüze­mek fejlődését is. Más gazdasági egységek­hez hasonlóan az elmúlt esztendők itt sem voltak gondtalanok. A vállalat tör­ténetében a legkritikusabb időszak a tavalyi év eleje volt. Ekkor a belföldi piac csökkenése, értékesítési ne­hézségek és személyi prob­lémák nehezítették a gaz­dálkodást, amelyek hatását néha még ma is érzi a vál­lalat. Ám a bajok orvoslásá­ra akkor megválasztott ve­zetőség a kollektívára tá­maszkodva a nehezebb gaz­dasági körülmények ellené­re is dinamikusan tovább­fejlődik. Amit nem csak a tervezett árbevétel jelen­tős túlteljesítése, hanem az is bizonyít, hogy ma már a termékeik közel kétharma­dát exportálják a mohorai- ak. Segíti ezt a tevékeny­ségüket a PHARMATRADE Külkereskedelmi Vállalat, mellyel az idén kötöttek ér­tékesítési szerződést. Az eredményes gazdálko­dást elsősorban a piaci viszonyokhoz való gyors al­kalmazkodással, a helyes kezdeményezőkészséggel és kockázatvállalással, vala­mint a rend és a fegyelem megszilárdításával magya­rázzák a mohoraiak. Exportszállítás előtt a gyógynövények a Drogunion raktárában. Merre tart a csehsziauök reform? „Nem szabad forró fejjel elkapkodni...” Beszélgetés 3an Bugánnal, a besztercebányai pártbizottság titkárával Nem csak itthon birkózunk a reform folyamatá­val, hanem más országok is rákényszerülnek arra, hogy szembenézzenek a múlt hibáival, lépést váltsa­nak, meggyorsítsák a fejlődést. Gondjaink-bajaink, reformbeli elképzeléseink sok tekintetben azonosak a szomszédos Csehszlovákiával, hagyományos kapcso­lataink pedig ezer szállal kötnek össze. A közelmúlt­ban járt a megyeszékhelyen a besztercebányai párt- bizottság küldöttsége, ennek vezetőjével, Jan Bugán­nal, a besztercebányai járási pártbizottság titkárával váltottunk szót a csehszlovák reform gyakorlatáról. — Mielőtt erről beszélget­nénk, kérem röviden mutas­sa be szűkebb pátriáját! — Mintegy száznyolcvan­ezren élünik a besztercebá­nyai járásban, amely koráb­ban az elmaradottabb terü­letek közé tartozott, mostan­ra viszont területét és gaz­dasági potenciáját tekintve az ország kiemelkedő fon­tosságú járásai között jegy­zik. Jellemző a gépipar, az elektronika, a fa-, a textil-, az építőipar és fejlett a köz­lekedés. Az ipar éves terme­lése összesen tízmilliárd ko­ronára tehető. Hatvanöt köz­ség van a járásban, a szék„ helytelepülésen nyolcvanez­ren élnek. — Milyen a párttagság aránya? — A létszám meghaladja a tizenhatezret, ennek zöme, fizikai dolgozó, az értelmi­ségiek aránya megközelíti a harminc százalékot. Évente ötszázan lépnek be a párt­ba, kétharmad részük 35 éven aluli. — Önöknél a „reform” ki­fejezés csak a közelmúltban honosodott meg —, de, egyáltalán meghonosodott-e? — Äfi inkább az „átépítés” szót használjuk.’'Ügy gondol­juk ez pontosabban kifejezi törekvéseinket. A fejlődés meggyorsításának program­ját már a múlt évi párt- kongresszuson elfogadtuk, s ennek szellemében dolgo­zunk a megvalósításon. Pár­tunk harminchat pontos „alapelvgyűjteményt” adott közre, amely az átépítés fő irányait meghatározta. Mun­kabizottságok sora jött lét­re a társadalmi, a gazdasági élet különféle területein. Az első lépéseket a gazda­ságban tesszük meg. A besztercebányai járásban is egyes vállalatoknál kísérleti formában bevezettük az új­fajta gazdálkodást. — Mi jellemzi ezt? És mik a tapasztalatok? — Leegyszerűsítve: a vál­lalatok gazdálkodási felelős­ségének növelése az önfinan­szírozás és az anyagi érde­keltség kibővítése. Nálunk a gépiparban, az élelmisze­reket, a fogyasztási cikke­ket gyártó üzemekben al­kalmaztuk ezt a modellt. Évről évre nő a kísérletben részt vevők száma, s majd az új ötéves tervben, 1990- től teljes körűvé válik. Már a kezdeti tapasztalatok jel­zik, hogy ez a járható út. Hangsúlyozom, hogy a re­formintézkedések zömét a kilencvenes esztendőktől ve­zetjük majd be, éppen a kísérleti tapasztalatokra alapozva. — Nem túl lassú ez a tempó? Hiszen, ha más országok reformintézkedé­seit nézzük, köztük ha­zánkét, javarészt jövő év­től jelentős lépések mennek végbe... — Nézze, nincs olyan modell, amely minden or­szágban egyaránt használha­tó lenne. Nincs általános re­cept erre. Mindenkinek a sa­ját struktúrájához kell iga­zítani a feladatokat, termé­szetesen fölhasználva má­sok tapasztalatait. A „gépi­es lemásolás” ennek figyel­men kívül hagyását jelen­tené, és veszélyeket hordoz­na magában. Hogy nem túl lassú-e a tempó? Az a vé­leményünk, hogy egy ilyen óriási méretű változást, a nagy horderejű problémák megoldását nem lehet forró fejjel elvégezni, elkapkodni. — Követi a gazdasági vál­tozásokat olyan átépítés, amely a politikai és a tár­sadalmi életben zajlik le? Vagyis, túlterjed-e a reform a gazdasági szférán? — Jelenleg, úgy fogalmaz­nék: egy össznépi „hangos gondolkodás” zajlik nálunk. Vitatkozunk, elemzőnk, ösz- szegezzük tapasztalatainkat, megfogalmazzuk céljainkat. Az első lépéseket a gazda­ság területén kell megten­nünk. Természetesen, ezzel párhuzamosan a párt azt is vizsgálja, hogy milyen sze­rep jut a megváltozott for­mában a kommunistáknak, milyen eszközökkel tudja hatékonyabbá tenni munká­ját. — Sikerült-e valamiféle segítséget, ötletet, tapaszta­latot szerezni a salgótarjáni út során? Mindkét ország reformokban „gondolkozik”, nos, változást jelent ez a kapcsolatokban is? — Többször jártam már önöknél, így módom van személyesen is mérni a vál­tozásokat. Van látszata a fejlődésnek. Persze, azt is tudom, hogy a gondok, a problémák gyarapodtak, s ezek megoldása nem köny- nyű. Hasznos lehet „a szom­széd véleménye”. Vendéglá­tóim gondoskodtak arról, hogy sok-sok közvetlen in­formációt szerezzünk üze­mekben, intézményekben, a tanácsi szerveknél. Válaszol­va a kérdésre: konkrétabbá, érdemibbé vált a beszterce­bányai járás és a nógrádi megyeszékhely kapcsolata. Egyre inkább és erőtelje­sebben szorgalmazzuk a közvetlen termelési együtt­működéseket, más területen pedig a kölcsönös tapaszta­latok jobb hasznosítását. Az élet kikényszeríti a nemzet­közi kapcsolatokban rejlő lehetőségek kamatoztatását — mondotta befejezésül Jan Bugán. Tanka László Szakszövetkezeti bizottság a TOT-ban A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnök­sége mellett szakszövetke­zeti bizottság alakult. A bi­zottság áttekintette a szak- szövetkezetek gazdálkodá­sát. Megállapította, hogy e termelési struktúra főbb arányai már korábban ki­alakultak, s azokban alap­vető változás nem mutat­kozik. Erősen növekszik vi­szont az alaptevékenységen kívüli munka ebben a szö­vetkezeti körben is, jeléül annak: a gazdák a kiegé­szítő tevékenység fölkaro­lásától is remélik a jöve­delmezőség javulását. A szakszövetkezetekben kép­ződő nyereség döntő része,' több mint 90 százaléka ezekből a kiegészítő mun­kákból származik. A szak­emberek szerint ezek az üzemek azért is törekszenek termelési szerkezetük ilyen irányú módosítására, mert a növénytermesztés szá­mos helyen veszteséges, az álattenyésztés pedig csak nagyon szolid hasznot hoz. A szakszövetkezetek álló­eszköz-állománya az elmúlt években számottevően gya­rapodott. Az egy hektár termőterületre jutó állóesz­közök értéke a szakszövet­kezetek közös gazdaságai­ban megközelíti a 45 ezer forintot. Főként a gépek, berendezések és a járművek értéke növekedik. A bizottság felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a „cég­tábla” átfestésével, a szak- szövetkezetté alakítással a bajba jutott tsz-ek sorsát nem lehet rendezni, hiszen a szakszövetkezetekre gya­korlatilag a tsz-ekre vonat­kozó szabályozás érvényes. Az ebben a szövetkezeti körben szerzett tapasztala­tokat azonban mindenkép­pen figyelembe kell majd venni, amikor egy-egy tér­ségben fontolóra veszik a szakszövetkezetté való „visz- szaalakulást”. Új fűszerkeverékek Űj fűszerkeverékeket állí­tott elő az élelmiszer-ipari üzemeknek és a fogyasztók­nak a Budapesti Bioaroma Fűszer- és Gyógynövény­feldolgozó Gazdasági Társa­ság. Az úgynevezett extru- dált kukorica ízesítésére használható keverékből már nagyobb mennyiséget át is adtak a felhasználónak, a Fejér Megyei Gabonaforgal­mi és Malomipari Vállalat­nak, amely a Cerbona elne­vezésű kukoricacsemege készítésénél alkalmazza. A gazdasági társaság egyre több megbízást kap húsfel­dolgozóktól, amelyek tölte­lékárukhoz, pástétomokhoz, és más húskészítményekhez használják fel az új keveré­keket. Az üzemek hagyományos termékeik fűszerezésének felülvizsgálatával is megbíz­zák a Bioaroma Gt szakem­bereit. Gyakran kiderül, hogy változatlan étrendi és ízhatás eléréséhez sok terméknél 10—15 százalékkal kevesebb fűszer is elegendő, mint amennyit a receptek szerint fölhasználnak. Szintetikus függönyök Sodrott zsinórokból, füg­gönyrojtokból 4 millió 300 ezer, szintetikus függönyök­ből pedig 72 millió forint értékben készítenek a Bu­dapesti Paszományárugyár berkenyéi telepén. Az utób­bi termék lett a kis üzem fő profilja. A szintetikus függönyökből a hazai igé­nyek kielégítése mellett je­lentős mennyiség kerül ex­portra is a központ közre­működésével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom