Nógrád, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-07 / 236. szám
Kísérlet októbertől Salgótarjánban Mí is az a közhasznú munka ? Amióta valamelyest is komolyan vesszük a gazdaság megújulására régóta emlegetett fogalmakat, mint a termékszerkezet-váltás, munkaerő-átcsoportosítás, korszerű technológia, átképzés, azóta a munkaközvetítő szerveknél növekszik a tartósan munkanélküliek száma. Az alkotmányban rögzített munkához való jog azonban nem szenvedhet sérelmet. Ezek együttesen indokolták a közhasznú munka bevezetését. Miről is van szó tulajdonképpen akkor, amikor közhasznú munkáról beszélünk? — kérdeztük Szabó Kálmántól, a Nógrád Megyei Tanács VB munkaügyi osztályvezetőjétől. — Az elnevezés nem a legszerencsésebb, sokaknak a nagy világgazdasági- válság közmunkáját, rossz emlékű ínségmunkáját idézi. Mások azzal a közérdekű munkavégzéssel tévesztik össze, amit büntetésként a bíróság rendelhet el az egyén számára. Természetesen, másról van szó. A közhasznú munkának leginkább szociálpolitikai 'jellege van, ugyanis bizonyos munkavállaló rétegek munkaerő-piaci helyzete az év eleje óta erősen megváltozott. Ma már nem tehető meg az, ha például a dolgozónak nem tetszik a művezető szeme színe, fogja magát s leszámol, és három nap múlva már egy másik üzemben jobb pénzért munkát kap. — Ezek szerint a most nehezen elhelyezkedő réteget azok alkotják, akiket azelőtt vándormadaraknak neveztünk? — Zömében igen. A vállalatok elzárkóznak azoknak a felvételétől, akiknek már tele van a munkakönyvé, vagy kilépett bejegyzés szerepel benne, vagy fegyelmi- leg bocsátották el. Nem szívesen veszik fel a büntetésből szabadultakat és a szakképzetleneket. Van ugyan bejelentett igényük a munkaerő-szolgáltató irodáknál, de szakképzett dolgozókat vagy betanított munkásokat keresnek. A szakképzetlenek és segédmunkások iránt nincs kereslet. — Végül is az tette szükségessé Nógrád megyében a közhasznú munka megszervezését, hogy a szakképzetlen munkaerőből nagyobb volt a kínálat mint kereslet? — Háromszáz embert kérdeztünk meg, akik hosszabb ideje nem tudtak elhelyezkedni s többször megjelentek a munkaerő-szolgálati irodán, hajlandóak lennének-e közhasznú munkát végezni. A megkérdezettek egy- harmada adott választ, szeptemberben 20—25 emberrel tárgyaltunk s közülük 15- nek tudunk október elsejétől közhasznú munkát felajánlani három hónapra. — Mit takar ténylegesen ez a munka? — Közhasznú munkát csak költségvetésből gazdálkodó szervnél kommunális munkákra, város- és községgazdálkodási szolgáltatásokra lehet megszervezni. Az elhelyezkedési feszültségek legerőteljesebben Salgótarjánban jelentek meg, ezért az itteni városgazdálkodási üzemmel állapodtunk meg a közhasznú munka megszervezéséről. Célunk az volt, hogy olyan munkát végezzenek ezek az emberek, amit az üzemnek egyébként is el kellene végeznie, de erre nincs pénze. A város patakjainak tisztítása a kitűzött feladat. — Ha erre a munkára nincs az üzemnek pénze, akkor most honnan van? — A közhasznú munkával foglalkoztatottak bér- és bérjellegű költségeinek maximálisan hetven százalékát fedezi az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, míg a további költségek az üzem fenntartóját terhelik. A mostani közhasznú munka egyéb költségeihez pedig hozzájárul ezenkívül a megyei tanács is. — Az első megyei közhasznú munkán mennyit kereshet egy-egy dolgozó? — A havi keresetet 3500 forintos átlagbérrel kalkuláltuk. — Milyen munkajogi szabályok vonatkoznak az itt dolgozókra? — A szabályok ugyanazok, mint a más munkaviszonyban lévőkre vonatkozók. Egy kivétel van: közhasznú munkán csak a munkaerőszolgálati iroda által kiközvetített emberek dolgozhatnak. — Szerveznek-e a megyében más helyen is közhasznú munkát? — Az igényeket mind a munkaerő, mind a munkalehetőség szempontjából már most igyekszünk feltérképezni. Ezt a mostani közhasznú munkát kísérletnek is nevezhetjük, a tapasztalatok levonására csak ezután lesz mód. Ennek ellenére Bá- tonyterenvén már körvonalazódik a helyi közhasznú munka köre, tart a szervezés. Zsély András Keresik a specialistákat Változatlanul nagy érdeklődés kíséri a külföldi munkavállalási lehetőségeket. Az egészségügyi szakemberek közül ezerötszázan „állnak sorba” a közeli kijutás reményében. A nyilvántartást, a kijelölést és a kiutazásra való szakmai felkészítést az Egészségügyi Minisztérium, a tényleges „exportot” azonban a TESCO végzi. Leggyakrabban a műszakitudományos együttműködés és a kereskedelmi megállapodások révén jutnak „idegen” munkához a magyar egészségügyi dolgozók. Míg a 70-es években az általános orvosok voltak kapósak, manapság főként a többszakmásokat keresik. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy nálunk is, akárcsak más szocialista országban, számos külföldi diák tanult és szerzett diplomát az elmúlt évtizedben. A végzettek hazautazásukat követően munkába álltak; megváltoztak tehát a külhoni igények. Inkább specialistákat, például mellkas- és érsebészt, gyermek- és felnőttkardiológust keresnek. Javarészt Líbiában dolgoznak magyar egészségügyi szakemberek. Szám szerint háromszázhatvanheten élnek ebben az afrikai országban. Utána Algéria következik; itt 85 magyarnak „jutott” állás. Honi orvost, egészség- ügyi szakdolgozót találunk még — többek között Etiópiában, Mozambikban, Nigériában, Dél-Jemenben, Afganisztánban, Angolában. Külön kell említenünk Észak-Jement, mert itt — kereskedelmi megállapodások révén — összesen 42 orvost, szakdolgozót és kórházi műszaki embert foglalkoztatnak. A kinntartózkodási idő kettőtől öt évig terjedhet. Elvben bárki jelentkezhet külföldi munkára, de szükség van a munkáltató véleményére, javaslatára is. Elfogadható szinten kell beszélnie a fogadó ország hivatalos nyelvét. Ez általában angol, vagy francia. Balassagyarmaton Fülöp Istvánná már ötven éve a kalapok készítésében találja meg örömét. Kis műhelyében most az őszi hónapokra készülnek a divatos fejfedők. — TN — Sok szoknyában a popszakmában Lassan egy esztendeje, hogy a veresegyházi asz- szonykórus — 40 és 70 év közötti tisztes családanyák — a Z’ZI Laborral berobbant a hazai popszakmába. A találkozást nem a véletlen szülte, a zenekar új hangzást és szokatlan ötletet keresve gondolt arra, hogy egy népdalkórussal lépjen színpadra. A Magyar Rádió a sok aranyéremmel kitüntetett, a rádióban is gyakorta hallható veresegyházi asszonyokat javasolta. A faluban meglepetéssel fogadták ugyan a Z’ZI jelentkezését, de nem utasították el. így történt, hogy' a kórus a próbáin nemcsak a népzenei repertoárt gyakorolta, hanem például az átütő sikert hozó Rolling Stones-szám paródiáját is. A művelődési házban, a kórus próbájának helyszínén, üres termet találok, illetve csupán Kardos István kórusvezetőt. — Közbejött egy váratlan fotózás — mentegetőzik. — Busszal jönnek, már egy órája meg kellett volna érkezniük. Nagyon elfoglaltak az utóbbi időben. Koncertek, próbák, filmfelvételek. És közben a népdalt sem hanyagolják el. Bár, az utóbbi időben annyi támadást kaptunk. Nehezen emésztik meg ezt a fene nagy népszerűséget a konkurens kórusok. Este fél hét tájban hatalmas bőrönd jelenik meg az ajtóban, utána egy fáradt asszony, újabb bőrönd, újabb táska, újabb asszony. Fáradtak, éhesek, elgyötörtek. Reggel hétkor indultak Pestre a fényképezésre, ott voltak a Corvin szomszédságában, de nemhogy néhány apróbb ajándékot vehettek volna, még enni sem tudtak egész nap. Enyhén szólva nem fogadják lelkesedéssel a hírt, hogy újra be kell öltözniük... Számolom, hány alsószoknya kerül egy asszonyra, a hatodiknál föladom. — Szerették azelőtt a popzenét? — Jaj, dehogyis — ’ kiabálják kórusban, majd egymás szavába vágva. — Ha meghallottam, már tekertem is tovább a rádiq gombját. .., ha meg a tévében láttam, még a szobából is kifordultam. . . Ügy sértette a fülemet, hogy még. .. — És most? — Ez is jó zene — válaszolják. — Hangosabb. Ezt a nagy hangerőt máig se szoktuk meg igazán, de hát a popzenét így hallgatják. El sem hittem, hogy ilyen jó, meg kellett próbálni. Szeretjük most már ezt a zenét is. Csak ne lenne olyan fárasztó! — Mit szól a család? — Tetszik nekik, meg büszkék is ránk. A munka pedig megvár otthon, az sajnos nem szalad el. Különösen az unokáknak dagad a mellük. Mindegyik Z’ZI-le- mezt kért, már amelyiknek még nincs meg. Eközben a jól öltözött, dolgozó nők matyó kendős, főkötős asszonyokká lesznek. — Profik — mondja az együttes vezetője, Janicsák István. — Pedig nálunk nem mindennapi a hajtás. Hat órát buszozni például Nyíregyházára, és hajnalra hazaérni, nem semmiség. Olykor hetente többször is. Bírják az iramot, nincs semmi gond a színpadon, pedig nagyon oda kell figyelni. Pontos koreográfiája van az egésznek. Kemények ezek az asz- szonyok, különösen egymáshoz. Jaj annak, aki téveszt, aki hamis vagy rosszul lép. Az a falura hoz szégyent. M. K. Ártalmasak-e a képernyős munkahelyek? Kertbarátoknak A FF I FF ■■ ■■ I szologyumolcs téli eltartása Már a tévézés kezdeti korszakában felmerült a gyanú, hogy a katódsugara- kat kibocsátó képernyő huzamos nézése, esetleg sugárzási ártalmakat okozhat. A számítógépek videotermi- náljainak rohamos elterjedésével feltétlenül tisztázni kellett e gyanút, hiszen ma már sokan vannak, akik egész munkaidejüket képernyős monitorok előtt töltik. A kérdést, a legtekintélyesebb tudományos intézetek is megvizsgálták és arra az eredményre jutottak, hogy semmiféle sugárzási ártalom nem áll fenn, (tehát semmiképp sincs szükség arra, amit egyes szélsőségesek követeltek, hogy a munkáltatók sugárzás elleni mellényben foglalkoztassák csak az állandóan képernyők előtt dolgozókat). Mindamellett az ilyen terminálok gyártásának és felhasználásának a korábbinál sokkal szigorúbb szabályozást javasolták. Ma már kívánatos, l.ogy a terminálok .tépernvője csillogásmentes felületű legyen, s az egyes karakterek zöld színben jelenjenek meg rajta, így ugyanis a látvány a szokásos tévéképnél sokkal kevésbé fárasztó. Ajánlatos, hogy szabályozni lehessen a terminálok képernyőinek fényerejét; a képernyő dőlési szögének módosíthatónak, a hozzá tartozó billentyűzetnek el- mozdíthatónak kell lennie. A szembántalmak elkerülésére a terminálokat nem szabad ablak közelébe, vagy nagy fényerejű világítótest alá helyezni. A gyakorlati tapasztalatok és a kísérleti eredmények alapján ismert, hogy az eltarthatóság fajtatulaj- donosságoktól függ. A kései érésű, laza fürtű, hamvas bogyóhéjú, kellően húsos szőlőfajtáknak a száraz talajú ültetvényéből szüretelt termése tárolható a legsikeresebben. Szoros az összefüggés a bogyó cukortartalma és az eltarthatóság között. Ha nagyobb a cukortartalom, kisebb a bogyók vízvesztesége. A szüretet megelőző időjárás meghatározó tényező á szőlő eltarthatóságára. Esős időjárásban, vagy a harmat felszáradása előtt téli eltartásra szőlőt ne szüreteljünk. A tisztogatás után a fürtöket párosával, a fürt csúcsi részénél fogva rafiával ösz- szekötik és vállal lefelé aggatják fel az állványra úgy, hogy se a párba kötött fürtök, se a szomszéd pár fürtjei ne érjenek egymáshoz. Az aggatás után a helyiség ablakait 1—2 hétig nyitva tartják, hogy a kocsányok megszáradjanak. Az ajtók, ablakok becsukása után a helyiség fertőtlenítésére kénszeleteket égetnek el. 50— 60 légköbméterre 2 kénsze- letet számítanak. A megké- nezett helyiséget 2—3 napig zárva tartják, majd jól kiszellőztetik. A későbbiekben az ablakokat bezárják, a fürtökből a romlásnak indult bogyókat kicsipegetik, havi egyszer kéneznek, majd száraz időben szellőztetnek. Jó évjárat után, ezekkel a módszerekkel, kis veszteséggel, sikerrel tárolható a szőlő. A tőkéről a vesszővel együtt levágott fürtök vizesedénybe állítva, hosszú időn át eltarthatok. Szobában elhelyezve, ezek a fürtök, mint "virágok díszítenek. A beérett fürtöket a szárrész- szel együtt szüretelik oly módon, hogy a fürt alatt 2—3 ízköznyi, a fürt felett egy ízköznyi vesszőrész maradjon. A leveleket, hónaljhajtásokat, esetleg a kacsokat eltávolítják a vesszőről. A félliteres, hosszúkás üvegedénybe faszén port, vagy néhány darabka faszenet tesznek, amit 5 grammnyi konyhasóval kiegészítenek. Ezáltal a víz adagolása elkerülhető. A teljesen egészséges fürtök hamvasságára nagyon vigyáznak. Egy-egy edénybe 1—3 fürtöt helyeznek ef, s azokat úgy válogatják ösz- sze, hogy különböző hosszúságú szárral (vesszővel) kerüljenek a fürtök egymás mellé. Ezáltal elérhető, hogy egymással ne érintkezzenek. A hiedelemmel ellentétben a beérett szárrészen át kevés víz áramlik a fürtbe, legalábbis annyi nem, hogy a bogyók párologtatása révén bekövetkező vízveszteséget pótolná. Nagyobb tömegben a fürt frissen tartásában nagy szerepe van az edényben levő víz párolgásának.
