Nógrád, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-06 / 235. szám

1987. október 6., KEDD NOGRAD E£v Hitelesebb tájékoztatást kaptunk és adhatunk fi TUDÁS ÉRTÉK? ^ Interjú a Nógrádban járt portugál küldöttség vezetőjével Szeptember közepén Nóg- xádban tett látogatást a Por­tugál Kommunista Párt Lei- ria megyéből érkezett három­fős küldöttsége. A tízéves testvermegyei kapcsolat so­rán most ötödik alkalommal járt portugál küldöttség me­gyénkben. Elutazásuk előtt látogatásuk tapasztalatairól ,,és\a Portugál Kommunista Párt előtt álló feladatokról kérdeztük a delegáció veze­tőjét An-tonio Orcinhát, a Portugál Kommunista Párt Politikai Bizottságának pót­tagját. • A kommunista pártok nemzetközi kapcsolatai elen­gedhetetlenül szükségesek, ön hogyan fogalmazná meg a portugál és magyar kom­munisták, nevzetesen Leiria megye és Nógrád testvérkap­csolatának hasznát, jelentő­ségét? — Abból kell kiindulni, hogy a kapitalizmusban a jói szervezett burzsoázia egy­séges. a gazdaságban. az ideológiában és a katonai kérdésekben egyaránt. Ép­pen ezért nagyon fontos a nemzetközi kommunista pár­tok egysége, s ezért sokat ■tesznek Magyarországon. A magyar és portugál kommu­nisták különböző társadalmi rendszerben dolgoznak, a mi harcunk még nem a szocia­lizmus építése. Tevékenysé­günk legfőbb célja a nép meggyőzése a szocializmus igazságosabb rendjéről, a kommunista eszmékről. • Az önök nógrádi láto­gatásai milyen segítséget ad­nak elhatározott céljaik, fel­adataik megvalósításának módszereihez? — Küldetésünk célja elő­ször is, hogy elhozzuk azt a küzdőszellemet, ami pártun­kon belül és a dolgozóknál megvan. De a legfontosabb, hogy tájékozódhatunk a ma­gyar szocializmusban a sike­rekről. a fennálló gondokról, és közvetlen benyomásokat szerezhetünk arról a feladat­ról, ami ma a magyar kom­munisták előtt áll. Ideológiai harcunkhoz újabb energiá­kat kapunk egy-egy látoga­tás után, hiszen ez sokkal hitelesebb tájékozódást ad, mint a könyvek, az újságok. Ha otthon találkozunk párt­tagjainkkal. nemcsak a köny­vekből szerzett ismereteink­ről szólhatunk, hanem arról is, amit élőben tapasztaltunk, láttunk. Találkoztunk párt­vezetőkkel. szakszervezeti és vállalati munkásokkal, kul­turális szakemberekkel. • Az ipari szövetkezetek munkájának megismerésére egy teljes napot szenteltek. Miért volt önök számára kü­lönösen érdekes az. hogy a szövetkezetekkel ismerked­jenek? — A portugál gazdaság egy része szövetkezeti szek­tor. Ahol bevezették a föld­reformot, ott léteznek terme­lőszövetkezetek. És vannak szövetkezetek nálunk a szol­gáltatásban, az iparban, a lakásépítésben. működnék ezenkívül fogyasztási és ha­lászati szövetkezetek is. Lei­ria megye az ország legna­gyobb halászati kikötője. Pártunk is nagy figyelmet fordít a megye két fontos szövetkezeti szektorára: a fogyasztásira és a halászati­ra. Ezért volt fontos szá­munkra. hogy ismerkedjünk az itteni szervezetekkel, no­ha alapvető különbség, hogy itt szocialista, nálunk kapi­talista viszonyok között mű­ködnek. • Ha hazatérve beszámol látogatásáról, mit emel ki, mint legfontosabbat, amit Nógrádban járva látott? — Legpozitívabbnak tar­tom, és hazatérve külön is fogok szólni arról a bátor­ságról. akaratról és határo­zottságról. amivel találkoz­tam. éppen abból a célból, hogy önök kilépjenek jelen­legi nehéz gazdasági helyze­tükből. Ügy érzékeltem, hogy ezek a tulajdonságok min­denkiben megvoltak, akik ar­ról beszéltek nekünk, hogyan kívánják stabilizálni a hely­zetet. • Kérem, szóljon röviden arról, mik a legfontosabb feladatai ma Portugáliában a kommunista pártnak? — A júliusi választások után országunkban súlyosbo­dott a helyzet a demokrácia megtartása szempontjából. Jobboldali többség van a nemzetgyűlésben. gyengül­tek a polgári demokratikus erők. A kormány célja az áprilisi forradalom vívmá­nyainak megnyirbálása. Meg­szüntetni az államosításokat, a földreformot, korlátozni a dolgozók jogait és megváltoz­tatni az alkotmányt. Igaz, hogy a választásokon a több­ség a jobboldalra szavazott ugyan, de ezek a szavazatok nem szóltak egyben az el­lenforradalomnak is, ami az alkotmányos jogok korláto­zásával járna. Pártunk or­szágos és megyei szinten is többször megvitatta a hely­zetet. Együtt kell dolgoznunk minden intézménnyel, hogy megvédjük a polgári demok­ráciát. — Erősíteni kell tömegbe- íolyásunkat a munkások, földművesek, az értelmiségi­ek, a fiatalok, a nők szerve­zetében és a középosztály­ban is. Növelni kell szere­pünket a szakszervezetekben. Komoly harcok után a jövő évben a pártkongresszus elemzi majd mélyebben a helyzetet, s határozza meg a legfőbb célkitűzéseinket. • Egyik beszélgetés alkal­mával említette, hogy szük­ségesnek tartaná szakmai delegációk cseréjét is Nóg­rád és Leiria között. Mi­lyen szakterületekre gondolt? — Van néhány olyan, terü­let, amelynek jellemzői mind Nógrádban',’ mind Leiria me­gyében igen hasonlóak. De általánosságban is érdekes lenne elmélyíteni egyet-mást. Például azt. hogyan dolgoz­nak a kommunisták egy-egy termelőegységen belül. Mert én ezt tartom az egyik 'leg­meghatározóbbnak a párt­munkában. Elég sok gondot okoz országunkban az ifjú­ság. Fontos szakterület lenne az ifjúsággal való foglalko­zás tapasztalatait kicserélni. A személyiség, az egyéni­ség kibontakoztatásának kér­dései is fontosak számunkra. Ezen belül a szabad idő hasz­nos eltöltésének lehetőségei gazdag ismereteket adhat­nak. Tanulságokkal járhatna az is, milyen módszerek, esz­közök vannak a helyi állam- hatalom gyakorlásában. Mi­lyen szervezetek képviselik a lakosság érdekeit, a tanács és a lakosság kapcsolata hogyan alakul. Lehetne még sorolni, hiszen szinte minden terü­leten lenne mit tanulni. • Köszönöm a beszélgetést. Zsély András-----------— ■ ■ 1 " -----------­A dótájékoxtató • • Hogyan adóznak a feltalálók, az újítók és a művészek? A gazdasági szerkezet kor­szerűsítésének egyik alap- feltétele, hogy a termékszer­kezeten belül mind na­gyobb teret kapjanak a ma­gas szellemi munkatartal­mú gyártmányok. Ebből a követelményből fakad az is, hogy a szellemi alkotótevé­kenység anyagi elismerését, ösztönzését, társadalmi meg­becsülését a jövőben ér­demlegesen növelni kell. S ebből a szempontból az SZJA sem lehet közömbös. A találmányi díj címén ki­fizethető összeg után 100 000 Ft-ig nem kell adózni. 500 ezer Ft-ig a bevétel 35 szá­zaléka. továbbá az ezen fe­lüli iész 50 százaléka adó­köteles. Ezt össze kell von­ni a feltaláló egyéb forrás­ból származó bevételéivel és ez az SZJA alapja. A törvény rendelkezik a szerzői jogvédelem alá tar­tozó. valamint a törvény végrehajtási rendeletében meghatározott egyes más tu­dományos és művészeti te­vékenységekből származó jö­vedelmek adóztatásáról is. E tevékenységeknél 200 000 forintig a bevétel /ÍJ-5 száza­léka, továbbá az ezen felüli rész 60 százaléka adóköteles. Ezt kell hozzáadni — az esetleges — munkaviszony­ból származó jövedelem­hez egyéb bevételhez, s ezek összege az,SZJA alapja. Abban az esetben, ha az alkotó költségei a védelme­zett kötséghányadot megha­ladják, a ténylegesen felme­rült és igazolt költségek a vállalkozói adó szabályai szerint számolhatók el. Tekintettel arra. hogy szel­lemi munkát végzőknél nem­egyszer többévi tevékenység után. egyszerre kapják meg a honoráriumot, lehetőség van arra is. hogy a jövedel­met — külön kérésre — leg­feljebb három részre meg­osszák. (Következik: Hogyan adóz­nak a mezőgazdasági kister­melők?) A tudás érték. Vagy csak volt? Ki bol­dogul manapság? Azé a világ, ki hosszas tanulás után felkészülten kezdi a pályát, vagy azé inkább a helyes helyzetfelismerés, ki rövidebb időt szán a tudás megszerzésére, és jó jövedelemmel kecsegtető munkát vállal? A kérdés a magas szintű felkészültséget távolról sem elismerő kereseti viszonyoktól válik roppant komoly dilemmává. A szakmai és az anyagi boldogulás ugyanis nem kézen fogva jár, sőt, útjaik esetenként egészen másfelé tartanak. A kérdés tehát ilvenformán is feltehető: mi ér többet az életben, az anyagi gondtalanság, vagy a hivatásban megtalált kiegyensúlyozottság? S, amitől aztán az egyértelműen aligha feloldható kérdőjelek igazán nyugtalanító­vá válnak, az az, hogy a választ tizenhá- rom-tizennégy éves gyerekeknek kellene meglelni. A pályaválasztás előtt álló if­joncok eligazításában a családi kupakta­nács is meglehetősen tanácstálan. Azzal ugyan ma már bajosan ijeszthet rá a szülő' a könyv fölött ülni rest gyerekre, hogy tanulj, fiam, különben mehetsz szakmunkás­nak! A riogatás ugyanis két okból sem ..ül ’. Egyrészt a gyerek könnyen visszavág­hat: olyan nagy baj lenne talán, ha jól ke­reső, maszekolni is tudó autószerelő len­nék? Másrészt ez idő tájt senki sem ga­rantálhatja, hogy az eminens diákok közé be nem sorolható gyerek, ha máshová nem is, a szakmunkásképző intézetbe még be­juthat. Nem, mert amennyivel több fiatal érik ezekben az években a sorsát érintő döntésre, annyival kevesebb szakmunkásra tartanak igényt az üzemek, vállalatok. A 211. számú salgótarjáni szakmunkásképző intézet legutóbb harminc középiskolát vég­zett fiút már nem tudott felvenni! A gazdasági környezet szigorodása hatást gyakorol a munkaerőpiacra, az pedig a szakmunkásképzésben érintettek számára okoz komoly fejfájást. A vállalatokra ugyanis mindmáig jellemző a rövid távot felölelő gondolkodás, s eszerint létszámu­kat a termelési eredményektől teszik füg­gővé. Az átlagosnál jobban gazdálkodók jövedelmezőségi pozíciójuk erősítése végett takarékoskodnak a munkáskézzel, a gyen­gébbek pedig azért, mert hatékonyságuk javításához ez a legrövidebb út. Mindebből az is következik —, s elhang­zott ez a megyei népi ellenőrzési bizottság szákmunkásképzésről tárgyaló legutóbbi ülésén is —,1 hogy amennyiben a szérkéSet,-' átalakítúst új munkahelyek teremtése nél-; k.ül kívánjuk,, végrehajtani, a moátónirfál is nagyobb feszültségekre számíthatunk. Pedig a szakmunkásképzés már ma is az a terület, amely a szokottnál is több konf­liktussal terhes. Az intézetek mindent el­követnek az oktatás színvonalának emelé­sére, s e törekvésükben az új képzési for­mák bevezetésén túl odáig is elmennek, hogy a mára elavult tankönyveket saját kezdeményezésükre egészítik ki a korszerű ismeretekkel. A friss munkakönyves, jól képzett fiatal szakember üzemi foglalkoz­tatása viszont gyakran kényszerszülte al­kut hoz: hiába akarná a fiatal korszerű tu­dását kamatoztatni, ha a gyári technika a reszelő és a kalapács színvonalán tart. Többek közt ezért is kurtultak meg a vál­lalati szakmunkásigények — minek a ma­gas szintű szaktudás fényűzése, mikor a be­tanított munkás is megteszi?! Nyilvánvaló, hogy rájuk is szükség van. A forrás — sajnos, vagy szerencsére? — nem tűnik kiapadónak. Betanított munkás az is lehet, aki képtelen végigjárni a szak-, munkásképzés iskoláját (a salgótarjáni- in-, tézetben például minden - ötödik beiskolá­zott tanuló abszolút alkalmatlannak bizo­nyul a továbbtanulásra, s már az első év­ben le is morzsolódik), s .lehet az is, aki kimondottan annak tanul. A bátonyterenyei iskolában ugyanis olyan osztály indult, melyben a gyenge képességeket mutató gye­rekeket oktatják, hogy ha szakmunkások nem is, de legalább jó színvonalú betanított munkások lehessenek. A szakképzés minden gondja mellett ta­lán a legsúlyosabb az. hogy a tudás de­valválódásának jelei éppen abbán az idő-’ ben érzékelhetőek, amikor egyebek közt a felkészültség kamatoztatásától várjuk á‘ gazdaság teljesítőképességének fokozódását— A szerkezetváltás gyorsítása az átképzési igények ugrásszerű megnövekedését igé­nyelné. ugyanakkor a népi ellenőri testület is megállapította: ..A vállalatok jelentő?, részénél nem nőtt megfelelően az átkéö/ügé^ súlya, szerepe", Az átképzési támof&lást * alig néhány vállalat vette igénybe, a sor — ruhagyár. BRG. öblösüveggyár — szánal­masan rövid. Mi lehet az oka. annak, hogy a vállalatok egyáltalán nem ostromolják az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalt’ az', átképzési segélyért? A magyarázat bizonya- ’ ra sokrétű, az egyik ok azonban a vállalati’ jó hírnév védelmében gyökerezik: a c^- gek jelentős része ugyanis úgy véli. azzal, hogy benyújtja a támogatás iránti igéríjyét, önmaga állítja ki magáról a bizonyítványt, baj van a termékszerkezetével! Ugyancsak súlyos szemléletbeli fogyató’-’ kosságra utal a kényszerű vállalati takaré­koskodás néhány vadhajtása. Ahelyett, hogy a gazdálkodó szervezet a mun kaskotó Iektíva tudásszintjének emelésével is ipar­kodna starthelyzetbe hozni magát, éppen, a leggyorsabban megtérülő beruházástól von el anyagi eszközöket. Rövidlátó tak­tika ez, melyért keserves árat kell majd’ fizetni! , Meditálni persze hétszámra is lehet a szakképzés dilemmái fölött, ettől azonban a pályaválasztó fiatal még nem lesz oko­sabb. ö határozott eligazítást vár a felp.£ttr, társadalomtól. Mi a jobb befektetés ;Sza-> mára: a tanulás, avagy a pillanatnyilag jó’ megélhetést kínáló, ám alapos tudást nem igénylő pályák felé való sodródás? Az’.ejsg- tek nagy részében a szülői házban a prak­tikus szempontok játsszák a döntésben, a főszerepet. , M i jó szívvel csak egyet tanácsolhat tünk: a jó képességű fiatal akkor is a tudás tóié vezető utat válassz|,?ha e dörttés pillanatnyilag nem látszrktóis kifizetődőnek. Túl azon, hogy az ismeretek befogadására kész, a fogékony elmének ön-, magával és a társadalommal szemben is kötelezettsége a tanulás, hiszen sorsának csak magas szintű felkészültség birtokába^ lehet ura. Egyébként ez utóbbi is prak­tikus szempont. ,... ; Sz. M, .': ' a Környezetkímélő fűtőrendszer Környezetkímélő üzem­módban működő kazán pró­bája fejeződött be az Észak­dunántúli Áramszolgáltató Vállalatnál,. Győrött. A be­rendezéssel a gyengébb mi­nőségű szenek is úgy tüzel- hetők el. hogy a lehető leg­kevesebb légszennyező égés­termék keletkezik. A szén fogadásától' a salak, a per­nye eltávolításáig az egész, technológiai folyamatot magában foglaló fűtőrend­szer kazánjába. mészkő­ágyra adagolják a szenet, majd levegőbefújással lebe­gésbe hozzák, s ezt a flui- dizált anyagot hevítik fel 500—600 Celsius-fokra. Az égés így hosszabb ideig tart. s a hagyományos eljárások­nál alacsonyabb hőfokon történik, miáltal kevesebb környezetszennyező anyag keletkezik, mint a magas hő­fokú égésnél. A porkibocsá­tást leválasztó szűrő alkal­mazásával szorítják a nem­zetközi normák alá. A NÓGRADKER dugdelpuszlai raktárában közel 4 milli4 forint értékű szekrénysor. kárpitozott garnitúra és elemei bútor várja az üzletbe szállítást. — bp-—

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom