Nógrád, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-30 / 256. szám

1987. október 30., PÉNTEK NOGRAD 3 Csiszolt fejek birodalma Félszegen, szívükben nyug­talansággal várták a vál­lalati tanács döntését. Mi­után kimondták az utolsó szót is, nemhogy oldódott volna a feszültség a lakat­gyáriakban: hajtották vol­na előre az időt, s szeret­ték volna mielőbb elfeled­ni a vészterhes éveket. A változás mégsem varázs­ütésre következett be. Né­hány kivételtől eltekintve vállalták az átképzés ko­rántsem könnyű heteit, az addig hírből ismert fogások betanulását, a szokatlanul apró alkatrészekkel való is­merkedést. Egy év telt el azóta. . . Nehéz a kívüállónak pá­tosz nélkül beszélni mind­arról az átalakulásról, amelv a BRG szécsénvi 2. számú gyáregységében fogadja. Látszik, hogy a dolgozók élvezettel merülnek el mun­kájukban, s hiába várom, hogy netán valaki a do­hányzásra kijelölt hely felé közelít: alig egv-két ember veszi igénybe a BRG-ben két óránként megszabott szü­netet. Licskó Béla. a mag­netoíoníej-gvártó üzem ve­zetője érti az okát: — Hajtanak, mert bizo­nyítani szeretnének. Az a mérce, amit a legügyesebb asszony képes megcsinálni. Ez aztán presztízzsé válik, no meg a boríték vastagsá­ga sem mindegy. A fiatalember a ..legöre­gebb" BRG-snek számít itt, hiszen januárban az ö irá­nyításával kezdték meg az antennagyártást. Ahogy le­tisztult a szervezeti rend. kialakultak a különböző ter­méksorok, eszerint válto­zott a munkaterülete is. Ma mái- büszkén említi, hogy az egyszerűnek mondható törlőfejek után belevágtak a sokkal összetettebb, ma­gasabb szakképzettséget igénylő sztereofejek össze­szerelésébe. A ragyogóan tiszta és jó levegőjű csar­nokban sorra vezet a tech­nológiai folyamaton: az egyik helyen a műanyag tokot csiszolják ezredmilli- méter pontosságúra, mel­lette miniatűr lemezeket il­lesztenek bele. Hajszálnál is vékonyabb drótból készít tekercset egy másik, mik­roszkóp segítségével for­rasztja be a kivezetéseket a harmadik, s a 30-nál is több­művelet végén Vincze Ka­talin és Fábián Béláné lep- peli (fényesíti) boszorkányos ügyességgel a fémházba buj­tatott magnóegységet. — Egy éve még zárakat csiszoltam — mondja Ka­talin, s keze mint a motol­la, billeg jobbra, balra, hogy az ív mentén fényesen ra­gyogjon a parányi szerke­zet. — A csuklóm most már megszokta, de az ujjam időnként fáj: ezért az ujj- begyvédő. Szívesen csiná­lom. mert a fizetésem majd­nem a duplájára emelke­dett. igaz. két műszakba já­rok. Tíz közül négy európai nem tudja, melyek azok a tényezők, amelyek a rákos megbetegedéseket kivált­hatják, vagy fejlődésüket elősegíthetik. Egv idei köz­vélemény-kutatás tanúsága szerint még az e téren tá­jékozottak között is sokan vannak, akik alábecsülik a megelőzésben rejlő lehető­ségeket. A megkérdezettek 72 százaléka a rákbetegség leg­főbb veszélyforrásaként a dohányzást jelölte meg. A fennmaradó 28 százalék az A tesztelőgép éppen ja­vításra szorult, de egy má­sikon Szeles Gabriella mé­ri a kész törlőfejeket. Most még két különteremben ké­szül a napi tétel, ám ha­marosan elkészül az utolsó csarnok is, s akkor min­denki a végleges helyére költözhet. Jelen esetben a panelkésztítők áttelepülése van hátra, akiket Kanyó István üzemvezető és mun­katársai igazítanak el egy­re bonyolultabb szerelési műveletekben. — Immár a harmadik motorszabályozó áramkör összeszerelését kezdtük meg szeptemberben — magya­rázza az üzemvezető, s az egyik dobozból gyufásska- tulányi lemezkét vesz elő. — Az első változat három­szor akkora volt, fele env- n.vi alkatrésszel. Nem lebe­csülendő az a gyorsaság, ahogy megtanultuk. persze sok múlott az asszonyok akaraterején is. Fiikor Barnabásáéval egy évvel ezelőtt találkoztam elsőbbséget a radioaktivi­tásnak. a környezetszeny- n.yezödésnek. bizonyos szak­mai ártalmaknak adta, vi­szont nem fordított kellő fi­gyelmet a helytelen táplál­kozási szokások hatásaira. Valóban, az első számú közellenség a dohány — is­merik el erős dohányosok, éppúgy mint a nemdo­hányzók. Nyugat-Európa 254 millió lakosából az el­múlt 15 évben 48 millióan hagytak fel a füstöléssel, de 94 millóan még mindig e szenvedély rabjai. Igaz, először. Akkoriban inkább vállalta volna egy lakodal­mi torta elkészítését, mint a forrasztást. Most már úgy használja a pákát, mintha ez lenne az első tanult mes­tersége. — Hozzám kerülnek a kész darabok, s a műszer segítségével beállítom a pon­tos éi'tékeket. Mind a há­rom fajtát mértem már — magyarázza, miközben bal­ján egyre gyűlik a meó-ra kész darabok száma. A pénzre ő sem panaszkodik, s mivel munka is válto­zatos. Az antennaszerelő szalag ugyanebben a teremben ka­pott helyet, ahol a forgá­csológépek. Oldalt, a falak mellett sorakoznak a fes­tőfülkéből kikerült Yagi tí­pusok. Közelről is látszik, hogy igényes terméket gyár­tanak az itt dolgozók. — Ha jól számolom, az ötödik típusnál tartunk — vezet körbe Dropcsa László művezető. — Augusztus vé­gétől került fel a „listánk­ra” a coll lineáris antenna, ezenkívül szerelünk kör­sugárzót és mozdonyra sze- relhetőt is. A korábbi lakatok, zárak már csak múltidéző emlék­ként foglalnak helyet Róka Miklós igazgató szekrényé­ben. — Azt hiszem nyugodtan állíthatom, hogy sínen va­gyunk — mondja. — Ne­héz volt elképzelni, hogy ilyen rövid idő alatt meg­valósítható egv alapvető ter­mékszerkezet-váltás, de ta­lán példával szolgálhatunk mindazoknak, akik merik vállalni ezt. Nem szeret­ném túlértékelni az ered­ményeinket, hiszen még rengeteg a tanulnivaló és a java ezután következik. Az tálán mégis mond va­lamit, hogy minőségi kifo­gás eddig nem érkezett a partnereinktől. . . T. Németh László Kép: Bábel László túlnyomó részük fogadko- zik, hogy leszokik. . vagy legalább önmérsékletet ta­núsít. Tíz megkérdezettből he­ten örömmel látnák a do­hánytermékek árának je­lentős emelését, mert úgy gondolják, hogy ez kihatás­sal lenne a fogyasztásra. A férfiakat, és különösen a 15—24 év közötti fiatalokat ejtené gondolkodóba az ár­emelés, a hölgyek szoká­saira ez az intézkedés — úgy tűnik — jóval kisebb mértékben hatna. Nagyjá­ból ebben az arányban ven­nék szívesen a dohányhir­detések és a nyilvános he­lyen való dohányzás betil­tását. Az európaiak többsé­ge azt kívánja, hogy tilt­sák meg a dohányáruk el­adását a fiataloknak. Közvélemény-kutatás a rákról Első számú közellenség a dohányzás I Törlő fejeket tesztel sepciális magnetofonnal Szeles Gabriella. A m w* r ■ mitiACAri nrAnrnmia ■ ■ sP ”11■ j| Dicséretes gyorsasággal hirdette meg jö­vő évi munkaprogramját a mezőgazdasági tárca. A népgazdaság egészének terve még nem készült el, a közgazdasági szabályozók sem láttak még teljeskörűen napvilágot, október uiolsó előtti hetében azonban a mezőgazdaság irányításában, szervezésében érdekeli valamennyi szakember megtud­hatta: milyen fő célokhoz, irányokhoz kell igazodni az 1988-as esztendőben. S, noha a tervezéshez szükséges valamennyi infor­mációnak még nincsenek birtokában az üzemek, a letisztult ismeretek halmaza éppen elegendő fogódzót nyújt, további várakozásnak nincs értelme. Az ágazati feladatok frissen elkészült gyűjteményét a minőség programjának ne­vezi a tárca, s ez már önmagában is mu­tatja a követendő magatartási formát. „Ága- zataink müködokepessége, jövője függ attól, hogy termékeinek minősége kiegyenlített, magas színvonalú legyen, bármely piacra szánjuk" — szögezi le a program, s a már véglegessé vált szabályozók egész sorával húzza alá a szándékot. Ezek lényege az, hogy a jövő esztendőben azok az üzemek tudnak majd kedvezőbb árat elérni termé­keikért. akik képesek az igényesebb minő­ségi kövelelniényeknek megfelelni. Nem a nulláról indul a szakma a maga­sabb minőségi követelmények felé: máraz idén tapasztalható elmozdulás is biztató jel. Piacképesebb kunzervek jelentek meg, a sertéstenyésztésben mind jobban tért hódí­tanak a jobb fajták —, s nemcsak a nagy­üzemekben, hanem a kistermelésben is. A juhászatban az állomány csökkenését azon­ban még az idén sem sikerült megállítani. Nem kivétel az országos tapasztalat alól Nógrád megye., sem: ha a korábbiaknál mérsékeltebb tempóban, de idén is fogyat, kozik a birkák száma. Hogyan lehetne segíteni ezen a helyzeten? A munkaprogram egyebek között ezt a módszert ajánlja a gazdaságok figyelmé­be: a nagyüzemekben gazdaságosan nem tartható állományt helyezzék ki bértermel­tetésre. Ezzel ugyan a tárca nem találta föl a „spanyolviaszt", hiszen ilyen próbál­kozásról tudunk. Ám mégsem szükségtelen e formára irányítani a szakemberek figyel­mét, s hadd igazoljuk ezt ismét megyei tapasztalattal. A juh tipikusan „kisüzemi állat”, ami azt jelenti, hogy nem bírja el a magas ál­talános költségeket. E megfontolásból ki­indulva, Nógrádban a tízet is eléri azoknak a gazdaságoknak a száma, melyek nyájaikat megpróbálták bérbe adni, s ezáltal szaba­dulni a tartási veszteségtől. A messzemenő­en kedvezőtlen tapasztalatok azonban azt mutatják sok helyütt csak a gondot ipar­kodtak mihamarabb letudni, kevésnek bi­zonyult a megfontoltság, az átgondoltság, melyet az új vállalkozások magukénak mondhattak. Hol a vállalkozó tapasztalatlansága, hol a mielőbbi meggazdagodásra való görcsös igyekezet fullasztotta kudarcba a kezdemé­nyezést. S miután a hosszabb távú tenyész­tői munkát sehogy sem sikerült összeegyez­tetni a rövid távú anyagi érdekekkel — a birkák bérbeadása mindeddig nem segítet­te ki gondjaiból a nógrádi juhászatot. A kezdeményezés eddigi mérlege — egyes helyeken, mint Karancsságon, felszámolták a juhászatot, másutt ismét nagyüzemi kere­tek közt tartják az állományt — elszomo­rító, hiba volna azonban azt gondolni, hogy ez magát a formát minősíti. A jót csak jól érdemes csinálni — ez talán a bérbeadás eddigi legfőbb tanulsága! S, hogy érdemes, az valóban vitán felüli, hiszen a nógrádi lankák tetemes részét az isten is legelőnek teremtette. Meghirdette a tárca a feladatok végrehaj­tásához rendelt eszközöket is. Ezek közül kétségtelenül a legfigyelemreméltóbbak kö­zül valók az árrendszert, az árformákát érintő változások. Az idei ötven-hatvan száv zaléltkal szemben jövőre a mezőgazdasági termékeknek csak tíz százaléka lesz fix­áras, a termékek fele kerül a szabadáras kategóriába. Szabad árformába kerülnek a mezőgazdaságban felhasznált legfontosabb ipari eredetű anyagok és eszközük is — az áremelés előzetes bejelentési kötelezettségi­vel kiegészítve. Miért érdemelnek nagy figyelmet az ár­rendszerrel kapcsolatos módosítások? Első­sorban azért, mert tágítják a gazdálkodók mozgásteret, ugyanakkor azonban nagyobb rugalmasságot tételeznek fel az üzemekről, s az eddigieknél nagyobb felelősséget is ruháznak rájuk. Ha valamikor, ezután iga­zán nagy jelentőséggel bír majd a piacis­meret. a kereskedelmi munka! A mező- gazdasági üzemeknek olyan felkészült ár­szakemberekre lesz szükségük, akik nem­csak az ügyes értékesítés, hanem a jó be­szerzés révén is jövedelemhez tudják jut­tatni munkáltatójukat. Mind az eladáson, mind a beszerzésen ugyanis komoly sum­mákat lehet nyerni —, de veszíteni is! Nógrád megyéoen nem kevés a kedvezőt­len adottságok közt dolgozó mezőgazdasági nagyüzemek száma. Az ő nézőpontjukból a legkevésbé sem közömbös, hogy az új szabályozók szerint támogatási rendszerük fennmarad-e, vagy sem. A tárca válasza megnyugtató. Ára a szigorodó közgazdasági környezet által sugallt követelmény a ked­vezőtlen adotlságú mezőgazdasági üzemek­re is vonatkozik: a komoly hozzáértést nél­külöző, következetlen, algondc latlan szak­mai munka következményeit ott kell visel­ni, ahol ilyen munkát végeznek. A belső gyengeségek miatt felfelé kúszó költségeket semmiféle árban és semmiféle támogatás­ban nem ismerik el! Sz. M. Kapuban a tél őszi munkák a kertben Bánya­egészségügyi konferencia Pécsett országos bánya- egészségügyi konferencia kezdődött csütörtökön, a Magyar Tudományos Aka­démia és a Pécsi Akadémi­ai Bizottság bányaegész­ségügyi bizottság közös szervezésében. A tudomá­nyos ülés munkájában öt szocialista ország szakem­berei — orvosok, biológu­sok. bányamérnökök, köz­gazdászok — vesznek részt. A szakemberek most el­ső ízben foglalkoznak ön­álló konferenciatémaként a bányaegészségügy informa­tikájával. 'A közvélemény-kutatás rávilágított, hogy az embe­reknek a táplálkozási sz< - kásokhoz kapcsolódó rák­keltő veszélyről van a legke­vésbé tudomásuk. Aztán még a Földközi-tenger part­ján — például Spanyolor­szágban és Portugáliában. — is alig ismerik a túl erős napsugárzás bőrrák­keltő hatását. Nagy-Britan- niában, Hollandiában és az NSZK-ban pedig mind­eddig nem talált széles visszhangra a rákkutató szakemberek javaslata az alkoholfogyasztás mérsék­lésére, A legtöbb európai nő tisz­tában van a rákszűrés fon­tosságával, de csak elenyé­sző részük keresi fel ezért az orvosát. A betakarítási munkák végeztével kezdjék meg a kert téli felkészítését — tanácsolja a MÉM Nö­vényvédelmi és Agroké­miai Központja. Előtte ajánlatos egyébként meg­vizsgálni a gyümölcsfákat, a bokrokat, a szőlőtőkéket. A beteg, értéktelen példá­nyokat távolítsuk el, az ősz folyamán pótolják őket új, korszerű fajtákkal. Nagyon fontos ősszel a talgj felá­sása. E munkát akkor aján­latos megkezdeni, amikor a lomb lehullott. Az idei változékony idő­járás kedvezett a gyümölcs­fák betegségeinek terjedé­sében. Á kiskertekben or­szágszerte nagyobb fertő­zést okozott az almafava- rasodás. de a körte, a szil­va. a meggy, a cseresznye. Az elmúlt évben harma­dik ízben hirdette meg a Hazafias Népfront és a Szakszervezetek Országos Tanácsa, az Üzemünk, bri­gádunk életének egy éve című pályázatot, melyen sikeresen szerepeltek a Nógrád megyeiek is. Az országos verseny első he­lyezettje Cegléd József lett. A Nagyoroszi Egyetértés Termelőszövetkezet, mint gazdasági egység című pá­lyamunkájával. Nyiriné Jeremiás Anna az Üvegipari Művek Pász­tói Szerszám- és Készülék- gyára Bolyai János Szoci­és az őszibarack betegsé­gei is gyakoribbak. Ha a fertőző anyag a lehulló le­velekben fog áttelelni, ta­vasszal a fertőzés saját ker­tünkből terjed tovább. Leg­okosabb megelőzni a bajt, mégpedig a lombfertőtlení­téssel. A fákat lehetőleg még lombhullás előtt bő­ségesen meg kell permetez­ni réztartalmú szerekkel, például bordói lével, réz- oxidkloriddal, az almát, a körtét, és a szilvát pedig Chinoin Fundazollal. vagy Topsinnal. A permetezés legyen áztatásszerű. hogy a lehullott levelekre is elegen­dő lé jusson. A gondos munka nyomán a kertben nem marad fertőző for­rás. s így jövőre köny- nvebb lesz megvédeni a fákat a betegségektől. alista Brigád krónikájá­nak megírásával harmadik helyezést ért el. Dicsérő ok­levelet kapott Evenich Lászlóné, Nyíri Károly és Csonka János, üzemük, bri­gádjuk 1988. évi krónikájá­nak megírásáért. Tárgyjutalomban része­sült a Nógrád Megyei Ta­nács útkarbantartó költ­ségvetési üzemének Ange­la Davis Szocialista Bri­gádja. A két országos he­lyezést elért pályázó csü­törtökön Budapesten. a Hazafias Népfront Országos Tanácsa székhazában vet­te át a díjakat. Országos siker Viliire Katalin és Ta­lmin Bél álló a mű un>ug korong mesterei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom