Nógrád, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-29 / 255. szám

2 NOGRAD 1987. október 29., CSÜTÖRTÖK Találkozik Reagannal is Sevardnadze Washingtonba utazik A Fehér Ház szerdám, he- rakéták felszámolásáról kö­lyi idő szerint reggel kilenc óra után — a TASZSZ hír- ügynökség közlésével egy időben — jelentette be, hogy Eduard Sevardnadze szov­jet külügyminiszter ..rövid munkalátogatásra a hét vé­gén Washingtonba érkezik. A hivatalos közlemény sze­rint a látogatás célja az, hogy „az elnökkel és Shultz külügy miniszterrel folytas­sák a tárgyalásokat", azokat, amelyeket szeptemberben Washingtonban, illetve a múlt héten Moszkvában tar­tottak. Mint ismeretes, az ame­rikai külügyminiszter moszk­vai tárgyalásain csaknem teljesen befejezték a köze­pes hatótávolságú nukleáris tendő szerződés előkészíté­sét. Shultz erről azt mon­dotta, hogy a szerződés „97— 98 százalékban” készen áll az aláírásra. Függőben ma­radtak viszont a szovjet— amerikai csúcstalálkozóról folytatott megbeszélések és Mihail Gorbacsov közölte, hogy ezzel kapcsolatos ál­láspontjáról levélben értesí­ti Reagan elnököt. Washing­tonban úgy tudják, hogy Gorbacsov levelét most Se­vardnadze személyesen nyújt­ja át. A megbeszélések időpont­ját egyelőre nem közölték. Washingtoni értesülések sze­rint Sevardnadze pénteken találkozik az amerikai el­nökkel. A szakszervezet és az építőipar (Folytatás az 1. oldalról) konstrukció, a lakótömb-ré- habilitáció, az infrastruktú­ra teljesztése és a paneles lakótelepek felújítása. A vi­déki városokban és a köz­ségek túlnyomó többségé­ben általánossá válik a ma­gánerős lakásépítés. Emel­lett fokozódó építési tevé­kenységre kell felkészülni a gazdaságilag elmaradt tér­ségekben. A program szerint az épí­tőipar műszaki megújulásá­nak egyik sarkalatos pont­ja, hogy kiterjesszék az építőipari gépkölcsönzés arányait a jelenlegi 5—7 szá­zalékról 15—20 százalékra. Ugyanakkor meg kell szün­tetni az elavult gépekkel dolgozó segédüzemeket. A nagyelemes, házgyári la­kásépítkezéseket azonban nem szabad teljesen leállí­tani, mert a nagyvárosokban a telek- és az infrastruktu­rális hálózat gazdaságos ki­használása miatt továbbra is indokolt, évente mintegy 10—15 ezer panelles lakás kivitelezése. Az építőanyag-iparban a választék bővítése — főleg az energiatakarékos anya­gok és szerkezetek arányá­nak növelése — a minőség javítása, valamint a környe­zetkímélő technológiák el­terjesztése a cél. Ugyanak­kor fokozatosan meg kell szüntetni az új hőtechnikai követelményektől elmara­dó falazósnyagok gyártá­sát, és így több, elavult tég­lagyárat fokozatosan leál­lítanak. A központi vezetőség azt kérte a vállalatok szakszer­vezeti testületéitől, aktivis­táitól, hogy nyújtsanak az eddiginél fokozottabb támo­gatást, bátorítást a terme­lési szerkezet korszerűsíté­séhez, a gazdálkodás haté­konyságának javításához és versenyeztetéstől nem tartó vállalkozói magatartás ki­alakításához. Koordinációs bizottság napirendjén: fi katonai pályára irányítás segítése A katonai pályára irányí­tási koordinációs bizottság szerdán Salgótarjánban ta­nácskozott, az esemény szín­helye a Magyar Néphadse­reg Nógrád Megyei Hadki­egészítő és Területvédelmi Parancsnoksága volt. A koordinációs bizottság­ban résztvevő intézmények és szervezetek képviselői Radios János, ezredes el­nökletével áttekintették az 1986—87-es év feladatainak végrehajtását. Radics János külön-külön értékelte a bi­zottságban résztvevő szer­vek tevékenységét, elisme­réssel szólt a katonai pá­lyára irányítás segítéséről. Az egyéves munkát, a bi­zottság tevékenységét sokat- mondóan minősíti az a tény. hogy a Nógrád megyei ered­mények az országos össze­hasonlításban is figyelemre méltók. A testület tevé­kenységének is köszönhető­en nőtt az érdeklődés a ka­tonai hivatás iránt. A katonai pályára irányí­tási koordinációs bizottság ezt követően megszabta az 1987—88-as év főbb felada­tait. Az aktív tanácskozáson számos olyan javaslat hang­zott el, amelyeket haszno­síthatnak a következő idő­szak munkájában. Banglades Őrizetben ezerötszáz ellenzéki A bangladesi rendőrség az ellenzéki politikusok be­gyűjtésével akarja elejét venni a kormányzattal szem­benálló erők tömegmozdu­lásainak. Pártforrások sze­rint az utóbbi napokban, több mint ezerötszáz ellen­zéki vezetőt és aktivistát vettek őrizetbe a hatóságok. Az ellenzéket alkotó há­rom pártszövetség novem­ber tizedikére hirdette meg a „dakkai ostromot”. Ezen a napon százezrek vonul­nának a fővárosba, hogy a kormányhivatalok megszál­lásával követeljék Hosszain Mohammed Ersad elnök le­mondását. Az ellenzék sze­mében az 5 éve katonai pucs- csal hatalomra került államfő országlása törvénytelen és katonai rendszerének a lé­nyege a polgári külső elle­nére sem változott. A rendőrségi begyűjtések hétfőre virradóra kezdőd­tek. A letartóztatások miatt országszerte tüntetések bon­takoztak ki, ám a felvonu­lásokat a karhatalom rend­re szétverte. A hatósági fel­lépés következtében hár­man meghaltak és csak­nem háromszázan megse­besültek. Haszina Vazed, az Avami Liga elnöke közölte, hogy a szervezete irányította nyolcpárti szövetség sorai­ból mintegy ezer aktivis­ta került börtönbe. Őrizetbe vették a Bangladesi Kom­munista Párt száz tagját is. Kínai pártkongresszus Újságírók és egyéb érdekességek Boldizsár Iván és Szentágothai János köszöntése 75. születésnapja alkalmá­ból Boldizsár Iván írót, az OBT elnökhelyettesét, a Béke-világtanács alapító tagját és Szentágothai Já­nos akadémikust, az OBT tudományos és kulturális bizottsága elnökét, a bé­ketanács elnökségének tag­ját. szerdán Budapesten bensőséges ünnepségen kö­szöntötték az Országos Bé­ketanács vezetői. Sebestyén Nándorné, az OBT tisztelet­beli elnöke, a BVT alelnöke Boldizsár Ivánnak átnyúj­totta a béke-világmozgalom legmagasabb kitüntetését a Joliot Curie Aranyérmet. (MTI) VSZ-tanácskozás Dr. Várkonyi Péter Prágában Dr. Várkonyi Péter kül- ügvminiszter szerdán Prá­gába utazott a Varsói Szer­ződés külügyminiszteri bi­zottságának ülésére. Szerdán Prágába érkez­tek a Varsói Szerződés tag­államainak külügyminisz­terei, akik részt vesznek a csehszlovák fővárosban csü­törtökön összeülő VSZ kül­ügyminiszteri bizottság ta­nácskozásán. Petar Mlade- nov bolgár, Marian Or- zechowski lengyel, Várko­nyi Péter magyar, Oskar Fischer NDK, loan Totu ro­mán és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminisztert a ruzynei repülőtéren cseh­szlovák kollégájuk, Bohus- lav Chnoupek fogadta. (MTI) Túszszabadulás Libanonban Huszonegy hónapos fog­ság után a hét elején Bej­rútban elrablói szabadon engedtek egy dél-koreai dip­lomatát. Do Ke Szungot. DéPKorea bejrúti nagykö­vetségének másodtitkárát. 1986. január 31-én rabolta el a „Zöld Brigádok” nevű korábban ismeretlen szer­vezet. (MTI) Közép-amerikai külügyminiszterek Vita a rendezésről A San Jóséban tanács­kozó közép-amerikai kül­ügyminiszterek kedden meg­kezdték a vitát arról a do­kumentumról, amely az au­gusztus 7-i közép-amerikai csúcsértekezlet által jóvá­hagyott rendezési alapelvek gyakorlati megvalósításával foglalkozik. A San José-i értekezlet elé terjesztett és kedden a sajtó számára is ismeretes­sé vált okmány javasolja, hogy az öt közép-amerikai országban egyidejűleg te­gyenek féréseket amnesztia és tűzszünet kihirdetése, a demokratizálás, az irregu- láris és lázadó erőknek nyúj­tott külső támogatás be­szüntetése, valamint szom­szédos államok ellen indí- tot^ támadások megakadá­lyozása érdekében. A do­kumentumot kidolgozó albi­zottság indítványozza, hogv az államfői megállapodás­nak megfelelően november 5-től haladéktalanul lássa­nak hozzá e tervezett in­tézkedések végrehajtásához. Állást kell foglalniuk a kül­ügyminisztereknek azzal kapcsolatban is, hogy mi­képpen érhető el az irregu- láris és lázadó erőknek nyúj­tott külső támogatás be­szüntetése. Ez utóbbi kér­dés a külügyminiszteri érte­kezlet egyik legvitatottabb pontja. Az augusztusi államfői megállapodás nem szab ha­táridőt az intézkedések vég­rehajtására. Az albizottság ezért sürgeti ezek mihama­rabbi megvalósítását. El­képzelése szerint a novem­bertől tevékenykedő, az in­tézkedések végrehajtását el­lenőrző nemzetközi bizottság már érdemi jelentést ter­jeszthet a közép-amerikai államfők január elejére ter­vezett csúcsértekezlete elé. A San José-i találkozó zá­róokmányának állásfogla­lását nagy érdeklődés előzi meg, hiszen az befolyásol­hatja a washingtoni kong­resszus döntését is az ellen­forradalmárok támogatásá­val kapcsolatban. A Kínai Kommunista Párt XIII. kongresszusán, a nyitottság az első számú szenzáció. A nemzetközi sajtó nemcsak a beszámo­lókból és hozzászólásokból, sokszor apróságokon ke­resztül is észleli ezt, és kellően méltányolja is. Amikor például Csie Hszing-pi, a tajvani Trans- Wolds News Agency mun­katársa megjelent a kong­resszussal párhuzamosan rendezett sajtóértekezletek egyikén, minden szempár rászegeződött, a fotósok egy emberként vetették magu­kat a vékonydongájú fiatal­emberre. A vendéglátók is mosolyogva dőltek hátra, a sajtóértekezlet pár percre félbeszakadt. A házigazdák nem csaptak nagy hűhót Csie Hszing-pi körül, rövi­den üdvözölték, s részükről az ügy le is volt zárva. Igaz, nem ez a tajvani saj-. tó premierje Pekingben: néhány héttel ezelőtt két tajvani újságíró, dacolva a tajvani merevséggel és az esetleg rájuk váró bünte­téssel, már beutazta Kínát. Csie Hszing-pi új volt Peking falai között, viszont a XIII. kongresszusra szin­te mindenki visszajött a régiek közül, akik a közeli vagy távoli múltban már dolgoztak Kínában újság­íróként. Az egyik olasz kol­léga már fél éve New Yorkból tudósítja lapját, de október végén neki is repü­lőjegye volt Pekingbe. El­jött Harrison Salisbury, a The New York Times fia­talos küllemű veteránja, aki a nyolcvanas évek közepén végigjárta a kínai forrada­lom „hosszú ■ menetelésének” útvonalát, s könyvet is írt erről. Eljött David Chipp, aki a Reuter hírügynökség első állandó tudósítója volt Pekingben 1949, a népköz- társaság kikiáltása után. De feltűnik itt még valaki, aki azokban az években már tudósított Kínából, s most is innen küldi, immár har­madik kiküldetését töltve, jelentéséit: Éliás Béla, a Magyar Távirati Iroda ál­landó tudósítója. Egyikük — éppen a ma­gyar újságíró — az 1956-os VIII. kongresszuson még be is mehetett az ülésterembe. Akkor ez a kiváltság csak a szocialista országok tudó­sítóinak adatott meg. David Chipp nyugati kollégáival a régi nemzetközi klubban ül­dögélt, s részletekben hoz­ták neki Mao Ce-tung be­szédének fordítását, a hely­színről pedig a szocialista kollégák meséltek. Telefo­nálni vagy telexezni nem lehetett Kínából nyugatra, David Chipp és társai pos­tai táviratokon küldözték beszámolóikat Londonba, vagy más tájakra. A nyol­cadik utáni kongresszuso­kon a szocialista tudósítók előtt is zárva maradtak az­után az ajtók. Az angol újságíró úgy emlékezik, hogy 1956-ban legfeljebb harminc állandó tudósító dolgozott a kínai fővárosban. Számuk ma már 168. A testületet a kongresz- szusra most alaposan fel­duzzasztottá az ide özönlő különtudósitói had. Ök min­dennap szorgalmasan eljár­nak a „nép nagy csarnoká­ba”, ismertebb nevén: a parlament épületébe. Most mindenki jelen lehetett a megnyitón, s pár nap múl­va a záróülésre is bebocsá­tást nyernek. Nyitottság .te­hát, nemcsak képes érte­lemben. .. Maga az épület az ötve­nes években készült, a „tíz nagy létesítmény” egyike­ként, együtt a főpályaudvar­ral, a stadionnal, a rádió és televízió épületével, a kato­nai múzeummal. Hűvös, márvánnyal borított falai között rendezik a parlamen­ti tanácskozások, egy ré­szét. A közel kétezer kong­resszusi küldött szinte el­vész a tízezer férőhelyes nagyteremben, amelynek mennyezetét kagyló alakúra formálták, közepén egy vö­rös csillaggal. A sajtóközpontot innen nem messze rendezték be az újságíró-szövetség épüle­tében, egy múlt századi hangulatot idéző palotács­kában. Akár a budapesti Népköztársaság útján is áll­hatna. Az épületen kívül azonban semmi sem emlé­keztet sem a múlt század­ra, sem 1956-ra. Mint a vi­lág bármelyik sajtóközpont­jából, innen is lehet te­lexezni, telefonálni, képtáv­írón képeket küldeni a vi­lág különböző pontjaira. Kínai vezetőkről készült fényképeket azonban csak itt látni. A színes fotókon munka közben vagy csalá­di körben örökítették meg a vezetőket. Ez is a mai Kí­na nyitottságához tartozik: a vezetőknek itt már van magánéletük, kedvenc idő­töltésük. (Sarkadi Kovács Ferenc) A bolgár „glasznoszty" A Bulgáriát ismerő, s ide sok év után visszatért ma­gyar újságíró számára szem­beszökő az a különbség, amelyet a tömegtájékozta­tás hangnemében és tartal­mában a másfél évtized előt­tihez képest talál. Nincs a régi ünnepélyesség, csök­kent az érdektelen terme­lési riportok száma, tárgyila­gosainak, gyakorlatiasab- bak és érdemibbek az írá­sok. A kritikus hangú cik­kek, tudósítások zöme a hétköznapokat nehezítő je­lenségeket —, olykor azok felszíni megnyilvánulásait — kifogásolja. A cikkírók többnyire a kereskedőket hi­báztatják az áruk nem ki­elégítő választékáért, a szer­vezetlenséget az őszi beta­karítás akadozásáért stb. és kévéssé kutatják az egyéb­ként nevén nevezett közöny, elfásultság, érdektelenség, vagy a felelősségérzet hiá­nyának gyökereit. A rádióban és a televízió­ban megszaporodtak az olyan műsorok, amelyekben a telefonáló hallgatók kér­déseire, észrevételeire rea­gálnak, nem térve ki a köz­véleményt befolyásoló „ké­nyes” kérdések elől. A Trud, a Szakszervezeti lap is új hangot üt meg: a szocialista munkaverseny- mozgalom tekintélyveszté­séről szólva, rámutat: „az okok közismertek — for­malizmus, elbürokratizáló­dás, a formák és eszközök megmerevedése. Olyasmik, amelyek lényegében ide­genek e mozgalom természe­tétől, de, amelyeket beléjük programozott a bürokratikus szemlélet.” Az ifjúsági lap, a Narod- na Mladezs — a saját háza táján söpörve — még to­vább megy, éppen a bürok­ratizmussal kapcsolatos fej­tegetésében : másodlagosak­nak nevezi a korábban egye­dül kárhoztatott lélektelen- séget és formalizmust. „Az alapvető forrás, amelyből az ifjúsági szervezetben fel­lelhető bürokratizmus az éltető erejét meríti: a hata­lom — írja egyik cikkében a lap. — Azzal, hogy a Kom- szomol részt vesz a társa­dalom politikai szervezé­sében, szervei és káderei minden szinten a vezetés alanyaivá válnak, és a hie­rarchikus szint emelkedésé­vel növekednek a parancsol­gatás indítékai...” Bár ez nem igazi hatalom — járulékait felsorolva a lap a szépen berendezett hivatali szobától és titkárnőtől kezdve, a „K” telefonon át, a különbö­ző privilégiumok élveze­téig, sok mindent megem­lít —, a végső lényeg még­is az olyan funkció, ahol a tagság már nemigen von­hatja felelősségre az ille­tőt, s a másokhoz való vi­szonyt a „hivatalosság” jel­lemzi. Mozgalmi szinten ennek a választott testületek apparátussal való felcserélé­se felel meg. És a lap na­gyon nehéznek ígéri az elle­ne folytatandó harcot, amelyben a győzelmet az apparátusnak a hatalomtól való megfosztása jelzi majd... Szeptember vége felé a Rabotnicseszko Delo — a BKP központi lapja — ve­zércikkben bírálta a bolgár televízió müsorpolitikáját. Ezt akkor sokan úgy értel­mezték, hogy vissza akarják szorítani a kritikát, amely­ben a televízió valóban fi­gyelemre méltó lépést tett. „Félreértés, nem ez volt a szándék” — mondták már akkor is az újságíró-szövet­ség felelős vezetői. Állításu­kat e napokban igazolja az a tanácskozás, amely „a BKP KB júliusi ülése és a bolgár újságírás” témaköré­ben éppen arról folyik, hogy a társadalmi átalakítás sza­kaszában melyek a sajtó fel­adatai. A Rabotnicseszko De­lo főszerkesztője itt síkra- szállt minden lap és tömeg­tájékoztatási orgánum sa­játos arculatáért, az igaz­ságkeresés polémikus hang­jáért, a szerkesztőségek ön­álló látásmódjáért egy-egy esemény megközelítésében. Elvetette a sematizmust, az egyoldalúságot, a lakkozást és állást foglalt az újítószel­lem mellett, még, ha ezért „gyakran harcolni is kell a paragrafusok, a szempon­tok és a bürokrácia egyéb járulékai ellen. . .” Nagy Károly (Szófia)

Next

/
Oldalképek
Tartalom