Nógrád, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-01 / 231. szám
1987. október 1., CSÜTÖRTÖK NOGRAD 3 Adótájékoztató Hogyan adóznak a mellékjövedelmek? Az SZJA alapelve, hogy minden jövedelem összevontan adózzon, s ezért a főmunkaidőben vagy a főálláson kívül végzett tevékenységek jövedelme egyaránt része az összes jövedelmeknek. Ma bizton állíthatjuk, hogy ezek a többletjövedelmek a lakosság életszínvonalát érzékelhetően befolyásoló nagyságot tesznek ki. Ez a jövedelem- forrás különösen a vgm- ek megjelenésével, elterjedésével vált jelentőssé. A vgm-ből származó jövedelmeket nem bruttósítják, tehát az itt szerezhető jövedelmek reálértéke je- • lentősen csökken. A feltételezések. szerint azonban a vgm-ek képesek úgy szerződni a vállalattal. ahogy azt a kölcsönös érdekek diktálják. Ha a vállalat meg tudja fizetni a vgm-ek adózásai miatt kieső jövedelmét, akkor a gyakorlatban mégis „bruttósítanak”. A vállalati önállóság ma már lehetővé teszi, hogy a gazdálkodó egységek szabadon mérlegeljék, hogy mit ér számukra a szerződéses, vagyis a nem fő- munkaidőben foglalkoztatott dolgozó. A béradó megszűnése azonban e foglalA mai Tehát: az. 1. sz. munka- vállaló több mint 4000 Ft előnyt élvez az azonos éves összjövedelemmel rendelkező 2. sz. munkavállalóval szemben, pusztán B/ Üj helyzet 1. A béreket felbruttósít- ják, tehát a közölt adatok már erre épülnek. 2. A főállás miatt évi 12 koztatás „versenyelőnyét” még mérsékli. Azt is figyelembe kell venni, hogy a mai általános jövedelemadózási rendszer preferálja ezeket a jövedelmeket a főmunkában végzettekhez viszonyítva: meghatározott jövedelemhatárig ugyanis (kb. 150 ezer Ft-ig) érdemesebb a jövedelmeket „felbontani”, főmunkaidős és nem főmunkaidős jövedelmekre, mivel így ezek terhelése kedvezőbb, mintha egy forrásból származna ugyanez a jövedelemösszeg. Az SZJA ezt az anomáliát teszi rendbe, egyben megszűnik a ma igen erős progressziójú nyugdíj- járulék-rendszer is. A mellékállások és jövedelmek a jövőben ösz- szevontan kerülnek adóztatásra. Azonos összes jövedelemnek azonos lesz az adóterhe, függetlenül attól, hogy csak főmunkaidőben, csak vállalkozásban, vagy a két tevékenységet „mixelve” szerzik a jövedelmet. Vagyis: megszűnik a főállás hátrányos megkülönböztetése a mellékjövedelmekkel szemben. Ez szigorításnak látszik, valójában a mai helyzet igazságtalanságait szünteti meg, amint ezt a mellékelt példa mutatja. helyzet azért, mert jövedelemszerzését „megbontja” nyugdíjjárulékos (főállás) és általános jövedelemadós (mellékállás) tevékenységre. (SZJA bevezetése után) ezer Ft alkalmazotti kedvezmény jár. 3. A nyugdíjjárulék egységesen 10 százalék. 1. Munkavállaló 2. Munkavállaló ‘Főállás: „7 Havi 6000 Ft-- évi 72 00« Ft Mellékállás: Havi 2000 Ft—évi 24 0O0 Ft Főállás: Havi 8000 Ft=évi 9« OflO Ft Mellékállása nincs Eves Éves összes jövedelem=96 000 Ft összes jövedelem- 96 000 Ft A jövedelmek terhelése (Főállás: progresszív nyugdíjjárulék: NYJ) (Mellékállás: Általános jövedelemadó: ÁJ) 1. Munkavállaló Munkavállaló Főállás: 72 000 Ft Le: NYJ (8"„) 5 760 Ft Főállás: 96 000 Ft Le: NYJ (11",,) 10 600 Ft Főállás nettó jövedelem : 66 240 Ft Főállás utáni mellékjövedelem : 85 550 Ft Mellékállás: 24 000 Ft Le: AJ 640 Ft Mellékállás: nincs Mellékállás nettó jövedelem : 23 360 Ft összes nettó jövedelem: 89 600 Ft összes nettó jövedelem : 85 440 Ft 1. Munkavállaló 2. Munkavállaló (]j bruttó keresete a főállásban: mellékkeresete: 77 4Ä0 Ft 24 000 Ft Új bruttó keresete a főállásban: mellékkeresete: 107 070 Ft nincs összes évi jöved.: 101 490 Ft ’összes évi jöved.: 107 070 Ft A jövedelmek terhelése összes jövedelem: Le: 10% NYJ 101 490 Ft 10 150 Ft 91 340 Ft összes jövedelem: Le: 10% NYJ 107 070 Ft 10)710! Ft 96 360 Ft összes jövedelem: Le: alk. kedv. 101 490 Ft —12 00C Ft összes jövedelem: Le: alk. kedv. 107 070 Ft —12 0*0 Ft Adóalap: tLe: adó összes nettó jöved. 10% NYJ SZJA 89 490 Ft 9 270 Ft 101 49í* Ft —10 150 Ft —9 270 Ft Adóalap: Le: adó összes nettó jöved. 10", NYJ SZJA 95 070 Ft 10 »20 Ft 107 070 Ft 1W 710 Ft 10 9*20 Ft 8? <•;< 11 Xr. 44(1 1 t (Következik: Mi lesz a láthatatlan jövedelmek adóztatásával?) Kutatási eredmények, vállalatoknak A kutatási eredmények gyorsabb gyakorlati bevezetésének elősegítése érdekében a Magyar Tudományos Aka. démiia összefoglaló kiadványt jelentetett meg, amely tartalmazza az utóbbi öt esztendőben hazánkban elért 500 legjelentősebb tudó mán y os ismeretet. Az MTA 21 természettudományi és műszaki kutatóintézetének szakemberei valamennyi olyan új ered mény röl tájékoztatnak, amelyek a termelési gyakorlatban azonnal bevezethetők. E mellett valamennyi természettudományi területen — a matematikától a csillagászatig — közlük azdkat -az új elméleti felismeréseket és összefüggéseket. Az első alkalommal közreadott kiadványt a napokban öt ven olyan nagyvállalatnak. szövetkezetnek kül- dlilk el, melyek (leginkább érdekeltek a tudományos eredményék gyors gyakorlati hasznosításában. Megkapja a kötetet 19 innovációs és fejlesztő bánik is azért, hogy a vállalatok műszaki fejlesztési elképzelései támogatásának elbírálásához megfelelő ismeretekkel írendelfcezzenek. Az MTA természettudományi főosztálya szerkesztésében megjelent kötettel az Akadémia eleget tett az (ipari és mezőgazdasági vállalatok kéréséneik, hogy azok időben tájékoztatást kapjanak a legújabb tudományos eredményekről. 'Eddig ugyanis a vállalati vezetőik gyakran hivatkoztak arra, hogy a műszaki fejlesztéshez nem rendelkeznek a legfrissebb tudományos ismeretekkel, s ez is késlelteti a korszerű technika bevezetését. Az MTA természettudományi kutatóinézetei ismertetést adnak azokról a műszerekről és gyártási eljárásokról, amelyeket egy-egy — a kötetben megnevezett — hazai vagy külföldi vállalatnál már üzembe helyeztek, illetve bevezetitek. A gazdasági vezetőket azokról a legfrissebb eredményekről is tájékoztatják, amelyeket még se" hol sem alkalmaznak a termelési gyakorlatban. Az Akadémia saját kutatóintézeti hálózatán kívül anyagilag rendszeresen támogat több mint negyven egyetemi és főiskolai tanszéken működő természettudományi kutatócsoportot. Ma győzni — holnap veszíteni? Képzeljünk el egy futóversenyt. A futók a startvonalnál bemelegítenek, koncentrálnak, gimnaszti- káznak, készülnek testileg- lelkileg a sprintre, várják az indító pisztoly dörrenését. .. ám ekkor hat versenyző közül ketten odamennek a bíróhoz, s azt követelik tőle, zárja ki a másik négyet! Nincs semmi ok, indok, de zárja ki! Mert nagyon úgy néz ki a helyzet, hogy ők érnek előbb célba. Többet edzettek, jobb futók, „menőbb” a szerelésük, nekik szurkol a tömeg. Itt bizony ennek a két gyengébb képességű atlétának nem sok babér terem. Hacsak nem adnak bele minden apait-anyait. Ez a példa sportban elképzelhetetlen. A bíró, a versenyzők, a közönség megszakadna a nevetéstől, ha ilyen sportversenyt látna, ha ilyen versenyzői indítványt hallana. Ám, ami a sportban elképzelhetetlen az az életben nagyon is valószerű. Nézzük példának okáért a salgótarjáni vásárcsarnok kenyérárusait. Ugye, kezdetben az élelmesebb, rugalmasabb maszekok uralták a terepet. Előbb csak egy hordta oda eladásra a kenyerét, aztán a másik, majd a harmadik. .. közben szerény konkurenciaként jelen volt az áíész, a szövetkezeti ipar is. Látszólag békés nyugalom volt: a maszekok hozták szépen a vekniket, a vevő sorija állt, kifizette és vitte. Akik pedig nem csináltak ínyenckérdést a kenyérből, azok , megvették a boltban. Aztán idővel megmozdult az állami vállalat, s nem is akárhogyan! Olcsóbb, friss, jó minőségű kenyereket kínált mozgóboltjában, úgy hogy a vásárlók jó része átpártolt hozzájuk. Nosza, megindult a verseny. Több pályán is. Előbb rövid távon. Ez tűnt a legkézenfekvőbbnek: szólunk a felügyeleti szervnek, ugyan tegyen már rendet a piacon, zavarja el őket — a másikat — kedvezőbb éghajlatra. Vonják vissza az engedélyt, küldjék őket máshová, ne borítsák föl a kialakult rendet, hozunk mi annyi kenyeret, ameny- nyit csak meg bírnak venni-enni. .. A városi tanács termelésellátás-felügyeleti osztálya nem vonta vissza az engedélyt, nem küldött senkit, sehova. Sőt, kifejezésre juttatta azt a véleményét, hogy az újabb konkurenciának is szívesen helyt adna! Miért? Mert a kenyér választékának bővítésével a fogyasztó jár jól: nem kell annyit sorban állnia, kedvére válogathat, jobb lett a minőség, s még az olcsóbb „árfekvés” is megjelent a piacon. Bár a küzdelem sportszerűbb stílusba ment át, a harc még javában tart. Meg kell mondanunk őszintén, hogy a verseny játék- szabályait még nem tudtuk helyesen alkalmazni a gazdasági életben, pláne nem a társadalmiban. A legnehezebb kétségtelenül az, tudomásul kell venni azt az egyszerű igazságot, hogy nemcsak győztesek vannak, hanem vesztesek is. Bonyolítja a helyzetet, hogy aki ma győztes, meglehet másnap alulmarad, vesztes lesz. De az sem elképzelhetetlen, hogy harmadnap megint felülkerekedik. (A variációk száma egyébiránt végtelen.) Csakhát nehéz ezt előre megjósolni. Ettől verseny. Ha pedig verseny, akkor van kockázat, bizonytalan- sági tényező, bukásesély... Ha a pozícióvesztés lelki elviselésére nem is kötelezhető senki, arra viszont igen, hogy a verseny- szabályokat korrekten betartsa. Akár tetszik, akár nem. (tanka) Halász Lászlóné és munkatársai szalagrendszerben készítik a TSK-telefonközpontot a BRG Mechatronikai Vállalat salgótarjáni rádiótechnikai gyárában. Ebből a termékből az idén közel háromszázötven darabot szerelnek össze. Megbecsülik a műszakiakat A fejlesztők kíváncsi emberek Igazán spórolni csak a gazdag ember tud. Van azonban olyan gazdagság is, amelyiknek értéke nem csupán csengő forintokban mérhető. Manapság különösen érvényes ez a gazdasági egységeknél, ahol kevesebb pénzt? áldozhatnak fejlesztésre. Ebben a helyzetben egy-egy kiváló tervező-, fejlesztőmérnök valóságos kincset jelenthet a cégnek. A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár közel százéves fennállása alatt talán soha sem érezte jobban a fejlesztési osztály munkájának, fontosságát, mint három évvel ezelőtt, amikor termékeinek hetven százalékát újjal váltotta fel. Az osztály egyik legsikeresebb fejlesztőmérnöke Vámos Ti. bor. A bajszos fiatalember szabódik beszélgetésünk elején a fenti megállapítás miatt. Mondván, hogy csak a rábízott feladatokat igyekszik lelkiismeretesen megoldani, hasonlóan többi kollégájához: Aztán lassan belelendülünk a beszélgetésbe, — A műszaki főiskola elvégzése után 1976-ban kerültem a céghez — mondja. — Akkor az öntödei technológiával foglalkoztam, öt év után a technológiai osztályra helyeztek; 1981-ben kerültem a fejlesztőkhöz. így alkalmam volt megismerni a gyár valamennyi üzemét. Salgótarjáni vagyok, a tűzhelygyáron kívül nem is nagyon találtam volna máshol a képzettségemnek megfelelő munkát. Ezért már a belépéskor természetes volt, hogy a gyár lesz a kenyéradóm. Hogy a vállalat járt jól Vámos Tiborral, vagy fordítva, arra a fiatalember sem tudott választ adni. Azt viszont tudom, hogy munkájával meg vannak elégedve. Ö meg azzal a lehetőséggel, amelyet a gyártól kap főkonst- ruiktőri munkájához. Évekkel ezelőtt, a vállalat szanálását követően az új vezetőség bizalmat adott a fejlesztőknek. Tudtálk és tudják, hogy az új termékekben van a lehetőség. Vámos Tibor első megbízatásként a szilárd- tüzelésű kályhák korszerűsítését kapta. — Ez hagyományos termékcsalád volt a gyárban. Tulajdonképpen a még ma is kapható Carbon, Tarján, Fény elnevezésű kályhákkal kezdtem a szakmát. Aztán következett az olcsó, legtöbbször hulladék hasznosítását lehetővé tevő fűrészporos kályha. A fejlesztő csak akikor nyugodt, ha a boltokban megtalálja a termékeket. Ezekkel a kályhákkal gyorsan kellett megjelenni a piacon. Szebbek, mutatósab- bak voltak a korábbi tűzhelyeknél, de véleményem szerint nem sokkal jobbak azoknál. Kollégái mondják, hogy Tibor igencsak belelendült a munkába, sorra állt elő a különböző termékekkel. A fűtőkészülékek mellett olyan egyéb cikkeket is tervezett, amelyek készítésére nagyobb beruházás nélkül vállalkozhatott a cég. Így egyebek között három hét alatt kifejlesztette a szabadidőstermékeket, melyek olyan keresettek lettek, hogy a különböző. grillkészülékekkel a nyugati piacra is betörtek. Szintén rövid idő alatt készült el a hulladékégető légkazán. Mindhárom típusa kiválóan alkalmas intézmények, gazdasági épületek, fóliasátrak, esetleg családi házak légfűtésére. — Milyen ember a sikeres fejlesztő? — Megszállottan kíváncsi — mosolyodik el Tibor. — Én például nyitott szemmel járom a világot. Ha tehetem, minden vásáron, bemutatón ott vagyok. Érdekel a termék élete, mely szerintem ott kezdődik, hogy igény van rá. Kíváncsi vagyok a vásárlók véleményére. Hiszen, akik majd használják például a kályhákat, tűzhelyeket véleményükkel, tapasztalataikkal jelentősen segítik a munkámat. Ha tehetem, a város Centrum áruházában is megnézem a termékeinket. Egy alkalommal az eladó nem volt a helyén és én magam magyaráztam el a vevőknek saját fejlesztésű kályhám tulajdonságait. — Megbecsülik a vállalatnál a műszakiakat? — Kollégáim nevében is mondhatom, hogy a gyárban az utóbbi esztendőkben sokat tettek a műszakiak anyagi megbecsülése érdekében. A jelenlegi vezetők jól látják, a szakmunkások a mát határozzák meg termelésükkel, a jövő azonban a műszaki fejlesztőgárda kezében van. Ennek érdekében támogatják a továbbtanulni szándékozókat, mént az sem mindegy, hogy milyen képzettségű emberek dolgoznak a vállalatnál. Magam sem hagytam fel a tanulással. Surányi János
