Nógrád, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-27 / 253. szám

2 NÖGRÄD 1987. Oktober 27., KEDD Öböl menti államok Hem kémek szankciót „Az Öböl menti országok együttműködési tanácsa el­ítéli a Kuvait ellen intézett iráni támadásokat. Ä ta­nács az egész szövetség meg­támadásának tekint bármely agressziót, amelyet valame­lyik tagországa ellen követ­nek el” — tartalmazza az a közlemény, melyet vasár­nap adtak ki az 1981-ben létrehozott tömörülés rijádi külügyminiszteri tanácsko­zásáról. A szövetséghez tartozó hat arab ország — Bahrain, az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Kuvait, Omán és Szaúd-Arábia — külügymi­niszterei két napon át ta­Hétfőn, a korábbi bejelen­tésnek megfelelően, a Ma­gyar Néphadsereg kijelölt alakulatainak és törzseinek részvételével — mintegy nyolcezer katona bevonulá­sával — Bazalt—87. elneve­Vasárnap lapzárta után kaptuk a hírt, hogy a Belke­reskedelmi Miniszérium a Magyar Nemzeti Bankkal, az Országos Takarékpénz­tárral és a SZÖVOSZ elnö­kével egyetértésben októ­ber 26-tól átmenetileg fel­függeszti az áruhitel-értéke­sítést a következő cikkek­re: színes televízió, auto­mata mosógép, háztartási mélyhűtőszekrény és -láda, Hi-Fi-torony és részegységei (tuner, receiver, erősítő, magnódeck). Az intézkedés nem vonatkozik az olyan árúhitelnyújtásra, amely­nek teljes forrását a gaz­dálkodó szervezet az Orszá­gos Takarékpénztárnál vagy a takarékszövetkezeteknél saját pénzeszközeiből biz­tosította. A felsorolt áruk az ok­tóber 26. előtt kiadott OTP- és takarékszövetkezeti hi­tellevelekre érvényességi ha­táridejükön belül még ki­szolgáltathatok. A megren­nácskoztak a szaúdi fővá­rosban a Perzsa-(Arab)-öböl- ben dúló háború kiszélese­déséről. A tanácsülést azért hívták össze, mert az utób­bi 10 nap alatt, Irán há­rom rakétatámadást inté­zett az öböl-beli Kuvait el­len. A külügyminiszterek kö­zös közleményéből kima­radt az a Szaúd-Arábia és Kuvait által szükségesnek ítélt megfogalmazás, hogy a szövetség ENSZ-szankciók alkalmazását kéri Irán el­len. Ugyan-e két tagország azt is szerette volna elérni, hogy az Öböl menti együtt­működési tanács minden zéssel harcászati gyakorlat kezdődött hazánkban a du­nántúli katonai gyakorlóte­reken. A gyakorlatot Török Mihály altábornagy sereg- testparancsnok vezeti. (MTI) deléses vásárlás keretében előleggel lekötött áruk hi­telre ugyancsak október 26. előtt kelt érvényes hitel­levél birtokában vásárolha­tók. Az ifjúsági takarékbe­téttel rendelkezők, illető­leg a fiatal házasok és a gyermeküket egyedül neve­lő fiatalok által igénybe vehető kezdvezményes áru- vásárlási kölcsön külön cikklistája és a kölcsön ka­matozása nem változik. Folytatódik a Videoton Vál­lalat által szervezett Co­lor Star televízió-csereakció is. November 2"től a Pénz­ügyminisztérium és a Bel­kereskedelmi Minisztérium a Magyar Nemzeti Bank­kal egyetértésben évi 12 százalékra módosítja az áruvásárlási kölcsön kama­tát. A kamatfeltételek a fenti időpont előtt kiadott hitellevelek esetében válto­zatlanok. Irán ellen tagja szakítsa meg kapcso­latait Teheránnal. Diplo­máciai források szerint ez az Egyesült Arab Emírsé­gek, Katar és Omán ellen­kezésén hiúsult meg. A há­rom ország külügyminiszte­rei úgy érveltek, hogy fenn kell tartani a párbeszédet Iránnal, mert máskülönben nem lehetséges rendezés a konfliktusban. A Reuter hírügynökség elemzése sze­rint vonakodásuk fő oka az, hogy ezek az olajban gaz­dag, de igen kicsiny, köny- nyen sebezhető Öböl menti országok óvakodnak minden olyan lépéstől, amely . nyílt összecsapáshoz vezethetne Iránnal. (MTI) Shultz beszámolt Már vasárnap magához kérette Reagan elnök Shultz külügyminisztert és Carlucci nemzetbiztonsági tanács­adót, hogy beszámoljanak a moszkvai külügyminiszteri tárgyalásokról. Mind Shultz, mind Car­lucci azt hangoztatta va­sárnapi televíziós nyilatko­zatában, hogy Moszkvában már csaknem teljesen befe­jezték a közepes hatótávol­ságú rakéták felszámolásá­ról szóló szerződés előké­szítését, s az heteken be­lül kész lehet az aláírásra. Az amerikai külügyminisz­ter azt is jelezte, hogy az ilyen szerződés aláírásához az amerikai álláspont sze­rint nem feltétlenül van szükség csúcstalálkozóra. Mindketten csak igen óva­tosan nyilatkoztak arról, hogy a találkozóról nem jött létre megállapodás: a külügyminiszter például úgy vélekedett, hogy „nem le­het a Szovjetuniót olyan lé­pésre kényszeríteni, amelyet nem akar megtenni”, s bár mind ő, mind Carlucci azt mondotta, hogy a megálla­podás elmaradása „a szov­jet véleményben bekövetke­zett változás” következmé­nye, nem foglaltak egyelőre állást abban, hogy mi lehet a következő lépés. (MTI) Őrizetben a bangladesi ellenzék Elégedetlenek az elnök politikájával A bangladesi rendőrség több mint háromszáz ellen­zéki politikust vett őrizetbe hétfőre virradóra, hogy meg" gátolja a kormányzattal szembenálló pártok szerve" zésében november tizediké­re meghirdetett „dakkai ostromot”. A jelzett napon az ellenzéki tábor terve szerint százezrek vonulná­nak a fővárosba, Dakkába, hogy a kormányhivatalok működésének megbénításá­val követeljék Hoszain Mohammed Ersad elnök rendszerének a távozását a hatalomból. A kormányzat a „dakkai ostromot” törvényellenes­nek minősítette és előre fi­gyelmeztette az ellenzéket: a rendelkezésére álló esz" közökkel meg fogja azt aka­dályozni. Ezt követték az éjszakai letartóztatások. A begyűjtött politikusokkal közölték, hogy őrizetbe vé­telük „egy hónapra szól” (A dakkai jelentésekből nem derült ki, hogy a letartóz­tatottak között vannak-e pártvezetők.) A kormány hatósági eljárással fenye­gette meg azokat a sajtó­szerveket, amelyek valami­lyen formában teret adnak az ellenzéki megmozdulás propagálásának. A hárófh ellenzéki párt" ! szövetség — összesen hu­szonegy pár.t, .-rft.sa jnyár ele- \ je óta már számos megmoz­dulást és munkabeszünte­tést szervezett a rezsim el­len. Az ellenzék szerint az öt éve katonai puccsal hatalomra jutott Hoszain Mohammed Ersad elnök csak a választási eredmé­nyek meghamisításával tud­ta országlását meghosz- szabbítani — vagyis kor­mányzata törvénytelen. (MTI) Harcászati gyakorlat hazánkban Változás az áruvásárlási kölcsönakcióban Ellátási gondok Nicaraguában: Sok ígéret. kicsi mozgástér Nicaraguában a korábban készült, ám még forgalomba nem került húszcordobás bankjegyek immár húszezer cordobát érnek. A nicaraguai hatóságok ugyanis utólag nagy fekete számokkal „20 000-et” nyomtatták rájuk és október utolsó napjaiban forgalomba hozták a jelen­leg legnagyobb címletű pa­pírpénzt. A közép-amerikai ország­ból, ahonnan jobbára külpo­litikai és katonai esemé­nyekről érkeznek jelentések, a lakosság döntő többsége a napi megélhetésért folytat küzdelmet. Az emberek életszínvonala különö­sebben az utóbbi másfél esztendőben csökkent. Ez alapvetően meghatározza a nicaraguai belpolitikai életet és közhangulatot. Tavaly meghaladta a 600 százalékot, az idén valószí­nűleg ennél is meredekebb az inflációs ráta. Egyre na­gyobb gondot okoz az alap­ellátás biztosítása és a bel­kereskedelem egyre nagyobb része zajlik láthatatlan, olykor tiltott csatornákon keresztül. Továbbra is lé­tezik egy olyan üzletháló­zat, amelynek keretében a központi kormány kedvez­ményes áron, jegyre árusítja az alapélelmiszereket és ház­tartási cikkekét az állami al­kalmazottaknak és a terme­lőmunkában dolgozóknak. Ez az ellátás ugyanakkor gyakran akadozik. Az elmúlt napokban a Barricada, a sandinista front lapja arról adott hírt, hogy a kijelölt boltokban nem érkeztek meg a soros rizsszállítmányok. A fővárosban ugyanakkor min­denki tudja, hogy a fekete­piacon minden kapható, egyebek mellett rizs is, még­hozzá korlátlan mennyiség­ben, persze, csillagászati áron. A managuai tömegközle­kedés már-már elviselhe­tetlenné vált. A szükséges 400 helyett 190 busz áll ren­delkezésre — mondta a szál­lítási miniszter. Gyakran órákat kell várni még olyan buszra is, amely a városköz­pontba szállítja az utasokat. A vállalatok, intézmények sokszor mikrobusszal, kis­teherautóval szedik össze az egy környéken lakó dolgozói­kat. Ramirez miniszter sze­rint reális esély van arra, hogy javítsanak ezen az ál­datlan helyzeten. A kormány részéről ígére­tekben nincs hiány, a moz­gástér azonban meglehető­sen korlátozott. A nemzeti jövedelem 50 százalékát a védelmi kiadások emésztik fel. A termőterület döntő része továbbra is magánkéz­ben van. A rizs nem vélet­lenül kapható a feketepia­con: a termelők a részben kötelező állami eladás he­lyett jobban érdekeltek az értékesítésben egyéb csator­nákon keresztül. Furcsa akadályok is van­nak. A nicaraguai televízió­ban az állami olajvállalat igazgatója elmondta, hogy miért kell ismét kilométe­res sorokat állni benzinért a töltőállomások előtt. Esze­rint legutóbb egy kubai olajszállítmány érkezett Ni­caraguába, de ennek felhasz­nálása lassan haladhat, mi­vel az országban működő négy külföldi olajtársaság közül három amerikai tulaj­donú, és ezeknek tiltott ku­bai termékek forgalmazása. Az országban 1985. eleje óta alkalmazott gazdaság- politika a korábbi szubven­ciók jelentős részét megszün­tette — vállalva a nagyobb inflációt is — és igyekszik ösztönözni a termelést, visz- szaszorítani a spekulációt. E törekvés azonban csak rész­ben mondható sikeresnek, mert időközben ellenőrizhe­tetlenül felduzzadt egy ke­reskedői, végső soron speku­lációval foglalkozó réteg, amely jól keres, s a hiány- helyzetet kihasználva, az ára­kat szinte tetszése szerint alakítja. Az eltorzult arányokat jól szemléltette egy közelmúlt­ban készült felmérés. Esze­rint azok, akik kizárólag az­zal foglalkoztak, hogy hideg vizet árusítottak, jobban ke­restek, mint sok magas be­osztású funkcionárius. Az ál­lam, amely a forradalom el­ső évéiben a városokat pró­bálta fejleszteni, most a fa­lut, magát a termelést ré­szesíti előnyben. A faluról történt korábbi elvándor­lás miatt Managua lakossá­ga egymilliósra duzzadt, s ezzel együtt jár egyebek mel­lett a vízhiány, a bűnözés, az ellátási nehézségek növe­kedése is. A managuai piacokon így is viszonylag bőséges az áru- választék, a kínálat zöldség- és gyümölcsfélékből, még húsból is. Az árak azonban egyre nehezebben megfizet­hetők. Egy kiló marhahús 20 ezer cordobába, egy import farmernadrág 300 ezer cor­dobába kerül, s ez utóbbi egy munkás havi fizetésé­nek felel meg. Simándi Tamás (Managua) BARÁTAINK ÉLETÉBŐL Közvélemény-kutatás az atomháborúról Moszkvában A moszkvai szociológiai felmérésben részt vett szov­jet emberek 93 százaléka meg van győződve arról, hogy a Szovjetunió soha nem alkalmaz elsőként atom­fegyvert. Azzal a feltétele­zéssel, hogy az Egyesült Ál­lamok sem teszi ezt, csupán 8 százalék nem ért egyet. A felmérést a Szovjet Tu­dományos Akadémia szoci­ológiai kutatóintézete vé­gezte a moszkvai békefórum megrendezése előtt. A fel­mérés során több mint ezer embert kérdeztek meg. 89 százaléka úgy véli, hogy egy általános atomháborúban nem lesz győztes. A Szov­jetunió és az Egyesült Ál­lamok teljesen megsemmi­sül. A megkérdezettek 4 szá­zalékának volt ellentétes vé­leménye, a többiek nem tud­tak válaszolni a kérdésre. A felmérésben résztvevők 88 százaléka hangsúlyozta annak az állításnak az iga­zát, hogy a korlátozott nuk­leáris háború nem lehetsé­ges. Amennyiben a nukleá­ris fegyvert bevetik, elke­rülhetetlen az általános atomháború. E megállapí­tással a megkérdezettek 4 százaléka nem értett egyet. A válaszadók 93 százaléká­nak az a véleménye, hogy a világűrbe telepített nukle­áris fegyver növeli a vélet­len kockázatát. Egy száza­lék nem ért egyet azzal, 6 százalékuk pedig nem al­kotott határozott véleményt. Ugyancsak sokan értettek egyet (93 százalék) azzal a megállapítással, hogy a nuk­leáris fegyverek felszámolá­sa az atomháború elkerülé­sének egyetlen útja. E vé­leményt 2 százalékuk nem támogatta, 5 százalék pe­dig nem tudott határozot­tan állást foglalni. A szociológusok az atom­háború, a nukleáris lesze­relés és az atomfegyver­mentes világ problémáival kapcsolatban is tettek fel aktuális kérdéseket. A kér­dőív 16 kérdésének mind­egyikéről először kérdezték meg a szovjet embereket. A kérdőív hat kérdése ugyan­az volt, mint „A nemzet na­pirendje” alapítvány által, a 80-as években Amerikában végzett felmérésé. A családtagok száma: 214 Rusztam Halilov 106. szü- , letésnap.iára„ naggoa sokan , jöttek össze. Nem csoda, hi- • szén Rusztam az azerbajd- j zsán-JCamísR ......falú, ‘legöre­g ebb lakója, és 214 közvet­len leszármazottja van. Ami­kor az ünnepi asztalnál együtt volt az egész család és sorolgatni kezdték, me­lyik gyerek, unoka, déduno­ka mire vitte, kiderült, hogy a Halilov famíliában több mint ötven diplomás, közép- és felső fokú végzettségű em­ber van, orvos, tanító, állat­orvos, agronómus, építész, mérnök, könyvelő stb. Legutóbb Bahor nevű leg­kisebb lánya (!) örvendez­tette meg az érettségi bizo­nyítvánnyal. Ö maga annak idején nem tanulhatott, de kárpótolja az, hogy a gyermekei, unokái, dédunokái szépen boldogul­nak. Ebben a népes családban mindig, történik valami ér­dekes esemény: hol születik egy újabb dédunoka, hoj hazajön, valamelyik unoka á hadseregből, hol jön a hír, hogy az egyik, vagy másik unoka megvédte a disszertá­cióját. Az ország minden részéből jönnek levelek a faluba. — A jó hírek meghosz- szabbítják az ember életét — mondja Rusztam. Születése óta itt él, ebben a hegyi faluban, aktívan részt vett a szovjethatalom megteremtésében, 17 éve a falu tanácselnöke. Elő­rehaladott kora ellenére tel­ve van optimizmussal, sze­reti a nyílt beszédet, a vi­dámságot, nagyszerűen imp­rovizál a szaza nevű ősi hangszeren. A családi ese­mények fénypontja, amikor Rusztam régi azerbajdzsán dalokat énekel. A családtagok egy része Rusztam Halilov születésnapján. Az ünnepelt — szazakísérettel — népdalokat énekel. A 106 éves Rnagtam legkisebb lánya, Bahar, a papa ked- venee. 0 érettségi bizonyítvánnyal szerzett örömet az ünne­pednek. (A. Mamelov felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom