Nógrád, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-03 / 233. szám
4 NOGRAD 1987. október 3., SZOMBAT FiihliZ'ffáho: szaladgálnak Szeszháború vagy szelíd küzdelem? — Szél! elvtárs! Ha most meghívnám egy -pohár italra itt a környéken, vajon hárty szeszkimér« helyre mehetnénk? — Számoljunk csak: itt a közelben van a Sörbár, a Nemzeti étterem, a Deliká- tesz. a Narancs étterem, a bisztró, a Pécskő. aztán a Kovar presszó, ennek az éttermi része. Majd a borozó. s nincs túl messze a Kulacs, a Salgó úti bisztró, a borozó, s a nemrég megnyílt Späten. . . — Ez eddig tizenhárom. Elég szerencsétlen szám. pár száz méteren belül. — Azt írják meg mái eg.vszer abba az újságba, hogy mi a’ francnak építik azt a sok sörözőt meg borozót ! — recseg a telefonba a női hang. Próbálnám nyugtatgatni. de nehezen megy. mert a férje, a fia. meg most már a ve.ie is. havonta fél fizetésüket ..ajánlják fel" a vendéglátóiparnak. Hallgatom a megyei tanács ülésén az előterjesztést, amelyből kitűnik. hogy évenként 11 —12 liter száz- százalékos alkoholt iszunk átlagosan. Tehát, ha a csecsemő és az agg nem iszik egy kortyot se. akkor bizonyára mások a dupláját, háromszorosát. négyszeresét. . . Borba átszámítva, ez két-háromszáz, liter. Kis megyénkben (235 ezer lakos) mintegy hétezerre tehető az alkoholisták száma. ebből a beteggondozók több mint kétezret tartanak nyilván. Ezek zöme önkéntesen. egyharmaduk kötelezően jelentkezik. Kilencven százalékuk férfi. Mondja a megvei bíróság elnöke, hogy az alkoholizmus, a bűnözési mutatókat tekintve. a felnőtt elítéltek ötven. a fiatalkorúak harminc százalékánál játszott szerepet. Magyarán: amit tett. ital hatására (is) tette. ■ — Óriási a nyomás ránk. hogy engedélyezzünk újabb és újabb italkimérésekst — magyarázza a Salgótarjáni Városi Tanács termelésellátás-felügyelet i osztályának vezetője. — Most is van benn néhány kérelem. Az egyik egy cukrászdától jött. a másik a művelődési intézménytől. a harmadik egy pecsenyesütőtől, a következő a nemrég nvilt mini-grill- től. . . Sokan örültek a mini- grill megnyitásának. Nemcsak szép. ízléses, hanem jó ételválasztékot is nyújt azoknak — elsősorban )>is- pénzűeknek —. akik szeretnének kutyafuttában ..bekapni" néhány falatot, szendvicset, s mindezt egy üdítővel leöblíteni. — A vásárlók igénye, hogy sörárusításra is legyen lehetőség — említi Nagy István, a Palócker Vállalat üzletvezetője. — Tudomásom szerint ide zömmel fiatalok, diákok, az üzletközpontban vásárlók járnak. Akik sörözni akarnak éppenséggel, azok f öl - mennek a lépcsőn, egy percen belül a "Sörbárban lehetnek. . . — Sok vendégünk éppen azért nem jön be hozzánk, mert »a gyors ebéd után nem ihat meg egy sört. Ez számunkra gazdasági érdek is! Nekem elsősorban ezt kell néznem. Tiszteletre méltó dolog, ha egy vezető abból indul ki. mi a jövedelmezőbb. Csakhogy az alkoholkínálat nem csupán gazdasági kérdés — legalábbis szamunkra. De azért játsszunk el a gondolattal, mi lenne. ha máról holnapra egy olyan nagyíorgalmú helyen, mint a salgótarjáni Nemzeti étterem. megszüntetnék az al- kohoiárusitást! — Akkor jó néhány dolgozónak kiadhatnánk a munkakönyvét! — mondja az étterem vezetőhelyettese. Palicza Gizella, aki húsz éve dolgozik itt. s beavatott a pénztár titkaiba is. — Nézze, a napi italforgalom megközelíti a harmincezer forintot, az ételé ötezer forint körüli. Most gondolja el. mi lenne. ha azt mondanám egy szép napon a kuncsaftoknak, emberek. nincs több pia. . . Vannak. akiknek ez a ..hazájuk", reggeltől estig, nyitástól zárásig, itt üldögélnek. . . Persze, persze ak alkoholizmus nemcsak azért lett ..népbetegség", mert a vállalatoknak. magánosoknak nagy üzlet az. alkoholárusitás. De. ha nem lenne ekkora túlkínálat...? Nincs csata. Szelíd, kis küzdelem folyik, messze a frontvonaltól. Ma már ugyancsak fölhördülnének az emberek, ha valaki az alkoholizmus mellett agitálna. a szeszgyártás fölkutatását szorgalmazná. társadalmi következményeit* bagatellizálná. Tehát, bolond lenne bárki is nyíltan sisakot húzni. Nem. nem. finomabb módszereket vetnek be. a „haditechnika" itt is korszerűsödött. — Például korábban cukrászdára kértek engedélyt, aztán most szeretnének alkoholos ..profilbővítést". Vagy a maszek kolbászt, pecsenyét süt. s emellé ..csúsztatóként" kéri az engedélyt. De említhetném a művelődési intézményt, a kultúra házát, ahová szintén szeretnék bevinni az italt — sorolják a példákat szinte végtelenül a termelésellátásfelügyeleti osztályon. Fejérvári Gézáné kereskedelmi előadótól megtudom, hogy az utóbbi hetekben tizenöten kértek engedélyt, s közülük, talán kettő kapta meg. — Miért ennyire szigorúak? — kérdem Széli József osztályvezetőt. — Ez nem szigorúság dolga. Arról van szó. hogy ma Salgótarjánban az alkoholárusítási lehetőség, az ellátási érdeket szem elolt tartva: telített. Többre n:ncs szükség, pontosabban csak olyan helyekre adunk engedélyt. ahol a terület ellátottsága indokolja, s a fogyasztás garantáltan kulturált körülmények között zajlik. Három érdeket kell számba vennünk, araikor mérlegelünk. Egyrészt számolnunk kell a lakosság kulturált, reális italfogyasztási igényével. Másfelől li- gvelemmel kell lennünk azokra a társadalmi következményekre. amelyeket az alkohol motivál. gondolok itt az együttélés elemi szabályainak megszegésétől a bűnözésig mindenre. Harmadrészt pedig tekintettel kell lenni bizonyos mértékben a gazdasági érdekekre is. Nos. ezek alapján mérlegelünk. s mivel nem lehet célunk az. ellátási hálózat további bővítése, általában nem engedélyezzük! — Pénzre megy a dolog, gondolom, nem veszik egykönnyen tudomásul. — Majdnem minden nemleges döntést megfellebbeznek. fűhöz-fához szaladgálnak. protekciót keresnek . Tan ka László A szerencse jelképe, a lópaták védője A patkó Az. utak kövezetén ma már csak nagyritkán kop- pan meg, s ver a fülnek oly kedves ritmust a lovak megvasalt patája, de a kovácsműhelyek üllőin máig kézi munkával készülő patkó továbbra sem ment ki a divatból. Hogy mióta alkalmazza az. ember ezt a különben igen praktikus, az igavonó állatok lábainak járófelületét, védő burkolást, nem tudjuk pontosan. Egy biztos: a világhódító Nagy’ Sándor, aki i. e. 356-ban bekövetkezett haláláig szinte végigsöpört hadaival a fél világon, még nem ismerte a patavédés , mesterségét, mert amikor Ázsia leié tört. éppen azért kellett visszakoznia, mert lovai a hegyes köveken le- sántultak. Az egyiptomiak az időszámítás előtti századokban még szintén nem alkalmazták a patkolást. de a patákat már sarukkal véd- U'k. A görögök majd a rómaiak föitehetőleg az egyiptomiaktól lesték el a .saruhasználatot, s már nemcsak növényi szálakból támogatták, hanem bőrből is szabták, varrták a régészek szerint leginkább a beteg patájú paripák lábára. Aztán elérkezett a fémből kovácsolt patkók korszaka is A leletek úgy mutatják, hogy legelőbb francia és német földön, valamint a brit szigeteken formált ki ilyen meghosszabbított félkör alakú. szeglyukakkal áttört tárgyat az újításra kész őskovács. Bern környékén különösen szép számmal bukkantak ilyen — a lócsontokkal együtt földbe került — darabokra a régészek. S mivel e tájon egykor a kelták éltek. ez a patkótípus is a kelta jelzőt kapta. Jellegzetességük. hogy még nincs kápájuk, azaz a patára ráhajtható nyúlványuk, s viszonylag kicsik, keskeny'ek. Az új idők jeleként azonban már olyan példány is akad közöttük. amelynek sarka van: ez a módosítás a lovak járását tette kényelmesebbé, biztonságosabbá. A kelták után a germánok váltak a patkolás mestereivé. ök már vastagabbra szábták a patkót és szintén vaskos sarkakat is alkalmaztak. Patkószögeik feje pedig — akárcsak ma — négyszögletes volt. A brigádokat nem illik becsapni... Eleinte nem él tettem a váltását: a KISZ mozgalmas feladatait feladva a könyvek birodalmának nyugalma mellett döntött. Nagyon is életszerű magyarázata meggyőzött. aztán pedig kibontakozott előttem az a sokszínű világ, amit a kívülállók rosszindulatú megjegyzése olykor így jellemez: beült a polcok közé penészed ni. . . Maász Nándörnéval, a Nógrád Volán szakszerveze- zeti könyvtárában találkoztam. A műhelyek zajától, az írógépek ropogásától távol néhány perces nyugalmat ad mindazoknak, akik betévednek ide. Kolléganőjével, Bolyós Lá'zlónéval felügyelik a 15 és fél ezer kötetes bibliotéka rendjét, s szervezik az immáron 850 tagú olvasótábort. — Nem titok, hogy elsősorban a szocialista brigádokra építettünk — mondja a könyvtáros. — A teljes tagiág 87 százalékát teszik ki. Sokan azt hiszik, ez egyfajta kényszer a dolgozó kollektívák számára. Olvasásra senkit nem lehet kényszeríteni. Üjabban zenei felvételekért is kopogtatnak. főleg azok a világjáró kamiono- sok. akik magnóval tartják ébren magukat sok napos magányukban. A lemeztár 750 darabból áll. Igaz nem Beethoven a sztár: inkább a jugoszláv 3 2 együttes. S ha már slágereknél tartunk, egy közlekedési vállalatnál ugyan melyik könyv lehetne a népszerűbb Moldova György A pénz szaga című riportjánál!? — A pszichológusnál is jobban kell ismerni az emberek igényét. Ez alapvető feltétel a könyvtár működésében — magyarázza. — Csak ilyen hozzáállással szervezhetünk számukra vetélkedőt, s bármilyen rendezvényt. . . Szakszervezeti bizottságunk anyagi támogatása nélkül nem sokra mennénk. Évente 100 ezer forintot kapunk és emellett 50 ezret adnak technikai felszerelésekre. Maász. Nándorné tíz esztendeje vette át a szak- szervezeti könyvtár vezetését. Idén augusztusban munkája elismeréseként Szocialista kultúráért kitüntetést kapta meg. — Véletlenül kerültem a pályára — pergeti visz- sza életútját. — Hosszú ideig a KISZ-apparátusban dolgoztam, vezettem az EXPRESS irodáját. Szívesen csináltam, sőt. ha most belegondolok, ez idő tájt szereztem a legtöbb emberismeretet. Kislányom megszületése után döntöttem úgy, hogy nem folytatom ezt a rengeteg energiát igénylő pályát, melyet tetézett a napi ingázás Nagybátonyból. Titkárnőként kerültem a Nógrád Volánhoz. s nem hagyhatom ki a történetből az akkori igazgatót, aki patronálta iovábbtanulási kérelmemet. Az viszont a szerencsén múlott, hogy itt is maradhattam, hiszen az államvizsgám évében üresedett meg a könyvtári állás. .. Napbarnította. félmeztelen férfi lép a könyvtárba. Rövid böngészés után rakomány könyvvel távozik. Szinte valamennyi vallás- történettel foglalkozik. Derűs arccal magyarázza Bo- lyósné: — Csak az történt, hogy Nándi bácsi megkérdezte: „Ugye, ebben a rendszerben adták ki ezeket a könyveket?" Maászné kiegészíti: — Egyik legkedvesebb olvasónk Kovács Nándi bácsi. Itt söpörget az udvaron. Kelta típusú patkó A tárgyi leletek mellett egy írásos emlék is bizonyítja. hogy az időszámítás utá-- ni években milyen fontos műveletté vált a paták oltalmazása. A VI. században egy bizánci szerző azt vetette pergamenre, hogy a lovak lábainak védelme vaslemezek segítségével immár kötelező. IV. Leó császár pedig a IX. században hadi rendeletben emlegeti a patkolás szükségességét. Azt a gyakorlatot, amelyet egy mai mester is elfogadna, a XVIII. században az itáliai kovácsok honosították meg. Ök vették észre, hogy más alakú patkó kell a jobb és a bal oldali, s ugyanígy az elülső meg a há túlsó lábakra. „s azt is. hogy a különféle Nos ki-ki eldöntheti, menynyire „penészes” ez a birodalom. Időnként nem ártana olyannak is meggyőződni erről, aki kívülről így ítélkezik. Kép: Bencze Péter Már kora tavasszal nekivetkőzik. annyira szereti a napot. Talán még beteg sem volt az életben! T. Németh László betegségben szenvedő patákra sarkos. félhold alakú, vagy éppen háromnegyedes patkó kell. A XVIII—XIX. században a brit műhelyek termékei váltak gnind divatosabbakká, mégpedig azért, mert ezek már valóban tudományos alapon, a különböző paták szerkezetét figyelembe véve, szinte a formatervezés remekeiként készültek. Magyarországon a XII. századból származnak a legrégebbi patkóleletek — ezek zöme germán jellegű —, majd pedig itt is az angol módi kezdett hódítani. Arra pedig különösen büszkék lehetünk, hogy a patkolás mesterségének gyökeres megújítása szintén egy magyar állatorvosnak, nevezetesen dr. Sági Lászlónak a nevéhez fűződik, ö kezdte szorgalmazni, hogy a nehéz fémpatkók helyett a köny- nyebb műanyagokat, mégpedig a metanidot és a dana- midot alkalmazzák. Az 1960- as években sikeres kísérleteket folytatott e tárgyban, sőt a szögezést az úgynevezett csapos ragasztással váltotta fel. Ám hiába bírták ezek a műanyag patkók a használatot akár négy-öt hónapig is. a próbálkozás mégsem vált divattá. Az USA-ban, az NSZK-ban, Angliában már javában dívik ez az új eljárás, azzal a különbséggel, hogy ott meleg állapotában öntik rá a patkók műanyagát a patákra Elsősorban a féltett-óvott versenylovakéra, de hellyel- közzel az igásokéra is. A szerencsét azonban nyilván ezek hajtói is a légi jó vaspatkóktól várják... A. L. SjÄg Patavédő *aru a romai korból KBBbMmIBbbSmwBÍbimwBBbwBbBhMBBÍ Á barikád egyik oldalán Á barikád másik oldalán
