Nógrád, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-26 / 252. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI "TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF., 252. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1987. OKTÓBER 26., HÉTFŐ Á csúcsra még várni kell (2. oldal) Á siker kötelezettsége (3. oldal) Vigyázat: tűzveszély! (5. oldal) Szövetkezeti pávakörök területi bemutatója Folklörértékelc mentése A szurdokpüspöki asszonykórus Erzsébet-napi köszöntőt mutatott be. Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Központ­ban rendezték meg a szö­vetkezeti pávakörök és nép­zenei együttesek IV. orszá­gos találkozójának területi bemutatóját szombaton és vasárnap. A kétnapos prog­ramban * összesen 43 együt­tes lépett fel, Borsod, He­ves, Fest és Nógrád megyé­ből. Nógrádot húsz csoport képviselte. A rendezvény szombaton délelőtt negyed tízkor kez­dődött a művelődési ház színháztermében. Deák Pál, a termelőszövetkezetek terü­leti szövetségének titkára megnyitóbeszédében rövi­den ismertette a mozgalom útját, s elmondta, hogy Nóg­rád megye másodszor ad ott­hont ilyen fajta rendezvény­nek. Utalt rá, hogy a páva­körök tevékenységének célja nem hivatásos művészek képzése, hanem a művészet e fajtájának megkedvelteté- se, a résztvevők személyisé­gének gazdagítása. A folk­lórértékek megmentése fon­tos feladat, hiszen a mozga­lom a jövő generációjának olyan forrást ad, melyből mindig lehet meríteni. Em­lékeztetett arra is: a szövet­kezeti rendezvényeket min­dig színesebbé teszi egyegy helyi népdalműsor. Megnyi­tóját Kodály szavaival fe­jezte be: — _ „Nincs szebb feladat, mint belopni a szép­ség örömét az emberek éle­tébe. Azokéba, akik szívesen énekelnek, s azokéba is, akik nem muzsikálnak.” Ezután kezdődött a páva­körök bemutatkozása. Első­ként a karancskesziek műso­rát láthatta a közönség, majd őket a nap folyamán még húsz együttes követte. A produkciókat háromtagú zsűri értékelte, melynek el­nöke Olsvai Imre, az MTI munkatársa volt, tagjai •Al­földi Borús István, a Magyar Rádió munkatársa és Halmos István, az MTA munkatársa, mindhárman népzenekuta­tók. A szombati napon tizenkét Nógrád megyei együttes lé­pett fel, s mindegyik cso­port produkcióját arany, ezüst, vagy bronz minősí­téssel értékelte a zsűri, mely­nek véleménye szerint a te­rületi bemutató mezőnyének összetétele igen színvonalas volt. Arany minősítést Szur­dokpüspöki és Mohora-Ma- gyarnándor, ezüst minősí­tést Karancskeszi, Bátonyte- renye, Vanyarc, Bércéi, Ka- rancslapujtő, Nógrádsipek, Nagyoroszi, bronz minősítést Pásztó, Etes és Csécse együt­tesei kaptak. A legszínvo­nalasabb produkciókat be­mutató csoportok a jövő év tavaszán országos gálán mutatkozhatnak be. Többlettermelés az építőanyag-hiány enyhítésére Az építőanyag-ipar az el­ső fél évben, 2,5, a harma­dik negyedévben pedig már 3,3 százalékkal termelt töb­bet, mint múlt év azonos időszakában. Az építőanya­gok jövő évi áremelkedésé­nek hírére júliustól fokozó­dó kereslet és felvásárlás késztette az üzemek dolgo­zóit a többlettermelésre. Így az év első kilenc hónapjá­ban az alapvető építési anyagokból jelentősen túl­teljesítették előirányzatu­kat. Ebben a háromnegyed évben például falazóanya­gokból 6,8 százalékkal ter­meltek többet mint múlt év első kilenc hónapjában. Ezen belül téglából mintegy 60 millió darab a többlet, a keresett gázbeton falazó­elemekből pedig 18 száza­lékkal növelték a termelést. Tetőfedő anyagokból 20, vasbeton födémgerendákból 11 százalékkal többet ter­meltek az egy évvel koráb­binál. A nagy keresletet azonban még így sem tud­ták kielégíteni falazóanya­gokból, égetett tetőcserép­ből, vasbeton födérriszerke- zetekből, ajtókból és abla­kokból. Szeptemberben, a TÜZÉP-vállalatoknál érté­kesített építőanyagok meny- nyisége 23 százalékkal ha­ladta meg az egy évvel ez­előttit, s így a készlet is jelentősen, több mint 40 százalékkal csökkent. A hiány további enyhíté­séről a kormány is intézke­dett. Biztosította a többlet- termeléshez szükséges ener­giát, a 200 millió forintot megközelítő állami ártámo­gatást, a szombat-vasárnapi műszakokkal járó többletbér fedezetét, továbbá szorgal­mazta újabb import építő­anyag-tételek beszerzését a szocialista országokból. így az NDK mintegy 350 ezer négyzetméter azbesztcement tetőfedőpala és 36 ezer (Folytatás a 2. oldalon) Szűrös Mátyás hazaérkezett Jugoszláviából Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, a JKSZ KB el­nöksége meghívására októ­ber 21—24. között hivatalos baráti látogatást tett Ju­goszláviában. Megbeszélé­seket folytatott Marko Or- landiccsal, a JKSZ KB el­nöksége. tagjával, és Szta- niszlav Sztojanoviccsal, a JKSZ KB elnöksége vég­rehajtó titkárával. Fogad­ta őt Bosko Krunics, a JKSZ KB elnökségének el­nöke. A találkozón részt vett őszi István, a KB külügyi osztályának helyettes ve­zetője, és Győrke Sándor hazánk belgrádi nagyköve­te. A nyílt, elvtársi légkörű megbeszéléseken kölcsönö­sen tájékoztatást adtak or­szágaik életéről, a szocialis­ta építés tapasztalatairól, a magyar és a jugoszláv tár­sadalom előtt álló legfonto­sabb feladatokról. Szűrös Mátyás szombaton hazaérkezett Budapestre. (MTI) Légfegyveres világbajnokság Papanitz Zoltán a legjobb „pisztolyos" Izzó katlanhoz hasonlított a Budapest Sportcsarnok, mikor az 5. légfegyveres vi­lágbajnokság pisztolyos dön­tőjének mezőnye lőállásba lépett. Fokozta a hangula­tot, hogy a hazai színeket képviselő Papanitz az olim­piai bajnok szovjet Melen- tyev mögött kevéssel lesza­kadva 2. helyen került a fi­náléba. A folytatás is a ket­tőjük párharcát hozta. Míg az idegek pattanásig feszül­tek a nézőtéren, ők lövés­ről lövésre váltották egy­mást az élen. Az utolsó so­rozat előtt a salgótarjáni fi­atalember 1—2 körös előny­re tett szert. Feszült csend következett. A nagy tét nyo­mása alatt megremegtek a kezek, mindkettőjük lövése „elszállt”. Néhány másod­perc izgalom után kiderült: Papanitz megtartotta mi­nimális előnyét! Az MHSZ Salgótarjáni Lövészklubjá­nak 21 éves versenyzője ménnyel, 0,1 kör előnnyel 683,3 körös kiváló teljesít- világbajnoki címet szerzett. A kép 1987. január 29-én készült, amikor Papanitz Zoltán átvette a Nógrád megye legeredményesebb fel­nőtt sportolója címért járó díszes serleget. (fotó: NÖGRÁD archív) A salgótarjáni síküveggyárban szervezett kommu­nista műszakon, mintegy félezer dolgozó vett részt. A gyár minden munkaterületén termelő és érték- előállító, a lakó- és sporttelepen rendteremtő tevé­kenység folyt. A kommunista műszak célja a a jó­léti és kulturális alap bővítése volt. Képünk az edző­üzemben készült, ahol a műszak során négyszáz da­rab Lada Combi gépkocsi fűthető hátfalát készítet­ték el. (Fotó: Bábel L.) Orvos-gyógyszerész nap Pasztán „Hz egyik közellenség a cigaretta” Több mint kétszáz egész­ségügyi szakember részvé­telével zajlott szombaton Pásztón a XI. nógrádi or- vas-gyógyszerész nap. A há­zigazda pásztóiak 1973— az első rendezvény — óta im­már harmadik alkalommal szervezték meg a kétéven­kénti hagyományos talál­kozót a Nógrád Megyei Ta­nács VB egészségügyi osz­tályával, a megyei tudo­mányos tanáccsal és a Ma­gyar Gyógyszerészeti Társa­ság Nógrád megyei szerveze­tével karöltve. Az elnökség soraiban he­lyet foglalt Berki Mihály, a megyei tanács elnökhelyet­tese, dr. Csongrády Béla, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője, Füssy József, a városi pártbizottság első tit­kára, valamint dr. Kerkovits Gyula egyetemi docens. A vendégeket Fekete Attila Pásztó Város Tanácsának el­nöke köszöntötte, majd dr. Kovács Bertalannak, a pász­tói városi kórház igazgató­jának üdvözlő szavai után dr. Kollár Zoltán, a megyei tanács egészségügyi osztá­lyának megbízott vezetője vette át a szót. Elmondotta: ez az esemény lehetőséget nyújt az orvosoknak, gyógy­szerészeknek, hogy számot adjanak arról, amit a napi munkájuk mellett, a tudo­mányos életben végeznek. Ennek a jelentősége igen nagy a mostani nehéz gazda­sági helyzetben. Meg kell akadályozni a lakosság egészségi állapotának továb­bi romlását, a népesség szá­mának csökkenését a társa­dalom minden rétegét érin­tő összefogással, s ebben igen fontos szerepe van az egészségügyi szakemberek­nek is. Ezt követően dr. Lengyel István, a városi kórház tu­dományos bizottságának el­nöke szólt az ülés vezető témájáról, a szív- és érrend­szeri betegségekről, amely ma egyéneket és családokat tesz tönkre. S, amint meg­fogalmazásában elhangzott, a mai társadalom a megelő­zést várja az orvosoktól. Dr. Kerkovits Gyula emel­kedett ezután szólásra, elő­adásában a koszorúér-szű­kület által kiváltott fájda­lom, az angina pectoris ki­alakulását, gyakoriságát és következményeit vázolta. Elmondotta, hogy a koszorú­ér-betegségek — bár civili­zációs elváltozásként tartat­nak számon —, egyidősek az emberiséggel. Számos, több­nyire ismert veszélyeztető, hajlamosító tényező — úgy­nevezett rizikófaktor — siet­teti kialakulásukat. így pél­dául a dohányzás (aki napi 10—15 cigarettánál többet szív, erősen veszélyeztetett az említett betegségre), az el­hízás, a magas vérnyomás. A felkért hozzászólók közül elsőként dr. Bönsch László, a megyei kórház főorvosa kapott szót. A fenti tünet­együttes jellemzőit néhány fontos adattal egészítette ki, s ő is felhívta a figyelmet a társadalmi rossz szokások megváltoztatására. Dr. Végh György, a megyei kórház szakfőorvosa az e témakörben összegzett ta­pasztalatairól szólt. Megem­lítette többek között azt is, hogy Salgótarjánban, a III. belgyógyászati osztályon egy hónapja bevezetett új vizs­gálati módszer nagy segítsé­get nyújt az angina pecto­ris felismeréséhez, gyógyí­tásához. Dr. Bartal Gábor, a balas­sagyarmati kórház főorvo­sa hozzászólásában a sebé­szeti kezelés lehetőségeit is­mertette röviden. Közös szekcióüléssel foly­tatódott az egész napos ren­dezvény, ahol dr. Bartal Gá­bor ezúttal a szív-érrendsze­ri betegségek megelőzésé­nek tapasztalatait foglalta össze. Dr. Matuz Anna, a me­gyei kórház főorvosa 900 gyermek magasvérnyo- más-szűrővizsgálatának ered­ményeiről számolt be. A közös szekcióüléssel egy- időben gyógyszerészeti elő­adások hangzottak el, a délutáni program keretében pedig az orvostudomány egyéb szakterületeinek kép­viselői is szót kaptak a Lo­vász József Művelődési Köz­pontban és a városi kórház könyvtárában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom