Nógrád, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-24 / 251. szám

4 NOGRAD 1987. október 24., SZOMBAT Dr. Magda Sándor igaz­gató: „Háromszor szer­vezték át az intézetet.. Havas Ferenc még. szer­vező üzemmérnöknek tanul. Juhász Judit és első­éves társai közgazdasá­gi szemléletű képzésben részesülnek Elbizonytalanodott évek után G yÖNG VÖS ÚJRA A RÉG! Lenyűgöző a lendület és az energia, ahogyan dr. Magda Sándor igazgató beszél múlt­ról és jelenről, elénk vetít­ve a jövőt is. Az olyan em­berek jellemzője ez, akik hisznek abban, amit csinál­nak, s akik pontosan tud­ják, mi a feladatuk, és tisz­tán látják a megoldások mó­dozatait, eszközrendszerét is. — Ha valahol kimondják Gyöngyös nevét, mindenki a borra gondol. Én azt szeret­ném, ha netán húsz év múl­va valaki ugyanezt teszi, akkor az jusson a hallgató eszébe, hogy milyen jó szakembereket képeznek eb­ben a Városban. Gyöngyösön ötvenkét esz­tendővel ezelőtt kezdődött meg a középfokú mezőgaz­dasági oktatás. Majd a hat­vanas évek elején — az ak­kori oktatási reform kap­csán — alakult meg a felső­fokú mezőgazdasági techni­kum, amely, a tájjellegnek megfelelően alapfeladatként szőlész-borász szaktechniku­sok képzését .kapta. önálló főiskola 1972-ben lett, egy idő múlva aztán a Budapes­ti Kertészeti Egyetem kara, hogy újabb három esztendő elteltével a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem égisze alá tartozzék. Közben a sző­lész-borász és a zöldség-gyü­mölcs szak elkerült Kecske­métre, míg Gyöngyösön meg­kezdődött a szervező-üzem­mérnöki képzés. A mezőgaz­dasági üzemekben ilyen stá­tus ugyan nem yolt, de — ha már állt az épület, meg­adattak az eszközök — va­lamihez itt is kellett kezde­ni. — Az átszervezések sok problémával jártak — emlé­kezik vissza dr. Magda Sán­dor. — Sokan leköltöztek Kecskemétre, sokan csalódá­sok, bizonytalanságok köze­pette éltek. A téeszek ré­széről gyakran ért bennün­ket a vád; miféle üzemmér­nököket küldünk mi nekik? ö akar szervezni, mikor nem is ismeri a gazdaságot?! Kézenfekvő, hogy új fel­adaton törték a fejüket; Meg is találták: a mostani tanévtől kezdve áttértek a közgazdasági szemléletű kép­zésre, és a mai elsőévesek már vállalatgazdasági üzem­mérnökként végeznek. A vál­toztatás realitásokra épül. Számokkal igazolható ugyan­is, hogy mezőgazdasági szö­vetkezeteinkben és üzeme­inkben nagyon kevés a köz- gazdasági képzettségű szak­ember, holott a termelés mai szervezete és szerkezete, a fejlődés megköveteli a je­lenlétüket. Az első számú ve­zetőknek szükségük • van olyan szakértőkre, akik ele­mezni képesek a folyamato­kat, előre látnak, és kellő segítséget tudnak adni a döntések előkészítésében. — Tizenkét évig dolgoz­tam téeszben — említi az igazgató. — Tapasztaltam, okosak a hallgatók, de nem tudnak egy tervet elkészíte­ni. . . Ezért nekünk nem a tudósképzés a célunk, nem elméleti, hanem a gyakor­lattal is tisztában levő szak­embereket képzünk. A mi bázisunk a termelőüzem, nekik, és nem a tudomány­nak nevelünk. Azt akarjuk, hogy hallgatóink ismerjék a valóságot. Mondhatom úgy is; csizmásszemléletet adunk növendékeinknek. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Társadalomtudomá­nyi Kar gyöngyösi vállalat- gazdasági üzemmérnökképző intézetében 435-en tanulnak. Fele körülbelül a nappali, fele a levelező tagozaton. Az első évfolyamra 96, illetve 90 hallgatót vettek fel; ők már az új képzési formában vesznek részt, s üzemmér­nöki diplomájuk mellé meg­kaphatják a mérlegképes könyvelői bizonyítványt is. Az intézetnek 167 dolgozója van, köztük 45 oktató. Nógrádból évfolyamonként három—tíz fő tanul, mind a nappalin, mind a levelezőn. A három északi megyéből jár a hallgatók mintegy 40 százaléka. Havas Ferenc másodéves — ő még szervező üzemmérnök lesz — meséli, hogy jól ér­zi magát ebben a minden szükségessel felszerelt, jó szellemű intézetben. Mint salgótarjáni, a kollégiumban kapott elhelyezést. Itt lakik a pásztói Juhász Judit is. Elsős, ezért nagyon fontos a számára, hogy közvetlenek a diáktársak, a tanárok, és mindenki igyekszik meg­könnyíteni a beilleszkedést. Nekik még meg kell szokni az intézet levegőjét, a maga­sabb követelményeket. — Tangazdasagunk van, s hallgatóink heti egy alka­lommal gyakorlati oktatáson vesznek részt — magyarázza az igazgató. — Fejnek, trak­tort vezetnek, megcsinálnak mindent... Nagyon fontos­nak tartjuk a nyitottságot. Ezért oktatnak nálunk gya­korló szakemberek is. S név szerint sorolja a ne­ves professzorokat: Obádo- vics János matematikát, Nagy Emil állattant, Kovács Margit növénytant, Sajgó Mi­hály kémiát, Petrasovits Im­re vízgazdálkodást tanít. Tavaly januárjától a Ma­gyar Tudományos Akadémia egyik kutatóhelye Gyöngyös. Cél a munka* és üzemszer­vezési kutatások honi hasz­nosítása. Együttműködnek belga, nyugatnémet egyete­mekkel. Év elején megkap­ták a jogot az aspiranturára, és doktoráltathatnak. Egyre többen és gyakrabban publi­kálnak a hazai és külföldi tudományos folyóiratokban. Nemrégiben 18 oktatót köte­leztek középfokú nyelvvizs­gára. Jövő márciusában megrendezik a vállalatgaz- dálkoctisi tudományos napo­kat, kétévenkénti ismétlő­déssel. — Hasonló helyzetbe ju­tunk — összegzi véleményét dr. Magda Sándor —, mint amikor szőlészek voltunk. .. Szoktam mondani tréfásan: háromszor égett le Gyön­gyös, és most szép város; az intézetet 25 év alatt három­szor szervezték át, remélem, ez is szép lesz... És jó... Sulyok László A legkorszerűbb IBM kompatibilis számítógépekkel is rendelkeznek Az intézet főbejárata Növénytani gyakorlat a tanteremben A tangazdaság 1973 óta üzemel. Ez a gyakorlati ok­tatás, a kutatómunka és a termelőtevékenység színtere (Bábel László felvételei) A Képzömüvészefi Kiadó ~ m m nr f • !#/ jatekai A Képzőművészeti Kiadó játékai segítik az ízlésfej­lesztést, a vizuális kultúra javítását, de mindenekelőtt szórakoztatnak. E játékok három korosztály számára készülnek: bölcsődéseknek és óvodásoknak, az általános is­kolásoknak és végül minden­kinek a legfelső korig. Két fő típust alakítottak ki: az egyedüllétet színesebbé tevő eszközöket és az úgynevezett családi játékokat, vagy tár­sasjátékokat, melyekkel a család apraja-nagyja, isme­rősök és barátok együtt játsz­hatnak. A manapság divatos nosz­talgiahullám egyébként a játékokat is elérte. Ezt az igényt elégíti ki a Régi idők játékai című sorozat, mely az egykét emberöltőnél ko­rábbi játékok hangulatát ele­veníti fel. A kiadó első nagyszabású vállalkozása az egykor vi­lágsikert aratott Capitaly új­rakiadása, amely számos ha­sonló modern játék őse. A Capitalyhoz alapvetően szük­séges „vállalkozói” magatar­tás ma újra divatos, így nem csoda, ha a mai kor játéká­nak tartjuk. A régi idők játékainak furcsán érdekes darabja a Csalafinta füzet, az évszáza­dos optikai játékok, szemté- vesztó trükkök gyűjteménye. A kiadó saját tervezésű új társasjátéka a yarázsfazék, amelyből a gyerekek és fel­nőttek szórakozva tanulhat­nak meg bevásárolni és főz­ni. Ugyancsak nagy sikernek ígérkezik a Formaring Stop nevű, modern, elektronikus táblás játék, mely a magyar- országi Forma—1. versenyt modellezi. Készségfejlesztő játékok, foglalkoztató füze­tek, kivágós játékok gazda­gítják a sort. A kivágós le­porellók közül korábban már megjelent a Mesevilág, Me­sefalu és Meseváros. Hason­ló elvű, de bonyolultabb a Cifra palota. S ünnepi meg­lepetés lehet a Cica a kará­csonyfán című színező me­sefüzet. Speciális műfajt képvisel az immár harmadik kötetével megjelenő Csak rajzolok, rajzolok... című foglalkoztató füzet. A memóriajátékok első da­rabjai Flora Hungária, to­vábbá Magyarország állatvi­lága címen jelentek meg. A magyar városok, szobrok után újdonság az Európa or­szágait, zászlóit bemutató többnyelvű játék. Régóta vi­lágdivat a képes kirakó, a puzzle. Ebből is bővül most a kiadó választéka. A kiadó egyik különleges­sége a magyar szabadalom alapján készült és nemzet­közi sikerre számot tartó Térdominó elnevezésű kira­kós társasjáték is. Közös akarat — aktív részvéteI Diósjenőn nemrégiben tar­totta a HNF helyi bizottsá­ga soros ülését, ahol Czmo- rek Lászlóné, a nő- és ré­tegpolitikai tevékenységről számolt be. A résztvevők körében már akkor felvető­dött, hogy a művelődési ház programjainak sorában helyt kellene kapnia családvédel­mi jellegű tevékenységnek is. A helybéli Vöröskereszt­szervezet fel is ajánlotta se­gítségét, s így a művelődé­si házban rövidesen megkez­dődik a családvédelmi, egészségnevelési előadások, foglalkozások sorozata. Lénárt János tanácselnök ugyanakkor aktuális község­politikai tájékoztatót tartott, s ennek során fogalmazó­dott meg a gazdakör szer­vezésének ötlete is, s nem is akárhogyan, hiszen már ekkor körvonalazódott e terv vázlata; ismeretterjesz­tésen kívül érdekvédelmi, kereskedelmi tevékenység ás helyet kapna a gazdakörben. Aki kistermeléssel foglalko­zik, csak az tudja igazán mit jelenthetnek a fentiek, no meg a vásárlók mindegyike is értékelni tudja az ilyen irányú felvilágosításokat. Tévedés ne essék a diós- , jenői művelődési ház nem szűkölködik programokban. Felnőttek, gyerekek egyaránt találnak érdeklődési körük­nek megfelelőt a kínálatból. Nyugdíjasok találkoznak he­tente, természetesen nemcsak passzív együttléttel töltve idejüket: ahqgyan az ifjúsá­gi klubban gyülekezők sem a hét három napján. Közhasz­nú ismeretszerzési lehető­sége is van a falubélieknek; magyar nyelvi előkészítő az iskoiáskorúaknak, játékké­szítők számára foglalkozás a hét két napján. Mindenki­nek lehetősége van arra is, hogy ismereteket szerezzen a számítástechnika tudnivalói­ból, vagy jártasságot sze­rezzen a gépkezelésből. Hímző és néptánc szakkör jelzi még a választékot, de lehetne említeni a modelle­zők és mások foglalkozásait is. Mindebből talán lemérhe­tő, hogy a művelődési ház nincs híján a művelődési, szórakozási alkalmaknak. Amiért a fentiek — HNF, Vöröskereszt, tanács — ajánlata mégis említésre méltó, az, hogy Diósjenőn magukénak érzik az intéz­ményt az itteniek. Nem ön­magáért van a kultúrház — mint sok helyütt sajnos a megyében —, hanem hogy alkalmat adjon a faluközös­ségnek mindarra, amiről úgy érzik, hogy szükségük van rá a mindennapi tevé­kenységük során. Mert ma­napság a művelődési intéz­mények csak úgy tudnak megélni, illetve csak úgy tudják az emberek szolgála­tába állítani sajátos eszkö­zeiket, ha azt adják az em­bereknek, amit kérnek, ami­re valós igényük van. Nemzetközi bélyeg kiállítás Salgótarjánban Kecskemét után — ahol 1982-ben rendezték az I. or­szágos politikai bélyegkiállí­tást — az idén második al­kalommal Salgótarján ad otthont a filatelisták eme rangos seregszemléjének. A megyeszékhelyen november 6-a és I6-a között rendezik meg nemzetközi részvétellel a II. politikai motívumbé- lyeg-kiállítást a József Attila Megyei-Városi Művelődési Központban. A kiállítás szervezőbizott­sága a hónapok óta folyó szervezőmunkát a napokban tekintette át, s megállapítot­ta, hogy az előkészületek rendben haladnak. Az euró­pai szocialista országok fi- latelistáinak részvételével tervezett kiállítás szervesen illeszkedik a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója megünneplésé­nek helyi programjaiba. A külföldi és a magyar kiállí­tók kétszáz keretoldalon mu­tatják be politikai témájú gyűjteményeiket az érdek­lődőknek. Itt jegyezzük meg, hogy a kiállításnak két sal­gótarjáni kiállítója is van. A tervek szerint a kiállí­tás ideje alatt több filate- listarendezvényre is sor ke­rül. Alkalmi postahivatal működik a helyszínen, s az évfordulóhoz kapcsolódó al­kalmi bélyegzések lesznek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom