Nógrád, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-23 / 250. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON. TELEX^@^KEZETT^= Mire futja a nap 24 órájából ? Hogyan élünk manapság? Nehezen — mondhatják so­kan. Ám, ha azt vizsgáljuk, hogy mire futja a nap 24 órájából, látnunk kell: nem­igen tudunk az idővel gaz­dálkodni, kapkodunk, „félol­dalasán” élünk. Legalábbis a Központi Statisztikai Hi­vatal tavaly végzett felmé­réseinek tapasztalatai is ezt bizonyítják. Az elmúlt tíz esztendőben nemhogy csökkent volna a munkával töltött idő, sok­kal inkább növekedett. Igaz, szerkezetében módosult, még­pedig úgy, hogy csökkent a főmunkaidő, ám meghárom­szorozódott a különmunka. Csökkent az aktív keresők száma, ugyanakkor általá­nossá és elfogadottá vált a szabad szombat. Azt gondol­hatnánk, a felszabaduló időt a szervezet regenerálására, a tágan vett családi együtt- létekre fordították az em­berek. Hát nem. Ilyen-olyan- amolyan pluszmunkákat vál­laltak^ Sőt, még a korábbi pihenőidőből is lecsíptek valamennyit, lényeg az, hogy a munka lett az alap­vető elfoglaltság. Nyilván sok esetben a megélhetés ér­dekében, de alkalmasint a további anyagi gazdagodás reményében. Kétségtelen, a népgazdaság nehezebb helyzete minden­kor kihat a családok kö­rülményeire. Vagyis, tavaly sokkal több pénz kellett a megélhetéshez, mint teszem azt, tíz esztendővel koráb­ban. IRÁNYMUTATÓ STATISZTIKA Ezek után adódik a kérdés: mire marad még idő? Pon- rtr!-* tosabban: a maradék időt ictii.ijnire fordítják az emberek? ;Itt kell utalnunk olyan meg­határozó tényezőkre, mint a családi állapot, hiszen ter­mészetes, hogy más időbe­osztással él a több-kevesebb gyereket nevelő családos, mint az egyedülálló. Vagy említhető az életkor, az, hogy a szóban forgó sze­mély férfi-e, vagy nő, me­lyik társadalmi csoportba tartozik, milyen településen él? Például a vidéken, első­sorban a falun élő rengeteg időt kénytelen fordítani házépítésre, lakáskarbantar­tásra. Aligha kell tehát hangsúlyozni: egy-egy fel­mérés tapasztalatai általá­nosságban igazak, azonban nem feltétlenül helytállóak egy adott személyre. Mégis szükség van rájuk, mert megmutathatják a végbe­menő változások irányát. Mindennapi gyakorlata­ink gyenge pontjaira utal, hogy sok időt köt le a tartós fogyasztási cikkek vásárlása és a különböző ügyek inté­zése. Általában — a felmé­rések tanúsága szerint — ezt a férfiak végzik. Nyilván a kielégítetlen szolgáltatási igényekkel van összefüggés­ben, hogy növekedett a kar­bantartásra, háztartásban végzett javításokhoz fel­használt idő. Amiben meg­egyeznek a férfiak és a nők, az az, hogy mindkét nem kevesebbet alszik, keveseb­bet pihen és több időt szán étkezésre és kávézásra. A nők ugyanannyi időt fordítanak testi higiéniára, mint tíz esz­tendővel ezelőtt. A férfiak viszont kevesebbet. Vajon lehet-e mindezt az életrit­mus felgyorsulásával ma­gyarázni? ALVÁS HELYETT TÉVÉZÉS Kevesebb a vendégeskedés, a férfiak kevesebb könyvet és napilapot olvasnak és több hetilapot és folyóiratot. Ezzel szemben a nők több könyvet és hetilapot, maga­zint olvasnak. Ám, mindkét nem csökkentette a rádió­zást. Tudni vélik a szakem­berek, hogy az alvásnál „megtakarított” időt főként a televízió nézésére „áldoz­zák” az emberek. Már-már egyeduralkodóvá vált a tele­vízió, néha még a háztartási munkát is háttérbe szorítja. Bár kétségtelen, a gépesített­ség könnyíti, gyorsítja a (család körüli teendőket, mégis figyelemre méltó, hogy a főzésre 18, a takarításra 24 százalékkal kevesebb idő jut, mint egy évtizeddel ko­rábban. Érdemes megjegyez­ni még: e téren is szerke­zetváltozás történt. A veze­tő és értelmiségi nők töb­bet foglalatoskodnak ház­tartási munkával, mint ko­rábban, ugyanakkor a me­zőgazdasági, fizikai foglalko­zásúak kevesebbet. Legerő­teljesebb csökkenés az idős­korúaknái tapasztalható. Az egészen fiatalokat nem számítva, kevesebbet járnak az emberek moziba. Csök­kent a színházba, a hang­versenyre járók száma. A séta, a hétvégi kirándulás a perifériára szorult. A legfiatalabbaknak ítélt 15— 19 évesek diszkóban eltöl­tött ideje csaknem meghá­romszorozódott. És ez min­denképpen figyelmeztető! A GYERMEKEK JAVÁRA Kedvező kép alakult ki a gyermeknevelésről, a gyer­mekgondozásról. Statisztikai adatok szerint most több idő jut a legfiatalabbakra. Igaz, a felmérés elismeri, hogy el­sősorban a gyed bevezeté­sével magyarázható a növe­kedés. Csaknem kétszer any- nyi időt fordítanak a szülők, elsősorban az anyák, a gyer­mekkel való tanulásra, mint tíz esztendővel korábban. Más megközelítésből viszont úgy látja a felmérés, hogy a vezető-értelmiségi nők ke­vesebb időt juttatnak gyer­mekeik számára, mint más csoportok. Mindenesetre, egy részletekbe menő felmérés tisztább képet mutatna a gyermeknevelésről és a gyer­mekgondozásról. Visszaka­nyarodva eredeti témánkhoz; a munkával töltött idő erő­teljes növekedése valószínű­leg előbb-utóbb kimerülés­hez, az egészségi állapot romlásához vezet, amely ne­gatívan hatna a társadalom­ra, a gazdasági életre. A sta­tisztika időben jelez, az idő­mérleg negatív tapasztalatai pedig figyelmeztetőek; job­ban kell sáfárkodnunk a nap 24 órájával. H. T. Műszaki vizsgára készítik a tehergépkocsikat a Nóg­rádi Volán Vállalat bátonyterenyei üzemigazgatóságán. A javítási munkálatokat a II. Rákóczi Ferenc nevét viselő brigád tagjai, Tóth Dezső és Szőke Tamás au­tószerelők végzik. fotó—Tácsik Nóra— Cirkusz a holdon Magyar-NSZK film Valódi, bambuszból és pál­malevelekből épített Srí Lan- ka-i cirkuszsátor áll Cinko- tán, a Csobaj homokbányá­nál — ebben forgatja új filmje néhány jelenetét a Gyöngyössy Imre—Kabay Barna rendezőpáros. A ZDF nyugatnémet televíziós tár­saság, a Satellit Film Gmbh és a MAHIR koprodukció­jában készülő alkotás címe: Cirkusz a holdon. A történet Hanna, egy eu­rópai asszony Cirkusz a hol­don elnevezésű társulatá­nak vándorlásáról szól a harmadik világban. A ván­dorcirkusz különleges misz- sziót is vállal a szereplése­ken túl: segíti a különböző nációjú és bőrszínű üldö­zötteket, hontalanokat. A történet főszereplője egy nyolcéves kisfiú, Adám — az ő szemszögéből, barátsá­gain keresztül látják majd a nézők az eseményeket. A gyerekek mesefilmként is nézhetik a történetet, hiszen Ádám barátai az artisták mellett az állatok is: a med­ve, az elefánt. A filmben váltakoznak a látványos és groteszk, a megható és a ka­landos jelenetek. A külső felvételek a nyá­ron Srí Lankán készültek, hazánkban a belső jelenete­ket forgatják. Takarékos etesiek A Karancskeszi és Vidéke Takarékszövetkezet etesi kirendeltségén több mint 420 takarékoskodó ember helyezte el a pénzét. A betétállomány kilencmillió forint. A község fiataljai körében népszerű az ifjúsági takarékbetét, a takarékszövetke­zetnél negyvenen gyűjtik a pénzüket ebben a formában. Képünkön Bartha Pálné kirendeltségvezető fiatal ügyfelet tájékoztat. —RT— Az eredmények tükrében A továbblépés feladatai A Vöröskereszt Nógrád megyei vezetősége számot adott elmúlt ötévi munkájá­ról, a kongresszusi előké­születek, a küldöttválasztás kapcsán. A felkészülést, az év első felében megtartott 439 beszámoló és vezetőség­választó taggyűlést kritikus értékelés előzte meg. A megfelelő előkészítés ered­ményeként az értekezletek jó hangulatban zajlottak, — a tagság jelentős része jól látja el a feladatokat, több hasznos javaslat hangzott el a munka továbbfejlesz­tésére. A kongresszus tiszteletére az alapszervezetek 1049 konkrét, végrehajtható és ellenőrizhető felajánlást tettek a megújulás jegyé­ben, s hogy gazdagítsák a mozgalom ténykedését, a területeken észlelt sajátos problémák megoldását. Az egyik legszámotte­vőbb feladatuk a nemzeti, a megyei egészségmegőrző programhoz való kap­csolódás, a szűrése­ken való megjelenés szorgalmazásával, az alko­holizmus elleni küzdelem­mel, a nemdohányzó-mun­kahelyek kialakításával. A megyei és helyi segé­lyezési program támogatá­sa, a segélyezési formák bő­vítése érdekében, a megyei vezetőség 400 ezer forintot helyezett el tartós betétre a Nemzeti Bankban. Vér és vérkészítmények nélkül nem lehet megfelelő egészségügyi ellátás. A moz­galom tömegbefolyása révén éppen ezért sokat tehet és tesz a véradások rendszeres szervezéséért, lebonyolításá­ért. Az ezt megelőző értékelés tapasztalatai azt is igazol­ják, hogy nőtt a szerveze­tek öntevékenysége a társa­dalom humánus feladatainak a megoldásában, mégpedig jó néhány sikeres, új kezde­ményezés bevezetésével. Ilyen például Balassagyar­maton az egészségügyi fó­rum, az apák értekezlete, a családsegítő tevékenység kiszélesítése, a lelki gondo­zás megvalósítása. Pásztón, a városi kórház alapszerve­zete eredményesen fogja ösz- sze az egészségnevelést a vonzásterületeken. Salgótar­jánban, a gyűjtési akciók számottevőek, Szécsényben példás a véradásban való részvétel. A megyei vezetőség, a VII. kongresszus tiszteleté­re többek közt meghirdette a Kiváló Vöröskereszt- alapszervezet mozgalmat. A felajánlások egyike az akti­visták számának növelése érdekében megrendezett ön­kéntes ápolónők találkozó­ja, valamint a környezetvé­delmi munka továbbfejlesz­tése virágosítási akciókban való aktív részvétellel. A megyei pártbizottság és az országos vezetőség irány- mutatása szerint határozták meg a továbblépés, a meg­újulás legszükségszerűbb tennivalóit. Szemléletválto­zással segítik elő egyebek közt a reális helyzetértéke­lés elfogadtatását, a társa­dalmi segítségnyújtás, a rá­szorultság mértékének, mód­jának meghatározását. Sajá­tos eszközeikkel részt vesz­nek a munka- és magatar­táskultúra javításában. A jelentős rendezvényen 21 hozzászólás hangzott el. A többségükben neves szak­emberek megerősítették a további együttműködés fon­tosságát, valamint azt hogy a vöröskeresztes alapszer­vezetek — a nehezebb kö­rülmények mellett is —tel­jesítették a VI. kongresszus fő célkitűzéseit, bár vannak területek, ahol az eredmény még várat magára. Egészségügyi komplexum kialakítása indokolta Új MHSZ-székház épült Salgótarjánban Elkészült az MHSZ új székháza Salgótarjánban. A megyei és a salgótarjáni vezetőség már átköltözött az új épületbe, javában fo­lyik a berendezkedés, no­vember közepén várható az ünnepélyes átadás. Sokan értetlenkedve fogadták, lát­va a kivitelezésében is tet­szetős épületet, hogy e ne­héz gazdasági körülmények között új székházat épített az MHSZ Salgótarjánban. Az új székház építésének történetéről megtudtuk, hogy azt a szükség terem­tette. Harminc éve költö­zött az MHSZ Nógrád me­gyei vezetősége abba az épületbe, amely a Vörös Hadsereg úton a megyei kórház, a véradóállomás és szakorvosi rendelőintézet közvetlen közelében áll. Később, amikor a felada­tok növekedtek, új szak­osztályok, klubok alakul­tak, bővítették az épületet1 tizenhárom éve annak, hogy új emeletet építettek rá. Az így átalakított, bőví­tett épület a megyei és vá­rosi vezetőség feladatainak ellátására még hosszú időn keresztül megfelelő lett vol­na — fogalmazza meg Szíré­in i László, az MHSZ me­gyei titkárhelyettese. — De a megye egészségügyi hely­zetében beállt változások azt igényelték, hogy az MHSZ régi épülete, az ott kialakított egészségügyi komplexum része legyen. Két és féi éve, 1985 már­ciusában állapodott meg a megyei tanács és az MHSZ országos vezetősége abban, hogy egészségügyi célokra átadják, illetve átveszik az épületet. Cserébe a megyei tanács 11 millió forintot fi­zetett, további négymillió forintos támogatást is adott és biztosította az új MHSZ- székház részére a terüle­tet. A beruházás további költségeit — 14 millió fo­rintot — az MHSZ orszá­gos vezetősége bocsátotta a nógrádiak rendelkezésére. Ilyen pénzügyi források mellett épült tehát meg az MHSZ új székháza, amit szaknyelven kiképzési bá­zisnak emlegetnek. Az új épületben helyet kaptak olyan újonnan alakult klu­bok is, amelyek eddig mos­tohább körülmények kö­zött tartották foglalkozásai­kat. Kényelmes termekben dolgozhatnak a modellezők, a rádiósok, a sárkányrepü­lők, sőt a lovas- és a szörf­szakosztály is. Külön helyi­séget kap a katonai pályá­ra irányítási kabinet, s a salgótarjáni helyőrségben, idén alakult nyugállományú tisztek klubja is itt tarthat­ja összejöveteleit. Habár a megyei egészség- ügyi célok megvalósítása mi­att történt elsősorban a régi épület átadása, a Bar­tók Béla úton megépített új székházban — mint már említettük — több új klub­nak, szakosztálynak is he­lyet biztosítottak, s kényel­mesebb körülmények között végezhető minden MHSZ- tevékenység. Az MHSZ me­gyei vezetői arra számíta­nak, hogy a tágas, szép épületben a társadalmi ak­tivisták is otthonra lelnek, s a kiképzőbázis — ehhez a tárgyi feltételek adottak — egyben mozgalmi házzá is válik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom