Nógrád, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-03 / 233. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF., 233. SZÁM ÁRA: 2,20 Ft 1987. OKTÓBER 3., SZOMBAT Határozottabb kiállás, aktív cselekvés (3. oldal) Á NÓGRÁD Rétságon (9. oldal) Utánpótlás-nevelés (11. oldal) ( ^ \ *Si \'V/ A propaganda erejével A következő napokban újra megélénkül az alapszerve­zeti munka egyik legjelentősebb színtere: megkez­dődik az oktatás a párt tömegtanfolyamain is. A megyében mintegy tizenötezer hallgató — nagyobbrészt párt­tag — tanulmányozza a politika elméleti alapjait, az ak­tuális politikai, ideológiai kérdéseket. Bár a propaganda alap­vető iunkcióiban érvényesül a folytonosság elve. az 1987— ' 88-as oktatási évnek számos tartalmi és szervezeti sajátos­sága, újszerű feladata van. A korábbi tapasztalatok és a jelen társadalmi szükségle­tei alapján tovább erősödik az igény a propaganda valóság- tartalma iránt. Ez azt jelenti, hogy a pártoktatás a marxiz­mus—ieninizmus tanításait egyre inkább a mai kor tenden­ciáit, a megoldandó teendőket ügyelőmbe véve, a gyakor­lattal. a mindennapokban leivetödő kérdésekkel szoros egy­ségben dolgozza fel. s növekvő szerepet vállal a politikai tisztánlátás, az ideológiai meggyőződés formálásában. a társadalmi folyamatokban való tudatos részvételre ösz­tönzésben. A most induló oktatási evben a propaganda fő feladata­it, a gazdasági-társadalmi kibontakozás programja foglalja egységes keretbe. A tájékoztatás, az agitációs és a tömeg­politikai munka más fórumai mellett a pártoktatásnak is — függetlenül a tanfolyamok jellegétől — a program meg­valósításához szükséges szemléleti és cselekvési egység ki­alakítását kell szolgálnia. Nagyon fontos, hogy a tekintélyes létszámú hallgatóság részleteiben is alaposan megismerje a kibontakozási prog­ram indítékait, tartalmát, helyesen értelmezze komplex jel­legét, összefüggéseit, azonosuljon célkitűzéseivel, s a helyi tennivalók végrehajtása során érvényesítse követelményeit. A propaganda meggyőző erejével sokat tehet azért, hogy fordulat következzék be a közgondolkodásban, az emberek magatartásában és tudati, erkölcsi tényezők ne korlátozzák a gazdasági, társadalmi reformfolyamatok sikerét. A pártoktatásnak értelemszerű küldetése van a kor­szerű ideológiai felkészültség, a marxista—leninista világ­nézet, a szocialista értékrend kialakításában, fejlesztésében. Ennek érdekében kiemelt kérdésként kell foglalkoznia a szocialista építőmunka történelmi tapasztalataival, társadal­mi, gazdasági, nemzetközi összefüggéseivel, érvényesítve a szegedi elméleti tanácskozás szellemét. Az ideológiai élet fő csomópontjainak megvilágításához, a politikai tudatfor­máló munka fejlesztéséhez jelentős muníciót jelent majd a Központi Bizottság ez evben várható állásfoglalása. , A propaganda sajátos eszközeivel is elő kell segíteni, hogy a párttagok felkészüljenek a társadalmi mun­kamegosztásból rájuk háruló fokozódó követelmé­nyek teljesítésére. Számolni kell azzal, hogy az oktatási év során a Központi Bizottság napirendre tűzi a párt vezető szerepének, a politikai intézményrendszer továbbfejleszté­sének témakörét is. Továbbra is hangsúlyos feladata a pártoktatásnak a nemzetközi helyzet alakulásának, főbb összefüggéseinek be­mutatása. a Magyar Népköztársaság külpolitikájának elfo­gadtatása. Reális képet kell nyújtania a Varsói Szerződés tagállamainak a békéért es a nemzetközi biztonság megszi­lárdításáért folytatott erőfeszítéseiről, a szocialista orszá­gokban — elsősorban a Szovjetunióban — folyó megúju­lási. átépítési folyamatokról. Az első győztes szocialista forradalom hamarosan sorra kerülő 70. évfordulóját jól ki kell használnia a nagy októ­ber világtörténelmi jelentőségének, az SZKP mai törekvé­seire. valamint a magyar munkásmozgalomra, a szocializ­mus magyarországi fejlődésére gyakorolt hatásainak tuda­tosítására. A pártoktafás tartalmi minőségi megújítását, szervezeti rendszerének korszerűsítését szolgáló — 1985. november 5-i — politikai bizottsági határozat követelményrendszere ez évtől kezdve válik teljeskörűvé. A tömegoktatás struk­túrájának új vonása, hogy most indul először A marxiz­mus—Ieninizmus alapjai című kétéves tanfolyam első évfo­lyama. amely a pártba jelentkezők, az újonnan felvett fia­tal párttagok, valamint az ifjúsági vezetők, aktivisták tár­sadalomszemléletének megalapozására hivatott. Újként kerül bevezetésre az erkölcsi és világnézeti kér­déseket. valamint a szocializmus építésének történelmi ta­pasztalatait elemző tanfolyam, örvendetes, hogy a megyé­ben megfelelő érdeklődés tapasztalható e témakörök iránt, hiszen fontos funkciót töltenek be a politikai, ideológiai szükségletek kielégítésében. A pártszervektől és -szervezetektől önálló, felelős mun­kát igényel a pártoktatás irányítása, melyet már csak a jelzett változások miatt sem lehet rutinszerűen végezni. For­dítsanak folyamatos figyelmet az oktatás menetére, bizto­sítsák a hallgatók megjelenését, aktivitását, elemezzék, hasz­nosítsák az oktatás tapaszalatait. A technikai eszközök fej­lődése, terjesztése, a tankönyvek, segédanyagok korszerűsí­tése nem csökkenti a propagandisták szerepét. A pártoktatás eredményességét változatlanul az ő mun­kájuk, tudásuk, kapcsolatteremtő és meggyőző­készségük, tehát egész személyiségük és magatartá­suk határozza meg alapvetően. Ezt figyelembe véve kell felkészültségüket, .tájékoztatásukat végezni. Csak friss is­meretek, konkrét érvek birtokában tudják hatékonyan kép­viselni a párt politikáját, a kibontakozás programját. Dr. Csongrády Béla Minőséget követel a világpiac! Megnyílt a XVII. megyei műszaki-közgazdasági hónap Feladatok iparunk előtt Dr. Vörös Árpád ipari miniszterhelyettes előadását . hallgatják a résztvevők. — Kép: Bencze — A kibontakozás ideológiai feltételei Új folyamatok nem értelmezhetők a régi szemlélettel A szakszervezeti mozga­lom alapvetően fontos fel­adatnak tekinti a gazdasági- társadalmi kibontakozási, s az újszerűség megújulást követei az ideológiai munká­ban is — ViV'Cze János, az SZMT titkára e szavakkal nyitotta meg a szakszerve­zeti napok tegnapi rendez­vényét. A testületi tagok, a tár­sadalmi és tömegszervezetek képviselői előtt dr. Boros Sándor, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának osztályve­zető-helyettese szólt a gaz­dasági-társadalmi kibonta­kozás eszmei, ideológiai feltételeiről. Az SZMT szék­hazában rendezett eszme­cserén megjelent dr. Gordos Janos, a megyei pártbizott­ság titkára is. Dr. Boros Sándor minde­nekelőtt kifejtette, hogy az égető kérdésekre többféle­képpen lehet reagálni. így politikai programmal —. s ez a Központi Bizottság júli­us 2-i állásfoglalása —, a leg­fontosabbnak minősíthető tet­tekkel. végül válaszokkal. Az utóbbiak épp úgy lehet­nek tényszerűek, szaksze­rűék. konkrétak, mint poli­tikaiak. s ideológiai jelleggel megfogalmazottak. A pro­pagandamunkában mindnek helye van. a konkrét szituá­ciótól függően, hiszen ideo­lógiai válasszal nem lehet elintézni azt a kérdést, amely tényszerűséget kíván A fontos kiindulópontok egyikeként említette az elő­adó. hogy ma nem elégedhe­tünk meg az elvont ideoló­giai válaszokkal, hiszen a felmerült gondok meghatáro­zott társadalmi. politikai közegben jelentkeznek. A valóságra és a közgondolko­dásra figyelemmel, keres­hetjük meg a válaszokat, mégpedig oly’ módon, hogy a kettőt közelítsük egy­máshoz. (Folytatás a 2. oldalon) A „Magyar márka védel­me" akcióhoz csatlakozott a Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Nógrád megyei szervezete, amikor októberi műszaki-közgazda­sági hónapját a minőség ve­zérgondolatával indította el. A tegnapi ünnepélyes meg­nyitón többek között ezzel köszöntötte a Technika Há­zába érkezett szakembereket Ürmössy László, a MTESZ megyei elnöke. A rendezvé­nyen —, amelyet a MTESZ, a TIT és az MKT szervezett —, dr. Vörös Árpád, ipari miniszterhelyettes, a MTESZ alelnöke vázolta a magyar ipar minőségi helyzetét. Megjelent továbbá Ozsvárt József, a megyei pártbizott­ság titkára és Romasz Adolf, a megyei tanács elnökhelyet­tese. Az előadó a minőség évekkel ezelőtti és a tech­nikai forradalmat — a „ja­pán csodát” — követő ér­telmezését hozta összefüg­gésbe azzal, hogy hazánk a nemzetközi megmérettetés­nél egyre romló pozíciót tölt be. Termékeink közép­szerűek, s emiatt —, vala­mint a következetlen minő­ségellenőrzés miatt is — csereértékük csökken a vi­lágpiacon. Döntő többségük (90—93 százalékuk) a ko­rábbi évekhez képest válto­zatlan formában készül. Az ipari termeléssel és értékesítéssel összefüggő iolyamatok azt mutatják, hogy a termékminőség sze­repe és jelentősége világ­szerte rohamosan növekszik — folytatta gondolatát az ipari miniszterhelyettes. Ez azt is jelenti, hogy sok­szor megfelelő műszaki tar­talom esetén sem számít­hatunk sikerre, az igény­telen forma és esztétikai megjelenés miatt. A japán áru sem egységesen „csúcs- áru", de megbízható minő­ségű, s az árában ez meg is mutatkozik. Példákkal illusztrálta, mennyi veszteséget okoz iparunknak a kifogásolható minőség. Tavaly ez az összeg elérte a 7,4 milliárd forin­tot, az értékesítés 1,4 száza­lékát, a vállalati eredmény közel 9 százalékát. A mi­nőségi hibák súlyosan sértik exportértékeinket: a ki­szállított termékek legfel­jebb 30—40 százaléka éri el a nemzetközi színvonalat. Nemcsak a dollárelszámo­lású, hanem a szocialista piac is egyre inkább igényli a magas műszaki és minő­ségi követelményeket. A KGST-n belül jövő év ja­nuár elsején vezetik be a minőségértékelési és -tanúsí­tási rendszert, melynek vál­lalati feladatait a gazdasági bizottság is megtárgyalta. Felül kell vizsgálni a ter­melésszervezést, a szabvá­nyosítást, a bérszabályozást, szükséges a belső informá­ciós rendszer — visszacsato­lásokkal erősített — kiala­kítása és a tanúsítási rend­szerben való részvétel. A minisztérium álláspont­ját így összegezte az elő­adó: „olcsóbban, jobban!” Ha ez az elv érvényesül, valamint bevezetik az átfogó minőségmenedzselési rend­szert (kidolgozásában japán professzor működött közre), csak ekkor lehet esélyünk a kibontakozási programnak megfelelő iparpolitika meg­valósítására — mondotta vé­gezetül,- majd kérte a MTESZ vezetését, hogy a hó­nap végén küldjék meg ta­pasztalatukat az elhangzott előadásokról az Ipari Mi­nisztériumnak. A megnyitó napján került sor Szalai Jánosnak, az SVT műszaki igazgatóhelyet­tesének előadására, amelyben négy év tükrében mutatta be a gyárban végbement minőségi javulást. Hangsú­lyozta a termékek állandó korszerűsítésének fontossá­gát, s a vállalati minőség- biztosítási rendszer kiépítésé­vel várható kedvező folya­matokat. Minden reménye megvan a Gaaz-MAVAG mátrate- renyei gyár munkáskollektívájának, hogy a terve­zett 700’ millió forintos idei termelési értéktervűket teljesítsék. Megrendeléseik határidőre való kiszállí­tásával vevőik elégedettek, exportáruik elkészítésé­ben eddig csak az ehhez szükséges importalkatrészek beérkezésének csúszása ak02«tt némi gondot. — kulcsár '— A SZOT elnökségének ülése Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. A testület előterjesztést vita­tott meg az új tagdíjrend­szer bevezetéséről. A magyar szakszervezetek XXV. kongresszusa hozott határozatot a 30 éve fenn­álló tagdíjrendszer egysze­rűsítésére és korszerűsítésé­re. A személyi jövedelemadó bevezetésével lehetségessé, de szükségessé is válik a tagdíjfizetés új alapokra helyezése. Az Országgyűlés elfogadta a szakszervezeteknek azt a javaslatát, hogy a kifizetett tagdíj ne képezze a jöve­delem részét, így az után nem kell személyi jövede­lemadót fizetni. Az elnökség által megvi­tatott tervezet olyan tagdíj- rendszer bevezetését javasol­ja, amely biztosítja, illetve fokozatosan bővíti a tagság részére eddig nyújtott jut­tatásokat; erősíti az alap­szervezetek pénzügyi stabi­litását; a szakszervezeti tag­ságnak nem jelent többlet­terhet; továbbra is fenntart­ja a mozgalom anyagi füg­getlenségét. Ezeknek a követelmények­nek a tagdíjrendszer akkor tud megfelelni, ha a tagok főfoglalkozású munkavi­szonyukból származó, a nyugdíjjárulék alapjául szol­gáló havi keresetük és az esetleges táppénz együttes összegének megközelítőleg egy százalékát fizetik tag­díjként. Az adómentesség csak úgy biztosítható, ha a tagdíjakat a bérszámfejtés során levonják a dolgozók keresetéből. Az elnökség úgy határo­zott, hogy a SZOT döntése előtt további konzultációt folytat a tagsággal a tagdíj- rendszerről. A SZOT elnöksége az 1988-as üdültetéssel kapcso­latban úgy döntött, hogy az első negyedévre a jelenlegi áron adja ki a beutalókat. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom