Nógrád, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-15 / 243. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF., 243. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1987. OKTÓBER 15., CSÜTÖRTÖK ..... .... ^ F élixek veszélyben (3. oldal) Áz olvasók fóruma (4. oldal) Azt kell kínálni, amit a srácok szeretnek (7. oldal) Kádár János befejezte látogatását Kínában Tudományos emlékülés Salgótarjánban A Szovjetunió múltjáról és jelenéről Kádár János, befejezte hivatalos, baráti látogatását a Kínai Népköztársaságban, s szerdán a kora esti órákban különgépe a tiencsini repülőtérről Budapest felé indult. A Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára a keddről szerdára virradó éjszakát Tiencsinben töltötte, s elutazásáig a város vendége is maradt. Délelőtt a Kínai Népköztársaság iparfejlesztési és korszerűsítési programjának terveivel, már megvalósult eredményeivel ismerkedett: ellátogatott a tiencsini gazdasági-fejlesztési övezetbe. A kínai kormány az ilyen gazdasági zónákra érvényes kedvezményekkel ösztönzi a külföldi működő tőke beáramlását az országba. Tiencsinben harmincnégy négyzetkilométe- teres területet jelöltek ki a létesítmények számára. Eddig nyolcvanegy, vegyes vállalatok alapításáról szóló szerződést írtak alá. A tervek szerint 1990-ig 150—200 A KGST 43., (rendkívü" li) ülésszaka szerdán Moszkvában befejezte munkáját. A délutáni teljes ülésen a tagállamok küldöttségeinek vezetői, köztük Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, aláírták az ülésszak jegyzőkönyvét, továbbá több más dokumentumot. Az ülésszak elnöke és a KGST titkára aláírta a KGST és Afganisztán közötti együttműködést szabályozó megállapodást megerősítő okmányt. Konvenciót írtak alá a KGST-tagországok által kölcsönösen szállított termékek minőségértékelési és tanúsítási rendszerének létA kibontakozási programból adódó legfontosabb Nógrád megyei tennivalók kerültek terítékre szerdán a salgótarjáni Technika Házában megtartott rendezvényen. A megye ipari és mezőgazdassági üzemeinek vezetői előtt a műszakiközgazdasági hónap keretében rendezett összejövetelen Ozsvárt József, a megyei pártbizottság titkára mondott vitaindítót. Bevezetőül azokat az utóbbi évtizedben bekövetkezett változásokat vázolta, melyek eredményeként Nógrád megye iparában és mezőgazdaságában a mai helyzet kialakult. Erről a folyamatról általános érvényű igazságként állapítható meg, hogy a fejlődés minőségi jegyeinek erősítésére irányuló törekvések csupán részeredményeket hoztak. Elismerésre méltó azonban az, hogy a gazdálkodó szervezetek a gyorsan változó körülmények közepette is megfeleltek a velük szemben támasztott legfőbb követelményeknek: dinamivegyes vállalat kezdi el működését. A tevékenységüket szabályozó rendelkezések sokat egyszerűsödtek. Tiencsinben, válaszként Kádár János érdeklődésére elmondották, hogy a külföldi tőke részesedésének felső határa nincs megszabva, ha eléri, vagy meghaladja a 25 százalékot, a vegyes vállalat már megalakulnak tekinthető. Kádár János két ilyen vállalat üzemépületeit is felkereste. A hongkongi érdekeltségű Miwa videokazettákat készít, a japán tőkével dolgozó Hanaco pedig egyszeri használatú, eldobható műanyag orvosi eszközöket gyárt. Termékeivel mindkét cég megjelent már harmadik országbeli piacon is. Délben Li Zsuj-huan, a Kínai Komunista Párt Központi Bizottságának tagja, a városi pártbizottság titkára, polgármester ebédet adott az MSZMP főtitkárának tiszteletére. Az ebéden jelen voltak a Kádár János kíséretében levő magyar politikusok, rehozásáról és megvalósításáról. Általános egyezményt írtak alá a KGST-országok egyesített energetikai rendszerei és Vietnam, Kuba, Mongólia energetikai rendszerei fejlesztésében kialakítandó együttműködésről a 2000-ig tartó időszakban. Jegyzőkönyvet írtak alá az atomerőművi berendezések sokoldalú gyártásszakosításáról és kooperációjáról, valamint az 1981— 1990 közötti időszakban történő kölcsönös szállításairól szóló, 1979-es egyezmény hatályának meghosz- szabbításáról az 1991—2000 közötti időszakra. Kormányközi egyezményt írtak alá az INTEkusan bővítették exportjukat. Kedvező feltételt teremt a kibontakozáshoz az is, hogy több, korábban tartós gazdálkodási gonddal küzdő üzem rendezte helyzetét, biztosan vetette meg lábát, az erősödő versennyel jellemezhető piacon. Noha a kívánatosnál nehézkesebben, mégis megindult néhány területen a szerkezet- váltás, s — külföldi tőke bevonásával — létrejött a megyében az első magyar— japán vegyes vállalat. Mindez azonban messze nem elegendő. A nógrádi gazdaság jelenlegi összetétele, fejlettségi foka nem kínál kedvező kiinduló alapot a kibontakozáshoz. Igaz, a gazdálkodóknak naponta meg kell vívni a harcot az állandó változásban lévő piacon lelhető nehézségekkel, ám nem tűr halasztást a saját, belső gyengeségekkel való szembenézés sem. A megyei politikai feladatterv is nagy nyomaté* Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság' titkára, Kótai Géza, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Medgyessy Péter pénzügyminiszter, a magyar—kínai tudományos kormányközi vegyes bizottság társelnöke, az MSZMP KB tagjai és Iván László, Magyarország pekingi nagykövete. Ugyancsak ott voltak a párt főtitkárát vidéki útjára is elkísérő kínai személyiségek: Tien Csi-jün, a KKP KB PB tagja, a KB titkára, az államtanács (kormány) elnökhelyettese, Csu Liang, a KKP KB tagja, a külügyi osztály vezetője és Csu Án-kang, Kína budapesti nagykövete. A program annyi időt megengedett, hogy a repülőtér felé menet Kádár János megtekintse Tiencsin, a harmadik legnagyobb kínai város néhány nevezetességét, mindenekelőtt történelmi korokat idéző negyedét. (MTI) REVM Nemzetközi Számítástechnikai és Elektronikai Kutató Központ megalapításáról. Ezután a záróülésen elnöklő Nyikolaj Rizskov szovjet miniszterelnök ösz- szefoglalta és méltatta az ülésszak munkáját. Megállapította: a 43., (rendkívüli) ülésszak eredményei alapot adnak ahhoz, hogy az együttműködési mechanizmust és a KGST tevékenységét a kor követelményeinek megfelelően átalakítsák. Lehetővé teszi a szükséges gyakorlati intézkedéseket a korszerűsítés érdekében, amihez, szavai szerint, a moszkvai ülésszak az „első (Folytatás a 2. oldalon) kot ad a szubjektív elemeknek, erélyesen teszi szóvá az alkalmazkodókészség, a kezdeményezés gyakorta tapasztalható hiányát, a rugalmatlanságot, a szervezetlenséget, és a fegyelmezetlenséget, s előtérbe állítja a megújulást, a perspektivikus gondolkodást. Kevés azonban, ha erről csak a megyei politikai feladatterv szól határozottan. A csata a gazdálkodóknál dől el. Nyerni csak azok tudnak, akik mielőbb szakítanak a megszokással. a beletörődéssel, a konfliktusokat és feszültségeket nem vállaló kényelmes magatartással. Néhány fogalom tisztázására azonban még előbb szükség van. Világosan ketté kell választani a célokat és az eszközöket. A szerkezetmódosítás, a műszaki fejlesztés, az irányítási és érdekeltségi viszonyok korszerűsítése nem önmagáért való teendő, értel- ma csak akkor van, ha mérhető gazdasági eredményekben ölt testet. Vizsgálják az iparvállalatok gazdálkodását A különböző szervezési vállalatok az Ipari Minisztérium irányításával évek óta rendszeresen megvizsgálják az iparvállalatok teljes gazdálkodását. Ezekről az úgynevezett vállalati átvilágításokról szerdán sajtótájékoztatót tartottak a minisztériumban. Ambrózy Géza, az Ipari Minisztérium osztályvezetője elmondta, hogy mindenekelőtt a piachoz való alkalmazkodást, a hatékonyságot, a pénzügyi helyzetet vizsgálják, s mindezzel ösz- szefüggésben az üzemek szerkezetátalakítási törekvéseit. A vizsgálatoknak többféle módszerét alkalmazzák, úgy, hogy a kialakított értékelések egységes elvek alapján összevethetők legyenek egymással. Valamennyi iparvállalatnál az elmúlt egy év alatt teljes körű gyorsátvilágításokat tartottak; ettől kezdetben idegenkedtek a vállalatok, de most már érzik előnyeit, s nemcsak eltűrik a vizsgálódást, hanem mind több esetben kezdeményezik azt. A gyorsvizsgálatok alapján kiemelkedően jól gazdálkodó és fejlődő tíz vállalatról az Ipargazdasági Intézet esettatulmányt készít majd. Megkezdték öt veszteséges, alaphiányos, gazdálkodási nehézségekkel küzdő vállalat alaposabb, komplex átvilágítását is. Ezt a munkát belföldi és külföldi szervezővállalatok együttesen végzik. A sajtótájékoztatón a mélyreható átvilágítások vállalati tapasztalatait is ismertették. Angyal Ádám, a Ganz Danubius Hajó- és Darugyár vezérigazgatója arról szólt, hogy a vizsgálat vállalatánál feltárta a korábbi pénzügyi gondok okait, s a tapasztalatokat felhasználva a hajógyár részlétes programot készített a hiányosságok pótlására. A legfontosabb célok közé sorolandó az egyensúlyhoz való hozzájárulás, valamint a hatékonyság javítása, elérésük eszközeiként pedig a struktúrafejlesztés, a termékszerkezet korszerűsítése, a külső erőforrások felkutatása és bevonása, a műszaki fejlesztés áll a rangsor elején. De fontos erőforrásként kell számításba venni a szervezeti és érdekeltségi viszonyok korszerűsítése révén felszabadítható energiákat is. Hiszen bármenynyire kiemelten kezeli is a program a szervezet modernizálását, ha puszta szólam marad a kisebb kollektívák, az egyének teljesítmény szerinti ösztönzése — csupán fél sikerre számíthatunk. A kor szellemének megfelelő tennivalókat azonban csak növekvő felelősségtudattal, új módon való gondolkodással, magatartással és cselekvéssel lehet elvégezni. S minden teendőnk közül talán éppen ez jelenti majd a legkeményebb erőpróbát. Tudományos emlékülést rendeztek szerdán Salgótarjánban, a nagy októberi szocialista forradalom közelgő évfordulója tiszteletére, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának munkásmozgalom-történeti tanszéke és a Miskolci Akadémiai Bizottság politikatudományi munkabizottsága szervezésében. Az egybegyűlteket dr. Bo- zó Gyula, a munkásmozgalom-történeti tanszék vezetője üdvözölte, kiemelve, hogy a nagy októberi szocialista forradalom hatása világméretű jelentőségű, mely iránt napjainkban különösen megnőtt az érdeklődés. Az emlékezés, a tiszteletadás mellett igazából akkor adózunk a nagy október szellemének, mondotta, ha tanulunk a múlt eseményeiből, elemezzük a jelent. A tudományos emlékülésen három előadásra került sor. Elsőnek Tabajdi Csaba, az MSZMP KB külügyi osztályának alosztályvezetője beszélt a Szovjetunióban lezajló átalakítási programról és annak gyakorlati tapasztalatairól. Három fejezet köré csoportosította mondandóját az előadó: előbb áttekintette az átalakítási folyamat főbb időrendiségét, tartalmi célkitűzéseit, majd a megvalósítás feltételeivel foglalkozott, végül pedig hazánkra vonatkozó hatását taglalta. Egyebek között szólt arról az új szocializmusképről, amelynek megvalósításán dolgoznak a Szovjetunióban, s amely számos politikai és gazdasági kérdés újragondolását, újraértelmezését teszi szükségessé. Az átépítési koncepció két alappilléreként említette a gazdaság megreformálását és a demokrácia kiszélesítését, hangot adva annak a véleménynek, hogy itt nem máról holnapra megvalósuló mtézkedésekről, hanem egy társadalmi folyamatról van s7b. A magyarországi fogadtatásról beszélve kiemelte az előadó, hogy számunkra nagy jelentőségű a szovjet elképzelések valóra váltása, s tovább erősítheti a két ország közötti együttműködést. Az emlékülés további részében Szigetvári János, a munkásmozgalom-történeti tanszék tanára számolt be arról, miként fogadják a pártiskolai halhatok a Szovjetunióban lejátszódó eseményeket. K’emelte a békepolitika és a belső gazdasági-társadalmi átalakulás iránti megnövekedett érdeklődést, amit statisztikai adatokkal is bizonyított. Utalt arra, hogy ez a felfokozott igény nagyobb fel- készültséget, újszerű módszereket is igényel az oktató-nevelő munkában. Ezután Végh Gáborné tanár, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának politikai munkatársa tartott korreferátumot Nógrád megye és Kemerovo terület testvér- kapcsolatáról. Mint említette, már az együttműködés kezdetétől érzékelhető volt az a törekvés, hogy a figyelem nem az eltérő sajátosságokra, méretbeli különbségekre, hanem a közös vonásokra összpontosul. Testvérmegyei kapcsolataink eredményei meggyőzően tanúsítják, hogy az együttműködés a magyar—szovjet barátság hagyományaira, történelmi gyökereire, valamint a két terület hasonló gazdasági jellegére épült. Megkülönböztetett jelentőséget kapott a pártközi együttműködés kialakítása, fejlesztése, de az utóbbi időkben az együttműködés áthatja a társadalmi, a gazdasági és az ideológiai, kulturális szférát is — hangsúlyozta Végh Gáborné. Példaként említette a salgótarjáni síküveggyár, a Nógrádi Szénbányák, a Szécsé- nyi II. Rákóczi Ferenc, a Pásztói Mátraaljai Állami Gazdaság testvérmegyei kapcsolatait. Rendezvények sorával bizonyította, hogy megyénk üzemei, intézményei miként készülnek a nagy októberi szocialista forradalom 70., valamint a Nógrád—Kemerovo testvérkapcsolat 20. évfordulójának méltó megünneplésére. Végezetül pedig arról szólt, hogy a közelmúltban újabb megállapodás született az elkövetkező évek együttműködésére, amely új színekkel, mélyebb tartalommal bővül. Balassagyarmaton az állategészségügyi állomás élelmiszer-higiéniai kirendeltségében 1,5—2 vagon húst vizsgálnak meg naponta. — bp ‘— Befejezte munkáját a KGST ülésszaka Homloktérben a megújulás A kibontakozás megyei feladatairól a Technika Házában
