Nógrád, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-14 / 216. szám

MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 4.30: Jó reggelt! Zenés műsor 8.05: Műsorismertetés 8.15: Mai programok 8.20: Mit üzen a Rádió? 9.00: A hét zeneműve Monteverdi: III. és IV. madrigálkötet 9.30: A hét költője: Szécsi Margit Énekek 9.40: Ki kopog? 10.05: Nyitnikék 10.35: Katonadalok 11.00: Bioritmus 11.20: Loránd István-kórusok 11.34: A Prométheusz­rejtély. Szemelvények Mesterházi Lajos regényéből 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Házunk tája. A Falurádió műsora 13.00: Klasszikusok délidőben. 14.05: Műsorismertetés 14.10: A magyar széppróza századai. Déry Tibor: Philemon és Baucis. (Ism.) 14.25: Csínom Palkó. Részletek Farkas Fe­renc—Dékány András daljátékából 14.55: Édes anyanyelvűnk Lőrincze Lajos műsora. (Ism.) 15.00: Veszélyben. Az Ifjúsági Rádió érdekvédelmi műsora 15.30: A budapesti madrigál­kórus énekel 16.05: Észkeréken a nagyvilágban. Tudo­mányos ismeretterjesztő magazin. Fiataloknak 17.00: Eco-mix. Gazdasági magazin. 17.30: Találkozás Ferencsik Jánossal. 41/36. rész 17.57: Török Erzsébet nép­dalfelvételeiből 18.15: Hol volt. hol nem volt. . . Az elásott számtan­könyv 18.25: Könyvújdonságok 18.28: Műsorismertetés 18.30: Esti magazin 19.15: Hívja a 388-378-as telefonszámot! Vendég: Tóth Illés, a Magyar Posta elnöke, dr. Oláh László, a Magyar Posta elnökhelyettese 20.30: Beethoven: C-dúr zongoraverseny 21.04: Rádiószínház A sufni. Vészi Endre hangjátéka 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Halló, itt vagyok! A telefonnál: Szilágyi János 23.30: Egy rádiós naplója. Berlinből. (A Bartók rádió műsorának folytatása) 0.15: Éjfél után A Magyar Rádió zenés műsora hajnalig. PETŐFI RÁDIÓ: 4.30: Reggeli zenés műsor 8.05: Az Állami Népi Együttes felvételeiből 8.50: Délelőtti torna. Munkahelyi és iskolai testnevelés. 9.05: Napközben Zenés délelőtt 12.10: Filmzene 12.25: Kis magyar néprajz 12.30: Sánta Ferenc népi zenekara játszik 12.58: Műsorismertetés 13.05: Slágermúzeum 14.00: Kettőtől ötig. . . A Rádió kívánság- műsora 17.08: Újdonságainkból. Népzenei felvételek. 17.30: ötödik sebesség. Ifjúság, politika, kultúra 18.30: Zeneközeiben.­Újdonságok, régiségek, különlegességek, aktualitások, művészek és művek, villanó­fényben 19.30: Sportvilág 20.05: Zenés beszélgetés Dobsa Sándorral 21.05: Show. ami show Változatok a szórakozásra 21.05: Nyomorultak. Beszél­getés a musicalről, zene a musicalről 22.05: Nemcsak zene 23.20: Beszámoló a sopoti fesztiválról 0.15: Éjfél után A Magyar Rádió zenés műsora hajnalig MISKOLCI STÚDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. Hírek, tudósítá­sok, információk, szolgáltatá­sok Borsod, Heves és Nóg- rád megyéből. 17.30: Műsor­ismertetés. Hírek, időjárás. 17.35: Hétről hétre, hétfőn este. Zenés magazin. Szer­kesztő: G. Tóth Ferenc. Te­lefon: 35-510. El szeretném mondani. Gyarmati Béla jegy­zete. 18.00—18.15: Észak-ma­gyarországi krónika. 18.25— 18.30: Lap- és műsorelőzetes. BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 15.55: Hírek 16.00: Ausztrália. ■ Útifűm 16.40: Bizalmas levelek 17.00: Iránytű. Katonák magazinja 17.50: Kromwzi képtár. Kisfilm 18.20: Esti mese 18.30: A rendőrség nyomoz 18.40: A világűr megismerése. Ismeretterjesztő film. 19.10: Gazdasági jegyzetek 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tv-hiradó 20.00: Csehszlovák tv- íilmek fesztiválja 20.05: A szerelem jogán. Tv-iáték 21.30: önök kérték. Szórakoztató vetélkedő. 22.30: A béke rózsája 23.00: Hírek MIT? HOL? MIKOR? SALGÓTARJÁN — A Salgótarjáni Ruha­gyár lépcsőház-galériájá- ban (Schönherz Zoltán u. 32.) Kemp Zsuzsa fest­ményeiből, rajzaiból, kis­plasztikáiból nyílik kiál­lítás 15 órakor. Megnyit­ja Földi Péter Munkácsy- díjas festőművész. — József Attila Műve­lődési Központ: Az Érték, , művészet, közönség ren­dezvénysorozat fotópályá­zatának kiállítása látható az intézmény belső klub­jában. 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Jégkorong Kanada Kupa. A döntő 2. mérkőzése, felvételről 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Színművészeti magazin MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4\töl: A 222-es járat. Szí­nes szovjet film. Háromne­gyed 6 és 8-tól: Élni és meg­halni Los Angelesben. (14) Színes, szinkronizált amerikai bűnügyi film. — Kamara: Pszyché I. (16) Színes magyar film. — Video: A katonaor­vos. Színes francia háborús kalandfilm. — Kohász: A fej nélküli lovas. Színes szovjet film. — Ifjúsági mű­velődési ház: Én a vízilovak­kal vagyok! Színes, szinkro­nizált olasz kalandfilm. — Balassagyarmati Madách: Fél 4-től és 8-tól: Biztos ha­lál. (14) Színes japán ka­landfilm. — Filmklub! Há­romnegyed 6-tól: Háry Já­nos. Magyar film. — Mese­mozi: Éjszakai virág. Színes rajz- és bábfilm-mesesorozat. — Pásztói Mátra: Szamárkö­högés. (14) Színes magyar film. Este 8-tól: Végre va­sárnap! Színes francia film- vígjáték. — Bátonyterenyei Petőfi: Asterix és Kleopátra. Színes, szinkronizált francia rajzjátékfilm. — Kisterenyei Petőfi: Moziklip. Színes ma­gyar film. — Szécsényi Rá­kóczi: Krokodil Dundee. Szí­nes, szinkronizált ausztrál íilmvígjáték. — Karancsla- pujtő: Hair. (14) Színes, lát­ványos. zenés amerikai film. — Érsekvadkert: Trükkös ha­lál. (14) Színes, szinkronizált amerikai krimi. — Jobbágyi: Isten veletek barátaim! (14) Színes magyar film. — Nagy- lóc: Süt a nap. Színes rajz­filmsorozat. BÁTONYTERENYE — Bányász Művelődési Ház: Orosz László festő­művész kiállítása szeptem­ber 27-ig tart nyitva. SZIRAK — Kastély Szálló: Sza­bó Vladimir festményeit tekinthetik és vásárolhat­ják meg az érdeklődők október 18-ig. CERED — Faluház: id. Szabó István Kossuth-díjas szob­rászművész alkotásai vár­ják az érdeklődőket. NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... A megújulás jegyében A Palócföld új A Salgótarjánban kiadott Palócföld című társadalom- politikai, irodalmi, művésze­ti folyóirat huszonegyedik évfolyama derekán ismét némi formai megújuláson ment át. A közelmúltban bekövetkezett terjedelmi bő­vülést a borítók külső meg­újítása követte, ami — a nyomdai előállítás jelen ál­lapotai közepette — megint csak azt eredményezte, hogy késett a megjelenés. Az idei negyedik szám a napokban látott napvilágot. A jelen folyóiratszámnak több tartalmi hangsúlya van. Az egyik hangsúlyos té­macsoport a cigányjakosság helyzetének alakulásával függ össze, amelynek javí­tása társadalompolitikai ér­dek. Mészáros György, Eger­ben élő tudományos kutató Hol tartunk? címmel készí­tett. mérleget a cigányokkal kapcsolatos két (1961, 1979) politikai bizottsági határo­zat tükrében a mostani hely­zetről. A rövid, terjedelmi keretek között árnyalt képet rajzol a folyamat eddigi eredményeiről és természe­tesen a jelentős, még léte­ző gondokról is. Mintegy összegzésként megjegyzi: „Nem léhet más szándékunk, csak a tisztességes integrá­ció követelése, olyan integ­rációé, amelybe a cigány­nyelvű cigányság is... egyen­rangú társként lép be... Mindezzel együtt a jövőben határozottabban lel kell lép­ni a néhol feLbukkanó ci­gány szeparatista törekvé­sek ellen, amely mérhetet­len károkat okozhat ebben az integrációs folyamatban.'’ Ugyancsak e gondolati körhöz tartozik a salgótar­jáni Gáspár István Gábor „Mint egyenrangú az egyen­rangúhoz’’ című áttekintése, A balassagyarmati városi levéltárban bukkantam rá egy 1865. augusztusából származó, kis plakátra. Ma úgy mondanánk: szórólapra. (A reklám egyik formája.) „T. Czím! Van szeren­csém jelenteni, mikép B. Gyarmat megyei városá­ban női kézimunka okta­tásra f. év 1-től felsőbb engedélylyel oktatást ad­ni szándékozván e tanodá­ban minden 12 éven felü­li, illetőleg mái; nem tanköteles növendéket el­fogadok s vidékieket szál­lás és élelmezéssel is ellá­tok. Tisztelettel maradván alázatos szolgája FELLNER ILKA” Érdemes elolvasni az ugyancsak Balassagyarma­ton, 1987 augusztusában szerkesztett művelődési ki­amelyhez számos — köztük Nógrád megyei — dokumen­tumot használt fel. A cigá­nyok helyzetének alakítása közös társadalmi érdek, a többi között azért is, mert hazánkban jelenleg ők al­kotják a legnagyobb lélek­számú, sajátos tradíciókkal rendelkező társadalmi, et­nikai csoportot; 1984-ben ta­nácsi adatok alapján létszá­muk 380 ezer. Nógrádban 130 településből 92 településen élnek cigá­nyok, a legtöbben Salgótar­jánban, Szécsényben, Pász- tón, Bátonyterenyén és Ba­lassagyarmaton. Ugyanak­kor beilleszkedésük nem mentes a súlyos nehézsé­gektől sem, alacsony iskolai végzettségük miatt a szak­képzetlenséget termelik új­já. ami jelen gazdasági hely­zetünkben tovább nehezíti a kívánt folyamatok kibonta­koztatását. A szépirodalmi anyag ci­gány írók és költők művei­ből nyújt ízelítőt. Balázs János, Szepesi József, Choli Daróczi József, Rostás-Far­kas György verseit, Orsós Jakab memoárját, s Magyar József Bari Károly költé­szetéről szóló recenzióját olvashatjuk. A folyóiratszám másik hangsúlyos publikációját a Finnországban élő jeles fo­tográfus, Rácz István „han­gos levele" jelenti. A benne foglaltakból kitűnik, hogy a Kalevalát újrafordító Rácz István, akinek művei közül a magyar közönség csak egy kis részt ismer­het, milyen jelentős'., szol­gálatokat tett már eddig is a linn—magyar kapcsolatok ápolásában. (Finnországban összesen 24 könyve jelent meg. svájci kiadóknál több mint 20, norvég kiadóknál adványt, amelyben szintén szó esik (szeptemberben kezdődő) kézimunka-okta­tásról. „Hímzőszakkör, ve­zeti : Demeterné Csókás Má­ria C kategóriás szakkör­vezető. Foglalkozások min­den hétfőn 17—19 óráig. (Időpont változhat az igé­nyek szerint.) Helye: Mik­száth Kálmán Művelődési Központ kézművesműhely.” Százh úszónkét esztendő telt el az elsőnek bemuta­tott kis plakát és az idei műsorlap megjelenése kö­zött. Azóta sok változás történt a kézimunka-okta­tásban is. Ma már minden olyan tevékenységet, amelyben a munkafolyamatok zöme ké­zi munka (a gépi csak kiegészítő jellegű) kézi- munkázásnak, magasabb művészi fokon kézműves­ségnek nevezünk. A konkrét kézimunka fogalomkörét a balassa­la az Európa Kiadónál lá­tott napvilágot, igen nagy könyvsiker volt.) Reméljük, az elkövetkezendőkben le­hetőség lesz arra, hogy Sal­gótarjánban szép finn tár­gyú kiállításon ismerkedhes­sen meg a közönség Rácz István munkásságának egy részével. A Valóságunk rovat hang­súlyos közlése Miklóssy End­rének, a VÁTI munkatársá­nak Településhálózatunk a hetvenes évtizedben című tanulmánya.* Itt olvasható továbbá Speidl Zoltán in­terjúja az SKU Alkotmány brigádjának tagjaival. A Szomszédság és közös­ség összefoglaló rovatcím alatt Mezei László Miklós tanulmánya Fábry Zoltán­nál, Szarka László kritiká­ja Matus Kucera könyvével, Kovács Győző recenziója az Erdély története című há­romkötetes művel foglalko­zik. A Mérlegen rovatban Csongrády Béla Aru-e a kultúra? címmel értékelő írást tesz közzé egy Radnai György szerkesztette idő­szerű Kossuth-könyv kap­csán. Konczek József Bódi Tóth Elemér lírájáról írt esszét a költő két kötete alapján. Siposhegyi Péter Tamás István és Banos Já­nos köteteiről közöl recen­ziót. Horpácsi Sándor Kas­sák dokumentumközlésének második része zárja a Pa­lócföld idei negyedik szá­mát. Az illusztrációs anyagot Rácz István finnországi fo­tóiból válogatták. A borító belső oldalán Laczkó Pál fotói a folyóirat Kortársaink című sorozatának pillana­gyarmati művelődési köz­pontban eddig az előrajzo- lók, a hímzők, a szövők és újabban a nemezelők bővítették. Ma már nem ..magánta­nodákban". hanem a „tan­köteles koron túl" a műve­lődési házak sokféle szak­köreiben lehet megtanul­ni a kézimunkázást, az ugyancsak engedéllyel mű­ködő szakkörvezetöktöl. gyakran a népművészet, az iparművészet mestereitől. Térítésmentesen. S ami biztosan nem vál­tozott 122'év alatt: a nők érdeklődése a ősi kézműves tevékenységek iránt. Ez nemcsak örvendetes, ha­nem nagyon hasznos jelen­ség is. Lehetővé válik, hnev minden vállalkozó kedvű nő kiélhesse a lelke mélvén szunnyadó művészi hajla­mot. kibontakoztathassa te­hetségét. Új televíziós produkciók Film „az anyák meg mentőjéről Űj tévéfilmek, zenei és kulturális összeállítások for­gatása kezdődött meg a na­pokban a televízió műhe­lyeiben. A Magyar Televízió, az NSZK-beli ZDF, az osztrák ORF kétrészes filmet ké­szít „az anyák megmentő- jének". Semmelweis Ignác- nak az életéről. A legújabb kutatási eredményekre épü­lő forgatókönyv a történeti hitelesség igényével követi nyomon Semmelweis mun­kásságának döntő eseménye­it Bécsben és Pest—Budán. A film magyar szereplői egyebek között Bálint And­rás, Eszenyi Enikő, Bács Ferenc és Haumann Péter. A budapesti madrigálkó­rus fennállásának 30. évfor­dulója alkalmából 40 perces dokumentumfilmet forgat az együttesről a televízió zenei és kulturális főszer­kesztősége. Zenei életünk egyik külföldön is ismert, igen népszerű kórusát ar­chív, illetve a legújabb fel­vételek segítségével mutatja be az összeállítás: egyebek között részletek láthatók a tavalyi, olaszországi vendég- szerepléséről készült filmből is. Szekeres Ferenc kar­naggyal Meixner Mihály be­szélget a kórusról s a mad­rigál műfajáról. A szerkesztőség másik produkciója lesz a Markó Iván-portréfilm. A Prospero című összeállításban a né­zők megismerkedhetnek majd a balettművészként és koreográfusként egyaránt kiváló táncossal, a Győri Balett művészeti vezetőjé­vel. A műsorban részletek láthatók majd a társulat egyik legújabb, idén tavasz- szal bemutatott Prospero cí­mű balettjéből i,s. A MAFILM műtermeiben már forgatják a tv Zenés Színház legújabb előadását, a Kálmán Imre művéből készült A montmartre-i ibo­lya című operettet. A világ színpadain több mint fél év­százada hódító darab Pá­rizsba, a Montmartre-ra. a fiatal művészek vidám, élet­tel és lelkesedéssel teli vi­lágába kalauzolja el a né­zőket. Az operett rendezője Maár Gyula, a főbl? szere­peket Kocsis Judit (ének­hangja Kárpáti Magdolna), Kováts Adél (Zempléni Má­ria), Lippai László (Laczó András) és Hirtling István (Gerdesits Ferenc) alakítja. Lengyel táncosok Mihálygergén Szombaton a mihályger- gei művelődési házban kö­zös műsort adott a helyi Ipoly és a lengyelországi Nowv Targ Podhale (Ha- vasaíja) néptáncegyüttese. A két amatőr művészeti csoport kapcsolata a múlt év novemberében kezdő- dött. Az Orava melletti Tverdosinban jártak a ma­gyar és a lengyel táncosok, ahol a házigazdákkal együtt léptek fel. A Podhale szom­bati fellépését a mihályger- geiek szeptember 16—20-a között viszonozzák: Krak­kóban szerepelnek. A találkozó alkalmából a mihálygergei művelődési házban Lengyelország ké­pekben címmel fotókiállí­tás nyílt a budapesti Len­gyel Kulturális Központ anyagából, és szellemi ve- télkedőt rendeztek Lengyel- ország ismeretéből. A két nemzet táncosai — nők és férfiak egyaránt — labda­rúgásban is összemérték tudásukat. Elekes Éva legnagyobb palóc emlékezete A balassagyarmati Pa­lóc Múzeumban lévő Mikszáth-szobát nyá­ron sok látogató keres­te fel. A tanítási év kezdetével most a diá­kok érdeklődése foko­zódik, akik tanulmá­nyaikhoz keresnek a kiállítóteremben újabb adalékokat, személyes élményeket. szintén több mű. A Kaleva­tait örökítik meg. (te) Ralassagyarmaii kézimunkáz ás

Next

/
Oldalképek
Tartalom