Nógrád, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-12 / 215. szám

A nögrád Romhányban

Új időszámítás a tsz-ben

A huszonnegyedik órában mozdult meg a föld Romhányban. A Rákóczi mezeje mgtsz. zuhanórepüléséért felelős vezetőket leváltották. A közgyűlés március végén három új embernek szavazott bizalmat: Makrai István lett a tsz-elnök. Nánai Gábor az elnökhelyettes és Fiam Pálné a főkönyvelő. Elődeiktől 37,7 millió forintos pénzügyi hiányt örököltek. A fennmaradás érdekében kénytelenek voltak felvállal- lalni a nem szimpatikus dolgokat is. Nem léptek a mindent megengedés könnyű népszerűségének útjára,

amely előzőleg a mélypontra juttatta a közösséget.

A mindig mindenre rá- bóliníó főnököknek valójában nincs igazi tekintélyük. A kritikátlanság elvtelen- sége, a karakternélküliség csapdái rendkívül veszélyesek, mert nem észlelhetők azonnal a hajszálrepedések, csak amikor már a fundamentum szétmállóban van. és a művi beavatkozás elkerülhetetlen. Az időnyerés azonban csak akkor életmentés, ha nem késnek a gyökereket érintő hatásos intézkedések. Ezek olykor drasztikusak is lehetnek, s egyéni érdekeket sérthetnek. A kóros folyamat visszafordítása, a gyógyulás azonban másképp nem lehetséges.

Konfliktusok alakulnak ki, indulatok feszülnek; olyan mélységben, mint ahogy azt Sánta Ferenc Húsz órájában megismerhettük, de abban a szituációban még azt kérdezte az író: „Micsoda világ ez?" A tét most sem kisebb, csak az előjele más. A körülmények nem alakultak derűsen. Dőreség lenne tündérkertről ábrándozni. .Keményebb feltételek között kell eredményeket felmutatnunk. És az egyenesvonalú fejlődés görbéje már csak a múlt lázálma. Ellentmondások. látszólagos visszalépések. ütközések spirálján vezet az út a jövőbe, de a jelen erőfeszítései, a munka becsületének visszaszerzése, helyreállítása nélkül balgaság azt képzelni, hogy elérkezhet a kánaán.

A valóságban sokkal súlyosabb állapotban vettük át a tsz-t — emlékszik vissza az első napokra Makrai István —, mint amire előtanulmányaink alapján számítottunk. Egy olyan lerobbant gazdaságot találtunk, ahol alig érzékelhettük a munka- fegyelem jeleit. A bodonyi tónál rendszeresek voltak az italozások. A háztájit hamarabb megművelték, mint a tsz-ét. A traktoros oda ment, ahová akart. Gondot okozott az új vezetésnek az a szemlélet, hogy a tagok egy része úgy gondolkozott, hogy ők szabadon választhatják meg, mikor és meddig dolgoznak és hová mennek. Ennek a világnak vége.

— Rejtélyt jelentett, mekkora vagyona lehet a tsz- nek. mert nem történt meg előzőleg a leltározás. Több mint 40 millió forintos sor- banállása volt a tsz-nek a banknál. A peres ügyek öszszege 13 millió forintot tett ki, és ennek kétharmadát már tőlünk követelték. A késedelmi kamat és a hanyagságból származó bírság meghaladta a 10 millió forintot. Ráadásul 1984-ben 25 millió forintos egyedi támogatást kapott a tsz.

Felvetődött a felszámolás is. A megyei szanálási bizottság és a Pénzügyminisztérium revíziója után azonban mégis lehetőség' adódik a hibák kijavítására. A 37.7 millió forint kigazdálkodása nem mindennapi feladat. Ez egyébként úgy jött ösz- sze. hogy ebből 12 millió saját forrásból létezik. Tízmillió az ingyenes juttatás, melyből 5,6 millió forint az aszálykár. A biztosító által felmért, de nem térített kár mértéke 2.2 millió. Ugyanennyi az alaptevékenységi veszteség. A visszafizetendő juttatás 15.7 millió forintra tehető, kamataival együtt. Ezt 1997-ig kell kiegyenlíteni. Intézkedési terv készült — konkrét felelősök és határidők megjelölésével. A közgyűlés kimondta. hogy félévenként értékelni kell a végrehajtást. Októberben telik le az első terminus, így már néhány következtetés, tanulság levonható.

— Hogy mi látszik a koncepciókból? — kérdezi önmagától is az elnök. — A rendcsinálást a vezetőknél kezdtük. Fegyelmileg küldtük el azokat, akik előidézték a kaotikus viszonyokat. Félreállítottuk a károkozókat. Vállaltuk a közvetlen irányítást: Nánai Gábor az alaptevékennységet. a főkönyvelő a számvitelt irányította, jómagam pedig az ipart. Nem riadtunk vissza az átszervezéstől sem. Kialakítottuk a főágazati rendszert: van ipari, növénytermesztési, műszaki és álatte- nyésztési főágazat. A számviteli területen csoportvezetői szisztéma szerint osztottuk el a létszámot. Több mint 15 százalékkal csökkent a tsz adminisztratív állománya.

Szeptember 1-től álltak be az új főágazatvezetők. Pályázat útján lett növénytermesztési főágazatvezető Simon László, aki Bércéiről érkezett, de innen nősült és Kétbodonyban volt gyakornok. Az ipari terület főága- zatvezetője, Molnár Gyula a kerámiagyárból jött. Különben idevalósi, tereskei. A korábban itt dolgozó Harsányt Ottó a szarvasmarhaágazat vezetője. A két budapesti vegyes építőipari, szerelő üzem átalánydíjas elszámolóegységként működik. két ágazatvezető, Má- tyus Andrásné és Sarlós János irányításával. A dorogi 'hőtechnikai szerelöegység vezetőjének Mihály Lászlót nevezték ki. Az elnökhöz tartozó munkakörökben is történtek személyi változások. A szandai Gyurkó Judit látja el a belső ellenőri teendőket. A munkavédelmi és rendészeti feladatok ösz- szevonása létszámcsökkenéssel járt.

— A számvitel július 20- ára elkészítette a gazdálkoA szarvasmarhatelepen Harsányt Ottó ágazat vezető és Csatai Ferenc müszakvezető., ellenőrzi a Steimec- ketrecbcn fejlődő borjakat

A kétbodonyi fóliafőldolgozó üzem a tervek szerint, tízmillió forinttal gyarapítja a közös gazdaság árbevétel ét.

Makrai István, tsz-elnők

Fiam Pálné főkönyvelő

das féléves mutatóit. Azóta havi lebontásban ismerjük eredményeinket — mondja Fiam Pálné. — Feszültségeket kiváltó, kellemetlenségeket, súrlódásokat előidéző intézkedéseket is foganatosítottunk. Elvettük a gépkocsiátalányt. ahol az nem volt indokolt. A vezetőket kapcsolt munkakörbe tettük. Az ésszerűtlen autóbusz- és mikrobuszjáratokat felülvizsgáltuk és szabályoztuk. A fővárosban a gazdasági társuiás helyett hét, — egyenként 15 tagú — áta- lanydíjas csoportot alakítottunk ki a könnyebb ellenőrzés végett. A hátrányos szerződéseket megszüntettük, például a Vegytekkel. Más partnerekkel előnyösebbeket köthettünk, mely lehetővé tette az üzem fejlesztését. technikai korszerűsítését. A kuszasághoz hozzájárult az is. hogy mind a négy gazdasági társulás megszűnt, de a felszámolásuk elhúzódott. A hét szakcsoportból már csak a Vertikal és a Delta működik, megszűnt az Alfa, a Cserhát, a Komplex, a Dinamika és a Faépszer.

Az új vezetés két intézkedése nem kívánt vihart váltott ki. A helyi földrengés rezgései alig csillapullak —, a kedélyek csak nehezen csitulnak. Nem fogadták kitörő örömmel az érintettek a háztáji járandóság csökkentését, tsz-ta- gok esetében 21.5 mázsáról 12-re, alkalmazottaknál pedig 11,75 mázsáról 6 mázsára. Az új vezetőség megváltoztatta a haszonbérleti szerződést: az eddigi négyzetméterenkénti húsz fillérről felemelte 1 forint 50 fillérre. Még inkább elszabadultak az indulatok.

íme néhány vélemény. Stuben Péterné, a tsz háztáji-ügyintézője: — A közösség erdekére hivatkoznak vezetőink, mondván, hogy ráfizetéses volt a háztáji, hétmilliót vitt el. Főleg a nyugdíjasok fogadják méltatlankodva. A testületi döntés értelmében ezekben a napokban 300 embernek küldöm ki a levelet a haszon- bérleti szerződés megváltoztatásáról. Háromszáz családot érint, és furcsa utóhangjai vannak. De kérdezze meg az irodámba bejövő ügyfeleket, miként reagálnak arra, hogy a kívülállók bérleti díját 750 százalékkal emelték meg. a tagokét pedig 300 százalékkal.

Zagyvái László, a kerámiagyár kazánkezelője: — Eddig megérte, most már nem. ezért lemondok a kis- haszonbérletről.

Balázs István, tanácsi nyugdíjas: — Közös megegyezéssel lehet szerződést módosítani. Húszán írtuk alá a levelet a felsőbb szerveknek. Ilyen feltételek melett nem tartom meg a lucernást. felszámolom a nyula- kat. Kipucoltuk a gazos területet, rádolgoztunk, beruháztunk, mert a húsz fillért méltányos árnak tartottuk. Most a hektáronkénti 15 ezer forintos évi bérlet igen sok. Ezt nem termi meg. Az is elgondolkoztató, hogy a szövetkezet egy hold földhöz 300 forintért hozzájut, ha

Stuben Péterné, a tsz ház táji-ügyintézője

valamelyik tsz-tag meghal, aranykoronánként 80-szo- ros áron válthatja meg. Tőlünk meg súlyos ezreket követelnek.

A tsz vezetői szerint a tagság többsége megértéssel fogadta a háztáji ügyében hozott intézkedést. Csökkentette a feszültségeket az a tény. hogy a tag jogosult a terményre, vagy kiveheti a földet és megművelheti. A régi vezetés által főleg a kívülállókkal kötött haszonbérleti szerződés okozott

veszteséget a tsz-nek. Az új vezetőség azért változtatta meg — az elnök szerint—, mivel a föld értéke, a gazdálkodás becsülete növekszik, ezért szeretnék, ha jövedelmezőbb, piacképesebb növénykultúrákkal foglalkoznának az érdekeltek, Bevezetésére csak januártól kerül sor. A tsz-tagok egyébként 60 fillérért bérelhetik négyzetméterét a földnek. az alkalmazott és a nyugdíjas is.

Az elnök nem fél attól, hogy sokan visszamondják. Négyszáz négyszögöl málnásból 80 ezer forintot kasz- szírozott be, ebből vígan kifizetheti a 15 ezret. A tsz egyébként 121 hektáron rekultivációval veszi művelés alá a hét településen — Romhány, Kétbodony, Tereske, Pusztaberki, Szátok. Kisecset és Szente — a gyepterületeket, és búzát termelnek. A lemondások miatt felszabaduló területeken pedig kölest, babot és lencsét.

Hogy milyen gazdasági hatása lesz év végéig az intézkedéseknek, azt egyelőre meg csak találgatni lehet. A 400 aktív dolgozó (ebből száz alkalmazott) és 260 nyugdíjas .nem ok nélkül bizakodhat abban, hogy az ötezer néhány száz hektáron gazdálkodó tsz megújul és talpon marad. Erre az esztendőre 189 millió forintos árbevételt terveztek. Az alap- tevékenységtől 70 millió forintot (a növénytermesztésből 41 milliót) várnak, a kiegészítő és ipari tevékenységtől 65 milliót. A kényszer szülte intézkedéseiktől azt remélik, hogy ezáltal nagyobb haszonra tesz szert a tsz. Szükség is van erre. hiszen nem várt eseményként kifagyott 400 hektár repce és 160 hektár lucerna. Helyette új vetésszerkezetet kellett kialakítani, ami megnövelte a költségeket. Nem tudtak elvetni 100 hektár mákot sem. ezt tavaszi árpával ellensúlyozták.

Biztató jelek is mutatkoznak valamennyi területen. A növénytermesztésben alapelv a piacorientáltság. Az állattenyésztésnek 5—6 milliós vesztesége volt, dotációval nyereséges is lehet. A tejelő Holstein-Friz szarvas- marhát részesítik előnyben. A szátoki részen pedig a juhtartást akarják fejleszteni. A helyi ipar lehetőségeit is kihasználják. Lakatosipari üzemet akarnak kialakítani. A piac megszondázása után itt a betonkeverőre van kereslet. A vegyi üzem a nátriumacetát- és brómgyártásban lát fantáziát. A faüzem profilja megváltozik: bútorlap, sző- lőtámrendszerek gyártása, raklapok, kerítések készítése a cél. A fóliaüzem bevétele legalább 20 százalékkal növekszik a színnyomó gép vásárlásával, mert így elvállalhatják a kiszerelést is. Például málnát, aszalt szilvát, babot, vagy lencsét — csomagolhatnak. A tsz területének természeti szépségeit is szeretnék hasznosítani. Álmuk a nagyüzemi málnás a gyár segítségével.

Az emberek egyelőre várakozó állásponton vannak. Hangulatuk, közérzetük annak a függvénye, hogyan alakul év végén a gazdálkodás eredménye. Nánai Gábor elnökhelyettes adatai mindenesetre megnyugtatóak. A növénytermesztésben szinte minden a tervezett felett valósult meg. Búzából a tervezett 43 mázsa helyett hektáronként 45 lett. Lencséből 6 helyett 10. Egyedül a tavaszi árpa maradt el, mert gyomirtóval fertőzött földbe került: a remélt 42 mázsa helyett csak 26,6 termett, de sörárpa minőségben. A takarmányvetés terve teljesült. Minden alaptevékenységgel a jó isz-ekkel egyidöben végeztek. a tagság aktív része jól állt a munkához, még ha várakozott is. Félidőben a köles is bejött. A bab is jól fizet. Cukorrépából lesz kiesés, de a cukortartalom kárpótolhatja. A napraforgó is hozza a szintet.

— Nagy szeretettel fogadtak minket, ismeri el az elnök, majd hozzáteszi, hogy a népszerűtlen intézkedések hatására jó páran hörpintet- tek a keserűig poharából. Romhányban sok a „fél család'’. Közülük kerül ki a kélkedők tábora. Egzisztenciájuk az ipartól függ, így sorsunkat közönyösen szemlélik. A szorgalmasak nálunk is megtalálják számításaikat. Bízunk abban, hogy zárszámadáskor bennünket igazolnak az eredmények. Nem adunk okot a bizalmatlanságra. A bankban sem állunk már sorba: helyreállítottuk a

fizetőképességünket. Fordított szituáció is előfordul: mi megyünk a saját pénzünkért, például az Áfor tartozik nekünk másfél millió forinttal. Boldogulásunkat sok tényező befolyásolhatja: függ a peres ügyek alakulásától, de az előnytelen szerződések utóhatásaitól is.

Varga Rafael tanácselnök a minden felhajtást nélkülöző beszélgetésekben hisz. Meggyőződéssel vallja: szóba kell elegyedni az emberekkel, hogy ismerjük a gondjaikat, problémáikat. Különösen a jó munkásokra kell rettentően odafigyelni. A régi vezetés sémájában nem szabad gondolkozni, mert az csődhöz vezetett. Az új vezetőség törekvése egyértelmű: „nekigyürkőztek”,

hogy a rend és a fegyelem segítségével kiragadják a kátyúból a már süllyedő kereket.

Az ellendrukkerek száma fogyatkozóban. Jóval többen szurkolnak azért a kollektívának, hogy minél glőbb1 szabaduljon föl a malomkőként ránehezedő terhes örökség alól.

Buzafalvi Győző Fotó: Bábel László