Nógrád, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-12 / 215. szám

A nögrád Romhányban Új időszámítás a tsz-ben A huszonnegyedik órában mozdult meg a föld Rom­hányban. A Rákóczi mezeje mgtsz. zuhanórepüléséért felelős vezetőket leváltották. A közgyűlés március végén három új embernek szava­zott bizalmat: Makrai István lett a tsz-elnök. Nánai Gábor az elnökhelyettes és Fiam Pálné a főkönyvelő. Előde­iktől 37,7 millió forintos pénzügyi hiányt örököltek. A fennmaradás érdekében kénytelenek voltak felvállal- lalni a nem szimpatikus dolgokat is. Nem léptek a mindent megengedés könnyű népszerűségének útjára, amely előzőleg a mélypont­ra juttatta a közösséget. A mindig mindenre rá- bóliníó főnököknek valójá­ban nincs igazi tekintélyük. A kritikátlanság elvtelen- sége, a karakternélküliség csapdái rendkívül veszélye­sek, mert nem észlelhetők azonnal a hajszálrepedé­sek, csak amikor már a fundamentum szétmállóban van. és a művi beavatkozás elkerülhetetlen. Az időnye­rés azonban csak akkor élet­mentés, ha nem késnek a gyökereket érintő hatásos intézkedések. Ezek olykor drasztikusak is lehetnek, s egyéni érdekeket sérthetnek. A kóros folyamat vissza­fordítása, a gyógyulás azon­ban másképp nem lehet­séges. Konfliktusok alakulnak ki, indulatok feszülnek; olyan mélységben, mint ahogy azt Sánta Ferenc Húsz órájában megismerhettük, de abban a szituációban még azt kér­dezte az író: „Micsoda vi­lág ez?" A tét most sem kisebb, csak az előjele más. A körülmények nem ala­kultak derűsen. Dőreség len­ne tündérkertről ábrándozni. .Keményebb feltételek között kell eredményeket felmutat­nunk. És az egyenesvonalú fejlődés görbéje már csak a múlt lázálma. Ellentmondá­sok. látszólagos visszalépé­sek. ütközések spirálján ve­zet az út a jövőbe, de a je­len erőfeszítései, a munka becsületének visszaszerzé­se, helyreállítása nélkül bal­gaság azt képzelni, hogy el­érkezhet a kánaán. A valóságban sokkal sú­lyosabb állapotban vettük át a tsz-t — emlékszik vissza az első napokra Makrai Ist­ván —, mint amire előtanul­mányaink alapján számítot­tunk. Egy olyan lerobbant gazdaságot találtunk, ahol alig érzékelhettük a munka- fegyelem jeleit. A bodonyi tónál rendszeresek voltak az italozások. A háztájit ha­marabb megművelték, mint a tsz-ét. A traktoros oda ment, ahová akart. Gondot okozott az új vezetésnek az a szemlélet, hogy a tagok egy része úgy gondolkozott, hogy ők szabadon választ­hatják meg, mikor és med­dig dolgoznak és hová men­nek. Ennek a világnak vége. — Rejtélyt jelentett, mek­kora vagyona lehet a tsz- nek. mert nem történt meg előzőleg a leltározás. Több mint 40 millió forintos sor- banállása volt a tsz-nek a banknál. A peres ügyek ösz­szege 13 millió forintot tett ki, és ennek kétharmadát már tőlünk követelték. A késedelmi kamat és a ha­nyagságból származó bír­ság meghaladta a 10 millió forintot. Ráadásul 1984-ben 25 millió forintos egyedi tá­mogatást kapott a tsz. Felvetődött a felszámolás is. A megyei szanálási bi­zottság és a Pénzügyminisz­térium revíziója után azon­ban mégis lehetőség' adódik a hibák kijavítására. A 37.7 millió forint kigazdálkodá­sa nem mindennapi feladat. Ez egyébként úgy jött ösz- sze. hogy ebből 12 millió sa­ját forrásból létezik. Tíz­millió az ingyenes juttatás, melyből 5,6 millió forint az aszálykár. A biztosító által felmért, de nem térített kár mértéke 2.2 millió. Ugyan­ennyi az alaptevékenységi veszteség. A visszafizetendő juttatás 15.7 millió forintra tehető, kamataival együtt. Ezt 1997-ig kell kiegyenlíte­ni. Intézkedési terv készült — konkrét felelősök és ha­táridők megjelölésével. A közgyűlés kimondta. hogy félévenként értékelni kell a végrehajtást. Októberben te­lik le az első terminus, így már néhány következtetés, tanulság levonható. — Hogy mi látszik a kon­cepciókból? — kérdezi ön­magától is az elnök. — A rendcsinálást a vezetőknél kezdtük. Fegyelmileg küld­tük el azokat, akik előidéz­ték a kaotikus viszonyokat. Félreállítottuk a károkozó­kat. Vállaltuk a közvetlen irányítást: Nánai Gábor az alaptevékennységet. a fő­könyvelő a számvitelt irá­nyította, jómagam pedig az ipart. Nem riadtunk vissza az átszervezéstől sem. Ki­alakítottuk a főágazati rend­szert: van ipari, növényter­mesztési, műszaki és álatte- nyésztési főágazat. A szám­viteli területen csoportve­zetői szisztéma szerint osz­tottuk el a létszámot. Több mint 15 százalékkal csök­kent a tsz adminisztratív állománya. Szeptember 1-től álltak be az új főágazatvezetők. Pá­lyázat útján lett növényter­mesztési főágazatvezető Si­mon László, aki Bércéiről érkezett, de innen nősült és Kétbodonyban volt gyakor­nok. Az ipari terület főága- zatvezetője, Molnár Gyula a kerámiagyárból jött. Külön­ben idevalósi, tereskei. A korábban itt dolgozó Har­sányt Ottó a szarvasmarha­ágazat vezetője. A két bu­dapesti vegyes építőipari, szerelő üzem átalánydíjas elszámolóegységként műkö­dik. két ágazatvezető, Má- tyus Andrásné és Sarlós Já­nos irányításával. A dorogi 'hőtechnikai szerelöegység vezetőjének Mihály Lászlót nevezték ki. Az elnökhöz tartozó munkakörökben is történtek személyi változá­sok. A szandai Gyurkó Ju­dit látja el a belső ellenőri teendőket. A munkavédelmi és rendészeti feladatok ösz- szevonása létszámcsökke­néssel járt. — A számvitel július 20- ára elkészítette a gazdálko­A szarvasmarhatelepen Harsányt Ottó ágazat vezető és Csatai Ferenc müszakvezető., ellenőrzi a Steimec- ketrecbcn fejlődő borjakat A kétbodonyi fóliafőldolgozó üzem a tervek szerint, tízmillió forinttal gyarapítja a közös gazdaság ár­bevétel ét. Makrai István, tsz-elnők Fiam Pálné főkönyvelő das féléves mutatóit. Azóta havi lebontásban ismerjük eredményeinket — mondja Fiam Pálné. — Feszültsé­geket kiváltó, kellemetlensé­geket, súrlódásokat előidéző intézkedéseket is foganatosí­tottunk. Elvettük a gépko­csiátalányt. ahol az nem volt indokolt. A vezetőket kapcsolt munkakörbe tettük. Az ésszerűtlen autóbusz- és mikrobuszjáratokat felül­vizsgáltuk és szabályoztuk. A fővárosban a gazdasági társuiás helyett hét, — egyenként 15 tagú — áta- lanydíjas csoportot alakítot­tunk ki a könnyebb ellenőr­zés végett. A hátrányos szer­ződéseket megszüntettük, például a Vegytekkel. Más partnerekkel előnyösebbe­ket köthettünk, mely lehe­tővé tette az üzem fejlesz­tését. technikai korszerűsí­tését. A kuszasághoz hozzá­járult az is. hogy mind a négy gazdasági társulás meg­szűnt, de a felszámolásuk elhúzódott. A hét szakcso­portból már csak a Vertikal és a Delta működik, meg­szűnt az Alfa, a Cserhát, a Komplex, a Dinamika és a Faépszer. Az új vezetés két intéz­kedése nem kívánt vihart váltott ki. A helyi földren­gés rezgései alig csillapul­lak —, a kedélyek csak ne­hezen csitulnak. Nem fo­gadták kitörő örömmel az érintettek a háztáji járan­dóság csökkentését, tsz-ta- gok esetében 21.5 mázsáról 12-re, alkalmazottaknál pe­dig 11,75 mázsáról 6 mázsá­ra. Az új vezetőség megvál­toztatta a haszonbérleti szer­ződést: az eddigi négyzet­méterenkénti húsz fillérről felemelte 1 forint 50 fillérre. Még inkább elszabadultak az indulatok. íme néhány vélemény. Stuben Péterné, a tsz ház­táji-ügyintézője: — A közös­ség erdekére hivatkoznak vezetőink, mondván, hogy ráfizetéses volt a háztáji, hétmilliót vitt el. Főleg a nyugdíjasok fogadják mél­tatlankodva. A testületi dön­tés értelmében ezekben a napokban 300 embernek kül­döm ki a levelet a haszon- bérleti szerződés megváltoz­tatásáról. Háromszáz csalá­dot érint, és furcsa utóhang­jai vannak. De kérdezze meg az irodámba bejövő ügyfeleket, miként reagál­nak arra, hogy a kívül­állók bérleti díját 750 szá­zalékkal emelték meg. a tagokét pedig 300 százalék­kal. Zagyvái László, a kerá­miagyár kazánkezelője: — Eddig megérte, most már nem. ezért lemondok a kis- haszonbérletről. Balázs István, tanácsi nyug­díjas: — Közös megegye­zéssel lehet szerződést mó­dosítani. Húszán írtuk alá a levelet a felsőbb szervek­nek. Ilyen feltételek melett nem tartom meg a lucer­nást. felszámolom a nyula- kat. Kipucoltuk a gazos te­rületet, rádolgoztunk, be­ruháztunk, mert a húsz fil­lért méltányos árnak tartot­tuk. Most a hektáronkénti 15 ezer forintos évi bérlet igen sok. Ezt nem termi meg. Az is elgondolkoztató, hogy a szövetkezet egy hold földhöz 300 forintért hozzájut, ha Stuben Péterné, a tsz ház táji-ügyintézője valamelyik tsz-tag meghal, aranykoronánként 80-szo- ros áron válthatja meg. Tő­lünk meg súlyos ezreket kö­vetelnek. A tsz vezetői szerint a tagság többsége megértéssel fogadta a háztáji ügyében hozott intézkedést. Csökken­tette a feszültségeket az a tény. hogy a tag jogosult a terményre, vagy kiveheti a földet és megművelheti. A régi vezetés által főleg a kí­vülállókkal kötött haszon­bérleti szerződés okozott veszteséget a tsz-nek. Az új vezetőség azért változtatta meg — az elnök szerint—, mivel a föld értéke, a gaz­dálkodás becsülete növek­szik, ezért szeretnék, ha jö­vedelmezőbb, piacképesebb növénykultúrákkal foglal­koznának az érdekeltek, Be­vezetésére csak januártól kerül sor. A tsz-tagok egyébként 60 fillérért bérel­hetik négyzetméterét a föld­nek. az alkalmazott és a nyugdíjas is. Az elnök nem fél attól, hogy sokan visszamondják. Négyszáz négyszögöl málnás­ból 80 ezer forintot kasz- szírozott be, ebből vígan ki­fizetheti a 15 ezret. A tsz egyébként 121 hektáron re­kultivációval veszi művelés alá a hét településen — Romhány, Kétbodony, Te­reske, Pusztaberki, Szátok. Kisecset és Szente — a gyep­területeket, és búzát termel­nek. A lemondások miatt felszabaduló területeken pe­dig kölest, babot és lencsét. Hogy milyen gazdasági ha­tása lesz év végéig az intéz­kedéseknek, azt egyelőre meg csak találgatni lehet. A 400 aktív dolgozó (ebből száz alkalmazott) és 260 nyugdíjas .nem ok nélkül bi­zakodhat abban, hogy az öt­ezer néhány száz hektáron gazdálkodó tsz megújul és talpon marad. Erre az esz­tendőre 189 millió forintos árbevételt terveztek. Az alap- tevékenységtől 70 millió fo­rintot (a növénytermesztés­ből 41 milliót) várnak, a ki­egészítő és ipari tevékeny­ségtől 65 milliót. A kény­szer szülte intézkedéseiktől azt remélik, hogy ezáltal na­gyobb haszonra tesz szert a tsz. Szükség is van erre. hi­szen nem várt eseményként kifagyott 400 hektár repce és 160 hektár lucerna. He­lyette új vetésszerkezetet kellett kialakítani, ami meg­növelte a költségeket. Nem tudtak elvetni 100 hektár mákot sem. ezt tavaszi ár­pával ellensúlyozták. Biztató jelek is mutatkoz­nak valamennyi területen. A növénytermesztésben alap­elv a piacorientáltság. Az állattenyésztésnek 5—6 mil­liós vesztesége volt, dotáció­val nyereséges is lehet. A tejelő Holstein-Friz szarvas- marhát részesítik előnyben. A szátoki részen pedig a juhtartást akarják fejleszte­ni. A helyi ipar lehetősége­it is kihasználják. Lakatos­ipari üzemet akarnak ki­alakítani. A piac megszon­dázása után itt a betonke­verőre van kereslet. A ve­gyi üzem a nátriumacetát- és brómgyártásban lát fan­táziát. A faüzem profilja megváltozik: bútorlap, sző- lőtámrendszerek gyártása, raklapok, kerítések készíté­se a cél. A fóliaüzem bevé­tele legalább 20 százalékkal növekszik a színnyomó gép vásárlásával, mert így elvál­lalhatják a kiszerelést is. Például málnát, aszalt szil­vát, babot, vagy lencsét — csomagolhatnak. A tsz te­rületének természeti szépsé­geit is szeretnék hasznosí­tani. Álmuk a nagyüzemi málnás a gyár segítségével. Az emberek egyelőre vára­kozó állásponton vannak. Hangulatuk, közérzetük an­nak a függvénye, hogyan ala­kul év végén a gazdálkodás eredménye. Nánai Gábor el­nökhelyettes adatai minden­esetre megnyugtatóak. A növénytermesztésben szinte minden a tervezett felett va­lósult meg. Búzából a ter­vezett 43 mázsa helyett hek­táronként 45 lett. Lencséből 6 helyett 10. Egyedül a ta­vaszi árpa maradt el, mert gyomirtóval fertőzött föld­be került: a remélt 42 mázsa helyett csak 26,6 termett, de sörárpa minőségben. A ta­karmányvetés terve teljesült. Minden alaptevékenységgel a jó isz-ekkel egyidöben végez­tek. a tagság aktív része jól állt a munkához, még ha várakozott is. Félidőben a köles is bejött. A bab is jól fizet. Cukorrépából lesz kiesés, de a cukortartalom kárpótolhatja. A napraforgó is hozza a szintet. — Nagy szeretettel fogad­tak minket, ismeri el az elnök, majd hozzáteszi, hogy a népszerűtlen intézkedések hatására jó páran hörpintet- tek a keserűig poharából. Romhányban sok a „fél csa­lád'’. Közülük kerül ki a kélkedők tábora. Egziszten­ciájuk az ipartól függ, így sorsunkat közönyösen szem­lélik. A szorgalmasak nálunk is megtalálják számításaikat. Bízunk abban, hogy zárszám­adáskor bennünket igazolnak az eredmények. Nem adunk okot a bizalmatlanságra. A bankban sem állunk már sorba: helyreállítottuk a fizetőképességünket. Fordí­tott szituáció is előfordul: mi megyünk a saját pénzün­kért, például az Áfor tarto­zik nekünk másfél millió fo­rinttal. Boldogulásunkat sok tényező befolyásolhatja: függ a peres ügyek alakulásától, de az előnytelen szerződések utóhatásaitól is. Varga Rafael tanácselnök a minden felhajtást nélkü­löző beszélgetésekben hisz. Meggyőződéssel vallja: szóba kell elegyedni az em­berekkel, hogy ismerjük a gondjaikat, problémáikat. Különösen a jó munkások­ra kell rettentően odafigyel­ni. A régi vezetés sémájában nem szabad gondolkozni, mert az csődhöz vezetett. Az új vezetőség törekvése egy­értelmű: „nekigyürkőztek”, hogy a rend és a fegyelem segítségével kiragadják a kátyúból a már süllyedő ke­reket. Az ellendrukkerek száma fogyatkozóban. Jóval többen szurkolnak azért a kollektí­vának, hogy minél glőbb1 szabaduljon föl a malomkő­ként ránehezedő terhes örökség alól. Buzafalvi Győző Fotó: Bábel László

Next

/
Oldalképek
Tartalom