Nógrád, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-11 / 214. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF., 214. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1987. SZEPTEMBER 11., PÉNTEK Ülést tartott a Minisztertanács (2. oldal) Névnapon (3. oldal) Privigyei folkloristák (4. oldal) > ......... * P ezsgő élet a földeken Kemény fémmel éltartósított ekevasat használnak már az idei mélyszántásnál a rétsági termelőszövetkezet munkagépei, mert a korábban alkalmazott szerszámok egy nap alatt használhatatlanná váltak a száraz föld okozta kopás miatt. „Most is nézzük, hogy mikor csorbul ki a szántóvas, de most négy napot is kibírnak az erős, kötött talajban.” — szól Dudoli Ferenc traktoros az egyik ellenőrzés során, mellette Varga Imre erőgépvezető pedig esőért sóvárog: „Ha lazább lenne a föld, úgy szelnénk a határt, mint a vajat!” — kulcsár — Az utóbbi napok kellemes, napsütéses időjárását igyekeztek kihasználni a mezőgazdasági nagyüzemek, ezzel is gyorsítva az őszi munkákat. Hiába iparkodtak azonban gyorsabb tempóra váltani a tarlóhántásban, az őszi vetések magágy-előkészítésében, a betonkeményre szikkadt talajon nem haladhat megfelelően a munka, gyakran törnek a megmunkálóeszközök, berendezések. Nem áztatta fel kellően a hét elején hullott 5—7 mil- liméternyi eső sem a talajt, s így a jövő évi termést meghatározó vetőszántás jelentős pluszköltséget igényel. Nagy erővel dolgoznak a silóbetakarító gépek, hogy behozzák azt a 8—10 napos lemaradást, amennyivel később értek be a szokásosnál a takarmánynak szánt növények. A vegetáció csúszása miatt a minőség is gyengébb a tavalyinál. Nem fejlődtek ki kellően a szemek és a tervezett hektáronkénti 260 mázsa zöldtakarmány az előzetes becslések szerint 8—10 százalékkal lesz kevesebb. Szüretelőktől hangosak a gazdaságok gyümölcsösei is. A Magyarnándori Állami Gazdaságban szedik a szilvát, az eddigi tapasztalatok alapján e csonthéjasból 120—130 tonna várható hektáronként. Várhatóan egy hét múlva megkezdik az alma szedését is, melynek betakarításában jelentős segítséget kap a gazdaság a balassagyarmati iskoláktól. A megyében még hátravan a búza után legnagyobb árbevételt jelentő napraforgó betakarítása. A 11 ezer 500 hektárnyi területen igen kedvezőnek ígérkezik a termés. A megye mezőgazdasági nagyüzemei összesen csaknem 300 millió forintot könyvelhetnek el — becslések szerint — az olajos magvak hozamából. Az aktuális munkák mellett a gazdaságoknak a rakodás és a szállítás adja a legtöbb tennivalót. A jelenlegi „nyugalmasabb” napokat egyes szövetkezetekben arra használják fel, hogy a betakarítási csúcsidőszakban ideiglenesen tárolókba szállított termést szakszerűen helyezzék el télire. A megye déli részében a bogyós gyümölcsök metszése, ápolása ad munkát a kistermelőknek. Az idei kedvező felvásárlási ár hatására közülük sokan az újabb ültetvények előkészítésén fáradoznak. Jan Bugán vezetésével Besztercebányai pártdelegáció Salgótarjánban Jan Bugán, a besztercebányai járási pártbizottság titkárának vezetésével szeptember 8—10. között pártdelegáció tartózkodott Salgótarjánban. A küldöttség tagjai voltak: Darina Felnerová, a járási pártbizottság tagja, általános iskolai igazgató és Jan Matus, a besztercebányai számítástechnikai gyár pártbizottságának titkára. A vendégek itt-tartózkodá- suk során jártak a salgótarjáni pártbizottságon. ahol Szálai László, az MSZMP Salgótarján Városi Bizottságának első titkára adott tájékoztatót a megyeszékhely politikai és társadalmi életének időszerű kérdéseiről. Ellátogattak a besztercebányaiak Litkére és Kazárra, ahol a helyi politikai élet gyakorlatát tanulmányozták, valamint fölkerestek több gazdálkodó egységet. A program zárásaként csütörtökön délután Salgótarján Város Tanácsára mentek, ahol C. Becker Judit tanácselnök adott tájékoztatást az államigazgatási munka időszerű feladatairól, az állampolgári fegyelem helyzetéről és a közoktatási irányítás tapasztalatairól. A besztercebányai pártdelegáció az esti órákban utazott vissza Besztercebányára. Oktatási kabinetet adtak át a megyeszékhelyen Nem mindennapos gyakorlat manapság, hogy nyereségérdekeit gazdálkodó, jelentős erőket áldozzon az oktatásra. A Nógrád Megyei Vendéglátó Vállalat ezt tette. Saját anyagi eszközei és a Belkereskedelmi Minisztérium támogatása segítségével, 12 és fél millió forintos költséggel hozta létre oktatási kabinetjét. A salgótarjáni Halász vendéglő épületéhez csatlakozó létesítményben mától a jövő cukrászai, szakácsai, felszolgálói és eladói gyakorolják választott szakmájuk fogásait. A kabinet miniatűr presszóból, étteremből, konyhából, cukrászatból áll, ahol minden olyan, mint odakinn, a vendéglátóüzletekben — csak valemelyest kisebb és sokkalta korszerűbb. A vendéglátó-vállalat évente száz tanulót képez, ám nemcsak saját „gyerekei” veszik birtokba az igényes oktatóteret: itt gyakorolnak majd a megye fogyasztási szövetkezeteinek, a Hungar Ho- telsnek és a magánkisiparosoknak a tanulói is. A létesítmény egyébként hármas hasznosítású, a nappali szakmunkásképzés mellett a dolgozók szakközép- iskolájának esti és levelező tagozatán, valamint a felnőtt-tanfolyami oktatásokon folyó képzést is szolgálja. A modern és esztétikus létesítmény terveit a Nógrád Megyei Tanácsi Tervező és Építőipari Vállalat készítette, a munkákat a Litkei Ipoly Mgtsz építőrészlege végezte el. A kabinetet csütörtökön dr. Per- nyész István, a Belkereskedelmi Minisztérium személyzeti és oktatási főosztályának osztályvezetője adta át rendeltetésének. — A vendéglátó-vállalatok képzésben betöltött helye még ma sem teljesen egyértelmű, ám mind többen fogják fel a szakmunkásképzés jelentőségét, számítanak a tanulókra, magukénak érzik őket — nyilatkozta lapunknak a minisztériumi osztályvezető. — Vendéglátós oktatási kabinet mindössze néhány helyen működik az országban, a nógrádi vállalat az elsők közt szánta rá magát erre a lépésre. A kabinetek gyakorlati haszna egyértelmű: az országos tanulóversenyek győztesei rendre ilyen helyeken készülhetnek fel, sokan a kabinetben találkoznak először a korszerű vendéglátás eszközeivel. A vendéglátó-vállalat oktatási költségei — noha azokhoz természetesen a társvállalatok is hozzájárulnak — az új kabinet működtetésével, várhatóan emelkedni fognak. Rétságon tárgyalták Érdemibbé vált a tanács és a lakosság kapcsolata Néhány esztendővel ezelőtt több központi és helyi intézkedés született a tanácsi munka fejlesztésére. Valamennyi azt szorgalmazta, hogy erősödjön a testületek népképviseleti jellege, növekedjen a tanácstagok szerepe, egy demokratikusabb, nyitottabb államigazgatási tevékenység valósuljon meg. Hogy miként sikerül ezeknek a követelményeknek eleget tenni? — erre keresték a választ Rétság Városi Jogú Nagyközségi Tanácsának tagjai csütörtöki ülésükön. Gresina István tanácselnök előterjesztésében egyebek között azt hangsúlyozta, hogy egy újfajta szemlélet van kialakulóban a tanácsi szerveknél. Javult a testület érdekfeltáró és -érvényesítő szerepe, a különféle döntések előkészítése során hasznosítják a lakosság által tett javaslatokat, véleményeket. Többször alternatív javaslatokat vitatoft meg a testület, például a településfejlesztési hozzájárulás bevezetésekor, s más adótípusok rendeletbe foglalásakor. Ennek eredményeként közvetlenebbé, érdemibbé vált a tanács és a lakosság kapcsolata. Igen aktívnak minősítette az előterjesztő a lakóhelyi demokrácia különböző fórumait, különösen a falugyűléseket. A tanácsi munka nyitottságát jelzi, hogy az elmúlt két esztendőben az átfogó programok, tervek, jelentősebb tanácsrendeletek előkészítésénél társadalmi vitákat szerveznek. Ugyanakkor, még nem vált gyakorlattá, hogy az itt elhangzottakból — eltérő álláspontokról — megfelelő tájékoztatást kapjon a tanácstestület. Kedvező irányú változás tapasztalható a tanácstagi beszámolók tartalmi tapasztalataiban, s fölélénkült a bizottságok, városkörzeti tanácstagi csoportok munkája is. A tanácsülés határozatában úgy összegezte a tapasztalatokat, hogy azok megfelelnek a felsőbb szervek által meghatározott irányelveknek. A továbbiakban tájékoztató hangzott el Demus István, a Börzsöny Áfész elnökének előterjesztésében Rétság áruellátásának helyzetéről, majd a számvizsgáló bizottság és a hatósági osztály munkájáról hallgatott meg -^beszámolót a testület. Végül a vezetékesgáz-ellá- tásra vonatkozó .beruházási programot hagyták jóvá. Érték, művészet, közösség Megnyílt a megyei közművelődési és művészeti rendezvénysorozat A salgótarjáni November 7. Filmszínházban csütörtökön megnyílt a Kassák Lajos születésének centenáriuma alkalmából meghirdetett, Érték, művészet, közösség című közművelődési és művészeti rendezvénysorozat. Az év végéig tartó események anyagi alapjait a megye számos kulturális feladatokkal foglalkozó szerve. szervezete és intézménye teremtette meg, s az eseményeknek sok nagy és kisebb közművelődési intézmény ad otthorit. Megyén kívüli szervek és intézmények — például a Művelődési Minisztérium, a Kassák Lajos Társaság és Emlékbizottság, az Petőfi Irodalmi Múzeum — is támogatják a mind inkább prak- licizálódó korunkban olyannyira jelentős kezdeményezést. A November 7. Filmszínház nézőterén pár százan foglaltak helyet a megnyitón, zömmel diákok és értelmiségiek, többségükben pedagógusok. Beszédet dr. Horváth István, a megyei művelődési osztály vezetője mondott. Kifejtette, hogy egyáltalán nem érzik idealistáknak magukat azért, mert ezt a rendezvénysort kigondolták és végigcsinálják, noha tökéletesen tisztában vannak azzal, mennyire nehéz jelenünk útvesztőiben megtalálni és kiválasztani az értékeket. Beavatta a hallgatóságot abba a „titokba”, ami miatt az Érték, művészet, közösség címet kapta a sorozat. Ennek az á sajátos logikája, hogy a megyei kulturális élet irányítói és munkásai meggyőződéssel hiszik és vallják, társadalmunk önmegújítása lehetetlen kulturális megújulás nélkül. Tudják azt is, hogyan kell és hol lehet megmutatni ezeket a megújulási lehetőségeket. Hitük, hogy ma is teremt a művészet olyan értékeket, amelyek széles körű érdeklődésre érdemesek, s hatásuk szétsugárzik. Ezek nélkül az értékek nélkül nincsen igazi emberi élet sem. Nem véletlenül került a címbe a közösség fogalma, sem. Korábban félreértették, -magyarázták, s a helytelen egységesítési törekvések talaján szembeállították a közösség és az egyén fogalmát. A művészi érték gazdagítja az embert és a társadalmat. Ilyennel rendelkezik Mészáros Mártának a megnyitó beszéd után bemutatott filmje, a Napló szerelmeimnek, amely tavasszal, a nyugat-berlini filmfesztiválon díjat nyert. A vetítést követően Veres József filmesztéta, és Pataki Éva forgatókönyvíró beszélgetett a műről a Nógrádi Sándor Múzeum klubjában az érdeklődőkkel. A művészetkedvelők az elkövetkezendő hetekben, hónapokban filmes programokat nézhetnek, tudományos tanácskozásokon, előadás-sorozatokon. képzőművészeti és irodalmi kiállításokon, színházi előadásokon vehetnek részt, főként megyénk városaiban.
