Nógrád, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-10 / 213. szám
1987. szeptember 10., CSÜTÖRTÖK NOGRAD 3 Szokatlan fél év Rekordnyereség, s ami mögötte ivan Mi mii tehetünk? Eddig is becsülettel dolgoztunk Évente 300 ezer darab higanygőzlámpa-előtétet gyártanak húszféle típusban. Alaposan, rácáfolt az első félévi statisztika az előzetes véleményekre. A vállalatok első hat hónapjáról készült mérlegek alapján kiderült. hogy a vállalati eredmények — avagy, ahogy a köznyelv fogalmaz: a vállalati nyereségek — 18,9 százalékkal magasabbak, mint tavaly ilyenkor. Pedig, mint mindig a szabályozók szigorodása miatt a vállalatok a csökkenő eredményre panaszkodtak. önmagában ez a szám viszont eltakarja azokat a jelentős különbségeket, amelyek az egyes ágazatok között vannak, és bizony az ipar nem került előkelő helyre. A gazdálkodók jövedelmei itt átlagosan 15 százalékkal növekedtek, de ezen belül is nagy szóródást mutatnak a különböző ágazatok. Jó eredménnyel zárta az első fél évet az élelmiszeripar, a vegyipar, a kohászat és a bányászat is, viszont lemaradt a gépipar és a könnyűipar. Az árak is nőttek A részletes elemzések viszont kimutatták, hogy nemcsak a jobb munka, a hatékonyabb termelés növelte meg a vállalati eredményeket — ilyen mértékű növekedésre hosszú évek óta egyébként nem volt példa —, hanem az árak is emelkedtek. A következő évi, nagy változásoktól tartva jó néhány cég már most növeli az árait, hogy aztán a kötelező termelői árcsökkentés után ne járjon a mostaninál rosszabbul. Magyarán folyik a bázisteremtés, ami jól ismert egy-egy szabályozóváltozás előtt. Az energiagazdálkodás napjainkban vállalati, és népgazdasági szinten egyaránt kiemelt feladat. Az ok közismert: az energiahordozók egyre drágábbak lesznek, s az ez irányú kiadások jócskán megnövelik a termelési költségeket. Ebből a meggondolásból kiindulva, ma már mindenhol törekednek az energia észszerű felhasználására, s az éves és ötéves tervek szerves részét képezik az energiagazdálkodási programok. A Nógrád Megyei Állami Építőipari Vállalatnál tavaly kiemelkedő eredményt értek el az energiatakarékosságban. A felhasznált energia hőértékben 7 százalékkal volt kevesebb, mint az előző esztendőben, s a költségek 5 százalékkal csökkentek. A vállalat negyedik helyen végzett az energiafelügyelet által szervezett országos energiagazdálkodási versenyben. Ez a kedvező folyamat azonban az idén nem folytatódott. Az első hat hónapban mintegy 43 ezer giga- joule energiát használtak fel az üzemekben, az építkezéseken, hőértékben számolva 9 százalékkal többet mint a múlt év ugyanezen időszakában. Az energiaféleségeket tekintve, az eltüzelt szén mennyisége több mint kétszerese volt az egy évvel ezelőttinek. Ennél is nagyabb arányban növekedett az ingatlankezelő vállalattól vásárolt hő felhasználása. Ezzel szemben némileg kevesebb tüzelőolajra és földgázra volt szükség. Mire vezethető vissza az A veszteséges cégek száma nemigen változott tavalyhoz képest, több mint 200-an zárták hiánnyal az első tél. évet. De tegyük gyorsan hozzá, hogy az első fél évben nem csökkent az állami támogatás, így .a vállalati eredmények mintegy fele ebből a forrásból származott. Tehát nem olyan egyértelműen pozitív jelenség, hogy ekkora ütemben nőttek a vállalati eredmények, illetve a növekedés nem mindig a vállalati jó munka eredménye. Kedvező változások Ugyanígy értékelhetjük a konvertibilis export alakulását jelző számokat is. Az első fél évben 11 százalékkal növekedett a konvertibilis kivitel. Az emelkedés egy része abból származik, hogy több árut adtak el magyar vállalatok, de a forint árfolyamának változása is megemelte a bevételt. És az is kitűnik, hogy a gépipar ismét elmaradt a többiek mögött. Mint a számokból látható, drasztikus változás nem következett be az első fél év során, viszont tagadhatatlan, hogy kedvező folyamatok is elindultak. Például csökkent a termelő- ágazatok fajlagos anyagfelhasználása, ami nagy eredménynek számít. Ugyanígy a munkaerő-gazdálkodás is a korábbitól eltérő mozgást mutat. Miközben a bérek összességében 3.6 százalékkal nőttek, eközben az átlagbérek ennél jobban növekedtek a hatékony létszámgazdálkodás, illetve -leépítések nyomán. Vagyis itt, energiafelhasználás emelkedése? Az egyik összetevő objektív: rendkívül hideg és hosszú volt a tél, s a munkaterületek úgynevezett té- liesítése, a munkavégzéshez elengedhetetlen hőmérséklet biztosítása a szokásosnál több energiát igényelt. Ám a szakemberek elismerik: a kelleténél is nagyobb mérvű volt az energiafelhasználás, vagyis előfordult pocsékolás is. Ez pedig nagyon sokba került a NÁÉV-nak. A költségek ugyanis meghaladták a 12 millió forintot, 16 százalékkal több pénzt emésztettek fel, mint a múlt esztendő első felében. Igaz, a költségek növekedéséhez hozzájárultak az áremelkedések is. Hőértékre vetítve, a szén ára 11,5, a tűzifáé 96, a villamos energiáé 7,5, a gázolaj ára 2,5 százalékkal lett több, mint korábban. A vállalatnál rendkívül fontos teendőnek tartják az energiafelhasználás mérséklését, az éves célkitűzés elérését. Ezt hivatott elősegíteni a veszteségfeltáró és -megszüntető program, amelynek végrehajtására most különösen odafigyelnek. Alapvető követelmény a takarékosság, s a sikerhez kollektív összefogásra és együttes cselekvésre van szükség. Azt még nem tudjuk, mit mutat a második fél év első két hónapjának energiamérlege. hiszen csak negyedévenként végeznek ilyen számvetést, ám az építők korábban bizonyították gondosságukat. Remélhetően egy hónap múlva már javuíó energiagazdálkodásról adhatunk majd számot. ezen a területen, úgy tűnik, már megindultak a kedvező folyamatok. De azt is figyelembe kell vennünk, hogy a tervezett adóreform és a vállalati jövedelemszabályozás változása miatt a gazdálkodók várakozó álláspontra helyezkedtek. Hiszen nem kalkulálhatnak biztosan arra, hogy mi lesz jövőre, és valószínűleg az elértnél jóval nagyobb eredményekre is képesek lehettek volna. Hogy mi lesz a második fái évben, azt nagyon nehéz előre megjósolni. Ám az Országgyűlés őszi ülésszaka után már egyértelművé válik, milyen keretek között gazdálkodhatnak jövőre a vállalatok. És az is bizonyos, hogy a következő évi statisztikák alapvetően más állapotot fognak tükrözni, hiszen, ha a javaslatokat elfogadja a parlament, akkor átalakulnak az arányok és a vállalatok jövedelmi pozíciói. S a valóban jól gazdálkodók a korábbinál tágabb teret kapnak tevékenységük fejlesztésére. Korszerű gépekkel Ez már azért is alapvető fontosságú, hiszen az idei első fél év mérlegadatainak összesítéséből kitűnt, hogy a konvertibilis export nagyobb részét olyan cégek állítják elő, amelyek gépparkja elöregedett és elavult. Hosszabb távon tehát az exportot, amely ma Magyarország számára létfontosságú, csak úgy lehet növelni, ha modern gépekkel, fejlett technológiával rendelkeznek a vállalatok. L. M. Közvetlen kapcsolat az üzletekkel A Húsipari Tröszt átszervezése óta megnövekedett a Pest—Nógrád Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat gyáregységeinek önállósága. A balassagyarmatiaknál egyebek között átrendeződött az értékesítési terület. Ma már a kereskedelmi egységek központjai mellett az üzletekkel is kialakította kapcsolatait a gazdasági egység. A hagyományos, úgynevezett terítő túrajáratokon kívül egy gépkocsi naponta felkeresi a boltokat és kínálja a vállalat termékeit. Így az üzletek vezetői a megrendeléseken túl, saját belátásuk szerint egészíthetik ki a készleteiket. Az új értékesítési forma bevezetése óta több mint 70 mázsával nőtt a gyáregység heti forgalma. „A kibontakozás döntően azon múlik, hogy mennyire sikerül a vállalatokat, szövetkezeteket, a gazdálkodó egységeket a gazdasági élet valódi önállósággal rendelkező, a jövedelem- és a vagyongyarapításban közvetlenül érdekelt szervezeteivé tenni.’’ Az MSZMP Központi Bizottságának ez év július 2-i állásfoglalásából idéztük a fenti sorokat. A megvalósításnak számos feltétéle van. Hogyan látják ezt, s miként vélekednek saját helyzetükről a Híradástechnikai Anyagok romhányi gyáregységében ? — Sok mindent meghatároz és megmagyaráz az a tény, hogy gyáregység vagyunk — mondja Cservenák Béla, a gyáregység vezetője. — Mégis azt mondom, hogy a váci központtal való viszonyunk kedvezőbb, mint más, hasonló függésben dolgozó gazdasági egységeké. A velük való hasonlóság azonban abban megegyezik, hogy a központban meghatározott éves termelési terv szerint dolgozunk — megnyirbált önállósággal és szinte kockázatvállalás nélkül. — Amiben viszont mégis jobb a viszonyunk a központtal, az elsősorban az, ho|y nálunk egy sor helyi kezdeményezés is történt. Egyebek között korszerűsítettük a fénycsőfojtó gyártását, és hamarosan megújul másik fontos termékünk, a zavarszűrő gyártástechnológiája is. Az érdekeltségi rendszert is a gyáregységi viszonyok figyelembevételével alakítottuk ki, az idei bérkeretet saját elkép^Héseink szerint oszthattuk szét. Szerencsés helyzetben vagyunk amiatt is, hogy a gazdasági fejlődést meghatározó ágazathoz, az elektronikai iparhoz készülnek termékeink. A több mint másfél évtizede alapított gyáregységben már korábban megértették az idők szavát. A tervek szerint 170 millió forint árbevételre számítanak az idén. Exporttervük 17 millió forint értékű, amelyet máris sikeresen teljesítettek. A folyamatos fejlesztések eredményeként stabil kollektíva alakult ki. Gyártmányaik keresettek a hazai és külföldi piacokon. A meghirdetett program után vajon milyen szemlélettel állnak naponta a gépek mellé az emberek? — Azt nem mondhatom, hogy eltérőek a vélemények — összegzi maga, és közvetlen kollégái véleményét Szentirmai József műszaki vezető, a helyi pártalapszer- vezet titkára. — Több fórumon is vitattuk az állásfoglalást, és sokak véleménye szerint a valóság az abban foglaltaknál is súlyosabb. Elfogadhatatlan például, hogy mások hanyag munkája miatt nálunk áll a termelés. Az Kalkzka Tamás Cservenák Béla igazgató év első felében a dinamóékszíjak hiánya miatt kellett átszervezni a gyártást. Mondok mást is: a gépeink többsége importból származik, amelyekhez nem vásárolhatunk kellő mennyiségű alkatrészt. Házilag barkácsoljuk azokat, ami természetesen meglátszik később a termékek minőségén. Arról nem is beszélve, hogy az ilyenfajta javítások mindig csak pillanatnyi megoldásnak bizonyulnak. A szécsényfelfalui élelmiszer-vegyesboltban hűtőládákban is tárolják a romlandó áruféleségeket, így nagyobb választékkal szolgálhatnak vásárlóiknak. A mintegy '400 ezer forintos készletből havonta 160 ezer forint értékűt forgalmaznak, az élelmiszereken kívül az iparcikkek is kapósak. A település lakói részére az üzlet dolgozói rendelésre is hoznak árut.-kjIrritáló ellentmondásként vetették fel a dolgozók azt is, hogy ha valaki selejtet készít a munkapadok mellett, hibájából aligha tud kimagyarázkodni, megtörténik a felelősségre vonás. Magasabb szinten pedig mintha nem mindig így volna, hiszen személyi felelősségre vonásról alig lehet hallani. Az utóbbi években hozott intézkedéseknek a mindennapi életben nem lehet érezni a2 eredményét. — A mi feladatunk elsősorban az, hogy a gyári köz-' pontban meghatározott tervet teljesítsük — tudatja Szentirmai József. — Úgy vélem, ezt megtettük évekkel ezelőtt is, és szerintem nem fogjuk rosszabbul csinálni ezután sem. — Megszoktunk egy életnívót és annak megtartásáért mindenki igyekszik többet dolgozni — teszi hozzá Ka- liczka Tamás villanyszerelő. — Ha hazamegyünk a gyárból, otthon folytatjuk a munkát a háztájiban. Én a közelmúltban szereltem le, most építkezem. Szükségem van a pénzre, akárcsak más korombelinek. Szórakozásra szinte semmi időm nem marad. De nemcsak ez a fajta életmód zavarja az embereket, hanem az is, hogy a novemberi határozattól egészen júliusig szinte semmi sem változott, pedig nagyon váriák az emberek a kibontakozás jeleit. Nem arról van szó, hogy a csodában reménykedünk, hiszen gazdasági bajainkra csupán felülről nem jöhet orvosság. Más fiatalokkal beszélgetve gyakran kerül szóba ez a kérdés, ám soha nem tudjuk igazán eldönteni: mit tehetünk mi a kibontakozás érdekében, amikor hiányzik a gyártáshoz szükséges anyag? Surányi János Exportra termelő szakcsoportok Tizenhat szakcsoportban, összesen 1000 taggal kötött termeltetési szerződést az idén a salgótarjáni áfész. A felvásárlási ágazat árbevétele 30 millió forint. A kistermelőktől vásárolt termékek több mint 50 százalékát exportálja a fogyasztási szövetkezet, a mézet és a nyu- lat teljes egészében külföldön értékesíti. Az esztendő eddig eltelt időszakában több mint 10 millió forint volt az ebből származó bevétel. Nagyobb választék Alapvető követelmény a takarékosság!
