Nógrád, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-07 / 210. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII.ÉVF, 210. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1987. SZEPTEMBER 7., HÉTFŐ Országgyűlés előtt (3. oldal) f> \ i A Újra önálló színház Egerben (4. oldal) „Nem akarok igazgató lenni! a (5. oldal) Gazdag kultúrműsorr nagygyűlés Bányászainkat ünnepelte a megye r Átadták a szénmosót Bátonytorenyén Az országos rendezvény után egy héttel, az elmúlt hét szombatján került sor Bátonyterenyén a 37. bá­nyásznap Nógrád megyei ese­ményeire. A reggeli órákban kedves vendéget üdvözölhe­tett Zsuffa Miklós, a Nógrá­di Szénbányák vezérigazga­tója a szénmosó épülete előtt; Baranyai Tibort, az MSZMP KB tagját, a Szak- szervezetek Országos Taná­csának főtitkárát. Sokak által várt aktussal kezdődött bányásztársadal­munk évente visszatérő, leg­nagyobb ünnepe: a kányási rekonstrukció részeként ezen a napon vágták el az avatás­ra előkészített nemzetiszínű szalagot, jelezvén, hogy me­gyénk egyik igen jelentős beruházása elkészült, megte­remtve a minőségi szénter­melés hosszú távú technikai feltételét. A vendégek sorában üd­vözölte a vezérigazgató Ko­vács Lászlót, az MSZMP KB tagját, a Bányaipari Dolgo­zók Szakszervezetének főtit­kárát, Géczi Jánost, az MSZMP KB tagját, a Nógrád megyei pártbizottság első tit­kárát, Agner Gyulát, a szak- szervezetek megyei tanácsá­nak vezető titkárát, valamint politikai és gazdasági életünk számos képviselőjét és az ün­nepségre hazánkba érkezett külföldi delegációkat. Zsuffa Miklós utalt rá, hogy e léte­sítmény fontos része a szer­kezetátalakítás napjainkban felerősödött országos folya­matának, gazdasági életünk megújítását szolgáló reform­politikánknak. Kontraszként vázolta a mosómű mögött, a húszas években felépült osz­tályozó!, ahol kézi munkával válogatták és válogatják ma is a termelvénnyel beérkező palát, egészen addig, amíg a próbaüzem után a dúsítómű teljes kapacitással nem ter­mel. A technika immár adott — mondotta a vezérigazgató —, most már a műszakiakon a sor, hogy „felnőjenek” a modern berendezés műszaki követelményeihez. Beszéde végén felkérte a SZOT főtitkárát a mosómű ünnepélyes átadására, majd a vendégek rövid látogatást tettek a létesítményben. Ezt követően koszorúzásra gyü­lekeznek a bátonyterenyei szovjet hősi emlékműnél, Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára jelképesen át­adja a szénmosót. ahol a vállalat, a delegációk és az üzemek képviselői el­helyezték a kegyelet virága­it. A nagygyűlést a bátonyte­renyei Bányász Művelődési Ház nagytermében rendezték meg, melyen az említetteken kívül jelen volt még Boros Sándor, az MSZMP KB osz­tályvezető-helyettese, Skoda Ferenc, a Nógrád megyei pártbizottság titkára, Havas Ferenc, a Nógrád Megyei Ta­nács általános elnökhelyette­se és Boldvai László, a Nóg­rád megyei KISZ-bizottság első titkára is. Baranyai Tibor beszédében méltatta a szén, az olaj, az ércek és ásványok felszínre hozóinak helytállását, majd kiemplte, hogy a szilárd tü­zelőanyag termelőire nagy feladat hárul a VII. ötéves tervidőszakban, hiszen éven­te 24 millió tonna szenet kell adniuk a népgazdaságnak. Ehhez a nógrádi medence megközelítőleg 1 millió ton­nával járul hozzá. A továbbiakban a SZOT főtitkára így folytatta: „Önök most joggal mondhat­ják, hogy a bányászok sem csupán ünneplő szavakat vár­nak, hanem elfogadható, kö­vetendő útmutatást, a jövő útjának megjelölését. Joggal kérik az ország vezető szer­veitől a gazdasági folyama­tok szakszerű elemzését, az időben való helyes döntése­ket, a múlt tanulságainak a levonását, mert a szénbányá­szat mai, nem kevés gondjá­nak egy része korábbi idő­szakok nem reális, nem elég­gé átgondolt döntéseiből ered.” ^ Rámutatott, hogy a kor­mányszervekkel folytatott tárgyalások hozzájárultak ahhoz, hogy a szénbányászat zöld utat kapjon Racionális fejlesztése előtt. Utalt rá, hogy a gazdaságosság meg­teremtését célul kitűző bá­nyavállalatok — így a Nógrá­di Szénbányák is —, egy sor hathatós intézkedést hoztak a veszteségek felszámolására, még ha a folyamat újabb gondokat is szült: a létszám, átcsoportosításokat, a munka- fegyelem szigorításával, a munkaidőalap védelmével együtt járó súrlódásokat. Mindez természetesen fontos része az országot jellemző kibontakozási programnak, amelyben a magyar szak- szervezetek elmondták fenn­tartásaikat, módosító javas­lataikat — s ezeket a kor­mányszervek el is fogadták —, annak érdekében, hogy a szakszervezetek legfontosabb feladata, az érdekvédelem a kor szintjén szolgálja a tag­ságot. Az ünnepség további ré­szében a delegációk vezetői adták át üdvözletüket és ajándékaikat. A walbrzychi Thorez-bányaüzem igazgató­ja — a kapcsolatok ápolása és fejlesztése elismeréseként —, magas bányászati kitün­tetésben részesítette Zsuffa Miklóst. A munkában legeredménye­sebb dolgozóknak elismerése­ket, kitüntetéseket nyújtottak át ezután és ezzel befejező­dött a nagygyűlés, az NBSC pályáján pedig kezdetét vet­te a szórakozás. A bányász­nap alkalmából a Nógrádi Szénbányák több mint ötezer dolgozója között 68 millió forint hűségjutalmat osztot­tak ki. Az üzemi gyűléseken jutalmazták a legjobb egyéni és kollektív teljesítményeket is. (németh) A nagygyűlés résztvevői a bátonyterenyei Bányász Művelődési Házban. Képek: Bencze Péter Pásztói vöröskere$ztes«k számvetése Középpontban az a család és az időskorúak Növelték a lakosság egész­ségügyi kutúráját, nép­szerűsítették az egészséges életmódot, s ismeretter­jesztésükkel hozzájárultak a betegségek és a balesetek megelőzéséhez — így sum­mázható a pásztói vörös- kereszteseknek az elmúlt öt esztendőben végzett mun­kája, amelyet szombati küldöttértekezletükön ösz- szegeztek. A töibb mint félszáz kül­dött, meghívott előbb Ka- nyó Pálné városi titkár be­számolóját hallgatta meg. Ebben a többi között sze­repelt, hogy évente mint­egy kétszáz előadást, anké­tet szerveztek hát-nyolc ezer résztvevővel. Ki­emelt figyelmet kapott az ifjúsági korosztály, körük­ben vöröskeresztes cso­portokat alakítottak, jól összehangolva törekvései­ket a társszervekkel. A családivédelmi és szo­ciális munka középpont­jában az időskorúak segíté­se állt. Felméréseket ké­szítettek a helyzetükről, ja­vaslatot tettek nyugdíjas­klub létrehozására, prog­ramokat szerveztek szá­mukra. Kellő figyelmet fordítottak a mozgássérül­tek, az értelmi fogyatéko­sok támogatására, néhány igénylőt például rokkant­kocsihoz juttattak. Fontos helyet tölt be munkájukban a véradómozgalom, évente átlagosan kétezer vérvé­telre kerül sor. Szó esett még a továbbiakban az el­sősegélynyújtásról, a polgá­ri védelemről, s a nemzet­közi tevékenységről. A szervezeti élet kapcsán elmondotta, hogy az akti­visták száma évről évre gyarapodott, jelenleg szá­muk megközelíti a négy­ezret. Munkájukat a hu­szonegy fős vezetőség irá­nyította, s három bizottság segítette. Ezután Nyíriné Jeremi­ás Anna terjesztette elő a számvizsgáló bizottság je­lentését, majd hozzászólá­sok következtek. Az öt esztendő munkáját értéke­lő véleményező s a továb­bi törekvéseket támoga­tó felszólalások után ki­tüntetéseket adtak át. At Kiváló egészségnevelő mun­káért elismerést érdemel­te ki Brazda Kálmánná■ pásztói, Köczöl Andrásné ecsegi és dr. Ispán Ká­roly pásztói aktivista. A Kiváló környezetvédelmi munkáért kitüntetésben ketten részesültek: Budai Józsefné erdőkürti és Ho- lecz Gergelyné egyházas- dengelegi vöröskeresztesek, A küldöttértekezlet, a to­vábbiakban 15 fős vezető­séget, öttagú számvizsgáló bizottságot s 10 megyei küldöttet választott. A Vö­röskereszt pásztói titkára ismét Kanyó Pálné lett, elnöknek dr. Kordes Berta­lant, alelnöknek dr. Mi- gály Lászlót választották. Honecker ma az NSZK-ba látogat A béke megőrzése a tárgyalások előterében Berlinben óvatos bizako­dással tekintenek Erich Ho­necker ma kezdődő NSZK- beli látogatása elé. NDK-részről mindenek­előtt azt várják, hogy az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának el­nöke és Helmut Kohl kan­cellár behatóan megvizs­gálja, hogy a két német ál­lam miként segítheti elő a béke megőrzését, konkrét le­szerelési lépések megtételét. A különleges felelősségből adódóan az NDK-nak és az NSZK-nak mit kell tennie azért, hogy német földről soha többé ne induljon ki háború. Ezzel kapcsolatban nyil­vánvalóan szó esik majd azokról a kezdeményezések­ről, amelyeket az NDK kor­mánya — részben Csehszlo­vákiával közösen — terjesz­tett a bonni kormány elé. A nyugatnémet keresztény­liberális koalíció azonban mind a közép-európai vegyi- fegyvermentes övezet, mind az atomfegyvermentes folyo­só kialakítására vonatkozó javaslatot elutasította eddig. Mivel a rakétatelepítések­ben leginkább érintett két államról van szó, természe­tesen a tárgyalások napi­rendjén szerepel majd a kö­zép-hatótávolságú atomraké­ták felszámolására vonat­kozó szovjet—amerikai szer­ződés ügye. Megfigyelők ez­zel kapcsolatban felhívják a figyelmet arra, hogy az NDK sajtója az elmúlt hó­napokban meglehetősen visz- szafogottan foglalkozott a Pershing—1A rakéták ügyé­vel, és a berlini külügymi- nisztériumi szóvivő üdvöz­lésre méltó, fontos lépésnek minősítette Kohl legutóbbi ezzel kapcsolatos állásfogla­lását. Leszögezte azonban, hogy az NDK feltételek nél­kül a kettős nullamegoldás mellett száll síkra. A kétoldalú kapcsolatokat illetően Honecker és Kohl számos kedvező folyamatról vonhat mérleget. Hosszú évek óta folyó tárgyalások eredményeként végre sike­rült tető alá hozni három kétoldalú szerződést: a kör­nyezetvédelmi, a tudományos­műszaki, valamint a sugár­zásvédelmi együttműködés­ről. Ugyancsak fontos válto­zás, hogy tavaly óta jelentő­sen bővül a két állam közötti utasforgalom: a korábbinál' sokkal több NDK-állampol- gár látogathatja meg nyu­gatnémet rokonait. Berlinben remélik, hogy a tárgyalások serkentik majd' a gazdasági kapcsolatok bő­vítését is. Mint NDK-illeté- kesek előzetes nyilatkozata­ikban jelezték, számos le­hetőséget látnak a gazdasá­gi együttműködés bővítésé­re. (MTI) Strougal a csehszlovák reformról Nagyobb szerep az ösztönzőknek, a vállalkozásnak, a versenynek Jövőre további 27 válla­lat csatlakozik a csehszlo­vák gazdasági reformkísér­letekhez, s módosítják a bér- és az adórendszert, be­leértve a vállalati adókat — jelentette ki szombaton Lu- bomir Strougal miniszter- elnök. A kormányfő Prágában mondott bányásznapi beszé­dében egyebek között el­mondta: az új gazdasági mechanizmus előkészítése­ként 1988-ban további 27 vállalat csatlakozik a re­formkísérletekhez, s meg­változtatják a gazdaság szer­kezetét, néhány vállalatnál pedig kísérletképpen önigaz­gatási szerveket hoznak lét­re. Jelenleg 22 vállalatnál próbálják ki az új gazdasági módszereket. Strougal azt hangoztatta, ésszerűsítik a központi szer­vek munkáját, mind a köz­társaságokban, mind pedig szövetségi szinten. A cseh­szlovák vezető szavai sze­rint a jövő évtől szigorítják a hitelnyújtás feltételeit, s a vállalatok lényegesen ke­vesebb állami támogatást kapnak. Azt tervezik, hogy 1988—89-ben módosítják a népgazdasági tervezésről szóló törvényt, illetve a munka­törvénykönyvet. Fontos in­tézkedés lesz, hogy szabá­lyozzák a bér- és adórend­szert. A vállalati Önigazgatási szervekről szólva a kormány­fő azt mondta, figyelembe Veszik más szocialista or­szágok tapasztalatait is, az új demokratikus formákat azon­ban először kísérletképpen vezetik csak be. Strougal — akárcsak ko­rábbi beszédeiben — most is kiemelte, hogy az új irá­nyítási rendszerben jelentős szerepet kell adni a gazda­sági ösztönzőknek, a vállal­kozásnak, a versenynek. Be­szélt arról is, hogy a cseh­szlovák társadalomban nem mindenki támogatja az át­alakítást, például egyes irá­nyító szervek azért igyekez­nek lassítani a reformfolya­matot, mert elveszítenék ed­digi hatáskörüket. A kor­mányfő nyíltan szólt arról, hogy a tömegék nagyobb támogatására Van szükség a reform sikeréhez. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom