Nógrád, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-05 / 209. szám

A NOGRÁD Karancslapujtőn

Mi van a kosárban?

A Karancslapujtői Köz- i ségi Közös Tanács Végrehajtó Bizottsága 1987- július 23-án tűzte napirendjére a nagyközség területén a szolgáltatásban, kereskedelmi ellátásban tapasztaltakról szóló összegzést. Ezúttal csupán azt vegyük szemügyre, ami az élelmiszer-kereskedelemben került a felszínre.

Mint az írásos anyagból kiderül, összesen nyolc élelmiszer- és háztartási - cikk-bolt, valamint öt zöldség-gyümölcs kereskedés szolgálja az itt élők igényeinek kielégítését. Érdemes megemlíteni még. hogy a kiskereskedelmi egységek összes alapterülete közel 1500 négyzetméter, ami ezer lakosra vetítve, 260 négyzetméternyi üzletet jelent.

Noha korántsem mindegy a boltok száma és alapterülete. ám a döntő mégis csak az: mit mutatnak a pultok. kapható-e, ami kell? Mielőtt afféle őrjáratra indulnánk a három község üzleteinek néhányá- ba, idézzük még az előterjesztés némely általános érvényű megállapítását. Az illetékesek leszögezik: A

testület ,.a közigazgatási terület áruellátását kiegyensúlyozottnak ítélte. Felhívta a figyelmet a tanács és a kereskedelmi vállalatok közötti kapcsolat felvételére a kereskedelmi egységek kulturáltsági szintjének javítása érdekében . . . A lakosság megfelelő színvonalú ellátása csak akkor valósulhat meg. ha a gazdálkodó szervek, a hatóságok, a termelők a fogyaszA Palóc Kiskereskedelmi Vállalat 95. számú boltja Karancsberényben található. Ütött-kopott kívül-belül, s illataiban a valamikor falusi szatócsüzleteket idézi. Ital — főleg égetett szeszes italok — minden mennyiségben, néhány felvágott. kissé olvatag szalonna, valamelyes t füstölt áru, tej, mosószerek, piperecikkek: ez nagyjából a választék. Az a környék, ahol ez az üzlet található, jobbára idősebbek által lakott, kikről tudott, hogy igényeiket erősen körülhatárolja a megszokás, és a jobbára nem túlságosan duzzadó buksza.

Tórák Sándorné, látván, hogy a hámló vakolatot nézem. sietve nyugtat meg:

— Hamarosan szebben nézünk majd ki. Átalakítások lesznek, bővül a raktárunk is, a vizet pedig bevezetik. Az alapellátás jó — teszi hozzá még. Kapnak csomagolt húst is, felvágott pedig hetente kétszer érkezik. — Sokan járnak dolgozni Tarjánba — egészíti ki mondandóját —. s jobbára ott szerzik be a fontosabb, s itt bizony hiányzó dolgokat.

Talán mert ez az idősebbek vidéke, meglehetősen sokan nyitogatják az ajtót, hiába van délelőtt. A pulthoz áll Nagy István is.

— Csak tejet veszek — szólal meg —, kenyeret már vittem. Ami kell, van itt... Ami hiánycikk, a babérlevél. a kókuszreszelék, a mazsola, másutt sem túlságosan van... Én mindig itt vásárolok, és nem pa- naszkodok...

Ha van mégis valami panasza Nagy Istvánnak, az egészen más természetű. Azért dohog, mert hétfőn nincs minden rendben a herényi boltokkal. Ez az üzlet ugyanis hétfőn szabadnapos. ami rendjén is van. De az már fejfájást okoz. hogy a másik, a ..felső" bolt is ajtót zár hétfőn délben. Így aztán jogos a kérdés:

— Hát hol vásároljanak, akik csak háromra érnek

tói igények kielégítésében rendszeresen együttműködnek ...”

A korábbi állapotokkal egybevetve, azt is megállapítják, hogy a kenyér- és a péksütemény kínálata az időnkénti hibák ellenére is javult, ugyanakkor, hiába minden törekvés az egészségesebb táplálkozásra, ha csökkent a tej és a tejtermékek választéka. Érdemes ezen belül is kiemelni, hogy a íéltartós tej gyakori hiánycikk, noha kétfélét is előállít a tejipar.

Hús- és hentesáru jobban kapható, mint 'korábban, s a tőkehús minőségében is észlelhető némi javulás. Az étolaj, a margarin. időnként hiánycikknek számított. Ahol egyértelmű hiányosságok tapasztalhatók, az a zöldség- és gyümölcsellátás. Mint az írásos anyagban olvasható: „A Palóc Kereskedelmi Vállalat kizárólag 2—4-íéle alapvető cikk (paprika, hagyma. káposzta) értékesítésére fordít gondot." Nem mondható felhőtlennek a Salgótarján és Vidéke Áfész szerződéses üzleteinek helyzete sem. S végül: ..Befolyásoló tényezőként kell, hogy hasson közérzetünkre az egyes kereskedelmi egységek külső környezeti kulturáltsága. Igen gyakori, hogy az egységek környékét nem tartják tisztán, gazos, szemetes .... de olyan is előfordul, hogy az árokban bűzlik a megrekedt víz."

A környezetről szóló megállapításokhoz hozzáfűznivaló ninc'o Mondhatni, betűről betűre . igazolták az olvasfakat a látottak.

haza? Vagy egy éve volt itt valaki hivatalos ember Salgótarjánból, én már nem tudom ki. neki is elmondtuk, ígérték is a változást, de csak maradt minden a régiben . . .

Ama bizonyos ..felső'’ bolt, takaros kis ABC-áru- ház. Pont a buszmegállónál leledzik, nyilván ez sem mindegy annak, aki műszak után fáradtan száll le a buszról. A megállóban, már vásárlás után. Lencse Sándorné áll. A rövid kérdésre, ..milyen a bolt?” a válasz is rövid.

— Van itt minden, csak pénz kellene.

Az üzlet vezetője, Ben- csik Gézáné készségesen ad felvilágosítást. Miután elmondja, hogy amit rendel, meg is kapja, rövid kérdezz, felelek következik.

— Mazsolát kérek. Tud adni ?

— Nem.

— Babérlevél?

— Azért mi is Szlovákiába megyünk.

A forgalomról kérdezem.

— A havi átlag úgy ötszázezer körül van. A tej és a tejtermék hozzávetőleg hatvanezer forint ebből, csakúgy, mint a kenyér és a pékáru, valamint a hús- és hentesáru. Az égetett szeszes italból is elfogy negyvenezer forintnyi. ,

Megtudom még: hűtőjük van öt darab: több nem is kell.

Noha nem hallhatta, mit beszéltünk az előbb Lencse Sándornéval, utolsó néhány mondata, mintha az ő gondolatainak folytatása lenne.

— A fizetésnap falun is érezhető. Ma, egy nappal a bérek előtt, alig fogy valami. Ez korábban csak a városokban volt észrevehető.

Lapujtőn. a falu Karancs- berénv felé eső végén, szerződéses zöldségesüzlet található. Vezetője Csuz Er- nőné.

— Kell lenni mindennek — mutat körbe —, hiszen szerződésesek vagyunk.

Hivatalos ember Salgótarjánból----- Valóban, ha nem is minden, de azért van itt áru. Ami talán feltűnik, hol a leveszöldség? A felelet kézenfekvő: „Amennyi kell, azért megterem mindenkinek. Még a télrevaló is.” Elmondja: jobbára a Bos- nyákra jár áruért, mert az áfész nem jó partner.

Az árakat nézem. amikor megszólít egy férfi: Papp Sándor, a tanács kereskedelmi ügyintézője.

— Kérje a bizonylatokat is — mondja —. úgy jobban érthetők az árak.

Álljanak itt a szeptember 1-i, karancslapujtői zöldségárak (zárójelben

szerepel a Bosnyák téri beszerzési ár), s döntse el az olvasó: sek vagy kevés-e.

amit a boltban kell hagyni. Tehát: almapaprika 23 (18); paradicsom 8 forint 50 fillér (7), illetve 12 forint (9); karfiol 30 (24):

káposzta 10 (7): dinnye 7 (4): szőlő 50 (44): hagyma 17 (13): kelkáposzta 15 (11): uborka 18 (14). Ami némi fejszámolás után észrevehető: a 20—30 százalékos haszon, a dinnyénél pedig a 75 százalék, mindegyik árun rajta van.

Papp Sándor, fejét enyhén ingatva, így vélekedik:

— Ezek a haszonkulcsok még beleférnek a tisztesség fogalmába . . .

Azt viszont csak én kérődéin: Honnét lehet biztosan tudni, hogy mit és mennyiért adnak a Bos- nyákon ?

— A havi forgalmunk — közli Csuz Ernőné —. száz- húszezer forint körül van. Ez persze az átlag, volt ennél sokkal kevesebb és sokkal több is. — Mielőtt barmit kérdeznék még. sür— Olyanok az áraik, hogy ha arra teszem még a magamét is, nehezen boldogulok.

A Bosnyák sem az igazi persze, mert ott meg a maffia uralkodik. „Nem engedik le az árakat, inkább visszaviszik az egészet.”

gősen hozzáteszi: — Az üzlet bérleti díja havi 13 ezer forint és tessék még hozzáadni a rezsit is .. .

A karancslapujtői központi ABC-be már Papp Sándorral együtt megyünk. Ez a Palóc Kiskereskedelmi Vállalat 80. számú boltja. A rövid körséta azt mutatja: nagyobb panasza keveseknek lehet. így arra már nem pazaroljuk a papírt, hogy felsoroljuk: mi nem kapható itt sem. Ami viszont van: kilencven forint alatti felvágott (mert hogy ma már ez számít olcsónak) hétféle, s további nyolcfajta a drágábból. La- vaj Tiborné. a bolt vezetőhelyettese elmondja még: tőkehúst hetente kétszer, felvágottat háromszor is kapnak. S némi tűnődés után azt is kiszámolja, a hentes segítségével, hogy még téliszalámi is akadt, igaz, van annak már vagy másfél hónapja.

— Kurrens cikkekért Pestre járunk — kerül elő Horváthné, a bolt vezetője is. — Furcsa ez az egész, a helyi Füszért nem is tartja elsődlegesnek a megyei áruterítést, más megyékben kereskednek. Ök mennek a Jászságba, a szolnokiak jönnek mondjuk ide, mi innét megyünk Pestre, szóval. kissé meg van keveredve ez az egész. Fél országon át utaznak az áruk . . .

Még tisztességesnek mondható

Akihez órát lehet igazítani

A tanácson Tórák Sándor elnök és Barta László vb- titkár megerősítik, amit a tapasztalatok is mutattak: innen, onnan végül is ösz- szegezhető mindaz. ami alapvető fontosságú az itt élőknek.' Az áfészről szólván elmondják, amit a boltosok is pedzettek már: a zöldségellátás nem folyamatos, s gond van a minőséggel. Akad más baj is: a karancsaljai szerződéses áfész-üzlet fél éveket is zárva van, mert a helyettesítést megoldani nem képesek.

A továbbiakbap hallgassuk még Papp Sándort:

— A boltok nem szívesen vásárolnak az áfész- tól. De ennek van ám más oka is. Talán az, hogy az áraik jobban kontrollálhatók. Ott ugyanis számlával adják az árut ... De igaz az is, hogy nem túlzottan viselik szívükön a zöldségellátást. Emberük sincs elég. Inkább savanyítanak . ..

Eztán arról esik még szó, amit lényegében mindenki érzékel:

— Ha az áremelkedésektől eltekintünk — mondja Papp Sándor —, akkor egyértelmű, hogy mindenütt csökkent a forgalom. Igaz, belejátszott ebbe az is, hogy kilenc óra előtt szeszt kapni nem lehet.

Élmondja: baj, hogy egyes boltok egész egyszerűen függetlenítik magukat a nyitva- tartástól. Nyitnak, zárnak. ahogy gondolják. Ez is oka, hogy sokan,

pontosan a bizonytalanság miatt, inkább Salgótarjánban vásárolnak (hiszen nagyon sokan ott is dolgoznak), mint a buszról le- szállva, itthon bosszankodjanak. Pedig van jó példa is, mutat az utca túlfelére:

— Ott van a zöldséges, a Tolmácsi Jánosné. Régi kereskedő; hozzá órát lehetne igazítani.

Végül mondom a Karancsberényben hallott hétfői nyitva, tartási gondot.

— Csak azt nem értem

— feleli —, miért nem szólt nekünk eddig senki. Pedig lehet, hogy jogos, s akkor segíteni is lehet...

— S hogy a szándék komolyságát jelezze: feljegyzi magának az ügyet. . .

Karancsalján egy zöldséges bódéjánál állunk meg. Nagy Károly várja a vevőket, de ha mindig any- n.vian vannak, mint szeptember 1-én ebéd után voltak, akkor alighanem csak vízre- és kenyérrevaló jutna. Ám bízzunk benne: azért ő sem a ráfizetésből él, mint az egyszeri falusi szatócs.

Tény: körülbelül egy óra alatt egy dinnye, három pohár szotyola, egy karfiol s némi alma fogyott, ha emlékezetem nem csal.

— Jó, ha háromszáz forintot árultam. — Igaz, ma elseje van. — mondja. Mutatja az árakat, melyek nagyjában a már ismertetettekkel egyeznek. A néz- degélés után a beszerzés mikéntjéről faggatom. Sorolja :

I maffia létezik

— Salgótarján, Hatvan. Túra, Bosnyák tér.

Szót ejt ő is a zöldség- maffiáról, mely mint tudjuk. valóban létezik, s ki tudja, mikor lehet majd felszámolni ama társulásokat, melyek jégverés ide, szárazság oda, egyre megfizethetetlenebb árakkal sújtanak minket.

Már indulnánk, mikor

végszóra, egy nénike jön. Dinnyét venne, ízleli a léket. Csettint. Némi nézelődés után, huszonöt deka csípős paprikát is kér. ..Nem... — mondja —,

harminc deka ne legyen. Megszárad, s kidobhatjuk” — fűzi hozzá magyarázatképp. Aztán letesz egy ötvenest, s még vissza is kap belőle...

Hazafelé Mennyiért vetted?

Ebbe a szatyorba még bőven tér.ii

Ml van a kosárban? A kézben egy ezres.;;

Speidi Zoltán Bábel László felvételei