Nógrád, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-01 / 205. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON. .. telexen érkezett. Otthonunk Tányérok, térítők, takarók, tapéták A saját lakás nemcsak azért vágya — és természe­tes joga — mindenkinek, mert hozzátartozik az élet biztonságához, hanem azért is. mert saját otthonban lak­ni, nyugalmat, kényelmet, saját ízlés szerinti beren­dezkedést is'jelent. Az otthonban felállított bú­torok mennyiségét meg­szabja a lakás alapterülete, falfelülete és a benne élők száma. Milyenségét részben a család anyagi helyzete, az életmódjához szükséges da­rabok, s a rendelkezésre álló bútorkínálat határozza meg. A lakást azonban maga a bútor még nem teszi ott­honná, lakályossá, úgy is mondható — meleg fészekké. Ezt a többletet a textíliák, vagyis a szőnyegek, függö­nyük, térítők, takarók és az egyéb díszítőelemek szín- és stilusharmóniája teremti meg. Előfordulhat, hogy ön­magukban szép. saját kezű­leg hímzett, vagy horgolt té­rítők — például a kalocsai mintájúak —, kirínak a környezetből, mert ..ütik” a keleti mintájú és színezésű szőnyeget. A látvány tarkabarkasá- gát növeli, ha a tapéta, vagy a falminta ezektől is el­különülve. önállóan ..pom­pázik". Ha aztán — mind­ezek tetejébe — a fekvőbúto- rokra megint csak elkülönü­Országutak vándora ■ ■ Ötvenezer kilométer tizenöt országban lő színű, mintájú takarók, a mintás falakra pedig fes­tett tányérok kerülnek, ak­kor a sok dísz agyonüti egy­mást. Erről, az egymáshoz nem illő túldíszítettségről azért érdemes szólni, mert ré­szint meggondolatlanság­ból keletkezik. Abból adó­dik. hogy amikor sor kerül szőnyeg, takaró, függöny vá­sárlására, hajlandóság tá­mad a háziasszonyban te­rítő kézimunkázására, akkor nem vetíti ki maga elé az egész környezet képét, a már meglevő darabok színét, mintázatát, hanem csak a szeme előtt kínálkozó áru tetszetőssége alapján dönt. Utóbb, ha látja is. hogy az új darab nem illik a töb­bihez, pénzét bánva meg­győzi magát választása he­lyességéről. A belső ..mozi- zással" ennek elejét vehette volna. Másrészt azért sem rend- jénvaló az otthoni környe­zet túlmintázottsága, a szí­nek kavargása, mert ezek látványa természetesen megszokható, de nem pihen­tető. A napi hajszában megfáradt idegeket meg­nyugtatja, ha otthon körül­nézve. a szem megpihenhet az egymással úgyszólván egybemosódó környezetké­pen. Ez elsősorban azon múlik, hogy ahol a fal és a bútorszövet már úgy is min­tázott, legalább a szőnyegek, térítők mintázatlansága és illeszkedő színe ellensú­lyozza amazok rajzolatát. Szólni kell a falon gyűj­tött tányérokról is. E job­bára csak falun élt, és a népiesség divatjával felke­rekedett szokás ott érvénye­sül a maga szépségében, ahol az egész környezet parasz­tos, falusias; a bútor sikál­ható deszkafelület, a fal pe­dig meszelt, világítóan fehér. Rajta a festett tányér „kivi­rágzik". Hozzátehetjük: a népművészeti értékű tányé­rok is csak akkor emelik a környezet szépségét, ha — például a konyhákban, ahol hamar megtapad rajtuk a zsíros gőz, korom — gyak­ran leveszik, csillogóra mos­sák. Egyáltalán: ott legyenek tele a polcok, a vitrinek dísztárgyakkal, ott borítson be mindent a térítők soka­sága, ahol elég idő és ener­gia jut ezek állandó és fo­lyamatos tisztán tartására. Ma pedig ez keveseknek ada­tik meg. ami miatt könnyen visszájára fordul a lakás díszítése, holott nem mi va­gyunk a lakásért, hanem az van értünk. A legigazibb dísz. a tisztaság és otthonosság. Ny- Á. Nagymamából kismama 1 Lakodalmas kalács Búbos kemencében sü­tik meg Érsekvadker- ten a hagyományos la­kodalmas kalácsot. Ke­letje van mostanság is a kézzel dagasztott tésztának. amelyből nem spórolják ki a sütő asszonyok a jó­féle mazsolát. Falu- szerte ismertek ízes fo­nott kalácsaikról Ko­vács Ignácné, Dósa Sándorné és Bozsonyik Sándorné, akiket a fa­lu lakodalmas házai­tól nem nélkülöznek a jeles eseményekkor. — Rigó Tibor képriportja— Áutósvetélkedő Emlitésre méltó ember­rel találkozhattak nemrégi­ben megyénk útonjárói, amikor a napokban Nóg- rádba kerekezett Zsigmon­di Károly. A 38 esztendős világjárót márcsak kerék­párja miatt is érdemes volt megnézni. A biciklit egy példányban — csak neki készítette el a nyugatnémet Kettler cég. A masina üresen 30, csoma­gokkal terhelve félszáz kilogramm. végsebessége akár a 100 kilométeres órán­kénti sebességet is elérheti. Lejtőn természetesen. Or­szágúton 40 és 60 kilométe­res átlagsebességgel közle­kedik vele tulajdonosa. — Nem hagyott cserben soha — mondta elégedetten Salgótarjánban a világjáró. — Tizenöt országban 50 ezer kilométert pedáloztám jó három és fél év alatt. Észak-Afrikától egészen az Északi-sarkkörig eljutottam vele. Beszélgetésünk során ki­rajzolódott egy végtelennek tetsző kerékpártúra útvo­nala. szinte látni a havas utakon mínusz negyven fokban két keréken küsz­ködő embert és a plusz ötven Celsiusban verejtéke­ző már-már fanatikus ke­rékpárost, aki a kígyóktól félve 250 kilométert tett meg pihenő nélkül... A szennyezett levegő kétsze­resen károsítja a rózsákat: egy­részt alighanem közvetlenül is, másrészt a levéltetvek révén, mert ezek szívesen lepik el a szennyezett levegőben növő rózsákat. Ezt a másodlagos ha­tást vizsgálta egy müncheni biológus. A müncheni egyetem tetején a virágedénvekbe ülte­tett rózsákat két üvegkamrába helyezte el. Mindkét kamrába helybeli levegőt vezetett be, csakhogy az egyikbe közönsé­ges utcai levegőt, a másikba szürtet, vagyis olvant. amelyet megtisztítottak. Az aktívszenes szűrő az ózonnak, a kéndioxid­nak és a nitrogéndioxidnak több mint a 70 százalékát meg­kötötte. Ezután a biológus a müncheni külvárosokban a zöld rózsale­Érthetővé válik, miért kell a telepről működő lámpa, az elektromos irány- jelző. a műszerfalba épített kilométeróra, a magasság- mérő és a barométer, s fő­ként mire jó a vastag, re­cés kerék és az autóhoz va­ló dobfék... Egy életre szóló élményt, kalandot tud már maga mögött Zsigmondi Károly, aki 'most Békéscsabáról in­dulva, Magyarország út­jait járja végig. (romhányi) véltetű fiatal egyedeit gyűjtőt, te be, pontosan megmérte a tömegüket, s elhelyezte őket a rózsák levelein és bimbóin. Három nap múlva a növényei­ről leszedte a levéltetveket, é* újra megmérte a tömegüket A/ eredmény: a tetvek a szüret­ien levegőben gyorsabban fej­lődtek, többet ettek, vagy a táplálékot jobban értékesítet­ték, mint azok, amelyeket a tisztított levegőben növő ró­zsákra helyezett. A régebbi vizsgálatok alap­ján úgy vélik, hogy szennyez«» anyagok a levelekben a levél­tetvek fejlődésére kedvezően hatnak, még ha ezek a válto­zások szemmel nem láthatók is Egy másik feltevés szerint a levegő szennyezői gyengítik a növények védekezőképességét. Nagy-Britannia legidő­sebb mamája lesz az 55 esz­tendős Kathleen Campbell, aki hat, 16—22 éves korban levő gyermeke. sőt unokái után ismét anyai örömök elé néz. Bár az orvosok a hölgy kora miatt megpróbálták le­beszelni az újabb gyermek- áldásról. az ír származású Campbell asszony ragaszko­dott születendő hetedik gyer­mekéhez. Mrs. Campbell, re­kordot dönt majd: 55 és fél éves korában fog szülni. Az előző rekorder 1936-ban 55 éves és háromnapos ko­rában szülte /gyermekét Nagv- Britanniában. A ..világre­kordot" egy amerikai asz- szonv tartja, aki 1956-ban 57 éves és 129 napos korában hozta világra gyermekét. Hivatásából fakadó fel­adata a KISZ-nek, hogy legjobbjait alkalmassá te­gye és felkészítse a párt tag­ságára. Hogy miként síké­iül ennek eleget tenni? — erről esett szó a KISZ Nóg- rad Megyei Bizottságának legutóbbi ülésén. amikor is a testület az elmúlt két esztendő tapasztalatait sum­mázta. Az említett időszakban több mint 1300 KISZ-ta- got vették föl megyénk pártalapszervezetei. ez az összes felvételnek 65 száza­lékát jelenti. A fiatalítási törekvéseket jelzi, hogy év­ről évre emelkedik a 30 éven aluliak aránya. Há­rom-négy esztendővel ez­előtt például még fele- lele arányban oszlott meg ez a mutató, mostanra pe­dig a felvettek több mint kétharmada az ifjabb kor­osztályhoz sorolandó. Persze, lényegesebb a statisztikánál annak vizs­gálata, mennyire tudja al­kalmassá tenni az ifjúsági mozgalom tagjait a íelké­Járművézetői vetélkedő­vel köszönti a Fővárosi Közlekedésbiztonsági Ta­nács a „Vezess baleset nél­kül" versenymo2;galom meg­hirdetésének 35. évforduló­ját. A születésnapját jövőre ünneplő mozgalmat a2 FKBT 1953-ban indította útjára Budapesten, a nagy­város szaporodó közlekedési baleseteinek visszaszorítá­sára. A versenybe beneve­zett fővárosi vállalatok, in­tézmények hivatásos veze­tőinek teljesítményét éven­te értékelik a szakemberek, s a biztonságos közlekedés különféle mutatóit össze­sítve, hirdetik ki az egyes kategóriák győzteseit. A mozgalom kedvező kezdeti szültebb, felelősségtelje­sebb munkára? Milyen kö­vetelményeket támaszta­nak velük szemben? S si- kerül-e valóban a legjobba­kat ajánlaniuk? Amint Puszta Béla, a KISZ Nógrád Megyei Bi­zottságának titkára is hangsúlyozta előterjesztésé­ben, e tekintetben meglehe­tősen differenciálódik a kép. Ahol érdemi az együtt­működés a KISZ és a párt- szervezet között, ott a párt­taggá nevelés egy folyama­tos, rendszeres munka, amely megbízatásokra épül, konkrét és színvonalas. Ahöl viszont e kapcsolat leszű­kül a „beszámoltatásba", s a párttagság zöme jószerivel a felvételt tárgyaló taggyű­lésen szerez tudomást a je­lölt tulajdonságairól, nos, itt komoly gondok adód­hatnak. Ez utóbbiból kö­vetkezik aztán, hogy nin­csenek tisztában a pártta­gok iránti követelmények­kel, kevés az információ­juk a mozgalom helyi gya­korlatáról... eredményei alapján az FKBT a versengésbe bevonta a fővárosi magángépjármű­vezetőket is. Miként a tapasztalatok bi­zonyítják, a „Vezess baleset nélkül" mozgalom az elmúlt három és fél évtizedben nép­szerű lett a fővárosi autós- társadalomban: a verseny évről évre ismétlődő fordu­lóiban már csaknem 50 ez­ren állnak a rajthoz. A vetélkedőben — a moz­galom hagyományait kö­vetve — most is több kate­góriában mérhetik össze tu­dásukat a jelentkezők. Kü- lön-külön csoportban indul­nak a motorkerékpár, a személygépkocsi, a teher­jármű, az autóbusz és a — A célunk, hogy ne ad­minisztratív munka legyen és ne a statisztikai mutató­kon múljon, hógy kit aján­lunk a pártba, hanem a leg­alkalmasabbak mellet áll­junk ki — említette a me­gyei testület titkára. Mi lenne hát a követen­dő gyakorlat? Nyilvánvaló, hogy meghatározó az alap­szervezeti szinten történő KISZ-^-párt együttműködés, amelynek alapja a helyi közélet alakítása, a teendők összehangolása. Meghatá­rozó, hogy mennyire gazdag a mozgalmi élet, rendszeres a szervezeti munka, van-e nevelési lista, s az azokon szereplőkkel történő lelkiis­meretes foglalkozás. Pél­dául: sikerül-e elfogadtat­ni a jelölttel, hogy a párt­tagság elsősorban nem jogo­kat, hanem kötelességeket jelent. Hogy a párt tagjai­tól nem elegendő a politika iránti lojalitás, a puszta egyetértés, hanem tevéke­nyen. a politika melletti kiállással, cselekvő maga­tartással kell nap mint nap tanúsítani az alkalmasságot. kötöttpályás járművek ve­zetői, akiknek elméleti és gyakorlati vizsgafeladatok megoldásával kell bizonyí­taniuk felkészültségüket. A versenyzők 1987. szep­tember 14-e és 1988. január 16-a között jelentkezhetnek a vetélkedőre a „Vezess bal­eset nélkül" mozgalom ver­senybizottságainál, a kerü­leti közlekedésbiztonsági tanácsoknál, az Aranykerék- csoportok szervezőinél, a Magyar Autóklub helyi cso­portjainál, a motoros-, illet­ve az MHSZ-kluboknál, az ATI-iskoláknál és a gépjár­művezető-képző munkakö­zösségeknél. Az egyéni és a csapatverseny győzteseit vá­sárlási utalványokkal ju­talmazzák. Fölvethetik többen, nem túlságosan magas-e a mér­ce? Nem követelnek oly­kor többet a „felvételiző­től", mint a régiektől? A mérce mindenkire nézve ugyanaz: a szervezeti sza­bályzat nem tesz különbsé­get 26 éves avagy nyug­díj előtt álló között. Csu­pán azt kéri számon, hogy ki-ki képessége és tudása legjavát nyújtsa. Napjainkban különösen szükség van erre, hiszen a minőségi tényezők nem csu­pán a gazdasági életben kerültek előtérbe, hanem ez vált a fő kérdéssé a poli­tikai munkában is. Márpe­dig a kibontakozás társa­dalmi-gazdasági program­jának megvalósítása jó­részt „az emberi tényező­kön" múlik, a párttagság fölkészültségén, hozzáállá­sán, cselekvőkészségén. Eh­hez az egyik forrást nyújt­ja az ifjúsági mozgalom. S jó lenne, ha ez 'a forrás mind gazdagabban buzog­na. (ti) Levéltetvek és a légszennyezés Az ifjúsági mozgalom tapasztalatai Kiből lesz a párttag? A statisztikánál fontosabb az alkalmasság!

Next

/
Oldalképek
Tartalom