Nógrád, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-05 / 209. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF., 209. SZÁM ÁRA: 2,20 Ft 1987. SZEPTEMBER 5., SZOMBAT í \ ~ x <y/^X / A, b V'C , X Vv X Merre tart megyénk-J^, szénbányászata? (3. oldal) Kit jelentsünk fel ? (4. oldal) Beszélgetés Guhih Vitalijjal (11. oldal) X rÍJÁH Fokozatosan kialakul az egyetértés Ülést tartott az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága, pén­teken a Parlamentben — Cselötei László elnökleté­vel — ülést tartott. A testület Madarasi Attila pénz­ügyi államtitkár előterjesztése alapján, megvitatta az általános fogyasztási adóról és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslatokat­Két hónapig tart és 180 millió forintba kerül Megkezdődött a Quartö hengerlögép felújítása a Salgótarjáni Kohászati * Üzemekben Az utolsó délelőtti műszakon (balról jobbra) Bolla Ernő. Kozma Barnabás és Kiska László hengerészek dolgoztak a Quartó hengerlőgéppel. Az államtitkár bevezető­jében kiemelte: a törvény- tervezetek vitájában — a Pénzügyminisztérium meg­ítélése szerint — fokozato­san egyetértés alakult ki abban, hogy szükség van az adózás gyökeres megrefor­málására. A vitafórumokon jelentősen közeledtek egy­máshoz az álláspontok, ame­lyekben mindinkább kifeje­zésre jut: társadalmi-gazda­sági előrehaladásunkhoz len­dületet adhat a két törvény- javaslat megvalósítása. Fi­gyelmeztetett arra: hibás az a szemlélet, ami máris az adóreformot teszi ,,felelős­sé"’ a fogyasztói árak emel­kedéséért. Ez a szemlélet téves, mivel az árak eseten­kénti fölfelé mozgása gaz­dasági helyzetünkből adó­dik. Szólt arról, hogy éppen a gazdasági kibontakozás várható a reform megvaló­sításától. Az adózásban egyébként olyan átalakítást terveznek, amely hosszú távra szól, és emiatt sem kerülhet bele az új rend­szerbe olyan részlet, amely csakis a pillanatnyi helyzet alakulását veszi tekintetbe és nem számol a távlatok­kal. (A tervezett szociálpo­elnökségének tanácskozása Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. A testület áttekintette a gaz­dasági-társadalmi kibonta­kozást szolgáló folyamatok­ból a közeljövőben a moz­galomra háruló tennivaló­kat. A napirend keretében tájékoztató hangzott el az 1988. évi népgazdasági ter­vezőmunka időszerű kér­déseiről. A tanácskozáson elhatározták, hogy a SZOT elnöksége a következő idő­szakban rendszeresen ki­jelöli azokat a feladatokat, amelyek révén biztosítani tudja a szakszervezetek ak­tív részvételét a megújulási törekvések segítésében. Az elnökség a továbbiak­ban megtárgyalta és jóvá­hagyta a SZOT középtávú költségvetésének 1988-ra vonatkozó kiegészítésére tett előterjesztést. A tagság észrevételei alapján az elnökség az el­járás egyszerűsítése érde­kében módosította a szülé­si és temetési segélyek ki­fizetésének rendjét. Határozatot hozott a tes­tület a szakszervezeti moz­galom sajtónyilvánosságá­nak fejlesztésére is. A SZOT elnöksége szep­tember 11-re összehívta a Szakszervezetek Országos Tanácsának soron követke­ző ülését. litikai intézkedésekről a kormány csomagtervet jut­tat el a képviselőkhöz, akik előzetesen tanulmányozhat­ják majd az adóreform végrehajtásának tervezett jogszabályait is.) Az agrár­ágazat számára fontos, hogy az új adóstruktúra tartal­mazzon minden olyan ele­met, amelynek ott helye van; félmegoldásokkal ugyanis — amint arra in­tett. — nem mehetünk sem­mire. Ezek a gazdaságpoli­tikai elképzelések megvaló­sításának sikerét veszélyez­tetnék. Madarasi Attila beszámolt arról, hogy a két törvény- javaslat hatásait illetően, a Pénzügyminisztérium és a MÉM számításokat végezte­tett egyebek között 70 me­zőgazdasági nagyüzemmel. Az elemzések tapasztalatait, csakis úgy, mint a külön­böző érdekvédelmi szerve­zetek, például a TOT véle­ményét is figyelembe vet­ték a törvényjavaslatok ki­munkálásánál. Az előzetes értékelés szerint — ezt a munkát 600 nagyüzem ada­tainak figyelembe vételével készítették el —, arra lehet számítani, hogy a nagyüze­Az Egyesült Államok több városában voltak csütörtö­kön tiltakozó tüntetések amiatt, hogy egy kaliforniai haditengerészeti támasz­pont közelében, a hét elején egy lőszert szállító vonat csaknem halálra gázolt egy békeharcost. Mint jelentet­tük, Brian Willson, a ni- caraguai amerikai beavat­kozás ellen küzdő háborús veteránok szervezetének egyik vezetője, mindkét lá­bát elvesztette a baleset kö­vetkeztében. mek zömében a nyereség nem romlik majd, ám lesz­nek olyan termelői körök, amelyek jövedelmei némi­leg csökkennek, de lesz­nek olyanok is, ahol ki­emelkedően emelkednek. Fontos, hogy az élelmiszer- gazdaságban is rugalmasab­bá válhatnak a vállalati döntések, lévén, hogy az ál­talános jövedelemszabályo­zás, a népgazdaságnak eb­ben az ágazatában is érvé­nyesül; e tekintetben, mint ismeretes, jelenleg eltérések adódnak. A vitában többen olyan kérdéseket feszegettek, ame­lyek a törvények életbe lé­pése után esetleg hátrányo­sak lehetnek az agrárterme­lők számára. Az ipari ter­melői árak tervezett csök­kentéséhez több képviselő­nek is volt hozzáfűznivalója. Egyebek között az ide vo­natkozó előzetes számítási módszerek megbízhatóságát elemezték, és azt tették szó­vá: milyen garanciák lesz­nek arra, hogy ezek az ár­csökkenések ténylegesen megvalósulnak. A beruházási javak forgalmiadó-visszaté- rítésének ügyében — ezt a törvényjavaslat szintén elő­irányozza —. arra figyel­meztettek: előállhat olyan helyzet, amikor a rendelke­zés a termelők jelentős kö­rét sújtja, és visszafogja a beruházási kedvet. A ked­vezőtlen adottságú üzemek (Folytatás a 2. oldalon.) Mint a békeharcosok be­jelentették, Daniel Ortega nicaraguai elnök mélységes együttérzéséről biztosította a súlyosan sérült Willsont. Ortega felesége pénteken éjjel Kaliforniába érkezik, hogy személyesen juttassa kifejezésre a nicaraguai nép tiszteletét a volt repülőszá- zadosnak. Az amerikai ha­tóságok megadták számára a látogató vízumot. Willson nemrég személyesen járt Nicaraguában és találkozott Daniel Ortegával is. Szombaton reggel 6 óra­kor befejezte üzemelését a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek hideghengerművének Quartó hengerlőgépe, s ez­zel megkezdődtek a három ütemben megvalósítandó rekonstrukció első szaka­szának munkálatai. A je­lentős esemény alkalmá­ból munkásgyűlést tartot­tak pénteken, az utolsó munkanap reggelén a gyár­részlegben, melyen a válla­lat gazdasági, politikai és társadalmi vezetői is részt vettek. Az elkövetkezendő hetek tennivalóiról, a' fel­újítás fontosságáról Hop- ka László műszaki vezér­igazgató-helyettes tájékoz­tatta a jelenlévőket. Mint elmondotta, 26 év­vel ezelőtt kezdte meg a termelést a Quartó, s az azóta eltelt időszakban 1 millió 850 ezer tonna acélt hengerelt. A gépi berende­zés mostanra elhasználó­dott, s már nem képes a ma ismert valamennyi szabványnak megfelelő ter­méket előállítani. Ugyan­csak régiek már a műhely- csarnok egyéb gépei, szük­ségessé vált a korszerűsíté­sük. Az elképzelésüket három ütemben valósítják meg, s a várható költségek meg­haladják a 300 millió forin­tot. Ezen belül az első sza­kasz munkálatai a legjelen­tősebbek, amelyet mutat az is. hogy anyagi kihatásuk 180 millió forintot tesz ki. A jövő évben az 500 milliméteres körolló kor­szerűsítéséri végzik el, majd a rá következő esztendő­ben a húszhengeres henger­állvány és a 200 milliméte­res körolló felújítására ke­rül sor. Visszatérve a mostani fel­adatokhoz: a leszerelt Quar­tó hengerállványt a Ma­gyar Hajó és Darugyár tiszafüredi üzemében újít­ják majd fel, s ezt követő­en, a tervek szerint októ­ber 3-án, kezdik meg visz- szaszerelni az időközben megerősített gépalapra. En­nek és az egyéb, járulékos tennivalóknak október 23-ig kell befejeződniük, majd megtörténik a próbaüzeme­lés. At „újjávarázsolt” hen- gerlőgép átadás-átvételét, november 16-ra irányozták elő. Ezt így leírni egyszerű, ám nagyon is bonyolult, tíz hazai és két nyugatnémet vállalatot érintő felújításról van szó. Nagyon lényeges, hogy mindenki a megszabott határidőre tegyen eleget a kötelezettségének, különben a késés láncreakciószerűen folytatódik. Márpedig min­den óra csúszás 500 ezer forint árbevétel elmara­dását jelenti a kohászat­nak. Az itt hengerelt acél­nak ugyanis közel 15 száza­lékát tőkéspiacra exportál­ják, s 400 hazai vállalat vásárolja. Ez utóbbiak kö­zött találják a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárat, a Ba­kony Műveket, a Debreceni Gördülőcsapágy Gyárat, a Lehel Hűtőgépgyárat és a Hajdúsági Iparműveket. A félkész terméket száz ha­zai vállalat készáruként értékesíti külföldön. A fentiek csak aláhúz­zák, mennyire lényeges a Quartó hengerlögép terve, zett időre való üzembe he­lyezése. Éppen ezért az Ipa­ri Minisztérium is segíti a program végrehajtását. A rekonstrukció haszna lesz, hogy 10 százalékkal nö­vekszik a gép teljesítménye. Ami ennél is fontosabb: olyan minőségű, szakkifeje­zéssel élve: tűrésű acélt tud majd hengerelni, amely a ma ismert valamennyi szabvány előírásainak meg­felel. Szénmosó Bátonyterenyén Sikeresen vizsgázott a Nógrádi Szénbányák legifjabb üzeme, a bátonyterenyei szénmosó. A 388 millió forintos költséggel épült komp­lexum teljesítménye 175-190 tonna óránként és 20-150 milliméter szemnagyságú szenet ad a kereskedelemnek. A próbaüzem során kép­ződött mosott terméknek jó a lakossági fogad­tatása, s várhatóan 52-55 forint lesz a má­zsánként! óra a mosott diónak és 72-75 forint a kockadarabosnak. A szénmosó megépítése egyike azoknak az intézkedéseknek, amelyek megyénk szénbányászatának gazdaságossá té­telét hivatottak elősegíteni. (Kerekasztal-beszél- getésünk a 3. oldalon.). - bencze — A SZOT Tüntetések az USII-ban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom