Nógrád, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-04 / 208. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON telexen Érkezett. Csendes vizek birodalma A nyugalmat, főleg a horgászást kedvelők paradicso­ma a Széosény halárában lévő tó és környéke, amely az egykori sóderbánya területén alakult ki. A haliva­dékokkal telepitetf vízben olykor kapitális példány is horogra akad. — képek: kulcsár — Uj földkódex Szeptember elsejétől ha­tályos a földről szóló 1987. évi I. törvény, és a végre­hajtási szabályokat tartal­mazó 26 1987. (VII. 30.) szá­mú minisztertanácsi ren­delet. A törvény összhangot teremt a földdel valamilyen formában kapcsolatban le­vő valamennyi jogszabállyal, s a társadalmi-gazdasági fejlődésünk követelményei­vel. Hosszú távra átfogóan és egységesen szabályozza az ingatlanok tulajdonát, használatát, hasznosítását, forgalmát és védelmét. A hatékonyabb gazdál­kodás érdekében feloldja az indokolatlan megkötött­ségeket. Bővíti a jogszabály az állami tulajdon kezelői­nek jogait. Lehetővé teszi a kezelőnek az állami és a szövetkezeti föld tulajdo­nának átruházását megha­tározott feltételek mellett gazdálkodó szervezetekre, társadalmi szervezetekre. Kártalanításra is nyílik le­hetőség a kezelői jog visz- szavonása esetén. Magánszemély csak kivé­telesen. a jogszabályban meghatározott esetekben szerezhet tulajdonjogot ál­lami. szövetkezeti tulajdo­non. Például tanyára, a hozzá tartozó legfeljebb hat­ezer négyzetméter nagyságú földre. nagyüzemi mező- gazdasági művelésre alkal­matlan termőföldre. Magán- személy lakás, üdülő. la­kótelek. üdülőtelek tulajdon­jogát csak olyan mértékben szerezheti meg. hogy a tu­lajdonában egy lakás, vagy lakótelek és egy üdtjlő, vagy üdülőtelek legyen. A törvény végrehajtási rendelkezése szerint a ti­zennegyedik életévét be­töltött kiskorú gyermek azonban egy további lakó­telket vagy lakást szerez­het. A többletingatlanra az elidegenítési kötelezettség változatlanul fennáll. Ez alól indokolt esetben a tanács adhat felmentést. Rendezi a törvény a me­zőgazdasági szövetkezetbe bevitt föld tulajdonjogi kér­déseit. a megváltás, a vétel­i-e való felajánlás eseteit. A termelőszövetkezetbe .bevitt föld a tsz közös hasz­nálatába kerül, a tag tulaj­donjoga azonban fennma­rad. Földjét nem idegenít­heti el. nem terhelheti meg, hatósági jóváhagyással azonban elcserélheti a tsz nagyüzemi mezőgazda­sági művelésre alkalmat­lan földjével. A közös hasz­nálatba került föld. az il­letményföld, a háztáji föld és a földhaszonbérlet kér­déseit is szabályozza a tör­vény. Az illetményföld a hatezer negvzetmétert nem haladhat­ja meg. Rendezi a földcse­rét. lehetőséget biztosít az értékkülönbözet megtérí­tésére. Földrendezésbe a zártkert nem vonható be, ha a földnek több, mint öt­ven százaléka magánsze­mélyek tulajdonában van. A föld hasznosítása és vé­delme népgazdasági érdek: Előírja a törvény, 'hogy a használó köteles a termő­földet a művelési ágának megfelelően hasznosítani és a föld termékenységének fenntartásáról, illetőleg nö­veléséről gondoskodni. A művelési ág megváltoztatá­sát. illetőleg a korábban a termelésből kivont földön más célú használat meg­szüntetését a földhivatalnak be kell jelenteni. Nem le­het olyan tevékenységet foly­tatni, amely a termőföld minőségének romlását okoz­za. A mezőgazdasági terme­lésből engedély nélkül ki­vont termőföldet eredeti állapotba kell visszahelyez­ni. Ilyen esetben, továbbá a termőföld minőségében oko­zott kár esetén a kártalaní­táson felül, egyszeri föld­védelmi járulékot kell fi­zetni. Aki a termőföldet ne­ki felróhatóan nem haszno­sítja. nem tartja be a talaj- védelmi előírásokat, a ter­mőföldet káros anyagokkal szennyezi stb., arra a föld­hivatal földbírságot vethet ki. _ A földvédelmi járulék és a bírság fizetése alól fel­mentés és kedvezmény nem adható. Kártalanítás nél­kül állami tulajdonba kerül a termőföld, illetőleg a ke­zelői jogot visszavonják attól, aki a föld hasznosítá­sát. újrahasznosítását el­mulasztja. és ezért öt évén belül két alkalommal föld­védelmi bírságot szabtak ki rá. Meghatározza a jogszabály a földvédelmi járulék és a földvédelmi bírság mértékét: így például. aki a termő­földet nem hasznosítja, vagy az ideiglenes, mellék-, il­letve az újrahasznosítást el­mulasztja. vagy a művelési ágnak megfelelően nö­vényápolási.1 tápanyag-ellá­tási. gyomtalanítási és nö­vényvédelmi munkákat időben nem végzi el — fel­téve. hogy a használó ez utóbbi esetben a termőföl­det h'vatás'zerűen műyeli — földvédelmi bírságként a termőföld aranykorona-érté­kének ezerszeresét fizeti. D. J. Sok a gombamérgezés Válaszol a nyomdaigazgató: Mi az egyenetlen minőség oka? Az elmúlt hónapban 139 gombamérgezés történt az országban, ennek következ­tében 277-en betegedtek meg. s közülük gyilkos ga­lócától öten meghaltak — tájékoztatta dr. Lévai Judit kandidátus. az Országos Élelmezés- és Táplálkozás- tudományi Intézet labora­tóriumvezető fömunkatár- sa az MTI munkatársát. A legtöbb gyilkos galó­cát Baranya és Pest me­gyében szedték, de augusz­tusban Somogy megyében is történt egy haláleset, amit ez a gombafaj okozott. Kü­lönösen vigyázni kell a gyil­kos galócák fiatal példá­nyaival. Ezek nagyon ha­sonlítanak a pöfetegfélék- hez. mert termőtestük tojás alakú, s csak később ala­kul ki a jellegzetes kalap, gallér és bocskor. Tévhit, hogy mérgező gom­ba csak az erdőben terem. Füves területeken nőnek a tölcsérgombák és a susuly- kák is, amelyeket az ehe­tő mezei szegfűgombával szoktak összetéveszteni. Sok megbetegedést okoznak a különféle tinórugombák — amelyek az ízletes vargá­nyákhoz hasonlatosak —, s a ööggumba is. Mindössze két-három éve terem Magyarországon a begöngyölt szélű, cölöpgom­ba. Ez a faj négyféle olyan mérgező anyagot tartalmaz, amelyből már egy is halált okozhat. Többek között vö- rösvértest-szétesést okozó méreganyag is van benne. Az elmúlt hónapban há­Két svéd tudós a termé­szeti környezetet nem ká­rosító vasvegyülettel szán­dékozik felváltani a ben­zinbe kevert kopásgátló anyagot, az ólmot. A ko­pásgátló hatás elérésére az ólamadaléknál kétszer több rom ilyen mérgezést jelen­tettek. de ezek közül sze­rencsére egyik sem volt ha­lálos. Sok mérgezés szárma­zik abból, hogy akik a mér­gező gombát szedték. azt elajándékozzák ismerőseik­nek, szomszédaiknak is, s így még többen megbeteg­szenek. A gombaszakoktatási bi­zottság országszerte indít tanfolyamokat, így akik, rendszeresen gombáznak, megismerkedhetnek az ehe­tő és a mérges gombák­kal. A bizottság Budapes­ten, a Kertészeti és Élel­miszeripari Egyetemen mű­ködik. A piacokon továbbra is díjtalanul megvizsgálják a szedett gombát, s a hét végeken az Örs vezér téren és a Moszkva téren is dol­goznak a gombavizsgálók. Az OÉTI-ben felhívták a figyelmet arra is. hogy az ehető gombákkal is vi­gyázni kell: a friss nyers gomba hűtőszekrényben is legfeljeb három napig tá­rolható. A gombából ké­szült ételt még aznap meg kell enni, s a másodszori fogyasztás előtt fel kell forralni, mert a benne ke­letkező mikroorganizmusok csak így pusztulnak el. Akik gyakran főznek gombát, feltétlenül olvassák el a vo­natkozó szakirodalmat, mert mindegyik fajtát másképp kell elkészíteni, némelyik­nek le kell vágni a tönkjét, míg a másiknak a kalapbö- rét kell lehúzni. vasvegyületet, vaspenta- karbonilt kell a benzinbe keverni. Az új eljárást már szabadalmazták és a vas­benzint jelenleg a svéd Sa­ab autógyár egyik kísérleti kocsijában próbálják ki. Orosházi várostörténet Békéscsabán. a Biblio­theca Békesiensis könyv- sorozat 28. köteteként meg­jelent egy múlt századi szerző, Veres József Oros­háza — történeti és statisz­tikai adatok alapján című munkája. A helytörténeti irodalom jeles alkotására a békési várossal foglalkozó későb­bi kutatók is gyakran hi­vatkoznak. Darvas József például A legnagyobb ma­gyar faluban és az Egy pa­rasztcsalád történetében idéz a könyvből. Veres Jó­zsef (18öl—1913) szülőfalu­jában evangélikus lelkész, a századfordulón ellenzéki országgyűlési képviselő volt. s Turinban ő mon­dott egyházi búcsúztatót Kossuth Lajos földi marad­ványai fölött. Történetku­tató munkájában Orosháza múltja tárul föl a középko­ri falutól az 1744-es újrate- lepülésen át a XIX. század végi mezővárosi létig. Az Országos Takarék- pénztár az elmúlt év júliu­sában új szolgáltatást ve­zetett be, a nyugdíj-elő- takarékossági betétet, és annak életbiztosítással ki­egészített formáját, amely­re a 35—50 év közöttiek tíz és fél százalékos kama­tos kamat mellett köthet­nek szerződést. Az ötven éven felüliek a betét élet- biztosítás nélküli változa­tát vehetik igénybe, évi tíz­százalékos kamatos kamat­tal és évi egy százalék pré­miummal. A tízéves taka­Sajnálatosan megszapo­rodtak mostanában azok az olvasói észrevételek, ame­lyek a NÓGRÁD nyomá­sának egyenetlen minőségét a gyakori, nyomdai hibá­kat teszik szóvá. Mi lehel ennek az oka? — erre a kérdésre kértünk választ Kelemen Gábortól, a Nóg- rád Megyei Nyomdaipari Vállalat igazgatójától. — Alapvetően a szakem­berhiány okoz gondot. A NÓGRÁD-ot előállító új rotációs gépre például öt gépmestert képeztünk ki, s pár hónap alatt közülük egy termelőszövetkezeti nyom­dához került, egyet súlyos baleset ért, egy harmadik ugyancsak hosszadalmas betegséggel küzd. A tényékhez az igazgató hozzátette: — Mindez azzal jár, hogy hosszabb ideig a kevésbé gyakorlott szakemberek áll­nak rendelkezésünkre, s ez kihat a nyomtatás minő­ségére. A problémák forrá­saként említhetem, hogy az új géppel is elég sok — fő­rékossági időszak után a2 ügyfél felveheti, vagy tet­szés szerinti ideig hagyhat­ja kamatozni betétjét, s csak annak további kama­tait veszi fel negyedéven­ként, egyenlő részletekben. Dr. Sándorné Dombai Margit, a megyei OTP igaz­gatóhelyettese elmondta, hogy ez a betétfajta elő­nyös azoknak, akik életük későbbi időszakának anyagi alapjáról is gondoskodnak. Tájékoztatott arról is. hogy az OTP a betétek számának növelése érdekében tárgy­ként elektromos jellegű — gond van. Tíznél több alka­lommal kellett például éj­szaka javítani. Ráadásul, az NDK által megígért al­katrészeket sem szállították eddig. — Mit mondhatunk a né­ha fölöttébb durva sajtóhi­bákra? — A korrektorok gárdá­ja régi stabil csapat. Hiba­forrásként azt említhetem, hogy az ellenőrzésben saj­nálatos módon talán elen­gednek egy fázist. Vélemé­nyem szerint azonban a lap­indítás előtt a szerkesztő­ségnek is következeteseb­ben kellene gyakorolnia el­lenőrzési kötelezettségét. — Szavaiból az derül ki, hogy a gondok legfőbb forrása: a lapot előállító stábból a legjobbak estek ki. — Így van. Mindennél többet mond az a tény, hogy az utóbbi három év alatt elsősorban a környező ter­melőszövetkezetek nyomdái körülbelül húsz jó szakem­bert szippantottak el tő­lünk. Problémáinkat szapo­nyeremány-sorsolással egy­bekötött akciót indít, me­lyen azok a számlatulaj­donosok vehetnek részt, akik már kötötték, vagy november 20-ig kötnek szer­ződést erre a betétre. A sorsoláson annyiszoros eséllyel, részvételi jogosult­sággal szerepel egy-egy számla, ahányszor tízezer forint az elhelyezett összeg. A december 12-i buda­pesti nyilvános sorsoláson a Vidám Színpadon értékes nyeremények találnak gaz­dára. Többek között hét rítja. hogy a gépmestereken kívül nálunk túlnyomórészt nők dolgoznak. Az elnőiese­dés — az érthető okok mi­att — sok távollétet is okoz. S egy kisvállalatnál már egykét dolgozó kiesése is jelentős gond forrása. Mind­emellett - a laprészleg mun­karendje sem vonzó. So­kan már nemcsak a vasár­napi munkát, hanem a két műszakot is nehezen vál­lalják. — Végül: mi várható e tények ismeretében? — A mit lehet tenni ? kér­désre csakis így felelhetünk: szakembereket kell szerez­ni. A gépszedőkkel az év végére talán rendben le­szünk, jelenleg ők is keve­sen vannak. S ami a gép­mestereket illeti: hirdetése­inkkel tele vannak az újsá­gok. A vállalat vezetői a személyes megkeresésekkel is azon fáradoznak, hogy mielőbb megszűnjenek a NÖGRÁD megjelenését, külső képét befolyásoló gondjaink — mondotta be­fejezésül Kelemen Gábor. —k— darab videomagnó. három darab színes rádiós magnó. A főnyeremény egy Lada 1200-as típusú személygép­kocsi. Az igazgatóhelyettes el­mondta még, hogy a megyé­ben az elmúlt időszakiban 238 nyugdíj-előtakarékos- sági betétszámla nyílt. A befizetett összegek értéke több mint ötmillió forint. Az országos adat szerint 300 millió forintot helyeztek el eddig a betétfajtában, amely kedvező feltételeket nyújt az érdekelteknek. Ólom helyett vas Eddig ötmillió forint a számion Nyugdíj-előtalcarékossági betétek Nógrádban

Next

/
Oldalképek
Tartalom