Nógrád, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-30 / 230. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF., 230. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1987. SZEPTEMBER 30., SZERDA Vórkonyi Péter felszólalása az ENSZ közgyűlésén (2. oldal) Kísérletező pártszervezetek (3. oldal) Hangszóró mellett (4. oldal) A Nógrád Megyei Tanács VB állásfoglalása: Hatékonyabb fogyasztói érdekvédelem szükséges Hazánk vendége Franz Vranitzky Megkezdődtek a magyar —osztrák hivatalos tárgyalások A helyszíni tapasztalatszerzés jól bevált gyakorlatai foly­tatva, Balassagyarmaton tartott kihelyezett ülést tegnap a Nógrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A testület Devcsics Miklós megyei tanácselnök vezetésével elsőként a Balassagyarmati Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának munkáját értékelte, különös tekintettel a megyei irá­nyításban való közreműködés tapasztalataira. Az élénk vita alapjául dr. Győri Sándor, városi tanácselnök előterjeszté­se, valamint a komplex felügyeleti vizsgálat összefoglaló jelentése szolgált. A hosszú eszmecsere után, számos észrevétel és ajánlás mellett, az előterjesztést a végrehajtó bizottság elfogadta, azzal, hogy a testület elismeréssel adózott a balassagyar­mati törekvéseknek. A fogyasztói érdekvéde­lem helyzete és feladatai a kereskedelemben — ezt a címet viselte az ugyancsak nagy érdeklődéssel kísért másik napirend, amelynek Nyerges János, a megyei ta­nács kereskedelmi osztályá­nak vezetője volt az elő­adója. A kritikus hangvételű véleménycsere rávilágított, hogy az előterjesztés vala­mennyi megállapítása és a testület állásfoglalása nincs szinkronban. A vita össze­foglalójában Devcsics Mik­lós többek között rámutatott: az élénkebb vitának az is magyarázata, hogy a nehe­zebb helyzetben a kisebb hiányosságokra is érzéke­nyebben reagál a lakosság. A tények ismeretében a végrehajtó bizottság úgy foglalt állást, hogy az eddi­ginél határozottabb intéz­kedésekre van szükség a fogyasztói érdekvédelem ér­vényesítése érdekében. Az új létesítmények meg­nyitása a testület véleménye szerint nem elegendő, ha azokban nem javul kellő­képpen a kiszolgálás szín­vonala. Ez a megállapítás kellőképpen érzékeltette azt a tényt, hogy építeni nem elég. az új intézményekben tartalmas munkát kell vé­gezni. A vita tudomásul vette a kereskedelem és a vendég­látás nyereségérdekeltségét, ugyanakkor jelezte azt is, hogy többen a rövid távon való meggazdagodást vall­ják vezérelvnek. A szerző­déses üzemeltetésben példá­ul az átmeneti javulás után ezért tapasztalható vissza­esés. Többen is kifejtették véleményüket arról, hogv az osztályba sorolás nem mindig felel meg az adott feltételeknek, s ez végső so­ron a fogyasztók megkáro­sítását jelenti. A végrehajtó bizottság ezt a vendéglátói Megemelt exporttervek, sürgető idő Hol tart a kábel- és a ruhagyár ? Felkészültségekkel teli ki­lenc hónap jellemezte az MKM balassagyarmati ká­belgyárának idei termelését. Célkitűzésüknek megfelelő­en előnyben részesítették tőkés (nem rubelelszámolá­sú) rendeléseik teljesítését. Ennek megfelelően az első háromnegyed év végén a vállalt szabadvezeték-meny- nyiséget kiszállították part­nereiknek. Legnagyobb ve­vőjük továbbra is, India és Kína, de jelentős mennyi­séget adtak fel «török üzlet­feleiknek, teljesítve idei megállapodásukat. A nem rubelelszámolású kapcsolataikban az év hát­ralevő részében svéd, oszt­rák, liechteinsteini és finn megrendeléseknek kell ele­get tenniük. Alapanyag van, a termelés feltétele biztosí­tott, s az évközi ellátási zavarokat túlműszakokkal, a vgm-ek bevetésével kom­penzálják. Az első kilenc hónap után elmondható, hogy rubelel­számolású feladataik két­harmadát teljesítették. A fő­ként erősáramú vezetékek­ből, kábelekből álló kollek­ció kiszállítása késik az ütemhez képest, melynek okait a PVC-ellátásban ke­reshetjük. A gyártó nem kapta meg a szükséges im­portalapanyagot, s ez nem­csak a szovjet partner szá­mára gyártandó, hanem a hazai ellátást biztosító ká­belek elkészítését is gátol­ta. Az utóbbi két piacon várható bevételkiesést a tö- késexport túlteljesítésével szeretné kompenzálni a kábelgyár. összetett problémák je­lentkeztek a Salgótarjárti Ruhagyár idei, kilenc hóna­pi termelésében is. Tervei­ket alapos változás jellem­zi az elmúlt esztendőhöz képest; csupán dollárelszá­molású megrendeléseik 67 százalékkal növekedtek 1986-hoz viszonyítva, ami rendkívüli feladat a gyár életében. Megvalósítását részben a termelékenység­emelésével, részben a bá- tonyterenyei gyáregység be­lépésével képzelték el. Kilenc hónap után már látszik, hogy célkitűzésüket — legalábbis a dollárelszá­molású piacon —, nem ké­pesek maradéktalanul tel­jesíteni. Az okokat kutatva Bátonyterenyére jutunk, ahol az erőfeszítések elle­nére sem sikerült elérni a kívánt fejlődési ütemet. Remény van azonban ar­ra, hogy november végéig, esetleg december közepéig leszállítják a szovjet fél számára gyártandó idei ren­deléseket: főként női kon­fekciótermékeket. örvendetesen gyarapodott a termékskála a harma­dik negyedévben. Arab pia­cot találtak fiúkabátoknak és női blézereket készítenek legnagyobb vásárlóiknak a nyugatnémeteknek és a hol­landoknak. magatartást elítélte, s a kü­lönböző ellenőrző szervek­től egységes fellépést sürge­tett a visszásságok meg­szüntetése érdekében. Az érintett vendéglátószervek­nek címezve pedig megfo­galmazta az igényt: az osz­tályba sorolás legyen össz­hangban a körülményekkel, a vendégfogadás feltételei­vel. Az egyértelmű állásfogla­lás szerint a kulturált ki­szolgálásért a fő felelős a vállalat vezetése, ezért foko­zottabb és telelősségteljesebb munkát sürgetett a végre­hajtó bizottság a belső el­lenőrzéstől. A testület ter­mészetesen tudomásul vette azt a tényt is, hogy a vál­lalati érdek sem hagyható figyelmen kívül, a tartósan veszteséges üzletek nem tarthatók fenn. A panaszok gyakorisága késztette a testületet az alábbiak kimondására is: az előterjesztés néhány megál­lapítása pontatlan, kedve­zőbbnek tűnik a valóságos­nál. Mindent összevetve: a Nógrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága haté­konyabb fogyasztói érdek- védelemnek látja szükségét. Több más napirend tár­gyalása mellett a testület ezután személyi kérdések­ben foglalt állást és egyéb ügyeket tárgyalt. Elutazott hazánkból a zambiai államfő Hivatalos látogatása be- fejeztével kedden elutazott hazánkból dr. Kenneth Da­vid Kaunda, a Zambiai Köztársaság elnöke. Az ál­lamfőt és kíséretét Németh Károly, az Elnöki Tanács el­nöke, Markója Imre igaz­ságügyminiszter, Horn Gyu­la kűlügyminisztériumi ál­lamtitkár, Vida Miklós, az Elnöki Tanács tagja és Ivá- nvi Pál, a Fővárosi Tanács elnöke búcsúztatta a nem­zeti lobogókkal díszített Ferihegyi repülőtéren. Jelen volt Antonio Casas Salvi, a Venezuelai Köztársaság nagykövete, a budapesti dip­lomáciai testület 'doyenje. Fine Liboma, Zambia ha­zánkban akkreditált, vala­mint Fouad Hamdy Ábdul Fattah. az Egyiptomi Arab Köztársaság budapesti nagy­követe. (MTI) Grósz Károlynak, a Mi­nisztertanács elnökének meghívására kedden hiva­talos látogatásra hazánkba érkezeit Franz Vranitzky, az Osztrák Köztársaság szö­vetségi kancellárja. Ütjára elkísérte felesége, Christine Vranitzky is. A kora délutáni órákban gördült be a kancellár kü- lönvonata a magyar és oszt­rák zászlókkal fellobogó­zott Keleti pályaudvarra, ahol ünnepélyesen, katonai tiszteletadással fogadták a magas rangú vendéget. Első­ként Grósz Károly üdvö­zölte a vonatról leszálló Franz Vranitzkyt és felesé­gét, a szövetségi kancellár hivatalos kíséretének tag­jait, majd a magyar kor­mányfő bemutatta a ven­dégek fogadtatására meg­jelent magyar személyisé­geket. Ott volt a fogadtatá­son Marjai Józsej minisz­terelnök-helyettes és felesé­ge, valamint Horn Gyula, kűlügyminisztériumi állam­titkár, Bányász Rezső ál­lamtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Nagy János, a Ma­gyar Népköztársaság bécsi nagykövete. Jelen volt Arthur Agstner, Ausztria budapesti nagykövete. Grósz Károly és Franz Vranitzky a katonai tiszte­letadás színhelyén, a pálya­udvar érkezési oldala előtti térségen fogadta a díszszá 7 zad parancsnokának jelen­tését. Az osztrák és a ma­gyar himnusz elhangzása után a kancellár a magyar miniszterelnök társaságá­ban el lépett a díszszázad előtt. Az ünnepélyes fogadtatás végeztével a vendégek és vendéglátók gépkocsikba szálltak, s a szálláshelyre hajtottak. Szűk körű találkozóval kezdődött Franz Vranitzky hivatalos programja. Grósz Károly és vendége megbe­szélést folytatott a Parla­mentben. Ezt követően — az Ország­ház delegációs termében — megkezdődtek a magyar— osztrák hivatalos tárgya­lások. A plenáris ülésen Franz Vranitzky mellett fog­lalt helyet a tárgyalóasztal­nál Ulrich Stacher, a Szövet­ségi Kancellári Hivatal fő­tanácsosa, Max Kothbauer, a szövetségi kancellár ka­binetfőnöke és Arthur Agst­ner. A magyar tárgyaló­csoportot Grósz Károly ve­zeti, tagjai: Marjai József, Kovács László külügymi­niszter-helyettes és Nagy Já­nos. (Folytatás a 2. oldalon) JÉGVÖDRÖK A MA LEV IVEK Ötezer jégvödör gyártá­sára kapott megrende­lést a MALÉV-től a Szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövet­kezet nógrádszakáli műanyagüzeme. Az el­ső — ötszáz darabos — tételt már útnak is indí­tották a héten a légi- forgalmi vállalatnak. Képünkön Nemesik László, a műanyagága­zat vezetője és Márton Józsefné csomagolás előtt ellenőrzik a ter­méket. (Fotó: Bábel László) Németh Miklós Csongrád megyében Németh Miklós, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára látogatást tett Csongrád megyében. Hétfőn este Szegeden, a megyei pártbizottságon Szabó Sán­dor első titkár, valamint Papdi József, a megyei ta­nács elnöke fogadta és tájé­koztatta a megye helyzeté­ről, majd Csongrádba is el­utazott. Szeptember közepétől termel a Nógrádi Szén­bányák tóaljai külfej­tése. Az új bányában fokozatosan növelik a kibányászott szén mennyiségét, s ezekben a napokban már közel 1000 tonnát indítanak útba a nagybátonyi mosóműbe, ahol levá­lasztják belőle a med­dőt. Az itt dolgozó fél­száz bányász az idén csaknem 100 ezer tonna szenet akar a külszíni fejtésből kitermelni, s a szén mintegy 70 száza­lékát a lakosságnak értékesítik. Megalakult az első hazai innovációs park Kedden Miskolcon tartot­ta alakuló közgyűlését az Észak-magyarországi Inno­vációs Centrum (Park) Rész­vénytársaság. A Miskolci Akadémiai Bizottság szék­házában megrendezett ala­kuló közgyűlésen az ötven­négy részvényes közül —, akiknek sorában Nógrád me­gyeieket is találunk — öt­ven vállalat, üzem, pénzin­tézet képviselője vett részt. A közgyűlés elnökségében foglalt helyet dr. Vörös Árpád, ipari miniszterhe­lyettes is. Az elnöki tisztet betöltő dr. Kádár László, a Budapes­ti Bank RT Miskolci Igaz­gatóságának vezetője, az innovációs centrum megbí­zott elnöke ismertette a ki­lenctagú igazgatóság ösz- szetételét, majd arról beszélt, hogy a részvénytársaság lét­rehozása országos figyel­met érdemel annak ellené­re is, hogy az iparilag fej­lett országokban a tudo­mányos és technológiai par­kok, innovációs centrumok létrehozása már jóval ko­rábban elkezdődött. A közgyűlésen dr. Csornai Zoltán, az Innovációs Cent­rum (Park) RT megbízott ügyvezető igazgatója is­mertette a részvénytársaság megalakulásának körülmé­nyeit, működésének kon­cepcióit és üzletpolitikai célkitűzéseit. Többek között elmondot­ta: a megye határát átlép­ve, sikerült megnyerni más megyék, közte Nógrád me­gye gazdálkodó szerveze­teit is. A részvénytársaság­hoz — részvények jegyzé­sével — ötvennégy gazdál­kodó szervezet, vállalat, pénzintézet csatlakozott, a társaság induló alaptőkéje pedig eléri a száznegyven­hétmillió forintot. A közgyűlés résztvevőit köszöntötte dr. Vörös Árpád, ipari miniszterhelyettes és dr. Kovács Ferenc, á Mis­kolci Nehézipari Műszaki Egyetem rektora. A közgyűlés, miután elfo­gadta a társaság alapsza­bályát és kimondta az inno­vációs centrum megalaku­lását, megválasztotta a ki­lenctagú felügyelőbizottsá­got. A részvénytársaság igazgató tanácsa az innováci­ós centrum vezérigazgatójá­nak dr. Csornai Zoltánt . vá­lasztotta meg. Lovas Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom