Nógrád, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-29 / 229. szám

1987. szeptember 29., KEDD NOGRAD 3 Keresi, kedveli, megvalósítja... — Abszolút semmi sem kö­ltött az üveggyártáshoz. Hogy mégis a salgótarjáni öblös- üveggyárat választottam az első és mostani munkahe­lyemül. ebben része van an­nak, hogy tetszett az itteni munka, emellett olyanokat is hallottam, hogy családias a légkör, jó a hangulat — pergeti vissza tizenegy év távlatából döntésének meg­határozó motívumait a megfontolt, kissé tartózkodó Oravecz István, a fejlesztési főmérnökség gépesítési osz­tályának vehetője, majd kis­vártatva hozzáfűzi: — Olyan főnök és olyan ember — Stark Ferenc fő­technológus — mellé kerül­tem, akitől hallatlanul sokat tanultam — mondja az 1976- ban. a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem gépészmér­nöki szakán végzett gépter­vező. ☆ Előbb gépszerkesztőként oldotta meg a reá bízott fel­adatokat, később csoportve­zetőnek léptettek elő. Akko­riban a gépszerkesztés és a technológia még együtt volt. Tavaly vált külön, az idén pedig a gyár vezetése létre­hozta a fejlesztési főmér­nökséget, ahová négy osz­tály, köztük az Oravecz Ist­ván vezette nyolctagú gépe­sítési osztály is tartozik. ☆ — Ezzel a szervezéssel azért értek egyet, mert ma­gasabb szintre emeli a gyár műszaki, technikai színvo­nalát, sokkal jobban át tud­juk fogni a különböző, de egy celt szolgáló, verseny­képességünket javító (ten­nivalókat. Az előbbiekhez mi célgépek, kisgépek előál­lításával járulunk, de meg­oldjuk a kemence most fo­lyó átépítésével kapcsolatos gépesítést, a tervezéstől egé­szen a befejezésig, az üzem­szerű termelésig — foglalja össze (tevékenységük lénye­gét. Majd így folytatja'. — Elképzeléseink megvaló­sításakor rájöttem arra, hogy nem lehet kompromisszu­mokat kötni, mert minden új gép, minden korszerűsítés másfajta gondolkodást, bő­vebb szaktudást, magasabb munkakultúrát kíván. ☆ — A sikerekből, vagy. a kudarcokból jutott több az elmúlt 11 esztendőben? — Az előbbiekből, amikor meg Stark Ferencnek, a fő­nökömnek az irányításával oldottunk meg látványos nagy feladatokat. Jelenleg inkább a verseny- képességünket, a termékek minőségét, esztétikai kivi­telezését növelő, hasznos gép- fejlesztésekkel. -felújítások­kal foglalkozunk. ☆ — Gépfejlesztési progra­munk mindig a rendelésállo­mány változásához igazo­dik. Sikereink titka abban keresendő, hogy az új fel­állásban is megmaradt a Stark Ferenc által teremtett légkör, a piszkálod ás nélkü­li, egymást segítő, a jobb megoldásokat nem titkoló, alkotó hangulat. Jelenleg a nagyméretű, világító .bu­rákhoz háromféle célgépet és kiegészítő berendezéseket készítünk. Az egyik már kész. .egv hét múlva üzembe helyezzük. A másik, amely a termek leolvasztását kor­szerűsíti, a tervezőasztalon van. A harmadik, a cscíor- gató gép gyorsítja, megbíz­hatóbbá teszi a termelést, egyúttal könnyíti a fizika! munkát. Elképzeléseink megvalósításéit ez év végéig kívánjuk realizálni. ☆ — Milyen gyorsan képe­sek tudomást szerezni mun­kájuk eredményeiről? — Gyorsan. Ugyanis, az általunk készített célgépe­ket, kisgépeket a teljesít­ménybérben dolgozók hasz­nálják. Ők rögtön jeleznek, ba valami hibát, észlelnek. Hogy minél kisebb hibapont­tal dolgozzunk, gépterve­zési. fejlesztési elképzelé­seinket a kivitelezésben részt vevő helyi zsűri tagjaival felülvizsgáltatjuk. A tőlük kapott, észrevételeket hasz­nosítjuk. így történt a láng­polírozónál is. melynek hasz­nálata fényesebbé, csillogób­bá teszi termékeinket. Kétszer vette át a Gyár kiváló dolgozója kitünte­tést, magáénak tudja a Ki­váló újító ezüst fokozatot, az Alkotó ifjúsági egyesülés pá­lyázatában, kiírt feltételek tel­jesítése után pedig elnyerte a Kiváló feltaláló bronz fo­kozatot. ☆ — Az utóbbi évben csak egy újítást adtam be. pedig mostani főnököm, Mészáros György, a fejlesztési főmér­nökség vezetője, aki szintén alkotó ember, gyakran mond­ja: ne hagyjam abba. Az a dilemmám, hogy nem tudom eldönteni: az új megoldások kialakításakor mi tartozik a beosztásommal járó köteles­ségemhez és mi nem. Befejezésül még elmond­ja, hogy az utóbbi két év­ben igen felgyorsult a fiatal szakemberek vezető beosz­tásba történő előléptetése. Az ö példája is ezt bizo­nyítja. (venesz) Adótájékoztató Hogyan bruttósítják a béreket ? A SZJA bevezetésének egyik alapkövetelménye, hogy a iőmiunikaíheilyen dolgozók moimiinélkeresete az adózta­tás miatt ne változzon. En­nek érdekében a jelenlegi béreket ki kell egészíteni a társadalmi biztosítás járulé­ka mellett a fizetendő adó­val, tehát bruttósítani kell. így a dolgozók az új adózás bevezetésekor védettséget élveznek. A keresetbe tar­toznak a bér- és a küiön- (bözö olyan jövedelmi for­rások. amelyek nagysága mem függ közvetlenül a vál­laltot éves nyereségétől. Előzetes számítások sze­rint a bérek bruttósítása kö­vetkeztében 5—40 százalék­kal nőne az egyéni kerese­teik bruttó színvonala, min­den mais változás nélkül. Valójában a bérszínvonal az 1988. évi bérfejlesztés miatt további 3—5 száza­lékkal nőne. Ugyancsak kísérleti szá­mítás szerint a 4 ezer fo­rintos havi kereset 150 fo­rinttal nőne, a 15 ezer fo­rintosé 4 ezerrel, a 20 ezer forimitosé pedig 8 ezerrel, te­hát a bruttósítás következ­téiben a „hozzáadott”, majd automatikusan elvont kere­set a bruttó bérek közötti különbségeket erőteljesen növeli. Az egymásra rakódó jö­vedelmek egyre magasabb kulccsal adóznak. Ennek kö­vetkeztében a fix nettó jö­vedelemhez egyre nagyobb és nagyobb bruttó bért kell elérni. A bruttósítást követően a jelenlegi szemléleten változ­tatva a nettó béreket kell előtérbe helyezni. Fel kell ikétsziüllmii arra, hogy az új rendszerben szokatlanul ma­gas bruftófizetés, prémi- umértékek fordulhatnak, elő flesz igazgató, aki 500 000— 1 000 000 forintos prémium­mal rendelkezik majd), s megnőnek a bruttó kerese­tek közötti különbségek is. A bérbruttósítást egyé­nekre kell elvégezni, s ez kétségtelenül adminisztráció­igényes feladat, s a mun­kavállaló és a munkaadó kö­zött számos vitára ad majd okot. A bruttósítással összefüg­gésben meg kell említeni, hogy egyes vállalatoknál nem llesz elegendő fedezet az .idő­közben megszűnő béradó. Átmeneti időre a vállalatok e célra áthidaló hitelt kap­hatnak a kereskedelmi bank" tói, de a. többletet a gaz­dálkodó egységnek kelll „ki­gazdálkodnia”. Ennek kö­vetkezményeként a munka­erő-felesleg leépítésére is sor kerülhet, illejve még a bérek is csökkenhetnek. Ez önmagában is teljesítmény­inövelő hatású következmény. (Következik: Mi a va­gyonnyilatkozat szerepe?) Rétságon és környékén Szűkös a tüzelőválaszték A korábbi években nem volt minden rendben a tü- aelőanyag-ellátás körül. Ezért az idei tél közeledtével is egyre gyakrabban merül fel a kérdés: mivel fűtünk majd? Az Észak-magyarországi Tiitzép Vállalat 215-ös szá­mú rétsági telepén a szilárd tüzelőanyagok közül a leg­keresettebb most is az im­portszén, Ebből a tavalyi­nál kevesebbet, összesen 800 tonnát kaptak a rétságiak és ezzel ki is merült az idei lehetőség. Helyette a jó mi­nőségű hazai briketteket (kí­nálják és folyamatos a szál­lítás a nógrádi szenekből is. A vásárlási csúcsok el­kerülésére nyári akciókkal és tüzellőutialványok bevál­tási idejének meghosszab­bításával próbálták „szét­húzni” a szezont, de a la­kosság ezzel együtt is ne­hezen fogadta el, hogy nem mindig az igényének meg­felelő minőségű szenet vá­sárolhatott. A tavalyinál 50 százalék­kal több tűzifát értékesített eddig a telep.. A megnöve- ikedett vásárlási igény sem jelentett fennakadást az árusításban. Ugyanis a rom- hámyi erdészet a megálla­podásban foglalt mennyisé­gen túl is folyamatosan szál­lít. Ezenkívül jó partner­nek bizonyult a rétsági és a romhányi termelőszövet­kezet is. A hadsereg és a társadalom A hadsereg sokrétű tevékenysége a tár­sadalomtól nem elzárt és nem is konflik­tusmentes közegben folyik. A Magyar Néphadsereg csapatai és in­tézményei bírják a társadalom bizalmát és támogatását, naponta érzékelik a közvéle­ményt, s magukon érzik az állampolgárok kritikusan figyelő tekintetét. Emellett azonban elkerülhetetlenül kapcsolatba ke­rülnek azokkal a — hivatásos állományt is érintő, de elsősorban a sorkatonák által hordozott — jelenségekkel, amelyek nap­jaink társadalmi változásai hatására kép­ződnek. A hazánk népesedési helyzetében végbe- bent változások például, mindenekelőtt a bevonultatható fiatalok számszerű csökke­nését, illetve létszámának ingadozását, a csonka és az instabil családokban nevel­kedettek arányának növekedését hozták. A csonka családokban nevelkedettek gya­rapodásának, valamint a pedagóguspálya elnőiesedésének következményeként egyre több olyan fiatalember vonul be a hadse­regbe, aki nők között élve nélkülözte a iéríiminták mentalitásformáló hatását. Összefügg ezzel, hogy az idősebbeknél vál­tozatosabb életmódjuk ellenére sem kielé­gítő a fiatalok egészségi állapota: a sorkö­telesek kevesebb mint egyharrnada sportol csak rendszeresen, s több mint egynegye­dük valamilyen egészségügyi károsodásban szenved. Az iskolázottságban mutatkozó előrelé­pés mellett jelentős gondot okoz- hogy nem csökken a bevonulok között azoknak az aránya, akik a nyolc általánost nem vé­gezték el, akik rászorulnak a katonai szol­gálat során szervezett pótlólagos iskolázás­ra, illetve szakképesítés híján csak kvalifi­kálatlan beosztásokba helyezhetők. A foglalkoztatási és jövedelmi problé­mák, illetőleg az önálló életkezdéssel, kü­lönösen a saját lakás megszerzésével járó gondok a katonai szolgálat során nem ol­dódnak meg, csak elodázódnak. Ez a hely­zet hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok a társadalom más tényezői által kiváltott fe- szültségeikefpls 'gyakran a hadsereggel, a katonai szolgálattal kapcsolatos ellenérzé­sekként élik meg. _ A hadseregnek nincs önálló — a társa­dalomban használatosaknál hatékonyabb — eszköze a társadalmi egyenlőtlenségek ki­küszöbölésére. Nem áll módjában kitérni annak negatív következményei — a hátrá- nvok halmozódásával küzdők, illetve a társadalmi normákat sértő, az alkoholiz­mus, a bűnözés, a szenvedélybetegségek ál­tal érintett fiatalok katonai szolgálatával együttjáró növekvő gondok vállalása — elől sem. A társadalmi értékmozgásokat is érzéke­li a hadsereg, a bevonuló fiatalok érték­rendjében, a politikához, a hazához, a hadsereghez, a katonai szolgálathoz való viszonyuk változásaiban. A fiatalok politikához való viszonyának sajátos kettőssége —, hogy egyfelől elfo­gadják a politikai rendszert, másfelől vi­szont idegenkednek- elfordulnak a politika világától, hiányosak politikai és történel­mi ismereteik, rendezetlen politikai érték­ítéletük — a katonai szolgálathoz való vi­szonyukban is tapasztalható. Túlnyomó többségük elismeri a haza, a szocializmus védelmének, a katonai szolgálatnak fon­tosságát, ám ez igen gyakran elválik az egyént személyesen érintő katonai szolgá­lat megítélésétől. Az elvárhatónál kedvezőtlenebb képet mutatnak a kutatások a fiatalok közéleti, politikai értékeinek alakulásáról is. A ha­talom és a hierarchia, mint értékek nagyon sokat estek a fiatal generáció szemében, s ugyanígy csökkent körükben az elkötele­zettség, illetve az eszmének, szervezetnek való alávetettség, az előírásos fegyelem ér­téke is. Ezzel szemben jelentősen nőtt a spontaneitás, a választási szabadság, az in­dividuális célkitűzés és követés, az önál­lóság, a függetlenség értéke. A hadsereg csapatai és intézményei ma számítanak arra, hogy a katonai szolgálat elvárható szintű teljesítését nehezítik a fiatalok nevelésének hiányaiból; élethely­zeti feszültségeiből eredő problémák, ame­lyek rontják a sorállomány feladatokkal való azonosulásának, a hadseregbe való beilleszkedésének- a szervezethez, elöljárói­hoz, környezetéhez való érzelmi, értelmi viszonya fejlődésének esélyeit. Mindez differenciáltabbá tette a hadse­reg arculatát is. A 80-as évek intézkedései közül csak a legfontosabbakat tekintve: korszerűsödött a bevonultatás rendszere, szélesedett a kiválasztás tudományos alapú intézményrendszere, módosult a szolgálati idő, differenciáltabbá vált az egészségügyi minősítés rendszere, javult a sorállomány elhelyezési és ellátási színvonala, a tisztes­képzéstől a tisztképzésig korfterűbbé vált az egész képzési rendszer. A hadsereg gondjainak megoldása során — miként a társadalom más területein — egyre inkább csak a hagyományos mecha­nizmusok új követelményeknek megfelelő átépítése, a feltételek sokoldalú és alapos elemzése, az erők és források intenzív hasz­nosítása, a korszerű megoldások komplex alkalmazása jelenthet garanciákat. Dr. Szabó János Szakszervezeti napok A* szakszervezeti napok rendezvénysorozata kereté­ben hétfőn a gazdasági-tár­sadalmi kibontakozás me­gyei feladatairól tartott elő­adást Devcsics Miklós, a Nógrád Megyei Tanács el­nöke az SZMT székhazá­ban. Ugyanezen rendezvény- sorozat keretében premier előtti filmbemutatót és an- kétoit szervezett a szocialis­ta brigádtagok számára a szakszervezetek megyei ta­nácsa és a megyei mozi­üzemi vállalat a salgótar­jáni Kohász Művelődési Köz­pontban. Jir-i Menzel csehszlováik rendező Az én kis falum cí­mű filmjét tekinthették meg a filmkedvelők, majd a fel­merülő kérdéseikre Kőhal­mi Ferenc filmfőigazgató, az ankét vendége válaszolt. A Nógrád Megyei Gyógyszertári Központ megbízásából építési munkálatok kezdőd­tek június elején a salgótarjáni 4/25. számú gyógyszertárnái, a Malinovszkij úton. Az építkezés célja az ügyeletes gyógyszerész dolgozók szolgálati lakás­problémájának a megoldása. A két egyszobás lakás átadására október elején ke­rül sor — TN —

Next

/
Oldalképek
Tartalom