Nógrád, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-28 / 228. szám
1987. szeptember 28., HÉTFŐ NOGRAD 3 Az SOS-egyesület közgyűlése Púja Frigyes lett az elnök Az SOS-egyesület vezetőségválasztó közgyűlését tartották meg szombaton az ELTE Tanárképző Főiskolai karának Kazinczy utcai épületében. Mint ismeretes, a legutóbbi, szeptember 5-i közgyűlést követően az SOS Gyermekfalu Magyarországi Egyesületének törvényességi felügyeletét ellátó Művelődési Minisztérium megállapította, hogy a korábbi vezetőség mandátuma megszűnt. A minisztérium az egyesület ön- kormányzatát felfüggesztette, s Bencédy József . főiskolai tanárt bízta meg, hogy az új vezetőség megválasztásáig, mint felügyelőbiztos az egyesület képviseletében eljárjon. A közgyűlésen Bencédy József beszámolt eddigi tevékenységéről: egyebek között arról, hogy az elmúlt időszakban a battonyai gyerekfalu élére ideiglenes faluvezetőt nevezett ki, továbbá, hogy két jelölőgyűlést tartottak az új vezetőség megválasztásának előkészítésére. Áttekintve az egyesület korábbi tevékenységét és kapcsolatait, ajánlásokat fogalmazott meg az új vezetőség számára a legfőbb tennivalókra. Hangsúlyozta: tapasztalatai szerint .mind a- gyermekfalu légköre, mind a jelölőgyűlések hangulata kiegyensúlyozott és bizakodó volt, s teljes összhangot tapasztalt a tekintetben, hogy ismét a gyermekek nevelése, a pedagógiai munka álljon az egyesület és a gyermekfalu tevékenységének központjában. A közgyűlés megvitatta az alapszabály módosítására tett javaslatokat, majd megválasztotta az egyesület 15 tagú vezetőségét, az elnök Púja Frigyes. (MTI) Megnőtt az érdeklődés a szénbányászát iránt A minisztertanácsi határozat szabta új követelmények, az ágazatról a közvéleményben kialakult kedvezőtlen megítélés, valamint a tervezett üzemösszevonások együttes hatásaként növekedett az elvándorlás és csökkent a felvételre jelentkezők száma az első fél évben a Nógrádi Szénbányáknál. A tervhez viszonyítva 150 főnyi létszámhiány alakult ki, amely jelentősen nehezítette a termelőmunkátezen belül is a' vágathajtást. A vállalat vezetése feladatul tűzte ki, hogy őszinte, reális helyzetismertetéssel, jobb propagandával, a régi szerződéses pénz bevezetésével megfordítsa ezt a negatív folyamatot. A megtett intézkedések máris meghozták a remélt eredményt. Megnőtt az érdeklődés a szénbányászat iránt, s július 1-e és szeptember 20-a között 184 új felvételessel növekedett a létszám. Jellemző a kedvező változásra, hogy az első hat hónapban mindössze 220-an választották munkahelyükül a szénbányát. Miközben több volt a felvételes, a kilépők száma is csökkent. A Nógrádi Szénbányák vezetői bíznak benne, hogy folytatódik ez a tendencia, mert a jelenlegi helyzetben csak a létszámhelyzet javulása' nyújt lehetőséget a termelési tervek teljesítéséhez. T* ■—-— —— —:-----------:----------------------------------------------------------------------A dótájékoztató Mire való az adótábla? A személyi jövedelem- adó (SZJA) olyan szó, amelyben minden magán- személyt összes jövedelme után, adókötelezettség terheli és adót fizetni köteles; az adó sávos rendszerű, azaz a különböző jövedelemnagyságokhoz más és más adókulcs tartozik, ami a progresszív adóztatást fejezi ki, és végül az adórendszer tekintettel van olyan sajátosságokra is, amelyre kedvezményeket indokolt szűk körben nyújtani. A meghatározásból kitűnik, hogy az SZJA általános jellegű, tehát minden jövedelmet figyelembe vesz, függetlenül annak forrásától, igazságosságra törekvő, mert progresszív mértékben adóztatja a jövedelmeket, személyi jellegű, mert eltekint a családi körülményektől, humánus, mert szűk körben fenntartja a kedvezmények rendszerét. Például ilyen elem az alkalmazotti kedvezmény (12 ezer forint), amely mind a főmunkahelyen végzett munkajövedelmek, mind a nyugdíjas foglalkoztatása esetében az elért legmagasabb jövedelemhez tartozó adósávból levonható. A személyi jövedelem- adókat a mindenkor érvényes adótábla szerint lehet kiszámítani. Az adótábla tartalmazza az adósávokat és az egyes adósávhoz tartozó adómértéket. Az adómértékek körüli vita középpontjában az állt, hogy milyen nagy legyen az induló adósáv, azaz milyen nagy lehet a „0” adózású személyi jövedelem. Az adómentes jövedelem felső értékének meghatározásától függ, hogy a társadalom milyen széles hányadát vonjuk be az adózásba, és ennek megfelelően, a költségvetési bevételi szükségletet is mérlegelve, milyen mértékű progresszió valósítható meg az egyes adósávokban. A vitában sokáig nem dőlt el, hogy hány adósáv legyen? Eredetileg kilencet terveztek, a viták során két újabb' változat került előtérbe. Miért olyan fontosak és vitatottak a mértékek? Ha feltételezzük, hogy a jövedelem és a teljesítmény köEz az adótábla 11 sávra osztja az adómértékeket és az egyes sávokban a progresszió mértékét sem egyenletesen 5 százalékban határozza meg. Nézzünk egy példát az adó kiszámítására, 95 ezer forintos összes jövedelem esetén: 48 000x0 = 0 22 000x0,2 = 4 400 20 000x0,25 = 5 000 5 000x0,30 = 1 550 adó = 10 900 Az SZJA alapszelleméből adódóan, adómentesség és kedvezmény csak a jövedelmek szűk körére jár. zött megfelelőség áll fenn, akkor ha túl erős a progresszió, annak teljesítményvisszatartó hatása lehet, ha nincs kellő progresszió, akkor a társadalmi igazságérzet szenved sérelmet. Ezek közül, mint említettük, a legfontosabb az évi 12 ezer forintos alkalmazotti kedvezmény. Ez azt jelenti, hogy az állami vállalatoknál, valamint a szövetkezeteknél dolgozók éves főállásból származó jövedelméből automatikusan, havonta ezer forintot levonhatunk. Az adótábla csak akkor lehet állandó, ha a pénzérték stabil. Ám a pénzérték romlása a jövőben sem zárható ki, ezért az adótábla időről időre korrekcióra szorul. (Következik; Hogyan brut- tósítják a béreket?) Az adó mértéke, ha az adó alapja 0—48 000 Ft 0% 48 001—70 000 Ft A 48 000 Ft-on felüli rész 20 %-a 70 001—90 000 Ft 4400 Ft és a 70 000 Ft-on felüli rész^ 25%-a 90 001—120 000 Ft 9400 Ft és a 90 000 Ft-on felüli rész 30 11 „-a 120 001—150 000 Ft 18 700 Ft és a 120 000 Ft-on felüli rész 35 %-a 150 001—180 000 Ft 28 900 Ft és a 150 000 Ft-on felüli rész 39 %-a 180 001—240 000 Ft 40 600 Ft és a 180 000 Ft-on felüli rész 44 %-a 240 001—360 000 Ft 67 000 Ft és a 240 000 Ft-on felüli rész 48 %-a 360 001—600 000 Ft 124 600 Ft és a 360 000 Ft-on felüli rész 52 n ,,-a 600 001—800 000 Ft 249 400 Ft és a 600 000 Ft-on felüli rész 56 %-a 800 001— 361400 Ft és a 800 000 Ft-on felüli rész 60 %-a — Háromnegyed évvel ezelőtt teljesen kilátástalannak tűnt számunkra a jövő. Mostanra azonban jóra fordult sorsunk. Sőt, azt hiszem, mindannyian örülünk a gazdaváltásnak — mondja Robotka Jánosné, a Mátraaljai Állami Gazdaság Mátratech- nik-telepének betanított gépkezelője. Múlt decemberben mi is megírtuk: a BHG Híradástechnikai Vállalat 1987. január elsejével felszámolja 6. számú gyárának 3. számú pásztói üzemét. Az ok: a gazdaságtalan termelés volt. Riportunkat azzal a jó hírrel fejeztük be, hogy megnyugtatóan megoldódott a munkásgárda sorsa, mert a MÁG egy az egyben átvette az üzemet. Mi történt azóta? Hogyan vált be a gazdaváltás? — Ezt megtudakolni látogattunk el újra Pásztora. A városi pártbizottságon Balás László politikai munkatárs így summázta a véleményét: „Egyenesbe került az üzem." Ezek után kerestük fel a Mátra- techniket, s az itt tapasztaltak alátámasztották a fenti szavakat. — Négy hónapig még antennáikat szereltünk — folytatja a megkezdett gondolatsort Robotka Jánosné. — Májusban álltunk át a szelepek gyártására. Jómagam ma már prés-, fúró-, permetező-, oldalazó- és peremfúró gépen egyaránt tudok dolgozni. Hat hónap az át-J képzési idő, ez alatt garantált bért kapunk, de én többnyire már teljesítem a százszázalékot. Fürjesi Ferenc üzemvezető kalauzol végig bennünket a telepen, ű is új ember itt. — Száz embert vettünk át a BHG-től — említi. Né- hányan megijedtek az új követelményektől, s önként eltávoztak. A maradókat kell a profilunknak megfelelően foglalkoztatni. Van egy szelepgyártó és egy műszakifejlesztő részlegünk, valamint egy lakatoscsoportunk. Létrehoztunk egy varrodát, ahol a kismamák és az egészségügyi okok miatti a nehezebb munkát nem bírók bőrtárgyakat varrnak. A többek között víz és gőz szállításánál alkalmazott 10—50 milliméter átmérőjű szelepeket az Ipari Szerelvény- és Gépgyárnak készíti az üzem. Szükség esetén bővítik a létszámot, nemrégiben helyeztek át 28 asszonyt a Mátraüvegtől, mivel ott elfogyott a munka. A fejlesztőrészlegben találmányszintű újdonságok kifejlesztésén fáradoznak a szakemberek. Egyikük. Kurtán Géza fejlesztőmérnök megmutatja azt a készüléket, amellyel takarmányok, •keverékek összetételét lehet megállapítani. — Egy ilyen készülék egymillió forintnak megfelelő valutába kerül — magyarázza. — Mi előállítjuk 500 ezer forintból. A prototípus ott látható az őszi BNV-n, reméljük, kapunk rá megrendelést. A műhely másik végében Mustó Mihály szerszámkészítő egy kiforrasztó állomást, más néven: ónelszívót vizsgálgat. A készülék, amelynek ára 20—25 ezer forint lesz. úgyszintén nyugati importot pótol majd. — Tavaly a tmk-csoport vezetője voltam, most kedvemre valóbb munkát végzek — jegyzi meg az ügyes kezű mester. — Igaz, ma még ezer forinttal kevesebb a fizetésem, de ha beválnak az elképzeléseink, a pénzzel sem lesz gond. Az üzemvezető kiegészíti az elhangzottakat: — Négy és fél milliós műszaki •támogatást kértünk, úgy tudjuk, megkapjuk a pénzt. Megnézzük a műanyag kötésű burkoló- és a műgyanta alapú üvegszerű terméket gyártó kísérleti üzemet. Du- rucz Józsejné négy éven át teleszkópantennákat szerelt, most viszont olyan a munkája, mint egy laboránsnak. — Roppant érdekes dolgokkal foglalkozunk — újságolja, s beavat a műgyanta alapú termékek készítésének gyakorlatába. — Kezdetben tartottam az újtól, de már megszerettem. HaKurtán Géza: „Mi előállítjuk 500 ezer forintból.” marosan átköltözünk majd a Mária-tanyára, ahol szép, korszerű üzemben dolgozhatunk. Az üzemvezetőtől megtudjuk: mind a két termék gyártására találmányt vásároltak, és azokat továbbfejlesztették. Az üvegszerű termék szinte törhetetlen, s a súlya csak egynegyede a valódinak. Lényeges szempont ez tetőszerkezetek építésénél. A burkoló a legkülönbözőbb színben és formában előállítható, csempé- zésre és padlóburkolásra egyaránt alkalmas. Nemcsak olcsóbb a természetes kőzetnél, hanem kopásállóbb is, ráadásul valamennyi alkotóeleme megtalálható idehaza. Vagyis, feleslegessé teheti a drága nyugati behozatalt. Benyitunk a varrodába, ahol Veres Mihályné csoport- vezetőtől kapunk rövid tájékoztatást a munkájukról: — Irattárcákat, cigarettatartókat, cigarettakínálókat, összehajtható táskákat varrunk. Növekszik a létszámunk, nemsokára a szomszédos teremben is üzembe helyezik a varrógépeket. Kisvártatva így szól: — Mi csak dicsérhetjük az új vezetést. Bőségesen van munkánk. Űj ebédlőt építettek számunkra. Mindössze 14 forintért kétfogásos ebédet kapunk. A fürdőnk, az öltözőnk mindig ragyogó tiszta. Ügy, hogy köszönjük, jól megvagyunk a Mátra- techniknél. Útban az iroda felé, Fürjesi Ferenc elismerően beszélt a volt BHG-s dolgozónőkről: — Megérdemlik a gondoskodást... Bagyin Pál, a Mátraaljai Állami Gazdaság műszaki igazgatóhelyettese így fogalmazza meg a jelen tennivalókat és a jövő terveit: — A Mátratechniknek az idén 50 millió forint árbevételt és négymilliós nyereséget kell elérnie. Folytatjuk a fejlesztéseket. A szelepgyártást szeretnénk minél jobban felfuttatni. Bízunk benne, hogy az új termékeinkre is lesznek vevők. Olyan stabil és mindemellett rugalmas gyártóbázist akarunk kialakítani Pásztón, amely képes a gyors váltásra, a piac mindenkori igényének megfelelő termékek előállítására. Kolaj László Fotó: Bábel László Készülnek az Íratlanak. » *IBaMBaHnW8HSS8B88SHfi8888HKt ~' »1SS«?SPSSiSSSS»^«ÍRflSSi; ->::-S»Bt®8S53a888888B8888WB8888W»8SSS Robotka Jánosné: „Mostanra azonban jóra fordult sorsunk.” Volt BHG-sek a Mátratechniknél „Köszönjük, jól megvagyunk...”
